2018.02.08

Évszázadokkal előzte meg saját korát, olyan találmányokat írt meg regényeiben, amelyeket a 19. században még hitetlenkedve fogadtak, ma azonban már természetesek a számunkra. Jules Verne, a mi Verne Gyulánk valójában nem volt magyar származású, sőt még Magyarországon sem járt soha, mi mégis Gyulaként emlegetjük a legszívesebben. A sci-fi feltalálójára emlékezünk, aki éppen ma ünnepelné 190. születésnapját.

Verne_google_play
Jules Verne
Fotó: googleplay.com


A 19. század minden tekintetben a változás kora volt. Nemcsak a technika és az ipar fejlődött rohamosan, de ekkor egyesült számos ország – így Olaszország, Németország – és ekkor szilárdultak meg államformák. Az emberek gondolkozásmódja azonban sok esetben nehezen vette fel a versenyt ezzel a tempóval. Az idősebbek foggal-körömmel ragaszkodtak a megszokotthoz, nem viselték könnyen a változást, a fiatal generáció viszont már alkalmazkodott a változó korhoz. Pontosan ennek az időszaknak a kezdetén született Jules Verne is, aki nemcsak felvette a haladó ritmust, de fényévekkel meg is előzte saját korát. Amikor 1828-ban Nantes városában megszületett, Franciaországban még X. Károly, az utolsó Bourbon-király próbálta megőrizni a monarchia darabkáit. Mire Verne kétéves lett, már Lajos Fülöp ült a trónon, aki ugyan megőrizte a királyságot mint államformát, ám jóval liberálisabban próbálta kormányozni az országot. Mire elérte a húszéves kort, addigra már köztársaság volt az országban, majd négy évvel később III. Napóleon uralkodásával újra beköszöntött a bonapartista császárság, végül – mire Verne már negyvenkét éves lett – az 1870-es években megalakult – és jóval később, az 1880-as évekre megszilárdult – a harmadik köztársaság.


Felix_Nadar_1820-1910_portraits_Jules_Verne
Fotó: wikipedia.org


Jules Verne egy nantes-i bentlakásos iskolában kezdte meg tanulmányait, ahol tanárnője, Sambin asszony történetei nagy hatást gyakoroltak a fiatal fiúra. A tanárnő egy hajóskapitány özvegye volt, férje a tengeren tűnt el, ám a nő hitt a visszatérésében, saját történetüket pedig számtalanszor elmesélte a diákjainak, így Vernének is, aki későbbi regényeiben – A rejtelmes szigetben és A Robinsonok iskolájában – felhasználta az eltűnt hajóskapitány alakját. Verne bár már egészen fiatalon élénk képzelőerővel rendelkezett, mégis a reál tantárgyak érdekelték a legjobban. Édesapja, Pierre Verne ügyvédként praktizált Nantes-ban, így fiát is ügyvédnek szánta, akit azonban jobban vonzottak a kalandok és az ismeretlen tájak. A legenda szerint tizenegy éves korában elszökött otthonról és egy Indiába tartó hajóra szegődött hajósinasnak. Édesapja azonban az első kikötőben utolérte fiát és lebeszélte az esztelen utazásról, megígértetve vele, hogy ezután csak képzeletben utazik. A történet, bár igazán Verne életébe illő, valójában csak a fantázia szüleménye, melyet Jules Verne első életrajzírója talált ki.


Nautilus_electricliterature
A Nautilus tengeralattjáró terve
Fotó: electricliterature.com


Verne, apja unszolására, végül Párizsban kezdte meg jogi tanulmányait – úgy tartják, beleszeretett Caroline unokatestvérébe, és apja azért küldte Párizsba, hogy távol tartsa a lánytól. Már egyetemi évei alatt, alig tizenkilenc évesen verseket írt, főként Victor Hugót tartotta példaképének és az ő stílusát próbálta utánozni. Apja azonban nem vette komolyan írói ambícióit, és egyre jobban a jogi pálya felé terelte fiát, aki folytatta tanulmányait Párizsban. Az egyetemi éveiből számos levél maradt fent, melyeket főként szüleinek írt. Ezekből tudni, hogyan élte meg az 1848-as forradalmat – amikor Lajos Fülöpöt megbuktatták és III. Napóleon vette át az uralkodó helyét –, és milyen sokat kellett nélkülöznie, aminek következtében több egészségügyi problémával is küzdött: állandó gyomorfájdalmai voltak és középfülgyulladása, amely miatt rohamok gyötörték. Verne 1851-ben sikeresen lediplomázott, bár soha nem praktizált mint ügyvéd. Az egyetem után nem sokkal a Théatre-Lyrique titkára lett, ekkor már számos színházi darabot, operettet és sanzont írt és publikált. Ebben az időszakban ismerkedett meg az idősebb Alexander Dumas-val, akinek megmutatta Edgar Allan Poe Arthur Gordon Pym című regényéhez írt folytatását, a Jégszfinxet, melyet csak 1897-ben jelentettek meg. Dumas korán felismerte a fiú tehetségét és pártfogásába vette. Verne titkári fizetése igen csekély volt, nem lehet erre alapozni, szülei pedig aggódtak a fiúért és mindenáron az ügyvédi pálya felé kívánták terelni, apja még saját nantes-i állását is felajánlotta neki, Verne azonban kitartott az irodalmi pálya mellett. „Nincs igazam, hogy a saját ösztöneimet követem? Tudom, hogy ki vagyok, és mi akarok lenni egy nap” – írta Verne édesapajának a pályaválasztását illetően.


Jules_Verne_and_Mrs._Verne_ca.1900_jo
Verne és felesége
Fotó: wikipedia.org


Szabadidejének nagy részét a Francia Nemzeti Könyvtárban töltötte, ahol már ekkor egyfajta gyűjtőmunkát végzett és mindent elolvasott a legújabb földrajzi és tudományos felfedezésekről – már 1852-ben, tíz évvel első sikeres regényének megjelenése előtt egy tudományos irodalmi műfaj megalapításáról beszélt barátjának, Dumas-nak, aki támogatta ötletét. Verne anyagi helyzetén végül 1857-ben kötött házassága javított. Egy kétgyermekes özvegyet, Honorine de Viane Morelt vette el, akinek vagyonos volt a családja. Verne a „hozományból” tőzsdei állást vállalt, és bár nem volt a legkiválóbb üzletember, anyagi helyeztük rövid időn belül rendeződött. Az írással ekkor sem hagyott fel, mindennap hajnalban kelt, hogy munka előtt írni tudjon. A sikert végül az Öt léghajón című regénye hozta meg, amelyet Jules-Pierre Hetzel adott ki, akivel ezt követően húsz évre évi két regényre szóló szerződést kötött. Verne felhagyott tőzsdeügynöki állásával és minden idejét az írásnak szentelte. A Hetzel kiadó tulajdonosával kezdetben szoros viszonyt ápolt és minden Hetzel által kért változást megfogadott és végre is hajtott – barátságuk végül a Nemo kapitány kapcsán felmerült változások miatt romlott meg, ugyanis Verne Nemót lengyel tudósnak álmodta meg, akinek a családját az oroszok megölték és ezért bosszút esküszik, Hetzel azonban ezt túl rizikós ötletnek tartotta, félt, hogy kieshetnek az orosz piacról, így azt kérte: Nemo inkább egy rabszolgaság ellen küzdő férfi legyen. Verne ezt megtagadta és inkább kidolgozatlanul hagyta a karakter múltját.


20000_squid_Nautilus_viewbay
Nemo kapitány a Nautiluson
Fotó: wikipedia.org


A Rendkívüli utazások-sorozatban jelent meg Verne legtöbb regénye, a legsikeresebbek is, mint a Nemo kapitány, a Grant kapitány gyermekei, A rejtelmes sziget vagy a 80 nap alatt a föld körül. Az író minden alkotása előtt alapos kutatómunkát végzett, tudományos jellegű írásait azonban közérthetően tálalta, legfőbb célja pedig a természettudományok és a technika világának megismertetése és megszerettetése volt a gyerekekkel. Bár Magyarországon sohasem járt, mégis számos, hazánkhoz köthető regényt írt, mint a Sándor Mátyás vagy A dunai hajós. Ezekhez az alkotásokhoz is kutatómunkát végzett, a földrajzi helyeket és neveket atlaszokból keresete ki, a személyneveket pedig történelemkönyvekből kölcsönözte. Az írás mellett a másik nagy szenvedélye a hajózás volt, jachtját 1861-ben született fiáról, a szintén író Michelről nevezte el. A ’60-as, ’70-es években a legtöbb alkotását ezen a jachton írta, melynek a falait állítólag teletűzdelte térképekkel és jegyzetekkel. Verne családjával együtt végül Amiens-be telepedett le, ahol az írás mellett politikai pályára lépett: városi tanácsos lett. Szülei és Hetzel halála után – és egy lábsérülés miatt is, melyet elmebeteg unokaöccse, Gaston okozott két puskalövéssel – regényei komorabb hangot ütöttek meg, és bár fiatal éveiben katolikus volt, idős korára ateista lett. Jules Verne 1905-ben halt meg cukorbetegségének szövődményeibe. Utolsó regényét, a Világítótorony a világ végén címűt már fia, Michel adta ki, aki azonban szinte teljesen átdolgozta ezt, így az 1990-es években újra kiadták az eredeti, Verne által írt változatot.


731px-Saint-Michel_sketch
Verne jachtja, a Saint Michel
Fotó: wikipedia.org


Jules Verne már életében nagy népszerűségnek örvendett, nemcsak írói, hanem tudományos körökben is kedvelték alkotásait. Az általa megírt kétszáz ötletből eddig már hetvenet – többek között a légkondicionálót, a tengeralattjárót, az űrhajót, a televíziót, a gépfegyvert és az atombombát is – megvalósítottak. Verne-t magával ragadta a folyamatosan megújuló kor, amelybe született, élénken követte a technikai és a földrajzi változásokat, melyeket aztán regényeiben tovább gondolt, ugyanakkor felhívta a figyelmet a tudományos-technikai fejlődés veszélyire, így a környezetszennyezésre, a szmogra és az olajos tengerre is. Kultusza már életében kialakult, mára azonban ennek már semmi nyoma, hiába jelentek meg posztumusz alkotásai és számos, eddig ismeretlen kézirata. Verne már korántsem olyan népszerű, mint a 20. században volt, és bár nem volt próféta, aki megjósolta a jövőt, mégis érdemes lenne odafigyelni az alkotásaira ma is, hiszen a legtöbb általa leírt esemény, találmány valóssággá vált.

 

Minden, amit kitalálok, minden, amit elképzelek, a valóság alatt marad, mert eljön majd a pillanat, amikor a tudomány alkotásai túltesznek a képzelet szüleményein.

 


Fischer Viktória

Forrás: Wikipedia.org, Múlt-kor.hu, irodalmijelen.hu, Világirodalmi arcképcsarnok, Rubicon
apro_mesek_r
2019.01.21

Március 14-től kerül a magyar mozikba Szász Attila Apró mesék című, romantikus, történelmi thrillere, amely a második világháború utáni zűrzavaros Magyarországon játszódik. A főszerepeket Szabó Kimmel Tamás, Kerekes Vica és Molnár Levente alakítja.

A_vihar_kapujaban_HS_r

2019.01.21

A 12. századi Kiotóban a polgárháború elől menekülő házaspár gyilkosság áldozatává válik. Az áldozatok, a tanúk és az elkövetők a kihallgatásokon újra és újra elmesélik a történetet, de mindenki másként emlékezik... Müller Péter Akutagava elbeszélései és Kuroszava filmje nyomán írt, A vihar kapujában című bűnügyi drámáját január 18-án mutatták be a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban.

 

Tornyai15

2019.01.21

Kezdetben Munkácsy látta el Párizsban jó tanácsokkal a tehetséges festőművészt, Tornyai Jánost, de ő mégsem választotta a világhírt. Hazatért szülővárosába, Hódmezővásárhelyre, ahol megpróbálta felpezsdíteni a kulturális életet, és mentette egy eltűnő világ emlékeit. A jó humorú, öniróniától sem ódzkodó Tornyai kiterjedt levelezést is folytatott, üzeneteit gyakran „ecsetölő polgár", Jankó de Nagyravitte" néven írta alá. Születésének 150. évfordulóján népművészeti gyűjteményéből rendeztek kiállítást a nevét viselő vásárhelyi múzeumban Tornyai, a gyűjtő címmel. Terendi Viktória néprajzkutatóval, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.

A Megszállottak kapta a legjobb filmnek járó fődíjat az indiai kolkatai nemzetközi filmfesztiválon (Calcutta International Kult Film Festival). Az alkotás tavaly októberben a világfesztivál előválogatóján már megkapta a legjobb film díját, a január 16-17-én rendezett gálán Kolkatában egy angol és egy japán film társaságában indult a fődíjért, az Arany Róka szoborért, amelyet megnyert. A négy hónapig tartó versengésen 86 ország filmjei vettek részt különböző kategóriákban. A Megszállottak a reformáció emlékéve alkalmából készült 2018-ban, a hitújító Kálvin és a később katolikus szent, Loyolai Ignác szenvedélyes találkozásáról szól. A két főszereplő Szabó Máté és Lux Ádám, az operatőr Kovács Claudia volt. A film az elmúlt hónapokban több nemzetközi fesztiválon bizonyult a legjobbnak, köztük Monacóban, Zürichben és Argentínában.

A Színházi Kritikusok Céhe első alkalommal az 1979/1980-as évad végén adta át a Színikritikusok díját. A 40. évforduló kapcsán induló beszélgetéssorozatban meghívott kritikusokkal és díjazott alkotókkal járják körül, mit jelentett a díj egykor, mit ma. A havi rendszerességgel jelentkező beszélgetéssorozat állandó helyszíne a Három Holló. Az első beszélgetésre 2019. január 29-én 17 órai kezdettel kerül sor.

Több mint 30 koncert várja az érdeklődőket február 9-én a kórusok téli éjszakáján a MagNet Közösségi Házban Budapesten. A közönség belehallgathat hazai, nemzetközi, gyermek és felnőtt kamarakórusok műsorába, fellép többek között az Amagnus Énekegyüttes, a Contrapunto kamarakórus, a Dalinda, a Voice drops, a kecskeméti Kodály Nemzetközi Kamarakórus, a Pax et Bonum Kamarakórus és a Csicsergők gyermekkar.

A vezetőváltásra azért került sor, mert a világ legrégebbi, több mint fél évezrede alapított énekkara pénzügyi botrányba keveredett. A vizsgálat még folyik. A férfikórust mostantól Ferenc pápa ceremóniamestere, Guido Marini vezeti, a pénzügyeiért Guido Pozzo, a Sixtus-kápolna pénzügyi szuperintendánsa felel. A Sixtus-kápolna énekegyüttest 1471-ben alapították, de gyökerei Nagy Gergely pápa idejére (590-604) nyúlnak vissza. A kórus énekel a pápai miséken, emellett koncertezik szerte a világban.

Január 22-én Szentendre Fő terén ismét megrendezik a Himnusz-flashmobot. Budakeszin Pápai Erika színművész önálló estjével lép fel, Szigethalmon Grecsó Krisztián és Hrutka Róbert zenés pódiumestje várja a Városi Szabadidőközpontban az érdeklődőket. Szombaton Isaszegen hagyományőrző néptáncbemutatót tartanak, Szigethalon Jótékonysági Városi Bált, Vácon folkpartit és táncházat. Lesz bál Vecsésen és Budakalászon is, ahol a XXII. Svábbállal kezdődik a báli szezon.

Nemzetközi egyetemi művészeti fesztivált rendez a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) január 31. és február 3. között; a harmadik alkalommal megvalósuló FACT-en (Festival Arts Cinema Theatre) négy külföldi és két magyarországi egyetem hallgatói mutatkoznak be 12 produkcióval.

fact

Ünnepi esten emlékeznek a magyar kultúra napjára január 22-én a Kölcsey Központ Nagytermében. Az eseményen egyebek mellett átadják a Debrecen Kultúrájáért Díjat, és ünnepi műsort ad a Kodály Filharmónia Debrecen.

Egész éves programsorozattal emlékezik 1989-re idén a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM), ahol jelentősen bővül a Seuso-kincset bemutató kiálltás, és többek között az antik Perzsiát és a 19. századi kaliforniai aranyláz magyar szereplőit vizsgáló tárlatok is várhatók.

A magyar kultúra napja alkalmából Madách Imréről és Nyírő Józsefről is megemlékeznek Nógrád megyében, a programok sorában lesz színházi előadás, jubileumi fotókiállítás és versmondó verseny.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma