2018.02.08

Évszázadokkal előzte meg saját korát, olyan találmányokat írt meg regényeiben, amelyeket a 19. században még hitetlenkedve fogadtak, ma azonban már természetesek a számunkra. Jules Verne, a mi Verne Gyulánk valójában nem volt magyar származású, sőt még Magyarországon sem járt soha, mi mégis Gyulaként emlegetjük a legszívesebben. A sci-fi feltalálójára emlékezünk, aki éppen ma ünnepelné 190. születésnapját.

Verne_google_play
Jules Verne
Fotó: googleplay.com


A 19. század minden tekintetben a változás kora volt. Nemcsak a technika és az ipar fejlődött rohamosan, de ekkor egyesült számos ország – így Olaszország, Németország – és ekkor szilárdultak meg államformák. Az emberek gondolkozásmódja azonban sok esetben nehezen vette fel a versenyt ezzel a tempóval. Az idősebbek foggal-körömmel ragaszkodtak a megszokotthoz, nem viselték könnyen a változást, a fiatal generáció viszont már alkalmazkodott a változó korhoz. Pontosan ennek az időszaknak a kezdetén született Jules Verne is, aki nemcsak felvette a haladó ritmust, de fényévekkel meg is előzte saját korát. Amikor 1828-ban Nantes városában megszületett, Franciaországban még X. Károly, az utolsó Bourbon-király próbálta megőrizni a monarchia darabkáit. Mire Verne kétéves lett, már Lajos Fülöp ült a trónon, aki ugyan megőrizte a királyságot mint államformát, ám jóval liberálisabban próbálta kormányozni az országot. Mire elérte a húszéves kort, addigra már köztársaság volt az országban, majd négy évvel később III. Napóleon uralkodásával újra beköszöntött a bonapartista császárság, végül – mire Verne már negyvenkét éves lett – az 1870-es években megalakult – és jóval később, az 1880-as évekre megszilárdult – a harmadik köztársaság.


Felix_Nadar_1820-1910_portraits_Jules_Verne
Fotó: wikipedia.org


Jules Verne egy nantes-i bentlakásos iskolában kezdte meg tanulmányait, ahol tanárnője, Sambin asszony történetei nagy hatást gyakoroltak a fiatal fiúra. A tanárnő egy hajóskapitány özvegye volt, férje a tengeren tűnt el, ám a nő hitt a visszatérésében, saját történetüket pedig számtalanszor elmesélte a diákjainak, így Vernének is, aki későbbi regényeiben – A rejtelmes szigetben és A Robinsonok iskolájában – felhasználta az eltűnt hajóskapitány alakját. Verne bár már egészen fiatalon élénk képzelőerővel rendelkezett, mégis a reál tantárgyak érdekelték a legjobban. Édesapja, Pierre Verne ügyvédként praktizált Nantes-ban, így fiát is ügyvédnek szánta, akit azonban jobban vonzottak a kalandok és az ismeretlen tájak. A legenda szerint tizenegy éves korában elszökött otthonról és egy Indiába tartó hajóra szegődött hajósinasnak. Édesapja azonban az első kikötőben utolérte fiát és lebeszélte az esztelen utazásról, megígértetve vele, hogy ezután csak képzeletben utazik. A történet, bár igazán Verne életébe illő, valójában csak a fantázia szüleménye, melyet Jules Verne első életrajzírója talált ki.


Nautilus_electricliterature
A Nautilus tengeralattjáró terve
Fotó: electricliterature.com


Verne, apja unszolására, végül Párizsban kezdte meg jogi tanulmányait – úgy tartják, beleszeretett Caroline unokatestvérébe, és apja azért küldte Párizsba, hogy távol tartsa a lánytól. Már egyetemi évei alatt, alig tizenkilenc évesen verseket írt, főként Victor Hugót tartotta példaképének és az ő stílusát próbálta utánozni. Apja azonban nem vette komolyan írói ambícióit, és egyre jobban a jogi pálya felé terelte fiát, aki folytatta tanulmányait Párizsban. Az egyetemi éveiből számos levél maradt fent, melyeket főként szüleinek írt. Ezekből tudni, hogyan élte meg az 1848-as forradalmat – amikor Lajos Fülöpöt megbuktatták és III. Napóleon vette át az uralkodó helyét –, és milyen sokat kellett nélkülöznie, aminek következtében több egészségügyi problémával is küzdött: állandó gyomorfájdalmai voltak és középfülgyulladása, amely miatt rohamok gyötörték. Verne 1851-ben sikeresen lediplomázott, bár soha nem praktizált mint ügyvéd. Az egyetem után nem sokkal a Théatre-Lyrique titkára lett, ekkor már számos színházi darabot, operettet és sanzont írt és publikált. Ebben az időszakban ismerkedett meg az idősebb Alexander Dumas-val, akinek megmutatta Edgar Allan Poe Arthur Gordon Pym című regényéhez írt folytatását, a Jégszfinxet, melyet csak 1897-ben jelentettek meg. Dumas korán felismerte a fiú tehetségét és pártfogásába vette. Verne titkári fizetése igen csekély volt, nem lehet erre alapozni, szülei pedig aggódtak a fiúért és mindenáron az ügyvédi pálya felé kívánták terelni, apja még saját nantes-i állását is felajánlotta neki, Verne azonban kitartott az irodalmi pálya mellett. „Nincs igazam, hogy a saját ösztöneimet követem? Tudom, hogy ki vagyok, és mi akarok lenni egy nap” – írta Verne édesapajának a pályaválasztását illetően.


Jules_Verne_and_Mrs._Verne_ca.1900_jo
Verne és felesége
Fotó: wikipedia.org


Szabadidejének nagy részét a Francia Nemzeti Könyvtárban töltötte, ahol már ekkor egyfajta gyűjtőmunkát végzett és mindent elolvasott a legújabb földrajzi és tudományos felfedezésekről – már 1852-ben, tíz évvel első sikeres regényének megjelenése előtt egy tudományos irodalmi műfaj megalapításáról beszélt barátjának, Dumas-nak, aki támogatta ötletét. Verne anyagi helyzetén végül 1857-ben kötött házassága javított. Egy kétgyermekes özvegyet, Honorine de Viane Morelt vette el, akinek vagyonos volt a családja. Verne a „hozományból” tőzsdei állást vállalt, és bár nem volt a legkiválóbb üzletember, anyagi helyeztük rövid időn belül rendeződött. Az írással ekkor sem hagyott fel, mindennap hajnalban kelt, hogy munka előtt írni tudjon. A sikert végül az Öt léghajón című regénye hozta meg, amelyet Jules-Pierre Hetzel adott ki, akivel ezt követően húsz évre évi két regényre szóló szerződést kötött. Verne felhagyott tőzsdeügynöki állásával és minden idejét az írásnak szentelte. A Hetzel kiadó tulajdonosával kezdetben szoros viszonyt ápolt és minden Hetzel által kért változást megfogadott és végre is hajtott – barátságuk végül a Nemo kapitány kapcsán felmerült változások miatt romlott meg, ugyanis Verne Nemót lengyel tudósnak álmodta meg, akinek a családját az oroszok megölték és ezért bosszút esküszik, Hetzel azonban ezt túl rizikós ötletnek tartotta, félt, hogy kieshetnek az orosz piacról, így azt kérte: Nemo inkább egy rabszolgaság ellen küzdő férfi legyen. Verne ezt megtagadta és inkább kidolgozatlanul hagyta a karakter múltját.


20000_squid_Nautilus_viewbay
Nemo kapitány a Nautiluson
Fotó: wikipedia.org


A Rendkívüli utazások-sorozatban jelent meg Verne legtöbb regénye, a legsikeresebbek is, mint a Nemo kapitány, a Grant kapitány gyermekei, A rejtelmes sziget vagy a 80 nap alatt a föld körül. Az író minden alkotása előtt alapos kutatómunkát végzett, tudományos jellegű írásait azonban közérthetően tálalta, legfőbb célja pedig a természettudományok és a technika világának megismertetése és megszerettetése volt a gyerekekkel. Bár Magyarországon sohasem járt, mégis számos, hazánkhoz köthető regényt írt, mint a Sándor Mátyás vagy A dunai hajós. Ezekhez az alkotásokhoz is kutatómunkát végzett, a földrajzi helyeket és neveket atlaszokból keresete ki, a személyneveket pedig történelemkönyvekből kölcsönözte. Az írás mellett a másik nagy szenvedélye a hajózás volt, jachtját 1861-ben született fiáról, a szintén író Michelről nevezte el. A ’60-as, ’70-es években a legtöbb alkotását ezen a jachton írta, melynek a falait állítólag teletűzdelte térképekkel és jegyzetekkel. Verne családjával együtt végül Amiens-be telepedett le, ahol az írás mellett politikai pályára lépett: városi tanácsos lett. Szülei és Hetzel halála után – és egy lábsérülés miatt is, melyet elmebeteg unokaöccse, Gaston okozott két puskalövéssel – regényei komorabb hangot ütöttek meg, és bár fiatal éveiben katolikus volt, idős korára ateista lett. Jules Verne 1905-ben halt meg cukorbetegségének szövődményeibe. Utolsó regényét, a Világítótorony a világ végén címűt már fia, Michel adta ki, aki azonban szinte teljesen átdolgozta ezt, így az 1990-es években újra kiadták az eredeti, Verne által írt változatot.


731px-Saint-Michel_sketch
Verne jachtja, a Saint Michel
Fotó: wikipedia.org


Jules Verne már életében nagy népszerűségnek örvendett, nemcsak írói, hanem tudományos körökben is kedvelték alkotásait. Az általa megírt kétszáz ötletből eddig már hetvenet – többek között a légkondicionálót, a tengeralattjárót, az űrhajót, a televíziót, a gépfegyvert és az atombombát is – megvalósítottak. Verne-t magával ragadta a folyamatosan megújuló kor, amelybe született, élénken követte a technikai és a földrajzi változásokat, melyeket aztán regényeiben tovább gondolt, ugyanakkor felhívta a figyelmet a tudományos-technikai fejlődés veszélyire, így a környezetszennyezésre, a szmogra és az olajos tengerre is. Kultusza már életében kialakult, mára azonban ennek már semmi nyoma, hiába jelentek meg posztumusz alkotásai és számos, eddig ismeretlen kézirata. Verne már korántsem olyan népszerű, mint a 20. században volt, és bár nem volt próféta, aki megjósolta a jövőt, mégis érdemes lenne odafigyelni az alkotásaira ma is, hiszen a legtöbb általa leírt esemény, találmány valóssággá vált.

 

Minden, amit kitalálok, minden, amit elképzelek, a valóság alatt marad, mert eljön majd a pillanat, amikor a tudomány alkotásai túltesznek a képzelet szüleményein.

 


Fischer Viktória

Forrás: Wikipedia.org, Múlt-kor.hu, irodalmijelen.hu, Világirodalmi arcképcsarnok, Rubicon

jelenet_az_eloadasbol

2018.10.19

Ne bámuljanak már! – inkluzív színház születik címmel készült dokumentumfilm, amelynek bemutatója október 19-én, 19 órakor lesz a Premier Kultcaféban. A film egy színházi előadás készítését mutatja be, azonban ebben a produkcióban egyenrangú partnerekként játszanak együtt ép értelmű és értelmi fogyatékossággal élő színésznők. INTERJÚ

cs9
2018.10.19

Csernus Tibor festői világába, alkotói módszereibe vezeti be a látogatót a Csernus és a Montmartre Egy műterem titkai című kiállítás, amely október 19-től a Várkert Bazár Testőrpalotájában látható. A tárlat számos dokumentumot, fotót, makettet, újságkivágást is felvonultat a hagyatékból, továbbá betekintést nyújt a festő műtermébe is.

DSZZS20181018001

2018.10.19

Az ember tragédiáját mutatja be a Nemzeti Színház október 19-én. A Madách Imre műve alapján készült, arénaszerű térben megvalósuló látványos előadást Vidnyánszky Attila rendezte, akit a jó és a rossz közötti szabad választás lehetősége foglalkoztatott. Az előadásban az Úr Sinkovits Imre hangján szólal meg.

Száz fiatal és középgenerációs művész nyert el három évre szóló ösztöndíjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) idén első alkalommal meghirdetett pályázatán. A kilenctagú bizottság nyáron döntött a győztes pályázatokról. Az MMA költségvetéséhez rendelt forrásból szeptember 1-jétől, havi bruttó kétszázezer forinttal támogatott alkotókat Vashegyi György, az MMA elnöke köszöntötte október 18-án a Pesti Vigadóban. A program keretében keletkező művek végcélja nem az íróasztal fiókja vagy az archívum lesz, hanem kiállítások, koncertek, előadások, könyvbemutatók sora hoz majd terveik szerint „áttörő pezsgést” a kortárs magyar művészeti életbe. Az ösztöndíjat a következő két évben szintén 100-100 alkotó nyerheti el.

Átadták a Gyulai Várszínház idei nívódíjait a Nemzeti Színházban a Székely János Napok programsorozata keretében a Caligula helytartója című előadás előtt október 19-én. A Sík Ferenc-díjat Béres László rendező vehette át Venczel Péter és Orbán János Dénes Búbocska című ördögmusicalének kiemelkedő színvonalú megrendezéséért. A Havasi István-díjat Szász János rendezőnek ítélték oda Székely János Caligula helytartója című drámájának kiemelkedő színvonalú, a Gyulai Várat alkotó módon bejátszó megrendezéséért. Az Őze Lajos-díjat Tege Antal színművésznek, rendezőnek adták át Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott című darabjában nyújtott kiemelkedő színművészi teljesítményéért és a Shakespeare Fesztiválon diákszínjátszók által előadott utcaszínházi produkció megrendezéséért.

Erős női karaktereket bemutató három európai alkotás versenyez az Európai Parlament (EP) Lux filmdíjáért, a filmeket novembertől vetítik Európa minden országában. Benedikt Erlingsson, az Izlandi amazon rendezője energetikus és életigenlő filmet készített egy zenetanárnő és környezetvédelmi aktivista kettős életéről. A szerb Mila Turajlic A másik oldal című dokumentumfilmje egy család történetén keresztül mutatja be az ország demokráciáért folytatott küzdelmét. Az osztrák Wolfgang Fischer, a Styx rendezője pedig a menekültválságot dolgozza fel egy vitorlázónő morális vívódását követve. Magyarországon az Uránia moziban lehet megnézni a filmeket, a Styxet november 7-én, A másik oldalt november 8-án, az Izlandi amazont november 9-én. A győztes filmet az EP-képviselők választják ki, de a nézők is szavazhatnak 2019. január 31-ig a Lux filmdíj honlapján. A nyertest novemberben jelentik be.

Egész évben működő befogadó színház alakult Magyarpolányban. A Pajtaszínház első előadása Márai Sándor és Hamvas Béla írásaiból készült A magány változatai október 22-én lesz a Soproni Petőfi Színház és a Forrásszínház koprodukciójában. Február végéig tíz produkciót tűztek műsorra nyolc társulat előadásában: a nézők láthatják egyebek mellett a Soproni Petőfi Színház Rejtő, a megejtő című szilveszteri kabaréját, a Fabók Mancsi Bábszínháztól az Amikor betér az égi király című produkciót, a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színháztól pedig Szigligeti Ede Liliomfi című vígjátékát.

Szerelmes regénnyel jelentkezett Temesi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja. A 49/49 című kötetet október 17-én mutatták a Petőfi Irodalmi Múzeumban Budapesten. A kötetbemutatón Temesi Ferenc elmondta: a regény egy olyan szerelem története, amely egy rövid kamaszkori diákszerelemként kezdődik, majd csupán negyven év elteltével teljesedik be. Főhőse az 1949-ben született Márk és Ilona. A regény ennek megfelelően két idősíkon, a 60-es évek végén és a 2010-es években játszódik – fűzte hozzá az író, megjegyezve, hogy mindkét szál 49-49 fejezetre tagolódik. Temesi Ferenc elárulta azt is: jelenleg egy filmterven dolgozik, ám régóta foglalkozik egy másik regénnyel is, amelyben minden tudása benne lesz, amit csak férfi íróként a nőkről tudhat.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma