728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2019.01.20

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.

balga_gabriella_foto_berecz_valter
Balga Gabriella Rossini mellszobránál az Operában
Fotó: Berecz Valter


Rossini zenéje a boldogság szigete, a fantázia és kiapadhatatlan energia világa. Karrierje viszont egészen szokatlan, és nem kevés csodálkozásra ad okot. Apja kürtön játszik, anyja énekel, és a fiú tehetségére is hamar fény derül: tizenkét évesen operaelőadásban szerepel, és még nem lép a második ikszbe, amikor tíz bemutatott dalművel dicsekedhet. Annyira imádja Mozartot, hogy „a kis német” gúnynevet kapja a bolognai konzervatóriumban.


Első hatalmas sikere a Tankréd, amellyel rögtön meg is újítja a műfajt. A közönségnek akkoriban nem volt szíve csücske az opera seria, figyelmüket a felvonások közötti balettjelenetek kötötték le leginkább. Rossini viszont bombasztikus hatású zenét ír – száműzi az unalmas recitativo seccót, gazdagabb hangszerelést alkalmaz, és védjegyévé teszi a crescendo accelerandót. Nem véletlenül ragad rá a Signor Crescendo név.


sevillaib
A sevillai borbély
Illusztráció az Operakalauzban


Velence számára az Olasz nő Algírban, a nápolyi dalszínháznak A tó asszonya és az Otello című operákat írja, az utóbbival bizonyíthatóan Verdit is megihleti. A legnagyobb sikert A sevillai borbéllyal aratja Rómában, pedig hátrányból indul: Paisiello hívei még tüntetést is szerveznek a darab ellen, mert úgy vélik, kedvencük Beaumarchais-feldolgozásánál úgysem lehet jobbat alkotni.


Persze, hogy lehet. Beethoven elismerését is kivívja, aki azt tanácsolja neki, hogy komponáljon több vígoperát: „Az olasz opera célja a szórakoztatás – mondja a bécsi mester. – Mindenekelőtt írjon minél több olyat, mint a Sevillai.


olasz-no-17
Az olasz nő Algírban az Operaház színpadán


Az olasz közönség nem tud betelni Rossini darabjainak humorával. „Azt hittem, őrültnek fognak tartani, de úgy tűnik, ez a közönség még nálam is őrültebb” – írja az Olasz nő bemutatója után Velencéből. Legendásan gyorsan komponál, azzal dicsekszik, hogy nem fordít egy-egy operára több időt két hétnél. Harmincéves, amikor megházasodik – ahogy később Verdi, ő is énekesnőt, Isabella Colbran szopránt, műveinek tolmácsolóját veszi el.


1824-ben Párizsba költözik, ahol Stendhal „a zene Napóleonjaként” üdvözli. Rossini úgy érzi, grandiózus művet várnak tőle – első franciaországi bemutatója, A reimsi utazás is hatalmas siker volt! –, így születik a négyórás Tell Vilmos.


Rossini_Tell_r
A Tell Vilmos a New York-i Metropolitanben
Fotó: opera-online.com

A zeneszerző még csak harminchét éves, de úgy érzi, megfáradt. A Tell Vilmos, amelynek ma csak a nyitánya közismert, sikert arat, de Rossini kudarcként tekint rá. Jólétben éli életének hátralévő részét, állandóan társaságban van, mégis magányos. Betegség gyötri, de nem beszél a problémáiról, sem arról, hogy miért nem ír több operát. Látszólag a kulináris élvezetek érdeklik a leginkább.


„Boldog 18. születésnapot” – ezekkel a szavakkal köszönti magát Gioachino Rossini 1864-ben. A sevillai borbély zeneszerzője valójában hetvenkét éves abban az évben, de az, hogy február 29-én született, mindig is szórakoztatta.


„Rossini (…) élete nem hagy más nyomot maga után, mint azoknak a kellemes élményeknek az emlékét, amelyekkel a szíveket eltölti” – írja Stendhal a zeneszerzőről szóló monográfiájában. Hatása megfoghatatlan az operatörténetben: Donizetti, Bellini, Verdi és Meyerbeer művészetére közvetlenül hatott, az Operaház 2018/19-es évadának főszereplőjére, Giacomo Puccinira közvetetten. Különösen a Gianni Schicchi című egyfelvonásosban érződik a hatása, amely A sevillai borbélyhoz hasonlóan a commedia dell’arte hagyományát folytatja. Rossini és Puccini az olasz opera fénykorát foglalják keretbe: a pesarói hattyú drámai érzéke és humora tette először naggyá az olasz nemzeti operaírást, a Turandot zeneszerzője pedig egy befejezetlen művel tetőzte azt.


Csabai Máté írása eredetileg az Opera Magazinban jelent meg.

Indexfotó: Berecz Valter

Kulcsszavak:

596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

nepessy_noemi_R

2019.08.23

A Budapesti Történeti Múzeumot április óta Népessy Noémi vezeti. A Vármúzeumot, a Kiscelli Múzeumot, az Aquincumi Múzeumot, valamint a Budapest Galériát felölelő intézmény vezetője korábban az Óbudai Múzeum igazgatójaként ért el sikereket. Elképzeléseiről, terveiről, múzeumkoncepciójáról beszélt a Magyar Múzeumok Online-nak.

Selejtesek

2019.08.23

A Roma Hősök Nemzetközi Színházi Fesztivál, melyet idén augusztus 24. és szeptember 15. között tartanak, a világ egyetlen nemzetközi, roma színházakat központba állító fesztiválja. A rendezvényen több európai országból mutatkoznak be roma társulatok és produkciók Az előadásoknak az Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér és az RS9 Színház Vallai kertje ad helyet.

fabri_zoltan

2019.08.22

„Játékosok és zsetonok vagyunk egy személyben. Ez a történelem!” – mondja egy szereplő Fábri Utószezon című filmjében. A mondat a háromszoros Kossuth-díjas filmrendező ars poeticája is lehetne. Filmjeinek jellegzetessége az önvizsgálat, a múlttal való a szembenézés a jelen megértése érdekében.

Szabó Réka A létezés eufóriája című dokumentumfilmje nyerte el a Szarajevói Filmfesztivál emberi jogi díját csütörtök este. A legjobb dolgokon bőgni kell című filmért az alkotók, Grosan Cristina rendező és Stalter Judit producer a szarajevói fesztivál szakmai programja, a CineLink Work in Progress 50 ezer euró értékű utómunkadíját nyerték el, amely a Post Republic stúdió felajánlása. Az első magyar egészestés animációs dokumentumfilm, Csáki László Kék Pelikán című alkotásának filmterve a Best Pack&Pitch díjat kapta meg. Mikulán Dávid és a Nagyi projektet jegyző Révész Bálint Kix címmel készülő dokumentumfilmtervét a Docu Talent program zsűrije díjazta. Kőrösi Máté Dívák című alkotása a 2000 eurós pénzdíjjal járó Cat&Docs elismerést kapta meg, míg Dér Asia és Haragonics Sára Egy nő története munkacímű alkotása a DOK Leipzig, a rangos lipcsei dokumentumfilm-fesztivál díját nyerte el.

A múmiát 129 évvel ezelőtt ajándékozták a Michingani Állami Egyetemi Múzeumnak. A kecsua nyelven Nustának (hercegnő) hívott hajdani kislány teste kitűnő állapotban maradt fenn, fekete copfjait mintha frissel fésült hajból fonták volna, kezei kis tollakat markolnak. Szénizotópos vizsgálatokkal megállapították, hogy a múmia a 15. század második feléből származik, ami megerősíti a feltételezést, hogy a kislányt Kolumbusz Kristóf érkezése és a spanyol hódítás előtt temették el.

Egy ódon svájci házban találtak rá a világhírű regényhez készült rajzokra, melyeket maga Antoine de Saint-Exupéry készített. Egy dohos szagú irattartó rejtette a „kincseket”, az egyiken a jóllakott kígyó látható, amely felfalt egy elefántot, de a felnőttek kalapnak látják, továbbá szerepel a légipostapapírra készült vázlatokon a kis herceg és a róka is. A mappában volt egy szerelmes levél is, amelyet Saint-Exupéry feleségének írt. A rajzok meglepően jó állapotban vannak, de egyelőre nem tudni, hogy bemutatják-e őket a nyilvánosságnak, és ha igen, akkor mikor.

A Reading közelében épülő komplexumot John McAslan építész irodája tervezi. A neves skót tervező nevéhez fűződik egyebek közt a londoni King's Cross pályaudvar és a Roundhouse előadóművészeti központ fejlesztése.

A brit főváros világhírű múzeumának nyolcmillió darabos gyűjteménye van. Ebből azonban csak 80 ezer látható kiállítva, a többi vagy az intézmény épületében, vagy két raktárépületben van London más pontján, amelyek közül a kormány az egyiket eladja. Az 64 millió fontba kerülő új komplexum munkálatainak jó részét – 50 millió fontot – ebből az eladásból fedezik, a fennmaradó részt pedig többek között adományokból. A 2023-ra elkészülő létesítményben világhírű antik szobrok és mozaikok is megtekinthetők lesznek

A szeptember 24. és 28. között első alkalommal zajló PesText – Nemzetközi Irodalmi Fesztivál Neked mit jelent a szabadság? címmel kiírt irodalmi pályázatára 201 alkotás érkezett be. A szakmai zsűri díját Halleves című verséért Izsó Zita kapta meg. A 11 műből álló shortlistre augusztus végéig lehet szavazni, hogy kiderüljön, ki lesz a közönségdíjas.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Péntek este kezdődik a Pannonhalmi Bencés Főapátság háromnapos művészeti fesztiválja, az Arcus Temporum, amelynek kiemelt vendége ezúttal Gidon Kremer hegedűművész. A programsorozat a csend és a spiritualitás köré szerveződik.

arcus-temporum-xiii-pannonhalmi-muveszeti-fesztival

A jövő szombatig tartó rendezvényen hatvan helyszínen több mint kétszáz koncerttel, színházi előadással, filmvetítéssel és kísérőprogrammal várják a közönséget.

A gyönyörűen felújított, a XIX. század végén épült Egyedi-palotában működő Benczúr Ház Kulturális Központ megújult műsorkínálatával a budapesti kulturális élet egyik izgalmas színterévé vált. A Postakürt Alapítvány által működtetett helyszín hiánypótló és izgalmas produkcióknak, színházi előadásoknak, koncerteknek és táncházaknak ad otthont.


Negyvenhét helyszínen több mint 340 esemény lesz a 7. Vásárhelyi Forgatag elnevezésű fesztiválon, amely kortárs művészeti programokkal kezdődik pénteken és szeptember 1-ig tart Marosvásárhelyen

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma