2018.02.05

Eötvös Péter világhírű zeneszerző és karmester eddig több operát írt, mint a magyar operatörténet két listavezetője: Erkel Ferenc és Szokolay Sándor. A február 10-ei esten Alessandro Baricco Vértelenül című kisregényéből írt operáját vezényli a Nemzeti Filharmonikusok élén a MÜPA színpadán. Erről az operáról, a megbocsátásról, illetve a világban található zajról beszélgettünk vele.

A világirodalom klasszikusai (például Csehov: A három nővér, Márquez: Szerelemről és más démonokról) éppenúgy tollára kerültek, mint a nálunk kevéssé ismertek (lásd: Szarasina úrnő naplója; a belőle írt opera: As I crossed the Bridge of Dreams [Az álmok hídján]). Hosszú vállalkozása volt, hogy Madách Imre Az ember tragédiájából nemzetközi közönség számára is élvezhető operát írjon, és így született meg a Die Tragödie des Teufels (Az ördög tragédiája), illetve a Paradise reloaded (Paradicsom újratöltve).


_D0A4820_Copy


Ön nemzetközileg keresett karmester és zeneszerző. Hogyan osztja meg magát e két hivatás között?

Amikor 2004-ben feleségemmel hazaköltöztünk Hollandiából, ki kellett találnunk egy rendszert, amely éppannyira kedvező az alkotó munkának, mint az előadónak. Így határoztuk el, hogy idehaza „csak” zeneszerző leszek, külföldön „főleg” karmester, hisz a BBC Zenekarral, a Holland Rádiózenekarral vagy a Concertgebouwval évtizedekig jártam a világot. Persze, egy-két itthoni fellépést is elvállaltam kivételes jelleggel, így dirigáltam a MÜPA-ban a Bécsi Filharmonikusokat, a Concertgebouwot és Kocsis Zoltán emlékestjét a Nemzeti Filharmonikusok élén. Alapvetően tehát az itthon töltött időt komponálásra fordítom.

 

A Snatches of a Conversation című trombitaversenyének az a tanulsága, hogy erős káoszban élünk. Mi a dolga ezesetben a zeneszerzőnek?

Az biztosan nem, hogy harmóniát teremtsünk, vagy hirdessünk. A zeneszerző dolga, hogy formába öntse a szituációt. A zene hangulatokon keresztül mondja el a dolgok helyzetét. A beszédet a gyermekek úgy tanulják meg, hogy minden egyes szóhoz egy-egy fogalmat kapcsolnak. Tehát a szó nem jelent valamit, hanem kapcsolódik egy fogalomhoz. Hasonló a helyzet a zenénél is, mert a zenét tudatosan hallgatók minden hangzásképhez egy-egy fogalmat társítanak. Így születik meg bennük egy fogalmi háló a zenéről. Tehát nem a jelentését fordítják le, hanem az összefüggő fogalmi hálót fejtik fel.

A kortárszenei közönség hallhatja a zenét kaotikusnak, de csak azért, mert még nem tanulta meg a kapcsolást. A hallgatóság a klasszikusokat és a romantikusokat, illetve részben Bartókot már megismerte, azaz az egyes hangzásokhoz társított már valamiféle fogalmi rendszert. Az egyes zenékhez játszottságuk, ismétléseik révén kötünk tartalmat. A Snatchesben a trombita egy pincért jelképez, aki mellett a rapper mondja a különböző asztaloknál ülő vendégek „össze nem függő” szövegeit. Erre mondtam azt, hogy van egy valós élmény, amelyet egy zenei szituációba helyezve formába öntöttem.


_D0A4961_Copy


Az IMA című kompozíciójában ugyan felhasználja Weöres Sándor és Gerhard Rühm verseit, ám nem elsősorban a „jelentésük”, inkább a hangzásuk miatt. Van akkor értelme a szavaknak?

Az IMA az egyik kedvenc művem, az Atlantisz második része, amelyben egy új világ születését jelenítettem meg. Az új világhoz új hangokra, új nyelvre és új „jelentésre” volt szükségem. Weöres a Néma zene című szövegében a Biblia első három szakaszát írta át nonszensz nyelvre. Noha a szöveg nem érthető, mégis fel lehet fedezni benne a rendezettséget, illetve az emelkedett tónust. Éppen erre volt szükségem a kompozíciómhoz: a beszéd zenei funkcióját tudtam így maximálisan kihasználni. A szavaknak nincs ugyan értelme, de emlékeztetnek valamire, azaz reakciót váltanak ki. Rühm verse esetében a magánhangzók struktúrája vonzott.

 

A február 10-én látható opera, a Senza sangue (Vértelenül) egy új világot teremtő tragédiát állít elénk?

Az opera cselekménye spanyol nyelvterületen játszódik egy háború utáni időszakban. Az első jelenet előtt ötven évvel egy orvoscsaládot lemészárolt három katona. A gyilkosságok után a legfiatalabb katona megtalál egy lefedett fatetőt, amely alatt az orvos tizenkétéves kislánya, Nina rejtőzött el. Bár a katona rászegezi a pisztolyt, mégis életben hagyja a kislányt, mert annak átható tisztaságú tekintete megindítja. Később azt mondja majd, hogy még sosem látott Nina szemeiből sugárzó tisztasághoz, csendhez és nyugalomhoz foghatót. A lány felnő, de egész életében arra vár, hogy még egyszer újra láthassa a férfit. A kalandos élete során benne felgyűlt drámát meggyőződése szerint csak a katonával való újra találkozásuk tudja feloldozni.

Nina hatvankétéves, a férfi hetvenegy, amikor az opera első jelentében újra találkoznak. A Nő volt az, aki addig szőtte a szálakat, hogy végre megtalálja. A férfi leszámolt háborús múltjával, s egy látszólag hétköznapi munkát, valójában roppant jelképes foglalkozást űz: lottóárus, azaz a szerencsével kereskedik. Nina élete végig homályos marad a hallgatók előtt, noha számos mozzanatot elmesél. Az viszont kérdés marad a férfi előtt is és a közönség előtt is, hogy az elmesélt eseményekből mi az igaz, s mi nem. Egy kávéházba ülnek be átbeszélni a múltat, a bűntudatot és a vezeklést. Felidézik a történetet, majd kölcsönösen elmondják, hogy a másikról mit hallottak. Ami biztos, hogy a nő megbosszulta családja halálát, mert a két idősebb katonát már megölette. A becsület, a logika és az opera narratívája azt követeli, hogy a harmadikkal is végezzen. A hatodik jelenetig – az opera hét jelenetből áll – eldöntetlen marad, hogy megbocsát-e, vagy sem. Baricco Nina indítékát egy mondatban összefoglalja: „Az mentsen meg engem még egyszer, aki egyszer már megmentett.”


_D0A4860_Copy

 

Egy nő, aki két férfit megölt, és még a harmadikkal is ezt tervezi – emlékeztet a magyar operairodalom remekműve, A kékszakállú herceg vára alapszituációjára.

Ez volt a célom. Ugyanis kivételesen nem egy irodalmi mű, hanem egy programszerkesztési kényszerhelyzet hívta elő belőlem a zeneszerzőt. Bartók egyfelvonásos operáját nehéz egy másik egyfelvonásossal párosítani. Azt gondoltam, hogy olyan operát kellene írni, amely tudatosan a Bartók opera elé készül. Valójában tehát a Kékszakállúból kiindulva találtam rá a Baricco-regényre. A két opera között vannak azonosságok és hasonlóságok. Azonosság például a zenekar összeállítása, a két énekes, és a hét jelenet. Hasonlóság a két operában a két szereplő viszonya, annak alakulása egyik végletből a másikba. Bartóknál Judit próbálja felderíteni a férfi lelkét, nálam a Férfi kísérli meg a Nő múltját feltárni. Amíg a Kékszakállú tragikusan végződik, hiszen a herceg Juditot is bezárja a többi nő közé, addig az én operám más irányba megy el. A végét az előadás előtt nem illik elárulni.

 

Többször is nyilatkozta, hogy azért nem ír magyar nyelven operát, mert attól tart, hogy öntudatlanul is a bartóki hangzást írná újra. Ennél a tudatosan választott párdarabnál nem állt fenn a veszély?

Ezért komponáltam olasz nyelven egy spanyol tragédiát. Azt gondolom, és az eddigi előadások igazolták is, hogy sikerült Bartók-független maradnom. Az már tudatos döntés volt, hogy azonos együttest használjak, mint Bartók. Egyedül az orgonát nem alkalmazom, mert annak nem lenne zenei tere az én történetemben. Dallamilag egyetlen módon utalok a Kékszakállúra: a Senza sangue négy utolsó hangja közvetlenül rávezet a Bartók-művet nyitó ballada-dallamra. Ez azt teszi lehetővé, hogy szünet nélkül játsszák a két darabot, ahogy ezt a Hamburgi Operaházban teszik is.

 

Miért bocsát meg a nő családja gyilkosának?

Mivel a férfi megmentette öt, kialakult benne egy vonzalom a férfi iránt. A nő részéről a vérbosszú érvényesül a két másik katona meggyilkolásakor, de ezzel a férfivel erős érzelmi kapcsolata van. Kettejük viszonyában hol a férfi, hol a nő kerül morális előnybe, de a bűnök és veszteségek a darab végére egyensúlyba kerülnek.


_D0A4885_Copy

 

Sokszor mondta, hogy zeneszerzői munkájában olykor filmes technikákat is alkalmaz.

Igen, ennél az operánál is így volt. Magam viszonylag sok filmhez írtam kísérőzenét. Az operarendezések egyik érvényes változata a filmes gondolkodás. A kamera mozgását zenével is ki lehet fejezni: ahogy a kameraobjektív szűkíti a látteret, úgy közeledhet egymáshoz két zenei vonal is. A fekete-fehér kontrasztokat a zenei ellentétes elemek összekapcsolásával (gyors-lassú, halk-erős) lehet kifejezni. Tudja, hogy Bartók, maga is színeket rendelt az egyes jelenetekhez? Korának zeneesztétikáját áthatotta a szín és a zene összekapcsolása, Bartók mellett Szkrjabin és Schönberg műveiben is találunk erre példát. A Vértelenül esetében az olasz neorealista, fekete-fehér kontrasztos filmstílus egy releváns megközelítés. Éppen ezért örültem, hogy a jelen előadást az ismert filmrendező Káel Csaba rendezi meg.

 

Az operát a kölni ősbemutató óta többször is előadták.

Igen, játszották színpadi rendezésben az Armel Operafesztivál keretében Avignonban, Budapesten és Londonban, Alföldi Róbert rendezésében. Jelenleg is repertoáron van a Hamburgi Operában, Dmitri Tcherniakov rendezésében. Koncertszerű előadása volt Göteborgban, Rómában, New Yorkban és Londonban.

 

Milyen tervei vannak a közeljövőre nézve?

A BMC-vel tervezzük a kortárs opera házát, amely terveink szerint majd 500-600 főt fogad be. Az árok és a színpad méretétől függ, hogy mik szólalnak meg, jelenleg úgy gondolom, hogy főként új kamaraoperák, hazai és külföldi produkciók egyaránt.


_D0A4827_Copy

 

És a megígért Krasznahorkai-opera?

Várjuk meg, hogy elinduljon az építkezés…


Windhager Ákos

Fotó: Csákvári Zsigmond

maxresdefault_masolata

2018.05.23

A bbc.com Culture rovatának szerkesztői 2017 augusztusában felkértek 253 kritikust, hogy nevezzék meg kedvenc vígjátékaikat. A céljuk az volt, hogy választ adjanak arra a kérdésre: különböző filmeket találnak-e humorosnak a nők és a férfiak? Vajon a nemünk vagy valami más határozza meg azt, milyen filmeket szeretünk? Egyáltalán hogyan lehet ezt megállapítani? Cikkünkben megadjuk a választ!

MagyarRadioSzimfonikusZenekara

2018.05.23

Elindult a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek megújult honlapja, a radiomusic.hu weboldal – jelentette be a vezetőség május 23-án sajtótájékoztató keretében. A bejelentés továbbá alkalmat adott arra is, hogy az elmúlt negyedév sikereit áttekintsék, valamint meséljenek az új évadról.

rippl405

2018.05.23

A modern magyar festészet vezéralakjának színekben tobzódó festményein a posztimpresszionizmus és a szecesszió stílusjegyei tükröződnek. De vajon mi volt az eredeti szakmája Rippl-Rónai Józsefnek? És vajon milyen néven született? Mit takar a „kukoricás” stílus? Cikkünkben a 157 éve, 1861. május 23-án Kaposváron született Rippl-Rónai Józsefre emlékezünk.

Orvosok találtak magyarázatot arra a fizikai képtelenségnek tűnő táncmozdulatra, amellyel Michael Jackson kápráztatta el a közönséget a Smooth Criminal című számának videoklipjében. A mozdulathoz egy különlegesen kiképzett cipő és Jackson elképesztő fizikai felkészültsége kellett. Az énekes cipőinek sarkába v-alakú éket vágtak, azok beleillettek egy sarokrögzítőbe vagy -pántba, amelyet a talajhoz rögzítettek és ez a cipőt megtartó trükk segített neki abban, hogy erősebben dőlhessen előre.

Budapest tizenegy helyszínén mintegy 600 szabadtéri minikoncerttel várja a közönséget május 25. és augusztus 12. között a Zenélő Budapest című koncertsorozat – mondta el a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) ügyvezetője az M1 aktuális csatorna műsorában. Bán Teodóra hozzátette: a fesztivál két új helyszíne a Halászbástya és a Magyar Nemzeti Galéria előtere, emellett a szokásos előadótereken készülnek koncertekkel a következő hónapokban. A részletekről a zenelobudapest.hu oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.

Először lép föl Magyarországon a Cappella Romana, amely június 2-én a Szent Efrém Férfikarral ad koncertet a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplomban Budapesten. Az Orientale lumen 2018 sorozat zárókoncertjén a Cappella Romana Árpád-kori bizánci zenéket, a Szent Efrém Férfikar a Kárpát-medence dallamait szólaltatja meg. Az egyedi műsor közös éneklésben csúcsosodik ki, felidézve Bizánc és a Magyar Királyság fénykorát, történetét, zenei kultúráját. A Capella Romana a budapesti közös koncertet követően a Hajdúdorogi Görögkatolikus Metropólia székhelyén és támogatásával, Debrecenben az Attila téri Metropóliai Székesegyházban önálló hangversenyt ad június 3-án a Grottaferrata-i Kódex című műsorából.

Eszéken, a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központban látható a Mátyás király – Mecénás és katona című vándorkiállítás a Mátyás-emlékév keretében. A tárlat, amely Mátyás király életének főbb eseményeit eleveníti fel, Pozsonyban kezdte meg Kárpát-medencei körútját, egyetlen Magyarországi helyszíne Székesfehérvár volt. A tárlaton Somodi András és Merényi Zoltán közös, rézből, acélból és textilből készült kompozíciói lesznek megtekinthetők. Az alkotás kivitelében modern, viszont a 20. század elején és közepén dolgozó történészek tollából olyan idézetekkel tarkított, amelyek Mátyás korából eddig nem ismert részleteket mutatnak meg. A tárlat, amely a vajdasági Zentáról érkezik az intézménybe, június 15-ig lesz megtekinthető. A tervek szerint Eszék után Szlovéniába és Erdélybe is elviszik a kiállítást.

A Kaposvári Egyetem (KE) Németh Antalról (1903-1968), a Nemzeti Színház egykori igazgatójáról, egyetemi tanárról, színháztörténeti íróról nevezi el kulturális központját. A névadó ünnepséget május 23-án tartották a somogyi megyeszékhelyen a Latinka-házként is ismert épületben. Az egyetem a névadással Németh Antal munkásságára szeretné felhívni a figyelmet, hogy jelentőségéhez méltó módon, a kaposvári színészképzés részévé tegye az általa képviselt színházi eszmét és minőséget. A KE 2017 márciusban nyitotta meg újra kulturális központját, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítson művészhallgatói számára és gazdagítsa Kaposvár kulturális életét.

Balanyi Szilárd, a Quimby zongoristája ezúttal egy szál zongorával, oldalán a csodálatos hangú Schoblocher Barbarával és Kiss Flórával varázsol romantikus hangulatot a Budapest Park oldalán lévő Nagyszünetbe május 21-én. Ezen a tavaszi estén a lágyabb, fülbe kúszó dallamok mellett szívbe karcoló zongorafutamokat is hallhatunk.

credit_sinco

A világhírű Buena Vista Social Club sztárja, Eliades Ochoa gitáros, énekes a londoni Royal Albert Hall-beli koncertje után három nappal érkezik Budapestre! Az Akvárium Klubban április 28-án a magyar közönség is megtapasztalhatja, milyen is az a kubai fieszta: Grupo Patria zenekarával fülbemászó dallamokkal, vérpezsdítő ritmusokkal és kihagyhatatlan slágerekkel várja a közönséget.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma