GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2014.05.29
Weninger Andrea

Az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a Móra Kiadó gondozásában Dóka Péter mesekönyve, a Lila királylány. A szerelemről és párkeresésről szóló történetek nem mindennapi hősei között italozó sárkány, életművész varázsló és bánatos óriáslány is szerepel, akik Anne Pikkov, észt illusztrátor képein meg is elevenednek a könyvben.

A könyvben szerepel olyan mese is, ami már korábban megszületett. Melyek a kötetben az új mesék, és melyek azok, amik már régebben íródtak?

A címadó, a Lila királylány volt az első mese, amelyet megírtam. Megmutattam Dian Viktóriának, a Móra Kiadó főszerkesztőjének, és ő arra biztatott, írjak még pár hasonlót. Megfogadtam a tanácsot, és másfél év alatt összeállt ez a vékonyka kötet. Nem tudom, van-e jelentősége annak, hogy melyik mesét írtam előbb vagy később – valamennyi a szerelemről, a párkeresésről szól, és nagyjából mindent elmondok bennük, amit életem negyven éve alatt ebben a témában megtudtam, megtanultam.


Tesztelte a meséket gyerekeken? Hogyan fogadták őket?

Nem teszteltem a meséket gyerekeken. Biztosan furcsán hangzik, de a gyerekirodalmi szövegeimet sosem tesztelem a megjelenésük előtt gyerekekkel.


kiralylany1


Pontosan milyen korosztálynak szánja ezeket a meséket?

Ilyesmin nem szoktam írás közben gondolkodni. Utólag, a szövegek elkészülte után töprengek el azon, kinek szólhat egy-egy könyvem. Azt gondolom, ennek a kötetnek a meséi kilenc éves kortól élvezhetők.


Hogy került kapcsolatba az illusztrátorral, Anne Pikkovval? Miért pont ő készítette az illusztrációkat?

Anne Pikkovval eddig még sosem találkoztam. Egy észt-magyar gyermekirodalmi projekt keretein belül észt illusztrátorok a Lila királylány című mesémhez kilenc különböző grafikát készítettek. Anne illusztrációi kiemelkedtek a mezőnyből – rögtön úgy éreztem, hogy ez az ismeretlen, tőlem nagyon messze élő művész tökéletesen értette a mesémet. Ezzel szerkesztőm, Dian Viktória is egyetértett, és amikor leadtam neki az összes elkészült mesét, felkérte Anne Pikkovot, hogy illusztrálja a mesekönyvet. Abban, hogy ez a kötet megjelenhet, Viktória mellett nagy szerepe volt Segesdi Móninak is, a Magyarországi Észt Intézet vezetőjének, valamint Reet Klettenbergnek, aki a grafikus számára lefordította észtre a meséimet.


Miért a Lila királylányt emelte ki, hogy a kötet címe legyen?

A Lila királylány a kedvenc mesém. A kötet szövegei közül ezt írtam meg elsőként, ráadásul mesésen gyorsan, egyetlen nap alatt, és ez óriási élmény volt számomra. Azóta sem írtam semmit ilyen gyorsan.


Van kedvenc karaktere a kötetből?

Kettő is. Az egyik a gyakran italozó sárkány, aki nem a karcsú, szende királylányokat szereti elrabolni, hanem a kövér, nagyszájú, káromkodós hercegnőket. A másik kedvencem Mardor, a szélhámos varázsló, aki már rég elveszítette a varázserejét, de ezt igyekszik mindenki elől eltitkolni. Mindkét kedvencem valódi életművész.

 

Az egyik mesében meghal a királylány. Ez „megengedett” egy mesében?

Sok népmese ezzel a mondattal zárul: „Boldogan éltek, amíg meg nem haltak.” Az én királylányom is boldogan él, amíg meg nem hal – még akkor is, ha ez az élet nagyon rövidre sikeredik. Bíborka fiatalon hal meg, de ilyen rövid idő alatt is talál valakit, aki igazán szereti, akivel el tud tölteni pár gyönyörű napot. Vannak, akik idős korukig sem találnak senkit, akinek ennyire fontosak volnának. Szóval ez a mese számomra egyáltalán nem szomorú.


Mi inspirálta? Milyen meséket olvasott gyerekkorában?

Gyerekkoromban rengeteg mesét olvastam, sokat kívülről is megtanultam. Imádtam Hauff és Andersen meséit, Bechstein, Grimm és Bazsov mesegyűjteményeit. Meg persze a 77 magyar népmesét. Felnőttként ugyanaz inspirált meseírásra, mint ami korábban novellák és regények írására is: meg kellett találnom a mondanivalómhoz illő formát. Ahhoz, ami ezúttal kikívánkozott belőlem, a meseforma illett a legjobban, ez volt az a keret, amelyben íróként a legszabadabban tudtam mozogni, és a legjobban el tudtam mondani, amit szerettem volna.


 

kirlaylany2


A képeket az észt Anne Pikkov készítette, akinek a legnagyobb örömöt a sárkányok illusztrálása jelentette. A sárkányoké, akik olyanok, mint az emberek, néha lusták, néha ügyetlenek, néha szerelmesek, vagy frusztráltak. „Péter annyira élethűen ábrázolta őket, hogy úgy éreztem, mintha a szomszédomban laknának”- mondta el a munkáról.


Elárulta, hogy egy történet illusztrálásánál a legnagyobb kihívás mindig az, hogy a kép jól mutasson, érthető legyen, és mondjon is valamit. Ha dolgozni kezd, van egy elképzelése a könyvről, de a részletek csak alkotás közben bontakoznak ki, ő pedig mindent megtesz, hogy támogassa a szerző elképzeléseit.

„Ami a Lila királylányt illeti, mindegyik képnek érzelmi töltete van: az első benyomásimat próbáltam ábrázolni. Remélem, hogy a képeim még inkább megmozgatják az olvasók képzeletét, és hogy párhuzamokat tudnak vonni a figurák és a saját életük között.”


A Lila királylány című kötetet június 13-án, pénteken 16 órakor mutatják be az Arany10-ben.

Kulcsszavak:

plakat003

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma