NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2019.09.09

„Az addiginál látványosabb, élményszerűbb tárlatokat kezdtünk el készíteni, a kicsit poros, kicsit dohos múzeumi világ kifordítása, kulturális színtérré alakítása sikeresen megtörtént” – mondja a Petőfi Irodalmi Múzeum nemrég Móra Ferenc-díjjal kitüntetett munkatársa, dr. Szilágyi Judit irodalomtörténész, több jelentős kiállítás kurátora. A múzeum sikereiről, a fiatalok megszólításáról és a PIM megítéléséről is beszélgettünk vele.

kult-e1567497979176
Fotó: Kurucz Árpád

A Móra Ferenc-díj mit jelent a pályáján?

Örömmel tölt el, hogy szakmai elismerésben részesülhettem. Megjegyzem, 2009-ben a kollegáimtól kaptam egy múzeumi belső elismerést, az úgynevezett Pálma Fáma díjat, ami szintén nagyon fontos volt nekem. A mostani díj jelzi, hogy kívülről is értékelik a munkám, számomra ez nagy megtiszteltetés.

 

Emlékszik, hogyan nézett ki az első időszaka a Petőfi Irodalmi Múzeumban?

2003-ban kezdtem el dolgozni a kézirattárban, és azt mondhatom, a mai napig nagyon jól érzem itt magam. Az alapvető dolgok nem változtak az idők alatt, nagyon erős, egymást segítő csapat jött össze. Amikor kezdtem, E. Csorba Csilla volt az igazgató, az ő időszakában robbant nagyot a PIM.


szilagyi_judit_1
Szilágyi Judit a Móra-díjjal


Robbanás alatt mit értsünk?

Egyrészt E. Csorba Csilla hatalmas energiája és rendkívüli maximalizmusa segített abban, hogy lendületet kapjon a PIM, másrészt a múzeumi szféra is számos komoly változáson ment keresztül. Az addiginál látványosabb, élményszerűbb tárlatokat kezdtünk el készíteni, a kicsit poros, kicsit dohos múzeumi világ kifordítása, kulturális színtérré alakítása sikeresen megtörtént. Nem csak a megőrző, feldolgozó funkció volt a fontos, hanem hogy kommunikáljunk a közönséggel, nyissunk a külvilág felé. A folyamat a nemzetközi trendek sorába illeszkedik:erre a hullámvasútra ült fel jó időben a PIM.

 

A kiállítások összeállításakor figyelembe veszik, hogy a szakmának és a közönségnek is megfeleljenek?

Nem sokkal azután, hogy elkezdtem itt dolgozni, szerveztem egy kiállítást, amely a növények és az irodalom kapcsolatát dolgozta fel. Ez úgy nézett ki, hogy jó sok növényt kihordtunk a PIM udvarára és ezekhez illesztettünk szövegeket. Az ötletet egynyári élménynek szántuk, ami jól mutatta, hogy a múzeum kilép a falai közül. A PIM ismertségén nagyot lendítettek a buszos vándorkiállításaink is. Az elsőt 2008-ban indítottuk a Nyugat századik évfordulója kapcsán. Nagy sikere volt, ezt folytattuk a következő években, legutóbb pedig 2017-ben, az Arany János évforduló idején.

busz
Arany János buszos vándorkiállítás

Könnyen elérik a fiatal korosztályt?

Nagy nehézsége egy irodalmi múzeumnak, hogy szövegcentrikus, és ez alapvetően összefügg az olvasás problematikájával. Olvas-e a fiatal generáció betűt? Hogyan érdemes számukra tálalni a szöveget? Ehhez hasonló kérdések egész sorával kell megbirkóznunk, ezért újabb és újabb trükköket igyekszünk bedobni. A vándorkiállításainknak van egy szociokulturális missziója is, mégpedig az, hogy olyan helyekre is eljuthassunk, ahova nehezen és ritkán ér el a kultúra. A digitális eszközök és a vizualitás sok segítséget nyújt abban, hogy ilyen környezetben is felkelthessük az érdeklődést egy-egy alkotó vagy irodalmi jelenség iránt.

_d0a3020__copy_
Kiállítás Csáth Géza halálának 100. évfordulójára

Hogyan helyezné el a nyugat-európai irodalmi múzeumok között a Petőfi Irodalmi Múzeumot?

Óriási a szórás, őrült nagyok a különbségek. Találkozunk olyan helyekkel, amelyek fejlettségi szintjén a PIM rég túljutott, de azért van még hova fejlődnünk, ezt tudjuk, és ennek érdekében mindent meg is teszünk. Például a technika felhasználási lehetőségei terén mindig előre lehet lépni, azonban nem légből kapott állítás, hogy elég jól állunk az összehasonlításban.

 

Kiemelne egy-egy most is futó projektet és jövőbeli tervet?

Az irodalom és a gasztronómia köré épülő kiállításunk most Székelyudvarhelyen van, ősztől Stuttgartban mutatjuk be. A jövőre tervezett buszos projekt központi témája a gyerekirodalom lesz majd, ennek egyik, kortárs magyar gyerekverseket szemléltető változatának helyszíne jelenleg Kolozsvár. Házon belül is zajlanak az események, egy percig sem unatkozunk: hamarosan megújul a Petőfi kiállítás, és a következő évi projektjeink is szervezés alatt vannak.

 

Ayhan Gökhan

Rocco_es_fiverei-9517_002

2019.09.19

Luchino Visconti 1960-ban bemutatott filmje, a Rocco és fivérei ihlette a Nemzeti Színház csütörtöki bemutatóját, amely torz ideológiákról, a nagyvárosi lét nehézségeiről mesél – több mint fél évszázaddal Visconti után, kevesebb jövőbe vetett bizakodással.

Borcsok_Anna_2_R
2019.09.19

Szeptember 20-án lesz az Ékszerek éjszakája, mely a kortárs ékszerművészet technikai, koncepcionális és formabontói aktualitásait mutatja be. Az idei program különlegességeiről és a szervezés kulisszatitkairól Börcsök Anna ékszertervezőt kérdeztük.

WPP_2019-9696

2019.09.19

A szenvedésről és kiszolgáltatottságról aligha mondana többet bármi a fotónál. Az embert érő szenvedést látni és láttatni kell, remélve, a befogadó eljut a megértésig, a szolidaritásig. Huszonöt ország 43 fotóriporterének 143 képe látható az idei World Press Photo kiállításon, amely csütörtöktől látható a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Emlékülést tartanak Kötő József születésének 80. évfordulóján a budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban, a Petőfi Irodalmi Múzeum - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szervezésében pénteken. A szeptember 20-án péntek 14 órakor kezdődő eseményen a 2015-ben elhunyt Kötő József életpályáját Bartha Katalin Ágnes színháztörténész, Bodó A. Ottó dramaturg, Gajdó Tamás színháztörténész és Nánay István kritikus méltatja. A rendezvény vendégeit Bodolay Géza, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója köszönti.

Két nagyszabású versenymű, Beethoven Esz-dúr és Csajkovszkij b-moll zongoraversenye csendül fel a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben szeptember 26-án 19:30-kor a Kossuth-díjas Hegedűs Endre zongoraművész előadásában a Duna Szimfonikus Zenekar közreműködésével, Deák András vezényletével.

Nagy Oszkár 19 évesen érkezett Nagybányára, a Thorma János, Hollósy Simon és Réthy István által alapított festőiskolába, ahol kibontakozott a modern magyar festészetet elindító mozgalom. Bár a művésztelep egyik legnagyobb tehetségeként tartották számon, ez az első alkalom, hogy azon a helyen, ahol élt és alkotott, egyéni kiállítás nyílik munkáiból. A kiállított 43 kép magángyűjtők tulajdonában van és egy helyen eddig még nem láthatta őket a közönség.

A világ egyik legnagyobb magángyűjteményével rendelkező család birtokában több száz kivételes műremek található, mások mellett olyan világhírű festők munkái, mint Goya, Velázquez, Rembrandt, Brueghel, Rubens, El Greco vagy Tiziano, Továbbá a világ neves műhelyeiből származó rendkívüli óra- és porcelánkollekció, értékes történelmi bútorok, valamint párizsi falikárpit-ritkaságok, utóbbiakat III. Napóleontól örökölte a család, akivel rokonságban álltak. Az Alba-ház Spanyolország egyik legrégibb és leggazdagabb hercegi családja, hatszáz év alatt főként házasságok révén szerzett 53 nemesi címükkel Guinness-rekordernek számítanak, megelőzik még az angol királynőt is. A család vagyonát 3 milliárd euróra becsülik.

A skót presbiteriánus egyház, tulajdonában álló földön több mint 100 darabból álló leletet fedezett fel 2014-ben egy amatőr kincsvadász. Az egykori vállalkozó 2 millió fontot, jelenlegi árfolyamon 750 millió forintot vehetett át minden idők egyik legnagyobb nagy-britanniai viking kincsleletért, miközben a területet birtokló és kincskeresésre felajánló Chuch of Scotland egy fillért sem kapott. Skóciában csak a megtalálót illeti jutalom régészeti leletekért, kincsekért, a földterület birtokosát nem. A Skót Egyház pert indított a kincsvadász ellen. A páratlanul gazdag lelet egy része Karoling-, másik része ír eredetű; több ezüstrúd, karperec, bross és számos aranytárgy alkotja.

Az ősz egyik legfontosabb kulturális seregszemléjénm a 28. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon számtalan műfaj képviselteti magát a kortárs zenétől a táncművészeten és az operán át a könnyű- és világzenéig, de megjelenik a programban a dzsessz, a képzőművészet, a színház és az irodalom is szerte a főváros kulturális intézményeiben és közterein.

Duo_Aliada_c_Maria_Jarzyna

Különleges meghívottakkal készül a PesText. A vérbeli városi fesztiválon, mely behálózza Budapest belvárosát, nem az új könyvmegjelenések alakítják a programot, hanem az izgalmas szerzők találkozásai. A rendezvényen különös figyelmet fordítanak a visegrádi országok irodalmára és a nem magyarul alkotó magyar szerzőkre.

A Kulturális Örökség Napja alkalmából 2019. szeptember 21-én ismét megnyílik a látogatók előtt a Kőbányai víztároló medence.

A pécsi világörökségi helyszíneken török kori séta, zenével és színjátékkal kísért temetési menet és flashmob is lesz, emellett könyvtárlátogatásra, levéltári sétára és kiállításra is várják a látogatókat a Kulturális Örökség Napjain, szeptember 21-én és 22-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma