kultura.hu_banner_fesztival

2016.02.05

Még ebben a kormányzati ciklusban újjáépül a budavári lovarda, a Főőrségi épület és a Stöckl-lépcső, és a tervek szerint 2018-ig rekonstruálják a palota Szent István-termét is – mondta el az Országgyűlés Kulturális Bizottságának február 5-ei ülésén L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára, aki a Nemzeti Hauszmann Terv koordinálásáért is felel.

DSC_2073_Copy


A kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár, miniszteri biztos prezentációjában rámutatott, hogy vegyes példák vannak Európában az egykori királyi székhelyek hasznosítására: egyes paloták kizárólag kulturális-turisztikai, míg más épületek részben kormányzati, reprezentációs funkciókat is ellátnak. Kiemelte, hogy olyan épületek is vannak, amelyek bár korábban teljesen megsemmisültek, helyi identitásképző erejük miatt később mégis újjáépítették őket. Ilyen a második világháborúban részben vagy egészen lerombolt müncheni Residenz, Berlinben a Stadtschloss vagy a varsói királyi palota. A vilniusi nagyhercegi kastélyt 1801-ben rombolták le az oroszok, a litvánok mégis újjáépítették, ahogy Rigában a Feketefejűek háza, Moszkvában pedig a Megváltó Krisztus-székesegyház épült újjá.

Emlékeztetett arra, hogy a Budavári Palota középkori emlékeinek nagy része jelenleg nem látható. Ezeket szeretnék feltárni, és – hasonlóan például a Louvre-hoz – földalatti kiállítóhelyen bemutatni.


DSC_2065_Copy


L. Simon László felhívta a figyelmet arra, hogy a palotát most elfoglaló Magyar Nemzeti Galéria (MNG), Budapesti Történeti Múzeum (BTM) és Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) alapterületének mindössze 34 százaléka látogatható. Kiemelte: a Nemzeti Hauszmann Terv révén ezt az arányt, az MNG és az OSZK kiköltözésével, legalább kétszeresére fogja emelni. Rámutatott: 2014-ben mindössze 365 ezren látogattak el a három intézmény kiállításaira, miközben csak buszokkal 3,2 millió turista érkezett a várba. Ezt a látogatottságot drasztikusan növelni lehetne, ha a palotát belülről is érdemesnek találnák megnézni – vélekedett.


L. Simon László elmondta: a Nemzeti Hauszmann Terv keretében először a Csikós udvart és a lovardát állítják helyre. Ezek fölött épül újjá az 1972-ben lebontott Főőrségi épület, míg a Stöckl-lépcső és egy rejtett mozgólépcső a gyalogos megközelíthetőséget biztosítja majd a Tabán felől. Rövidesen megkezdődik a palota háború után megsemmisített Szent István-termének helyreállítása is, ami iparművészeti szenzáció lesz.


DSC_2116_Copy


A Várnegyed felújítása során fontos szempont a várfalak felújítása, az akadálymentesítés, a várkertek rehabilitációja és a közlekedési infrastruktúra újragondolása. A várba látogatók számának növekedésével számolva jó előre gondoskodni kell parkolóhelyekről: ezt a célt szolgálja az ez év áprilisában elkészülő 300 férőhelyes mélygarázs a lovarda alatt, illetve további mélygarázsok épülnek a Szabó Ilonka utca felől, a Halászbástya alatt, de a Lovas utcánál is tervbe vettek egy új mélygarázs kialakítását – mondta L. Simon László.

A politikus beszélt arról is, hogy a jelenlegi tudás és tervek birtokában nem lehet megmondani, mindez pontosan mennyi időt vesz igénybe, óvatos becslések szerint azonban körülbelül húsz évbe telik a Budai Vár teljes rekonstrukciója.


Farkas Gergely (Jobbik) a rekonstrukció költségeire kérdezett rá, valamint azt tudakolta, hogy mi indokolja egyes minisztériumok várba költöztetését. Szabó Szabolcs, az Együtt színeiben politizáló független politikus szerint a projekt legfontosabb célja egy kormányzati negyed építése, de még kérdéses az is, a Nemzeti Táncszínház sorsa hogyan alakul. Hiller István (MSZP) közölte: nem ért egyet újabb kormányzati funkciók várba telepítésével. Pósán László (Fidesz) szerint a lovarda vagy a Főőrségi épület rekonstrukcióját nem lehet egy kormányzati negyed építésének tekinteni, Dunai Mónika (Fidesz) pedig méltatta az akadálymentes megközelíthetőség kiépítését.


DSC_2094_Copy


L. Simon László a képviselői felvetésekre adott válaszában elmondta: már kormánydöntés született arról, hogy 1,5 milliárd forintot szánnak a projekt előkészítésére, a tervezési, a tudományos és a régészeti munkákra, kétmilliárdból építik vissza a lovardát, 3,6 milliárdból a Főőrségi épületet és a Stöckl-lépcsőt. Az idei költségvetési törvényben 3,4 milliárd forint szerepel a Nemzeti Hauszmann Terv végrehajtására, ebből tervezik létrehozni majd többek között az OSZK Budapest határain kívül felépítendő külső raktárbázisát. További 1,5 milliárdba kerül a lovarda alatti mélygarázs építése, és 317 millió forintba a BTM egyes részeinek kiköltöztetése a Kiscelli Múzeumba. Ez összesen kevesebb, mint 12 milliárd forintnyi forrás. Az ezekkel a beruházásokkal párhuzamosan zajló egykori Karmelita kolostor rekonstrukciója mintegy ötmilliárd forintból valósul meg.


A minisztériumok várba költöztetésével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a Karmelita kolostor nagy része régóta irodaként működik, a Nemzetgazdasági Minisztérium leendő székhelye pedig szintén számos irodának ad otthont.

10

2019.09.14

A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon mutatja be legújabb önálló estjét a kortárs könnyűzenei szcéna egyik legeredetibb művésze, Kamondy Ágnes. Október 5-én az A38 Hajón láthatjuk a Pest fölött az ég szcenírozott koncert-előadását Vörös Róbert rendezésében. A zenéjét Kamondy Ágnes jegyzi, a dalszövegeken olyan neves szerzőkkel osztozik, mint Karafiáth Orsolya, Kiss László, Müller Péter Sziámi és Simon Márton.

kiraly_tamas_aut_of_the_box_6739w_600

2019.09.14

Underground kultúra, művészeti határterületek, látványtervezés: többek között ezekről beszélt É. Kiss Piroska látványtervező a Király Tamás életművét bemutató rertrospektív kiállítása kapcsán, amely szeptember 15-ig látható a Ludwig Múzeumban.

Boszorkanyok_a_Barmi_utcabol_2_

2019.09.13

Paravános bábszínház, klasszikus és modern mesék, tantermi előadások is szerepelnek a bábszínházak őszi kínálatában, ezekből válogattunk.

Észak-Izraelben 4500 éves cserépedényeket és egy tőr pengéjét találta meg egy villanyszerelő. A régészek szerint az út építésekor a földgépek véletlenül lerombolhattak egy temetkezési barlangot, és ennek tartalma kerülhetett napvilágra. A kerámia tárolóedények és kancsók mellett egy kés pengéje is előkerült, amelyeket a középső bronzkorban rejthettek el a sziklabarlangban. A korabeli szokásoknak megfelelően a tőrt azért tették a halott mellé, hogy meg tudja védeni magát a túlvilágon, az ételekkel teli kerámiaedényeket pedig azért, hogy ne éhezzen odaát.

A szeptember 13-án rendezett Szinkronikum gálán Menszátor Magdolna és Tordy Géza kapta a szakma életműdíját. A legkeresettebb szinkronszínészek pályafutásuk során több ezer produkcióban kölcsönzik hangjukat az eredeti nyelven megszólaló sztároknak. Közel hatszáz magyar szinkronszínészt ismerünk, közülük a legnépszerűbb 50 csaknem ötezer film, tévésorozat, jelenet szereplőjének szavait tette a magyar közönség számára érthetővé.

Rejtő Jenő egyik utolsó lakhelye volt a Bimbó út 3-ban található ház, ahol boldog időket töltött, itt vált elismert szerzővé, ekkor születtek első légiós regényei. Miután 1942 őszén egy szélsőjobboldali, nyilasbarát lap egy cikkben kifogásolta, hogy zsidó származása ellenére álnéven továbbra is dolgozhat, megkapta munkaszolgálati behívóját, és alig két hónappal később már halott volt. Az 1943-ban elhunyt magyar íróra emlékező alkotás Günter Demnig műve: a német szobrász huszonöt éve helyez el Európa-szerte botlatóköveket a nácizmus áldozatainak emlékére.

Először találtak sírokat a második világháború alatti csehországi roma gyűjtőtábor helyén. A felfedezés segíthet rekonstruálni a láger teljes területét. 1942 és 1943 között 1308 romát tartottak itt fogva, közülük 327-en a helyszínen veszítették életüket, több mint 500 embert az auschwitzi haláltáborba küldtek. A brnói Roma Kultúra Múzeuma még ebben a hónapban pályázatot hirdet az egykori gyűjtőtábor helyén kialakítandó roma holokauszt emlékhely megtervezésére. Európában elsőként sikerült találni olyan sírokat, amelyekben a nácizmus roma áldozatait temették el.

Életének 87. évében elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus. Konrád György a magyar próza világszerte egyik legismertebb alakja, művei egyebek mellett angol, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, német, norvég, olasz, orosz, spanyol és szerb nyelven jelentek meg. Ismertebb esszékötetei közé tartozik Az autonómia kísértése, az Antipolitika, az Ölni vagy nem ölni, Az újjászületés melankóliája, a Várakozás, az Áramló leltár, A közép tágulása (2004), Az író és a város, a Csodafigurák Arcképek, pillanatfelvételek, az Inga, a Harangjáték, a Zsidóságról. Fenn a hegyen napfogyatkozáskor című önéletrajzi regénye 2003-ban, Kakasok bánata című regénye 2005-ben jelent meg.

Tizenharmadik alkalommal rendezik meg a Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozót szeptember 13. és 18. között a baranyai megyeszékhelyen nyolc társulat részvételével. A hazai táncélet legkiválóbb képviselői hozzák el legújabb produkcióikat a pécsi közönségnek.

Gyori_Balett

Szeptember 18-án az ország legismertebb kertészével beszélgetnek a Hadik Kávézóban.

A Minority Rights Group Europe a klímaváltozás hatásairól rendez kerekasztal-beszélgetést magyar médiavezetők részvételével szeptember 17-én 14:00 órától, a Kőleves étteremben.

OKtóver 5-én 20:00 órakor adja idei egyetlen magyarországi koncertjét Csordás Gábor zongorista-zeneszerző a Wesselényi utcai Erőművházban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma