GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.02.08

Évszázadokkal előzte meg saját korát, olyan találmányokat írt meg regényeiben, amelyeket a 19. században még hitetlenkedve fogadtak, ma azonban már természetesek a számunkra. Jules Verne, a mi Verne Gyulánk valójában nem volt magyar származású, sőt még Magyarországon sem járt soha, mi mégis Gyulaként emlegetjük a legszívesebben. A sci-fi feltalálójára emlékezünk, aki éppen ma ünnepelné 190. születésnapját.

Verne_google_play
Jules Verne
Fotó: googleplay.com


A 19. század minden tekintetben a változás kora volt. Nemcsak a technika és az ipar fejlődött rohamosan, de ekkor egyesült számos ország – így Olaszország, Németország – és ekkor szilárdultak meg államformák. Az emberek gondolkozásmódja azonban sok esetben nehezen vette fel a versenyt ezzel a tempóval. Az idősebbek foggal-körömmel ragaszkodtak a megszokotthoz, nem viselték könnyen a változást, a fiatal generáció viszont már alkalmazkodott a változó korhoz. Pontosan ennek az időszaknak a kezdetén született Jules Verne is, aki nemcsak felvette a haladó ritmust, de fényévekkel meg is előzte saját korát. Amikor 1828-ban Nantes városában megszületett, Franciaországban még X. Károly, az utolsó Bourbon-király próbálta megőrizni a monarchia darabkáit. Mire Verne kétéves lett, már Lajos Fülöp ült a trónon, aki ugyan megőrizte a királyságot mint államformát, ám jóval liberálisabban próbálta kormányozni az országot. Mire elérte a húszéves kort, addigra már köztársaság volt az országban, majd négy évvel később III. Napóleon uralkodásával újra beköszöntött a bonapartista császárság, végül – mire Verne már negyvenkét éves lett – az 1870-es években megalakult – és jóval később, az 1880-as évekre megszilárdult – a harmadik köztársaság.


Felix_Nadar_1820-1910_portraits_Jules_Verne
Fotó: wikipedia.org


Jules Verne egy nantes-i bentlakásos iskolában kezdte meg tanulmányait, ahol tanárnője, Sambin asszony történetei nagy hatást gyakoroltak a fiatal fiúra. A tanárnő egy hajóskapitány özvegye volt, férje a tengeren tűnt el, ám a nő hitt a visszatérésében, saját történetüket pedig számtalanszor elmesélte a diákjainak, így Vernének is, aki későbbi regényeiben – A rejtelmes szigetben és A Robinsonok iskolájában – felhasználta az eltűnt hajóskapitány alakját. Verne bár már egészen fiatalon élénk képzelőerővel rendelkezett, mégis a reál tantárgyak érdekelték a legjobban. Édesapja, Pierre Verne ügyvédként praktizált Nantes-ban, így fiát is ügyvédnek szánta, akit azonban jobban vonzottak a kalandok és az ismeretlen tájak. A legenda szerint tizenegy éves korában elszökött otthonról és egy Indiába tartó hajóra szegődött hajósinasnak. Édesapja azonban az első kikötőben utolérte fiát és lebeszélte az esztelen utazásról, megígértetve vele, hogy ezután csak képzeletben utazik. A történet, bár igazán Verne életébe illő, valójában csak a fantázia szüleménye, melyet Jules Verne első életrajzírója talált ki.


Nautilus_electricliterature
A Nautilus tengeralattjáró terve
Fotó: electricliterature.com


Verne, apja unszolására, végül Párizsban kezdte meg jogi tanulmányait – úgy tartják, beleszeretett Caroline unokatestvérébe, és apja azért küldte Párizsba, hogy távol tartsa a lánytól. Már egyetemi évei alatt, alig tizenkilenc évesen verseket írt, főként Victor Hugót tartotta példaképének és az ő stílusát próbálta utánozni. Apja azonban nem vette komolyan írói ambícióit, és egyre jobban a jogi pálya felé terelte fiát, aki folytatta tanulmányait Párizsban. Az egyetemi éveiből számos levél maradt fent, melyeket főként szüleinek írt. Ezekből tudni, hogyan élte meg az 1848-as forradalmat – amikor Lajos Fülöpöt megbuktatták és III. Napóleon vette át az uralkodó helyét –, és milyen sokat kellett nélkülöznie, aminek következtében több egészségügyi problémával is küzdött: állandó gyomorfájdalmai voltak és középfülgyulladása, amely miatt rohamok gyötörték. Verne 1851-ben sikeresen lediplomázott, bár soha nem praktizált mint ügyvéd. Az egyetem után nem sokkal a Théatre-Lyrique titkára lett, ekkor már számos színházi darabot, operettet és sanzont írt és publikált. Ebben az időszakban ismerkedett meg az idősebb Alexander Dumas-val, akinek megmutatta Edgar Allan Poe Arthur Gordon Pym című regényéhez írt folytatását, a Jégszfinxet, melyet csak 1897-ben jelentettek meg. Dumas korán felismerte a fiú tehetségét és pártfogásába vette. Verne titkári fizetése igen csekély volt, nem lehet erre alapozni, szülei pedig aggódtak a fiúért és mindenáron az ügyvédi pálya felé kívánták terelni, apja még saját nantes-i állását is felajánlotta neki, Verne azonban kitartott az irodalmi pálya mellett. „Nincs igazam, hogy a saját ösztöneimet követem? Tudom, hogy ki vagyok, és mi akarok lenni egy nap” – írta Verne édesapajának a pályaválasztását illetően.


Jules_Verne_and_Mrs._Verne_ca.1900_jo
Verne és felesége
Fotó: wikipedia.org


Szabadidejének nagy részét a Francia Nemzeti Könyvtárban töltötte, ahol már ekkor egyfajta gyűjtőmunkát végzett és mindent elolvasott a legújabb földrajzi és tudományos felfedezésekről – már 1852-ben, tíz évvel első sikeres regényének megjelenése előtt egy tudományos irodalmi műfaj megalapításáról beszélt barátjának, Dumas-nak, aki támogatta ötletét. Verne anyagi helyzetén végül 1857-ben kötött házassága javított. Egy kétgyermekes özvegyet, Honorine de Viane Morelt vette el, akinek vagyonos volt a családja. Verne a „hozományból” tőzsdei állást vállalt, és bár nem volt a legkiválóbb üzletember, anyagi helyeztük rövid időn belül rendeződött. Az írással ekkor sem hagyott fel, mindennap hajnalban kelt, hogy munka előtt írni tudjon. A sikert végül az Öt léghajón című regénye hozta meg, amelyet Jules-Pierre Hetzel adott ki, akivel ezt követően húsz évre évi két regényre szóló szerződést kötött. Verne felhagyott tőzsdeügynöki állásával és minden idejét az írásnak szentelte. A Hetzel kiadó tulajdonosával kezdetben szoros viszonyt ápolt és minden Hetzel által kért változást megfogadott és végre is hajtott – barátságuk végül a Nemo kapitány kapcsán felmerült változások miatt romlott meg, ugyanis Verne Nemót lengyel tudósnak álmodta meg, akinek a családját az oroszok megölték és ezért bosszút esküszik, Hetzel azonban ezt túl rizikós ötletnek tartotta, félt, hogy kieshetnek az orosz piacról, így azt kérte: Nemo inkább egy rabszolgaság ellen küzdő férfi legyen. Verne ezt megtagadta és inkább kidolgozatlanul hagyta a karakter múltját.


20000_squid_Nautilus_viewbay
Nemo kapitány a Nautiluson
Fotó: wikipedia.org


A Rendkívüli utazások-sorozatban jelent meg Verne legtöbb regénye, a legsikeresebbek is, mint a Nemo kapitány, a Grant kapitány gyermekei, A rejtelmes sziget vagy a 80 nap alatt a föld körül. Az író minden alkotása előtt alapos kutatómunkát végzett, tudományos jellegű írásait azonban közérthetően tálalta, legfőbb célja pedig a természettudományok és a technika világának megismertetése és megszerettetése volt a gyerekekkel. Bár Magyarországon sohasem járt, mégis számos, hazánkhoz köthető regényt írt, mint a Sándor Mátyás vagy A dunai hajós. Ezekhez az alkotásokhoz is kutatómunkát végzett, a földrajzi helyeket és neveket atlaszokból keresete ki, a személyneveket pedig történelemkönyvekből kölcsönözte. Az írás mellett a másik nagy szenvedélye a hajózás volt, jachtját 1861-ben született fiáról, a szintén író Michelről nevezte el. A ’60-as, ’70-es években a legtöbb alkotását ezen a jachton írta, melynek a falait állítólag teletűzdelte térképekkel és jegyzetekkel. Verne családjával együtt végül Amiens-be telepedett le, ahol az írás mellett politikai pályára lépett: városi tanácsos lett. Szülei és Hetzel halála után – és egy lábsérülés miatt is, melyet elmebeteg unokaöccse, Gaston okozott két puskalövéssel – regényei komorabb hangot ütöttek meg, és bár fiatal éveiben katolikus volt, idős korára ateista lett. Jules Verne 1905-ben halt meg cukorbetegségének szövődményeibe. Utolsó regényét, a Világítótorony a világ végén címűt már fia, Michel adta ki, aki azonban szinte teljesen átdolgozta ezt, így az 1990-es években újra kiadták az eredeti, Verne által írt változatot.


731px-Saint-Michel_sketch
Verne jachtja, a Saint Michel
Fotó: wikipedia.org


Jules Verne már életében nagy népszerűségnek örvendett, nemcsak írói, hanem tudományos körökben is kedvelték alkotásait. Az általa megírt kétszáz ötletből eddig már hetvenet – többek között a légkondicionálót, a tengeralattjárót, az űrhajót, a televíziót, a gépfegyvert és az atombombát is – megvalósítottak. Verne-t magával ragadta a folyamatosan megújuló kor, amelybe született, élénken követte a technikai és a földrajzi változásokat, melyeket aztán regényeiben tovább gondolt, ugyanakkor felhívta a figyelmet a tudományos-technikai fejlődés veszélyire, így a környezetszennyezésre, a szmogra és az olajos tengerre is. Kultusza már életében kialakult, mára azonban ennek már semmi nyoma, hiába jelentek meg posztumusz alkotásai és számos, eddig ismeretlen kézirata. Verne már korántsem olyan népszerű, mint a 20. században volt, és bár nem volt próféta, aki megjósolta a jövőt, mégis érdemes lenne odafigyelni az alkotásaira ma is, hiszen a legtöbb általa leírt esemény, találmány valóssággá vált.

 

Minden, amit kitalálok, minden, amit elképzelek, a valóság alatt marad, mert eljön majd a pillanat, amikor a tudomány alkotásai túltesznek a képzelet szüleményein.

 


Fischer Viktória

Forrás: Wikipedia.org, Múlt-kor.hu, irodalmijelen.hu, Világirodalmi arcképcsarnok, Rubicon

plakat003

B32_Galeria_Feluliras_r

2019.03.21

Hat nap alatt 74 helyszínen csaknem 100 kiállítás, valamint 100 kísérőrendezvény várja az érdeklődőket a Budapest Art Week programsorozaton április 9. és 14. között Budapesten. Újdonság idén a Közelítő nevű művészetpedagógiai program, amely során mintegy 500 diák ismerkedhet meg a kortárs képzőművészettel, és személyesen találkozhat az alkotókkal és galéristákkal.

szentgyorgynaplabitababszinhaz
2019.03.21

A tudományos felmérések azt támasztják alá, hogy a színházi élményben részesült gyerekek boldogabbak az abból kimaradt társaiknál – mondja Novák János rendező, a Kolibri Színház igazgatója. A bábművészet érvényességéről, kihívásokról és tabukról is beszélgettünk vele a bábszínház világnapja alkalmából.

IMG_20190320_101851

2019.03.21

Minél távolabb vagyunk időben egy történelmi eseménytől, annál nehezebb elképzelnünk a jeles napok hétköznapi emberét. A forradalmak kapcsán leginkább az összecsapásokról, háborús veszteségekről vagy győzelmekről van fogalmunk, és keveset tudunk az akkori mindennapokról. Az 1848/49-es eseményekről is elsősorban az ikonikus történések jutnak eszünkbe, az kevésbé, hogyan is zajlott az idő tájt az élet egy átlagos családban.

Perzsa kori, 2500 éves, emberi fejet mintázó cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben a mai óváros melletti régészeti feltáráson. Az ókori egyiptomi, főként az otthonokat, az anyákat és a gyermekeket védelmező Bész istenség emberi vonásokat mutató fejének töredékét ábrázolja a cserép, amely egykor egy agyagedényt díszített. A Biblia szerint a perzsa korban épült újjá Jeruzsálem, amikor a babiloni fogság után megengedték a zsidók visszatérését Izrael földjére. Néhány évtizeddel korábban a babiloniak lerombolták a várost, és lakóit elhurcolták. A most talált cserép az akkoriban a perzsák uralta vidékeken divatos Bész-cserép, amely az egyiptomi mitológiából ered.

288 oldalas kötetben mutatja be Endre Béla festőművész életútját és életművét a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum. A család- és élettörténet, valamint a művész alkotásainak monografikus elemzése mellett másfélszáz festményének reprodukciója is helyet kapott a nagyalakú, magas nyomdai minőségben megjelent kötetben. A kötet szerzője, Nátyi Róbert művészettörténész szerint Endre Béla európai jelentőségű művész, akitől Tornyai János is rengeteg inspirációt meríthetett.

Összesen mintegy 70 pályázat érkezett a fesztivál felhívására, az előzsűrizést követően a nemzetközi szakemberekből álló grémium 25 film közül választotta ki a tíz győztes alkotást. A maximum háromperces filmek párkapcsolatokról, internetes zaklatásról, előítéletekről, az összetartozás-tudatról szólnak, de érintik a környezetvédelem témáját is. A győztes alkotásokat a Cannes-i Global Short Film Award mobiltelefonos szekciójának döntőjében vetítik május 25-én Franciaországban.

Március 23-án, szombaton egésznapos ingyenes programsorozattal várják az érdeklődőket a Bach Mindenkinek Fesztiválra a Gödöllő Királyi Kastélyban. Az esti nagykoncerten a Magyar Honvédség Tata Helyőrségi Zenekara lép fel Balázs Attila őrnagy és Medveczky Ádám dirigálásával, közreműködik Bábel Klára hárfaművész, Harcsa Veronika énekművész és Demeniv Mihály harmonikaművész.

Csaknem 4 millióan látogatták tavaly a Mária Terézia (1717-1780) egykori nyári rezidenciájaként épült, az UNESCO világörökségi listáján is szereplő bécsi kastélyt. Egy évvel korábban 3,8 millió fizető vendéget regisztráltak.

A régió egyik legfontosabb összművészeti eseménysorozata március 20-án az Akvárium Klubban mutatta be tavaly debütált, nagy sikerű magazinja aktuális lapszámát, amely exkluzív interjúkkal és izgalmas cikkekkel segít ráhangolódni az április 5-én kezdődő kulturális tavaszra.

20190320_YOULI_Akusztik_Horanyi_Juli_Weisz_Nandor_Gulyas_Barna

Március 24-én a ljubljanai Cankarjev Dom dísztermében példaértékű nemzetközi művészi összefogásban hangversennyel emlékeznek meg az isonzói csaták áldozatairól. A koncerten egy különleges mű, Avgust Ipavec: A zöld smaragd színei – elfelejtett szenvedés című szimfonikus költeménye hangzik el összesen mintegy 250 alkotó részvételével, a Budapesti Filharmóniai Társaság közreműködésével.

Idén 13. alkalommal rendezik meg a fiatal filmesek egyik legfontosabb eseményét, a BIG filmfesztivált, ahol évről-évre a 12 és 30 közötti korosztály nevezheti rövidfilmjeit, műfajtól függetlenül.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem is részt vesz március 22-én azon a földrészeken átívelő, 59 ország részvételével zajló Homérosz-olvasáson, amelyet a lyoni École Normale Supérieure kezdeményezett. Az SZFE volt és jelenlegi hallgatói mellett a kulturális élet meghatározó szereplői és civilek is ott lesznek a mintegy tizenkét órásra tervezett Iliász-olvasáson.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma