kultura.hu_banner_fesztival

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

_D0A3010_Copy


A Csáth Géza-fotóhagyatékot tavaly vásárolta meg a Petőfi Irodalmi Múzeum. Több mint 400 fotó került így az intézmény birtokába, amely teljes egészében megtekinthető a 2020. május 31-ig látogatható CSÁTH* *A varázsló halála című kiállításban.


Sidó Anna, a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusa elmondta: a szakembereknek elég komoly munkát jelent ilyen nagy mennyiségű anyaggal dolgozni, hiszen a különféle szempontok szerint csoportosított fotóhalmokat leírásokkal, leltári számokkal kell ellátniuk, valamint mindegyikbe egyesével bele kell nagyítaniuk, hiszen sokszor csak így tárulnak fel a fotókon szereplő részletek, amelyek akár az életút kérdéses pontjaira is választ adhatnak.


_D0A3081_Copy 


Az első csoportot a portréfotók jelentik, amelyekből vizualizálható az életút. Az előadáson szereplő két korai fotón még látható a kis Csáth kancsalsága, ezeket követi az iskolás tablókép, majd két, az orvostudományi egyetemi évek alatt készült portrét láthattunk.


A portrékat követték a csoportfotók, a szűkebb családról készített fényképek. A hagyatékban szerepel fotó a Csáth szülőkről, valamint a három testvérről is. Az író édesanyja korán meghalt, Csáth mindössze 8 éves volt, az édesapa, id. Brenner József később újraházasodott.


_D0A3053_Copy
Csáth portéiból vizualizálható az életút


A novellákban is gyakran felbukkanó gyermekkori mesevilágot Brennerék családi fotóalbuma idézi meg, amelynek mintegy ellenpontjaként bontakozik ki az utolsó évek belső magánya az egyre töredékesebbé váló naplójegyzetek morfiumcseppes kéziratlapjain.


A fotóhagyatékból azonban nemcsak az idilli gyermekkor válik láthatóvá, egy kutató számos érdekességre is rábukkanhat. Az előadáson előkerült például az a fotó, amelyen a kis Csáth szerepel mostohaanyjával. Sidó elmondta, hogy ezt a pillanatot nemcsak ez a fénykép, hanem Csáth naplója is őrzi, amiből kiderül, hogy a fotót édesapja készítette. Brenner József Szabadka első amatőr fotósa volt, az amerikai piacon megjelent Kodak gépből elég hamar sikerült rendelnie.


_D0A3084_Copy_1
A kiálltásban az egész fotóhagyaték megtekinthető


Csáth Géza 10 éves korától vezetett naplójában pontosan dokumentálta édesapja fotós tevékenységét, ezért sokat meg lehet tudni az amatőr fotós kísérletezéseiről is. A naplóban szerepel az a nap is, amikor Brenner 1898. április 22-én megvásárolta a Kodak gépet. Csáth ámulva mesélte naplójában, hogy a fényképezővel portrét és tájképet, valamint pillanatképet is lehet készíteni.


A fotóhagyaték nagy részét képezik a családi eseményekről készített képek, amelyekről nemcsak a részvevő személyek azonosíthatók be, hanem az a nagypolgári, szecessziós környezet is, amelyben éltek. Láthatóvá válik az életmódjuk, a korabeli játékkultúra, valamint a szecsessziós Szabadka belsőépítészetéről is gyűjthetők információk. Az egyik ilyen csoportképen szerepel Kosztolányi is kalapban.


_D0A2989_Copy
A Margó fesztiválon Sidó Anna előadásában ismerhettük meg ezt a fotóanyagot


A fényképekből a Brenner család műveltségére is lehet következtetni. Ha könyvvel szerepelnek egy-egy fotón, akkor jellemzően mindig a legfrissebb kortárs köteteket olvassák, ebből látható, hogy tudásuk, irodalmi tájékozottságuk naprakész volt. Az is kiolvasható, hogy a család olvasta és nyomon követte a francia trendeket, előfizetői voltak a kortárs francia irodalmi-képzőművészeti lapoknak.


A hagyatékban még 70-80 darab szabványkartonra ragasztott, sztereofotónak tűnő darab is szerepel, azonban ezek mégsem adják ki a térbeli hatást, hiába nézzük őket sztereonézővel. Ennek az oka, hogy Brenner nem valós időben készítette el ezeket a képeket, hanem saját maga, otthoni körülmények között próbálta a megfelelő módon előhívni ezeket a fotókat. Habár ez a kísérlete nem volt sikeres, ezek a fotópárok mégis fontosak, hiszen a kartonok számozottak, datáltak és pontos leírást adnak, ami megkönnyíti a szakemberek munkáját.


_D0A3073_Copy


A fotók az emlékezet vizuális megörökítői, ami az 1930-as években még abszolút újdonságnak számított. Akkoriban még sokkal elterjedtebb volt a műtermi, beállított képek készítése, amelyek sterilségük folytán csak kevés valódi információval szolgálnak a fotón szereplő személyek életéről. Ezzel szemben Brenner képei mesélnek a család mindennapjairól, a második feleség haláláról, Csáth gyermekkoráról. A fotókból pontosan kiolvashatók az író személyes életének részletei.


A Csáth-fotóhagyatékból a Petőfi Irodalmi Múzeum hamarosan fotókönyvet is ad ki, így az író személyes életének egy része bárki számára hozzáférhető lesz majd.


Kocsis Katica

Fotó: Csákvári Zsigmond/kultura.hu

10

2019.09.14

A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon mutatja be legújabb önálló estjét a kortárs könnyűzenei szcéna egyik legeredetibb művésze, Kamondy Ágnes. Október 5-én az A38 Hajón láthatjuk a Pest fölött az ég szcenírozott koncert-előadását Vörös Róbert rendezésében. A zenéjét Kamondy Ágnes jegyzi, a dalszövegeken olyan neves szerzőkkel osztozik, mint Karafiáth Orsolya, Kiss László, Müller Péter Sziámi és Simon Márton.

kiraly_tamas_aut_of_the_box_6739w_600

2019.09.14

Underground kultúra, művészeti határterületek, látványtervezés: többek között ezekről beszélt É. Kiss Piroska látványtervező a Király Tamás életművét bemutató rertrospektív kiállítása kapcsán, amely szeptember 15-ig látható a Ludwig Múzeumban.

Boszorkanyok_a_Barmi_utcabol_2_

2019.09.13

Paravános bábszínház, klasszikus és modern mesék, tantermi előadások is szerepelnek a bábszínházak őszi kínálatában, ezekből válogattunk.

Észak-Izraelben 4500 éves cserépedényeket és egy tőr pengéjét találta meg egy villanyszerelő. A régészek szerint az út építésekor a földgépek véletlenül lerombolhattak egy temetkezési barlangot, és ennek tartalma kerülhetett napvilágra. A kerámia tárolóedények és kancsók mellett egy kés pengéje is előkerült, amelyeket a középső bronzkorban rejthettek el a sziklabarlangban. A korabeli szokásoknak megfelelően a tőrt azért tették a halott mellé, hogy meg tudja védeni magát a túlvilágon, az ételekkel teli kerámiaedényeket pedig azért, hogy ne éhezzen odaát.

A szeptember 13-án rendezett Szinkronikum gálán Menszátor Magdolna és Tordy Géza kapta a szakma életműdíját. A legkeresettebb szinkronszínészek pályafutásuk során több ezer produkcióban kölcsönzik hangjukat az eredeti nyelven megszólaló sztároknak. Közel hatszáz magyar szinkronszínészt ismerünk, közülük a legnépszerűbb 50 csaknem ötezer film, tévésorozat, jelenet szereplőjének szavait tette a magyar közönség számára érthetővé.

Rejtő Jenő egyik utolsó lakhelye volt a Bimbó út 3-ban található ház, ahol boldog időket töltött, itt vált elismert szerzővé, ekkor születtek első légiós regényei. Miután 1942 őszén egy szélsőjobboldali, nyilasbarát lap egy cikkben kifogásolta, hogy zsidó származása ellenére álnéven továbbra is dolgozhat, megkapta munkaszolgálati behívóját, és alig két hónappal később már halott volt. Az 1943-ban elhunyt magyar íróra emlékező alkotás Günter Demnig műve: a német szobrász huszonöt éve helyez el Európa-szerte botlatóköveket a nácizmus áldozatainak emlékére.

Először találtak sírokat a második világháború alatti csehországi roma gyűjtőtábor helyén. A felfedezés segíthet rekonstruálni a láger teljes területét. 1942 és 1943 között 1308 romát tartottak itt fogva, közülük 327-en a helyszínen veszítették életüket, több mint 500 embert az auschwitzi haláltáborba küldtek. A brnói Roma Kultúra Múzeuma még ebben a hónapban pályázatot hirdet az egykori gyűjtőtábor helyén kialakítandó roma holokauszt emlékhely megtervezésére. Európában elsőként sikerült találni olyan sírokat, amelyekben a nácizmus roma áldozatait temették el.

Életének 87. évében elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus. Konrád György a magyar próza világszerte egyik legismertebb alakja, művei egyebek mellett angol, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, német, norvég, olasz, orosz, spanyol és szerb nyelven jelentek meg. Ismertebb esszékötetei közé tartozik Az autonómia kísértése, az Antipolitika, az Ölni vagy nem ölni, Az újjászületés melankóliája, a Várakozás, az Áramló leltár, A közép tágulása (2004), Az író és a város, a Csodafigurák Arcképek, pillanatfelvételek, az Inga, a Harangjáték, a Zsidóságról. Fenn a hegyen napfogyatkozáskor című önéletrajzi regénye 2003-ban, Kakasok bánata című regénye 2005-ben jelent meg.

Tizenharmadik alkalommal rendezik meg a Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozót szeptember 13. és 18. között a baranyai megyeszékhelyen nyolc társulat részvételével. A hazai táncélet legkiválóbb képviselői hozzák el legújabb produkcióikat a pécsi közönségnek.

Gyori_Balett

Szeptember 18-án az ország legismertebb kertészével beszélgetnek a Hadik Kávézóban.

A Minority Rights Group Europe a klímaváltozás hatásairól rendez kerekasztal-beszélgetést magyar médiavezetők részvételével szeptember 17-én 14:00 órától, a Kőleves étteremben.

OKtóver 5-én 20:00 órakor adja idei egyetlen magyarországi koncertjét Csordás Gábor zongorista-zeneszerző a Wesselényi utcai Erőművházban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma