NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.03.13

A könyvnek olyan hangulata van, mintha a Trónok harcát vagy egy történelmi filmet néztem volna. Meglepődtem, mennyire visz magával a történet, alig akartam letenni – mondta a Kultúra.hu-nak Barta Ágnes, aki a március 9-én bemutatott Egri csillagok című színdarabban a főhősnőt, Cecey Évát alakítja. A fiatal színésznővel és a Bornemissza Gergelyt megformáló Berettyán Nándorral beszélgettünk.

_D0A6963_Copy
Berettyán Nándorral és Barta Ágnessel beszélgettünk,
akik az Egri csillagok két főszereplőjét alakítják a Nemzeti Színház színdarabjában


Gárdonyi Géza a 19–20. század fordulóján írta meg az Egri csillagok című, a török hadjáratok idején játszódó regényét. Azóta a regény a kötelező olvasmányok kiemelt – és egyben legkedveltebb – darabja lett, és a magyar irodalom egyik legnagyobb remekműveként tartjuk számon. Az 1968-ban Várkonyi Zoltán rendezésében készült kétrészes film csak öregbített a hírnevén, Vica és Gergő szerelmének, Jumurdzsák gyűrűjének és fondorlatainak, Dobó István és Török Bálint bártorságának történetén, melyet a piros nadrágra áhítozó Sárközi kedves vidámsága és humora fűszerez.


egricsillagok.zip
Magyar Nemzeti Táncegyüttes


A film óta kerek ötven esztendő telt el, a Nemzeti Színház pedig ebből az alkalomból újra elővette a jól ismert cselekményt. Nem kellett csalódnunk. Bár az Egri csillagok legújabb színpadi változata nem lineárisan, hanem mozaikszerűen, az időben ugrálva eleveníti fel a történet elemeit, ez csupán az első pillanatokban lehet zavaró. Néha támadhat az érzésünk is, hogy a részletek homályba vesztek, ám a kezdet után nem sokkal azon kaphatjuk magunkat, hogy bevillannak a régóta elfeledett jelenetek, el tudjuk helyezni az adott cselekményszálat a történetben, és felrémlenek a későbbi tetőpontok is. A Magyar Nemzeti Táncegyüttessel közösen megálmodott produkciót március 9-én mutatták be Vidnyánszky Attila rendezésében.


egricsillagok.zip
Jumurdzsák szerepében Schnell Ádám, háttérben a Magyar Nemzeti Táncegyüttes


Az előadás nemcsak cselekményében, de szövegében, hangulatában is tökéletesen hű maradt Gárdonyi regényéhez. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes fergeteges látvánnyal fűszerezi a jeleneteket: a török szultán udvartartását és a magyar harcosok hadgyakorlatát a táncosok bonyolult mozdulatokkal, mégis könnyedén és természetesen idézik meg. A jelmeztervezőknek külön dicséret jár, hiszen a kosztümök is szépen, nem hivalkodóan mutatják be a két kultúrát. Noha a darabban igen kevés a díszlet, ami van, éppen elegendő hátteret ad ahhoz, hogy magunk elé tudjuk képzelni a jelenetek helyszíneit.


egricsillagok.zip
Dobó Istvánt Horváth Lajos Ottó játssza, a kosztümök magukért beszélnek


A kitűnő látványhoz és történethez rendkívül színvonalas színészi játék társul. Az Egri csillagok című színdarab szereposztását olyan színészlegendák fémjelzik, mint a Szulejmánt játszó Bodrogi Gyula, az Ali béget alakító Csurka László, a félszemű Jumurdzsákként színpadra lépő Schnell Ádám, a Dobó Istvánt játszó Horváth Lajos Ottó vagy a rabláncra vert Török Bálint, akit Szalma Tamás idéz meg. Tinódi Lantos Sebestyén szerepében Szabó Sebestyén Lászlót láthatjuk, aki kiválóan vezeti a nézőt az idősíkok és az események között.


egricsillagok.zip
Bodrogi Gyula mint Szulejmán szultán


Ezt fokozza tovább a két főszereplő, Barta Ágnes és Berettyán Nándor bámulatos időutazása a színpadon. A fiatal színészek külsejét és játékát tekintve is mintha újra Venczel Verát és Kovács Istvánt látnánk a történetben; mintha újra ifjúk lettek volna és csak beugrottak volna, hogy sokadszorra is eljátsszák Cecey Vica és Bornemissza Gergő történetét.

 

A Nemzeti színdarabjának két főszereplője, Barta Ágnes és Berettyán Nándor frissen végzett színművészek, alig több mint egy éve szereztek diplomát a Színház- és FilmművészetiEgyetemen. Ezt követően csatlakoztak a Nemzeti Színház társulatához, és már több előadásban is láthatta őket a közönség (Figaro házassága avagy, egy őrült nap emléke, III. Richárd, Psyché, Cyrano de Bergerac, János vitéz stb.). Bátran mondhatjuk, hogy alakításuknak köszönhetően az Egri csillagok kultikussá vált története is ismételten csak gazdagabb, színesebb és változatosabb lett.


egricsillagok.zip

 

A két fiatalt a színdarabról, a híres történetről és karaktereikről kérdeztük.

 

Gárdonyi Géza Egri csillagok című művéből 1968-ban készült el a mindenki által ismert film. A jubileum alkalmából megrendezett gálán találkoztatok a két egykori főszereplővel, Venczel Verával és Kovács Istvánnal. Tartottátok a kapcsolatot a próbák során is? Segítettek a felkészülésben?

Barta Ágnes: Sajnos annyira pörögtek az események, hogy Venczel Vera színművésznővel nem nagyon tudtunk elmélyülni a szakmai, a színészi kérdésekben. A filmbéli alakítása viszont nagyon inspiráló volt számomra, nagy segítség volt látni, hogyan alakította ő a szerepet.


_D0A7007_Copy
Barta Ágnes, az Egri csillagok Cecey Évája

 

Berettyán Nándor: Kovács Istvánnal a gálán beszélgettünk, de szintén nem tudtunk nagyon mélyen belemenni az elemzésbe. Kérdezte, hogy szeretem-e a darabot, boldogulok-e a szereppel, hogyan dolgozunk, miként zajlik a próbafolyamat. Természetesen én is kérdezgettem a film munkálatairól, arról, ő hogyan oldotta meg a szerepet. Mesélt róla, de hagyta, hogy én is a saját eszközeimmel dolgozzam. Mondta, hogy majd eljön megnézni az előadást, sok sikert kívánt, nagyon kedves volt.

 

A regény és a film cselekménye is lineáris szerkezetű, ezzel szemben a Vidnyánszky Attila rendezésében készült színdarab nagyobb ugrásokat tesz az időben. Mennyire nehezítette meg ez számotokra a karakterek életre keltését?

B. N.: A szerepem ívét nehezebb volt így felépíteni. A darab szerkezete ugyanis folyamatosan megtöri ezt, a darabjait ide-oda kell helyezni. Húsz másodperc alatt ugrunk vissza tizenöt évet a történetben, aztán megint előre tíz évet, így nem egy folyamatot, lelki utat kell végigjárni, hanem több apró részletet kell kidolgozni és ugyanabban a dinamikában megoldani.


egricsillagok.zip


B. Á.: Mindenképpen nehezebb így, hogy nem következik az egyik esemény a másikból. Viszont már többször dolgoztam hasonló előadásban, tehát nem volt ismeretlen számomra ez a terep, ráadásul a jeleneteknek önmagukban is érvényesnek kell lenniük, akármilyen darabot is nézünk. Ilyen szempontból pedig ugyanaz volt a munkafolyamat.

 

Hogyan sikerült mégis ennyire élethűen megformálnotok a két karaktert a színpadon?

B. Á.: Vannak bizonyos kérdések, amelyeket meg kell válaszolnunk, mielőtt fellépünk a színpadra. Ez olyan színészi technika, amely úgy működik, hogy minél részletesebben megpróbálunk választ adni a karakterrel kapcsolatos kérdésekre. Olyanokra például, hogy honnan jött, mi történt vele az előző percekben, mi a célja, de egészen aprólékos dolgokig is elmehetünk, például, hogy mit eszik, milyen ruhát szeret hordani és így tovább.

B. N.: Nekem is rendbe kellett tennem belül a szerepet, meghatároznom azt, hogyan építeném fel lineárisan, melyik szakaszt milyen érzelmi dinamikával, intenzitással kivitelezném. Utána próbáltam letisztázni és megoldani azt, hogy ezekre a pontokra tegyem a karakterem hangsúlyait, jeleneteit. Mindez aztán rögzült a próbafolyamat során, és végül elő tudtuk hozni a lelki és az emocionális folyamatokat.

 

Újra kellett olvasnotok a regényt, újranéztétek a filmet a felkészülés során? Milyen hatással volt rátok?

B. N.: Persze. Még általános iskolában, azt hiszem, ötödik osztályban olvastam először a regényt, sokat láttam a filmet is, szintén gyerekkoromban. A részleteire emlékeztem csak, de amikor most újraolvastam a könyvet, ezer dolog visszajött, és teljesen újszerűen hatott rám a történet.


_D0A6927_Copy
Berettyán Nándor, aki a főhőst, Bornemissza Gergelyt alakítja

 

B. Á.: Azt hiszem, túl korán, még kisgyerekként találkoztam a könyvvel, így elég nehezen tudtam akkor befogadni. Most viszont olyan olvasmányélményt nyújtott, hogy én lepődtem meg a legjobban, milyen könnyen vitt magával a történet, mennyire élveztem, és hogy alig akartam letenni. A manapság divatos sorozatokhoz, mint például a Trónok harcához tudnám hasonlítani, a könyvnek pedig éppen olyan hangulata volt, mintha egy történelmi filmet néztem volna.

 

Mit szerettek a legjobban a két főhősben? Hogyan tudtátok megfogni a jellemüket?

B. N.: Nagyon örültem ennek a szerepnek, hiszen népszerű a karakter, nagyon szerethető, sok a pozitív tulajdonsága. Számomra ezek eposzi figurák, de most, hogy egyre jobban kezd összeállni a darab, már azt érzem, nagyon jól is játszható. Hős vagyok, persze, ezt élvezi az ember (nevet). Mindemellett olyan nagy színészlegendák mellett állni a színpadon, mint Gyuszi bácsi (Bodrogi Gyula), Csurka Laci bácsi, óriási élmény, roppant motiválóan hat rám, hogy egy darabban szerepelhetek velük. A táncosok szintén fantasztikusak, már nem először dolgozunk együtt, de még mindig elképesztő, ahogy a hátukon viszik a darabot.

B. Á.: Én sokkal harcosabb, vehemensebb nőalakot képzeltem el, a rendező, Vidnyánszky Attila viszont inkább finomabb, nőiesebb, lágyabb irányba terelte a figurát. Szerintem végül a kettő összege a lett a karakter, amely megjelenik az előadásban. Éppen ezért szeretem nagyon a darabban azt a váltást, amikor az esküvő jelenetének lebegő, finom hangulata után a karakter megmondja a magáét, és kitör belőle az öntudatos, harcos nő. Ez az egyik kedvenc részem a darabban.


egricsillagok.zip


Vidnyánszky Attila nemcsak a darab rendezője, az egyetemen az osztályfőnökötök is volt az egyetemen. Milyen volt a mostani közös munka, hogyan tudott nektek segíteni?

B. N.: A kezdetben időt hagyott a számunkra, hogy magunkban is megtaláljuk a karakterünket. Aztán lefixáltuk együtt is a karaktert már csak a koreográfia miatt is, hiszen egy adott időpontra kell odaérni, nincs mindig lehetőségnagyobb szüneteket hagyni a mondatok között. Ezeket a rendező szépen beosztotta, elmondta, hol kell a rövidebb és hol a gyorsabb tempó, hol lehet lassabb a jelenet, az adott szövegrészlet. Abban is segített, terelt minket, hogy a karakternek mely vonásait erősítsük.

B. Á.: Nagyon jó volt a közös munka, azt érzem, egyre kevesebb kell ahhoz, hogy megértsük egymást. Vidnyánszky Attila már tudja, milyen berögződéseim vannak, ezekből próbál lenyesegetni, hogy ne a megszokott dolgokat vigyem fel újra a színpadra.



A március 9-én bemutatott Egri csillagok című színdarabról a Nemzeti Színház honlapján lehet tájékozódni, ahol többek között a teljes szereposztás is elérhető.


További képek az előadásról a Kultúra.hu Galériájában láthatók.


egricsillagok.zip

 


Révy Orsolya

Fotó: Csákvári Zsigmond

szerzok-gaspar-ferenc

2018.12.16

Ördögvér és más történetek címmel idén jelent meg válogatott kötete. Ifjúsági sorozatokat, történelmi regényeket ír, melyekben idősíkok, izgalmas kalandozás és filozófia keveredik. Janus Pannonius titkos életéről, francia trubadúrokról és kétméteres orosz ügynökökről beszélgettünk Gáspár Ferenc íróval.

Cecilia_korus

2018.12.16

1991 óta december 16-án ünnepeljük a magyar kórusművészet napját. 136 esztendővel ezelőtt ezen a napon született Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző. Az ő munkássága, életműve is rávilágított arra, hogy kiemelten fontos a magyar énekkari és népzenei kultúra ápolása, hagyományaink megőrzése.

Timar_Sara

2018.12.16

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma