fejlec_okt.18

2018.02.05

Eötvös Péter világhírű zeneszerző és karmester eddig több operát írt, mint a magyar operatörténet két listavezetője: Erkel Ferenc és Szokolay Sándor. A február 10-ei esten Alessandro Baricco Vértelenül című kisregényéből írt operáját vezényli a Nemzeti Filharmonikusok élén a MÜPA színpadán. Erről az operáról, a megbocsátásról, illetve a világban található zajról beszélgettünk vele.

A világirodalom klasszikusai (például Csehov: A három nővér, Márquez: Szerelemről és más démonokról) éppenúgy tollára kerültek, mint a nálunk kevéssé ismertek (lásd: Szarasina úrnő naplója; a belőle írt opera: As I crossed the Bridge of Dreams [Az álmok hídján]). Hosszú vállalkozása volt, hogy Madách Imre Az ember tragédiájából nemzetközi közönség számára is élvezhető operát írjon, és így született meg a Die Tragödie des Teufels (Az ördög tragédiája), illetve a Paradise reloaded (Paradicsom újratöltve).


_D0A4820_Copy


Ön nemzetközileg keresett karmester és zeneszerző. Hogyan osztja meg magát e két hivatás között?

Amikor 2004-ben feleségemmel hazaköltöztünk Hollandiából, ki kellett találnunk egy rendszert, amely éppannyira kedvező az alkotó munkának, mint az előadónak. Így határoztuk el, hogy idehaza „csak” zeneszerző leszek, külföldön „főleg” karmester, hisz a BBC Zenekarral, a Holland Rádiózenekarral vagy a Concertgebouwval évtizedekig jártam a világot. Persze, egy-két itthoni fellépést is elvállaltam kivételes jelleggel, így dirigáltam a MÜPA-ban a Bécsi Filharmonikusokat, a Concertgebouwot és Kocsis Zoltán emlékestjét a Nemzeti Filharmonikusok élén. Alapvetően tehát az itthon töltött időt komponálásra fordítom.

 

A Snatches of a Conversation című trombitaversenyének az a tanulsága, hogy erős káoszban élünk. Mi a dolga ezesetben a zeneszerzőnek?

Az biztosan nem, hogy harmóniát teremtsünk, vagy hirdessünk. A zeneszerző dolga, hogy formába öntse a szituációt. A zene hangulatokon keresztül mondja el a dolgok helyzetét. A beszédet a gyermekek úgy tanulják meg, hogy minden egyes szóhoz egy-egy fogalmat kapcsolnak. Tehát a szó nem jelent valamit, hanem kapcsolódik egy fogalomhoz. Hasonló a helyzet a zenénél is, mert a zenét tudatosan hallgatók minden hangzásképhez egy-egy fogalmat társítanak. Így születik meg bennük egy fogalmi háló a zenéről. Tehát nem a jelentését fordítják le, hanem az összefüggő fogalmi hálót fejtik fel.

A kortárszenei közönség hallhatja a zenét kaotikusnak, de csak azért, mert még nem tanulta meg a kapcsolást. A hallgatóság a klasszikusokat és a romantikusokat, illetve részben Bartókot már megismerte, azaz az egyes hangzásokhoz társított már valamiféle fogalmi rendszert. Az egyes zenékhez játszottságuk, ismétléseik révén kötünk tartalmat. A Snatchesben a trombita egy pincért jelképez, aki mellett a rapper mondja a különböző asztaloknál ülő vendégek „össze nem függő” szövegeit. Erre mondtam azt, hogy van egy valós élmény, amelyet egy zenei szituációba helyezve formába öntöttem.


_D0A4961_Copy


Az IMA című kompozíciójában ugyan felhasználja Weöres Sándor és Gerhard Rühm verseit, ám nem elsősorban a „jelentésük”, inkább a hangzásuk miatt. Van akkor értelme a szavaknak?

Az IMA az egyik kedvenc művem, az Atlantisz második része, amelyben egy új világ születését jelenítettem meg. Az új világhoz új hangokra, új nyelvre és új „jelentésre” volt szükségem. Weöres a Néma zene című szövegében a Biblia első három szakaszát írta át nonszensz nyelvre. Noha a szöveg nem érthető, mégis fel lehet fedezni benne a rendezettséget, illetve az emelkedett tónust. Éppen erre volt szükségem a kompozíciómhoz: a beszéd zenei funkcióját tudtam így maximálisan kihasználni. A szavaknak nincs ugyan értelme, de emlékeztetnek valamire, azaz reakciót váltanak ki. Rühm verse esetében a magánhangzók struktúrája vonzott.

 

A február 10-én látható opera, a Senza sangue (Vértelenül) egy új világot teremtő tragédiát állít elénk?

Az opera cselekménye spanyol nyelvterületen játszódik egy háború utáni időszakban. Az első jelenet előtt ötven évvel egy orvoscsaládot lemészárolt három katona. A gyilkosságok után a legfiatalabb katona megtalál egy lefedett fatetőt, amely alatt az orvos tizenkétéves kislánya, Nina rejtőzött el. Bár a katona rászegezi a pisztolyt, mégis életben hagyja a kislányt, mert annak átható tisztaságú tekintete megindítja. Később azt mondja majd, hogy még sosem látott Nina szemeiből sugárzó tisztasághoz, csendhez és nyugalomhoz foghatót. A lány felnő, de egész életében arra vár, hogy még egyszer újra láthassa a férfit. A kalandos élete során benne felgyűlt drámát meggyőződése szerint csak a katonával való újra találkozásuk tudja feloldozni.

Nina hatvankétéves, a férfi hetvenegy, amikor az opera első jelentében újra találkoznak. A Nő volt az, aki addig szőtte a szálakat, hogy végre megtalálja. A férfi leszámolt háborús múltjával, s egy látszólag hétköznapi munkát, valójában roppant jelképes foglalkozást űz: lottóárus, azaz a szerencsével kereskedik. Nina élete végig homályos marad a hallgatók előtt, noha számos mozzanatot elmesél. Az viszont kérdés marad a férfi előtt is és a közönség előtt is, hogy az elmesélt eseményekből mi az igaz, s mi nem. Egy kávéházba ülnek be átbeszélni a múltat, a bűntudatot és a vezeklést. Felidézik a történetet, majd kölcsönösen elmondják, hogy a másikról mit hallottak. Ami biztos, hogy a nő megbosszulta családja halálát, mert a két idősebb katonát már megölette. A becsület, a logika és az opera narratívája azt követeli, hogy a harmadikkal is végezzen. A hatodik jelenetig – az opera hét jelenetből áll – eldöntetlen marad, hogy megbocsát-e, vagy sem. Baricco Nina indítékát egy mondatban összefoglalja: „Az mentsen meg engem még egyszer, aki egyszer már megmentett.”


_D0A4860_Copy

 

Egy nő, aki két férfit megölt, és még a harmadikkal is ezt tervezi – emlékeztet a magyar operairodalom remekműve, A kékszakállú herceg vára alapszituációjára.

Ez volt a célom. Ugyanis kivételesen nem egy irodalmi mű, hanem egy programszerkesztési kényszerhelyzet hívta elő belőlem a zeneszerzőt. Bartók egyfelvonásos operáját nehéz egy másik egyfelvonásossal párosítani. Azt gondoltam, hogy olyan operát kellene írni, amely tudatosan a Bartók opera elé készül. Valójában tehát a Kékszakállúból kiindulva találtam rá a Baricco-regényre. A két opera között vannak azonosságok és hasonlóságok. Azonosság például a zenekar összeállítása, a két énekes, és a hét jelenet. Hasonlóság a két operában a két szereplő viszonya, annak alakulása egyik végletből a másikba. Bartóknál Judit próbálja felderíteni a férfi lelkét, nálam a Férfi kísérli meg a Nő múltját feltárni. Amíg a Kékszakállú tragikusan végződik, hiszen a herceg Juditot is bezárja a többi nő közé, addig az én operám más irányba megy el. A végét az előadás előtt nem illik elárulni.

 

Többször is nyilatkozta, hogy azért nem ír magyar nyelven operát, mert attól tart, hogy öntudatlanul is a bartóki hangzást írná újra. Ennél a tudatosan választott párdarabnál nem állt fenn a veszély?

Ezért komponáltam olasz nyelven egy spanyol tragédiát. Azt gondolom, és az eddigi előadások igazolták is, hogy sikerült Bartók-független maradnom. Az már tudatos döntés volt, hogy azonos együttest használjak, mint Bartók. Egyedül az orgonát nem alkalmazom, mert annak nem lenne zenei tere az én történetemben. Dallamilag egyetlen módon utalok a Kékszakállúra: a Senza sangue négy utolsó hangja közvetlenül rávezet a Bartók-művet nyitó ballada-dallamra. Ez azt teszi lehetővé, hogy szünet nélkül játsszák a két darabot, ahogy ezt a Hamburgi Operaházban teszik is.

 

Miért bocsát meg a nő családja gyilkosának?

Mivel a férfi megmentette öt, kialakult benne egy vonzalom a férfi iránt. A nő részéről a vérbosszú érvényesül a két másik katona meggyilkolásakor, de ezzel a férfivel erős érzelmi kapcsolata van. Kettejük viszonyában hol a férfi, hol a nő kerül morális előnybe, de a bűnök és veszteségek a darab végére egyensúlyba kerülnek.


_D0A4885_Copy

 

Sokszor mondta, hogy zeneszerzői munkájában olykor filmes technikákat is alkalmaz.

Igen, ennél az operánál is így volt. Magam viszonylag sok filmhez írtam kísérőzenét. Az operarendezések egyik érvényes változata a filmes gondolkodás. A kamera mozgását zenével is ki lehet fejezni: ahogy a kameraobjektív szűkíti a látteret, úgy közeledhet egymáshoz két zenei vonal is. A fekete-fehér kontrasztokat a zenei ellentétes elemek összekapcsolásával (gyors-lassú, halk-erős) lehet kifejezni. Tudja, hogy Bartók, maga is színeket rendelt az egyes jelenetekhez? Korának zeneesztétikáját áthatotta a szín és a zene összekapcsolása, Bartók mellett Szkrjabin és Schönberg műveiben is találunk erre példát. A Vértelenül esetében az olasz neorealista, fekete-fehér kontrasztos filmstílus egy releváns megközelítés. Éppen ezért örültem, hogy a jelen előadást az ismert filmrendező Káel Csaba rendezi meg.

 

Az operát a kölni ősbemutató óta többször is előadták.

Igen, játszották színpadi rendezésben az Armel Operafesztivál keretében Avignonban, Budapesten és Londonban, Alföldi Róbert rendezésében. Jelenleg is repertoáron van a Hamburgi Operában, Dmitri Tcherniakov rendezésében. Koncertszerű előadása volt Göteborgban, Rómában, New Yorkban és Londonban.

 

Milyen tervei vannak a közeljövőre nézve?

A BMC-vel tervezzük a kortárs opera házát, amely terveink szerint majd 500-600 főt fogad be. Az árok és a színpad méretétől függ, hogy mik szólalnak meg, jelenleg úgy gondolom, hogy főként új kamaraoperák, hazai és külföldi produkciók egyaránt.


_D0A4827_Copy

 

És a megígért Krasznahorkai-opera?

Várjuk meg, hogy elinduljon az építkezés…


Windhager Ákos

Fotó: Csákvári Zsigmond

Stratovarius
2018.10.15

A finn szimfonikus metal ikonikus alakjai lépnek színpadra október 28-án a Barba Negra Music Clubban. A Nightwish egykori énekesnője, Tarja Turunen saját zenekarával érkezik, utánuk pedig a több mint 30 éve működő Stratovarius csap a húrok közé. Mindkét csapat teljes hosszúságú műsort és meglepetéseket ígér.

Nyitva1

2018.10.15

A monogámia kérdéskörét járja körül humorosan Nagypál Orsi Nyitva című első nagyjátékfilmje, amelyet október 18-ától vetítenek a magyar mozikban. A rendező célja az volt, hogy sokakhoz eljussanak azok a kérdések, amelyeket a film felvet: hogy mit várunk el egy párkapcsolattól, szüksége van-e mindenkinek a hosszú távú együttlétre, tudja-e ezt mindenki csinálni.

42271519_1515412641938726_4707780457066921984_o

2018.10.15

A Müpában mutatja be az Edinburgh Fringe Festival legjobb produkciójának választott, My Land című darabot október 16. és 21. között a Recirquel társulat a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében. A kortárs táncot, a színházat és a cirkuszművészetet ötvöző My Land az ember és az anyaföld közötti örök kapcsolatot jeleníti meg.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt Eduardo Arroyo világhírű spanyol festőművész és szobrász október 14-én Madridban. „Bizonyos, hogy pályatévesztett író vagyok, aki több regényt és néhány elbeszélést megfestett. Irodalmi szenvedélyem késztetett arra, hogy néhány történetet festékkel, ecsettel mondjak el” – nyilatkozta önmagáról a művész 2003-ban az MTI-nek, amikor Budapesten járt a Ludwig Múzeumban rendezett kiállítása alkalmából. Eduardo Arroyo a képzőművészet mellett az írást sem hanyagolta: több kötete is megjelent, 1986-ban Münchenben bemutatták első drámáját Bantam címmel.

A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház 2012-es alapítása óta háromszorosára nőtt a színházba járók száma a városban, az intézmény előadásai a Kárpát-medence minden részére eljutnak – mondta a nógrádi megyeszékhely társulatának igazgatója az M1 aktuális csatornán október 14-én. Simon Lajos szerint a 2012-ben alakult társulat számára nem volt kérdés, hogy a város szülöttének nevét viselje. A pályatársak kiemelték a színész Zenthe Ferenc tehetségét, kitartását, alázatát, ezért a névválasztás a társulatot is hasonló erényekre kötelezi.

Megnyílt Egerben a Magyar festészet napja fő rendezvénye: az Élő magyar festészet 2018 című meghívásos tárlat, melynek alkotásai – három festőgeneráció munkái – áttekintést adnak a kortárs magyar festészetről. A tárlat megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) életműdíját Orosz János fstőművész, míg a Magyar Művészeti Akadémia díját Szilágyi János vehette át. A fiatalon elhunyt nagybányai festőtehetségről elnevezett Maticska Jenő-díjban Czene Márta részesült, Eger város díját pedig Nádas Alexandra kapta.

Újraindítják a sárközi szőttesek gyártását a Tolna megyei Decsen, ahol első lépésben felújítják az egykori háziipari szövetkezet épületét. A szőttesgyártás elindítására összesen 260 millió forintos projektet dolgoztak ki, később az épületet belülről is felújítják és szövőgépeket vásárolnak. A szövés újraindításával párhuzamosan ismét Decsen helyeznék el és mutatnák be a 834 darabos sárközi szövési mintatárat. A háziipari szövetkezet működésének idején létrehozott, egyedülálló gyűjteményt annak idején a kulturális tárca vásárolta meg, jelenleg a Hagyományok Házában található. A Sárköz népművészete: a szövés, hímzés, gyöngyfűzés és viselet 2012 szeptemberében felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.

Hagyományos költőversenye nyerteseinek Tavirózsa és Lilla-díjat, a magyar irodalomért és kultúráért végzett tevékenységért Csokonai-díjat adott át október 13-án, szombaton Hévízen a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság. A Csokonai-díjat ezúttal Hizsnyai Zoltán szlovákiai magyar író vehette át. A Lilla-díjat a kolozsvári André Ferenc és a hévízi Vajna Ádám közösen írt versért kapta meg a zsűritől, a Tavirózsa Díjat pedig Máté Anasztázia hévízi gimnazista nyerte el. A versenyt Zalán Tibor, a társaság alelnöke indította el október 12-én reggel öt olyan kifejezés, félmondat vagy szó megadásával, amelyet minden költőnek versbe kellett foglalnia. A verselőknek péntek estig volt lehetőségük az alkotásra. A Csokonai társaság idei kétnapos – kötetbemutatókkal és Beck Zoltán koncertjével is kísért – rendezvényének címe Az empátia alkonya volt.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma