GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.08.28

Átadták a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) új irodaházát, az MMA Titkárságának új otthonát augusztus 28-án Budapesten, az Andrássy út és a Bajza utca sarkán. A korábban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházaként működő egykori Schanzer-villa egyemeletes, saroktornyokkal kialakított épület, késő szecessziós építészet alkotása.
D__AS20180828009
Kásler Miklós


Az ünnepségen Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: a megválasztott kormánynak nem feladata megszabni a kultúra irányait, nem is teszi. Ugyanakkor a kormány alkotmányos kötelessége, hogy szuverén módon védje értékeinket, mindenkinek biztosítsa az esélyt az alkotásra és kulturális gyarapodásra – fűzte hozzá a miniszter.


Vashegyi György, az MMA elnöke kiemelte: az Andrássy út 101. szám alatt, a Bajza utca sarkán, világörökségi helyszínen elhelyezkedő, két épületből álló ingatlanegyüttesben méltó körülmények között folytathatja munkáját az MMA Titkársága, de új közösségi terekhez jutnak az akadémikusok is.


D__AS20180828007
Vashegyi György


A korábban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházaként működő egykori Schanzer-villa egyemeletes, saroktornyokkal kialakított épület, a 20. századi eleji historizáló, késő szecessziós építészet nívós alkotása. Az elhanyagolt állapotban lévő villa és a szomszédos épület felújítása 2015-ben kezdődött el a műszaki előkészítéssel, értékleltár készítésével és a szükséges bontások elvégzésével. Az épületegyüttes teljes rekonstrukciója 2017 elején kezdődött, és 20 hónapot vett igénybe, a tervező Fazekas György, a kivitelező a Laki Épületszobrász Zrt. volt. A teljes beruházás mintegy négymilliárd forintból valósult meg.


D__AS20180828002
A Magyar Művészeti Akadémia új irodaházának bejárata


A felújítás eredményeként üvegcsarnokkal összekötött két épületben az MMA vezetésének és az MMA Titkárságának irodái, valamint egyebek mellett tanácsterem, akadémikusi klubszoba és rendezvényterem is helyet kapott. Az épületegyüttes teljesen automatizált, zéró energia kibocsátású, a fűtést és hűtést hőszivattyúk biztosítják.


Az MMA tiszteletbeli elnöke, Fekete György az átadó ünnepségen hangsúlyozta: a felújítás során érvényesült a szándék, hogy az épületegyüttesben megvalósuljon a műemléki hűség és a 21. századi hivatali és társadalmi élet harmóniája. Az irodaház birtokbavételével az MMA beköltözött Európa egyik legjelentősebb kulturális és műemléki zónájába – tette hozzá Fekete György.


D__AS20180828019
Társalgó a Magyar Művészeti Akadémia új irodaházában



Forrás: MTI

plakat003

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma