Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2016.02.05

Még ebben a kormányzati ciklusban újjáépül a budavári lovarda, a Főőrségi épület és a Stöckl-lépcső, és a tervek szerint 2018-ig rekonstruálják a palota Szent István-termét is – mondta el az Országgyűlés Kulturális Bizottságának február 5-ei ülésén L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára, aki a Nemzeti Hauszmann Terv koordinálásáért is felel.

DSC_2073_Copy


A kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár, miniszteri biztos prezentációjában rámutatott, hogy vegyes példák vannak Európában az egykori királyi székhelyek hasznosítására: egyes paloták kizárólag kulturális-turisztikai, míg más épületek részben kormányzati, reprezentációs funkciókat is ellátnak. Kiemelte, hogy olyan épületek is vannak, amelyek bár korábban teljesen megsemmisültek, helyi identitásképző erejük miatt később mégis újjáépítették őket. Ilyen a második világháborúban részben vagy egészen lerombolt müncheni Residenz, Berlinben a Stadtschloss vagy a varsói királyi palota. A vilniusi nagyhercegi kastélyt 1801-ben rombolták le az oroszok, a litvánok mégis újjáépítették, ahogy Rigában a Feketefejűek háza, Moszkvában pedig a Megváltó Krisztus-székesegyház épült újjá.

Emlékeztetett arra, hogy a Budavári Palota középkori emlékeinek nagy része jelenleg nem látható. Ezeket szeretnék feltárni, és – hasonlóan például a Louvre-hoz – földalatti kiállítóhelyen bemutatni.


DSC_2065_Copy


L. Simon László felhívta a figyelmet arra, hogy a palotát most elfoglaló Magyar Nemzeti Galéria (MNG), Budapesti Történeti Múzeum (BTM) és Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) alapterületének mindössze 34 százaléka látogatható. Kiemelte: a Nemzeti Hauszmann Terv révén ezt az arányt, az MNG és az OSZK kiköltözésével, legalább kétszeresére fogja emelni. Rámutatott: 2014-ben mindössze 365 ezren látogattak el a három intézmény kiállításaira, miközben csak buszokkal 3,2 millió turista érkezett a várba. Ezt a látogatottságot drasztikusan növelni lehetne, ha a palotát belülről is érdemesnek találnák megnézni – vélekedett.


L. Simon László elmondta: a Nemzeti Hauszmann Terv keretében először a Csikós udvart és a lovardát állítják helyre. Ezek fölött épül újjá az 1972-ben lebontott Főőrségi épület, míg a Stöckl-lépcső és egy rejtett mozgólépcső a gyalogos megközelíthetőséget biztosítja majd a Tabán felől. Rövidesen megkezdődik a palota háború után megsemmisített Szent István-termének helyreállítása is, ami iparművészeti szenzáció lesz.


DSC_2116_Copy


A Várnegyed felújítása során fontos szempont a várfalak felújítása, az akadálymentesítés, a várkertek rehabilitációja és a közlekedési infrastruktúra újragondolása. A várba látogatók számának növekedésével számolva jó előre gondoskodni kell parkolóhelyekről: ezt a célt szolgálja az ez év áprilisában elkészülő 300 férőhelyes mélygarázs a lovarda alatt, illetve további mélygarázsok épülnek a Szabó Ilonka utca felől, a Halászbástya alatt, de a Lovas utcánál is tervbe vettek egy új mélygarázs kialakítását – mondta L. Simon László.

A politikus beszélt arról is, hogy a jelenlegi tudás és tervek birtokában nem lehet megmondani, mindez pontosan mennyi időt vesz igénybe, óvatos becslések szerint azonban körülbelül húsz évbe telik a Budai Vár teljes rekonstrukciója.


Farkas Gergely (Jobbik) a rekonstrukció költségeire kérdezett rá, valamint azt tudakolta, hogy mi indokolja egyes minisztériumok várba költöztetését. Szabó Szabolcs, az Együtt színeiben politizáló független politikus szerint a projekt legfontosabb célja egy kormányzati negyed építése, de még kérdéses az is, a Nemzeti Táncszínház sorsa hogyan alakul. Hiller István (MSZP) közölte: nem ért egyet újabb kormányzati funkciók várba telepítésével. Pósán László (Fidesz) szerint a lovarda vagy a Főőrségi épület rekonstrukcióját nem lehet egy kormányzati negyed építésének tekinteni, Dunai Mónika (Fidesz) pedig méltatta az akadálymentes megközelíthetőség kiépítését.


DSC_2094_Copy


L. Simon László a képviselői felvetésekre adott válaszában elmondta: már kormánydöntés született arról, hogy 1,5 milliárd forintot szánnak a projekt előkészítésére, a tervezési, a tudományos és a régészeti munkákra, kétmilliárdból építik vissza a lovardát, 3,6 milliárdból a Főőrségi épületet és a Stöckl-lépcsőt. Az idei költségvetési törvényben 3,4 milliárd forint szerepel a Nemzeti Hauszmann Terv végrehajtására, ebből tervezik létrehozni majd többek között az OSZK Budapest határain kívül felépítendő külső raktárbázisát. További 1,5 milliárdba kerül a lovarda alatti mélygarázs építése, és 317 millió forintba a BTM egyes részeinek kiköltöztetése a Kiscelli Múzeumba. Ez összesen kevesebb, mint 12 milliárd forintnyi forrás. Az ezekkel a beruházásokkal párhuzamosan zajló egykori Karmelita kolostor rekonstrukciója mintegy ötmilliárd forintból valósul meg.


A minisztériumok várba költöztetésével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a Karmelita kolostor nagy része régóta irodaként működik, a Nemzetgazdasági Minisztérium leendő székhelye pedig szintén számos irodának ad otthont.

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma