IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.01.20

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.

balga_gabriella_foto_berecz_valter
Balga Gabriella Rossini mellszobránál az Operában
Fotó: Berecz Valter


Rossini zenéje a boldogság szigete, a fantázia és kiapadhatatlan energia világa. Karrierje viszont egészen szokatlan, és nem kevés csodálkozásra ad okot. Apja kürtön játszik, anyja énekel, és a fiú tehetségére is hamar fény derül: tizenkét évesen operaelőadásban szerepel, és még nem lép a második ikszbe, amikor tíz bemutatott dalművel dicsekedhet. Annyira imádja Mozartot, hogy „a kis német” gúnynevet kapja a bolognai konzervatóriumban.


Első hatalmas sikere a Tankréd, amellyel rögtön meg is újítja a műfajt. A közönségnek akkoriban nem volt szíve csücske az opera seria, figyelmüket a felvonások közötti balettjelenetek kötötték le leginkább. Rossini viszont bombasztikus hatású zenét ír – száműzi az unalmas recitativo seccót, gazdagabb hangszerelést alkalmaz, és védjegyévé teszi a crescendo accelerandót. Nem véletlenül ragad rá a Signor Crescendo név.


sevillaib
A sevillai borbély
Illusztráció az Operakalauzban


Velence számára az Olasz nő Algírban, a nápolyi dalszínháznak A tó asszonya és az Otello című operákat írja, az utóbbival bizonyíthatóan Verdit is megihleti. A legnagyobb sikert A sevillai borbéllyal aratja Rómában, pedig hátrányból indul: Paisiello hívei még tüntetést is szerveznek a darab ellen, mert úgy vélik, kedvencük Beaumarchais-feldolgozásánál úgysem lehet jobbat alkotni.


Persze, hogy lehet. Beethoven elismerését is kivívja, aki azt tanácsolja neki, hogy komponáljon több vígoperát: „Az olasz opera célja a szórakoztatás – mondja a bécsi mester. – Mindenekelőtt írjon minél több olyat, mint a Sevillai.


olasz-no-17
Az olasz nő Algírban az Operaház színpadán


Az olasz közönség nem tud betelni Rossini darabjainak humorával. „Azt hittem, őrültnek fognak tartani, de úgy tűnik, ez a közönség még nálam is őrültebb” – írja az Olasz nő bemutatója után Velencéből. Legendásan gyorsan komponál, azzal dicsekszik, hogy nem fordít egy-egy operára több időt két hétnél. Harmincéves, amikor megházasodik – ahogy később Verdi, ő is énekesnőt, Isabella Colbran szopránt, műveinek tolmácsolóját veszi el.


1824-ben Párizsba költözik, ahol Stendhal „a zene Napóleonjaként” üdvözli. Rossini úgy érzi, grandiózus művet várnak tőle – első franciaországi bemutatója, A reimsi utazás is hatalmas siker volt! –, így születik a négyórás Tell Vilmos.


Rossini_Tell_r
A Tell Vilmos a New York-i Metropolitanben
Fotó: opera-online.com

A zeneszerző még csak harminchét éves, de úgy érzi, megfáradt. A Tell Vilmos, amelynek ma csak a nyitánya közismert, sikert arat, de Rossini kudarcként tekint rá. Jólétben éli életének hátralévő részét, állandóan társaságban van, mégis magányos. Betegség gyötri, de nem beszél a problémáiról, sem arról, hogy miért nem ír több operát. Látszólag a kulináris élvezetek érdeklik a leginkább.


„Boldog 18. születésnapot” – ezekkel a szavakkal köszönti magát Gioachino Rossini 1864-ben. A sevillai borbély zeneszerzője valójában hetvenkét éves abban az évben, de az, hogy február 29-én született, mindig is szórakoztatta.


„Rossini (…) élete nem hagy más nyomot maga után, mint azoknak a kellemes élményeknek az emlékét, amelyekkel a szíveket eltölti” – írja Stendhal a zeneszerzőről szóló monográfiájában. Hatása megfoghatatlan az operatörténetben: Donizetti, Bellini, Verdi és Meyerbeer művészetére közvetlenül hatott, az Operaház 2018/19-es évadának főszereplőjére, Giacomo Puccinira közvetetten. Különösen a Gianni Schicchi című egyfelvonásosban érződik a hatása, amely A sevillai borbélyhoz hasonlóan a commedia dell’arte hagyományát folytatja. Rossini és Puccini az olasz opera fénykorát foglalják keretbe: a pesarói hattyú drámai érzéke és humora tette először naggyá az olasz nemzeti operaírást, a Turandot zeneszerzője pedig egy befejezetlen művel tetőzte azt.


Csabai Máté írása eredetileg az Opera Magazinban jelent meg.

Indexfotó: Berecz Valter

Kulcsszavak:

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma