2014.05.29
Weninger Andrea

Az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a Móra Kiadó gondozásában Dóka Péter mesekönyve, a Lila királylány. A szerelemről és párkeresésről szóló történetek nem mindennapi hősei között italozó sárkány, életművész varázsló és bánatos óriáslány is szerepel, akik Anne Pikkov, észt illusztrátor képein meg is elevenednek a könyvben.

A könyvben szerepel olyan mese is, ami már korábban megszületett. Melyek a kötetben az új mesék, és melyek azok, amik már régebben íródtak?

A címadó, a Lila királylány volt az első mese, amelyet megírtam. Megmutattam Dian Viktóriának, a Móra Kiadó főszerkesztőjének, és ő arra biztatott, írjak még pár hasonlót. Megfogadtam a tanácsot, és másfél év alatt összeállt ez a vékonyka kötet. Nem tudom, van-e jelentősége annak, hogy melyik mesét írtam előbb vagy később – valamennyi a szerelemről, a párkeresésről szól, és nagyjából mindent elmondok bennük, amit életem negyven éve alatt ebben a témában megtudtam, megtanultam.


Tesztelte a meséket gyerekeken? Hogyan fogadták őket?

Nem teszteltem a meséket gyerekeken. Biztosan furcsán hangzik, de a gyerekirodalmi szövegeimet sosem tesztelem a megjelenésük előtt gyerekekkel.


kiralylany1


Pontosan milyen korosztálynak szánja ezeket a meséket?

Ilyesmin nem szoktam írás közben gondolkodni. Utólag, a szövegek elkészülte után töprengek el azon, kinek szólhat egy-egy könyvem. Azt gondolom, ennek a kötetnek a meséi kilenc éves kortól élvezhetők.


Hogy került kapcsolatba az illusztrátorral, Anne Pikkovval? Miért pont ő készítette az illusztrációkat?

Anne Pikkovval eddig még sosem találkoztam. Egy észt-magyar gyermekirodalmi projekt keretein belül észt illusztrátorok a Lila királylány című mesémhez kilenc különböző grafikát készítettek. Anne illusztrációi kiemelkedtek a mezőnyből – rögtön úgy éreztem, hogy ez az ismeretlen, tőlem nagyon messze élő művész tökéletesen értette a mesémet. Ezzel szerkesztőm, Dian Viktória is egyetértett, és amikor leadtam neki az összes elkészült mesét, felkérte Anne Pikkovot, hogy illusztrálja a mesekönyvet. Abban, hogy ez a kötet megjelenhet, Viktória mellett nagy szerepe volt Segesdi Móninak is, a Magyarországi Észt Intézet vezetőjének, valamint Reet Klettenbergnek, aki a grafikus számára lefordította észtre a meséimet.


Miért a Lila királylányt emelte ki, hogy a kötet címe legyen?

A Lila királylány a kedvenc mesém. A kötet szövegei közül ezt írtam meg elsőként, ráadásul mesésen gyorsan, egyetlen nap alatt, és ez óriási élmény volt számomra. Azóta sem írtam semmit ilyen gyorsan.


Van kedvenc karaktere a kötetből?

Kettő is. Az egyik a gyakran italozó sárkány, aki nem a karcsú, szende királylányokat szereti elrabolni, hanem a kövér, nagyszájú, káromkodós hercegnőket. A másik kedvencem Mardor, a szélhámos varázsló, aki már rég elveszítette a varázserejét, de ezt igyekszik mindenki elől eltitkolni. Mindkét kedvencem valódi életművész.

 

Az egyik mesében meghal a királylány. Ez „megengedett” egy mesében?

Sok népmese ezzel a mondattal zárul: „Boldogan éltek, amíg meg nem haltak.” Az én királylányom is boldogan él, amíg meg nem hal – még akkor is, ha ez az élet nagyon rövidre sikeredik. Bíborka fiatalon hal meg, de ilyen rövid idő alatt is talál valakit, aki igazán szereti, akivel el tud tölteni pár gyönyörű napot. Vannak, akik idős korukig sem találnak senkit, akinek ennyire fontosak volnának. Szóval ez a mese számomra egyáltalán nem szomorú.


Mi inspirálta? Milyen meséket olvasott gyerekkorában?

Gyerekkoromban rengeteg mesét olvastam, sokat kívülről is megtanultam. Imádtam Hauff és Andersen meséit, Bechstein, Grimm és Bazsov mesegyűjteményeit. Meg persze a 77 magyar népmesét. Felnőttként ugyanaz inspirált meseírásra, mint ami korábban novellák és regények írására is: meg kellett találnom a mondanivalómhoz illő formát. Ahhoz, ami ezúttal kikívánkozott belőlem, a meseforma illett a legjobban, ez volt az a keret, amelyben íróként a legszabadabban tudtam mozogni, és a legjobban el tudtam mondani, amit szerettem volna.


 

kirlaylany2


A képeket az észt Anne Pikkov készítette, akinek a legnagyobb örömöt a sárkányok illusztrálása jelentette. A sárkányoké, akik olyanok, mint az emberek, néha lusták, néha ügyetlenek, néha szerelmesek, vagy frusztráltak. „Péter annyira élethűen ábrázolta őket, hogy úgy éreztem, mintha a szomszédomban laknának”- mondta el a munkáról.


Elárulta, hogy egy történet illusztrálásánál a legnagyobb kihívás mindig az, hogy a kép jól mutasson, érthető legyen, és mondjon is valamit. Ha dolgozni kezd, van egy elképzelése a könyvről, de a részletek csak alkotás közben bontakoznak ki, ő pedig mindent megtesz, hogy támogassa a szerző elképzeléseit.

„Ami a Lila királylányt illeti, mindegyik képnek érzelmi töltete van: az első benyomásimat próbáltam ábrázolni. Remélem, hogy a képeim még inkább megmozgatják az olvasók képzeletét, és hogy párhuzamokat tudnak vonni a figurák és a saját életük között.”


A Lila királylány című kötetet június 13-án, pénteken 16 órakor mutatják be az Arany10-ben.

Kulcsszavak:

_d0a9919__copy_borito

2018.04.21

Milyen az, amikor egy népi minta divatos szabású ruhán tűnik fel? Vajon a régi paraszti hagyományok létezhetnek a modern korban is? A Műcsarokban április 21-én nyílt Kéz | Mű | Remek. Népművészet. Nemzeti Szalon 2018 című kiállításon a lószerszámoktól a fazekakig, a divatos népi ruháktól a díszes fakapukig, a berendezési tárgyaktól a hangszerekig számos egyedi alkotás látható.

Barabas_Zsolt-6d07-4214

2018.04.21
Bocsárdi László Alice című előadásáról nagyon nehéz bármit is írni, ugyanis az előadás egyszerre volt szürreális és céltalan. A rendező olyan világba kalauzolta el a nézőt, amelyben egyszerre van jelen a koncert, a mozgókép és a színház. Ám arra a látvány- és hangzásvilágra, amely a színpadon fogadott, nem készültem fel kellőképpen. BESZÁMOLÓ

img_9908

2018.04.21
A Cirkuszhercegnő című operettet mutatják be Szabó Máté rendezésében a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon júliusban. Kálmán Imre operettjét a Szabad Tér Színház és a Miskolci Nemzeti Színház közös produkciójaként láthatja a közönség. A Cirkuszhercegnő című darab szeptembertől a miskolci teátrum repertoárjára kerül.

Először lép fel Magyarországon a Grammy-díjas, többszörös platinalemezes Pitbull: a kubai származású amerikai rapper július 28-án ad koncertet a székesfehérvári Fezen Fesztiválon. A szervezők tájékoztatása szerint a legutóbbi futball-világbajnokság himnuszát jegyző előadó nagyzenekaros koncertet ad Fehérváron. Mint írták: Pitbull az underground hiphopból átnyergelve a latinos ritmusokkal kevert poposabb műfajokba egyik pillanatról a másikra a slágerlisták csúcsán találta magát, 2009-es I Know You Want Me című slágere az év legnézettebb videója lett a YouTube-on. A 21 éves Fezen Fesztivált idén július 25. és 28. között rendezik Székesfehérváron, a MÁV-pályán.

A Paramount stúdióban készül a Rocketman című, Elton Johnról szóló életrajzi film, amelynek főszerepét a Kingsmanből ismert Taron Egerton alakítja. A film a zenész életét a Királyi Zeneakadémián eltöltött tanulóévektől a ’70-es, ’80-as években felívelő rocksztárkarrierjén át a ’90-es években elért nemzetközi szupersztárságáig követi. A Rocketman felidézi majd a zenész alkohol- és drogfüggőségét és gyógyulását is. A The Hollywood Reporter szerint Egerton maga fogja elénekelni Elton John ismert dalait a filmben, a színész már énekelt fel számokat az Abbey Road-i stúdióban.

Csurka Eszter, Nagy Barbara és Tóth Eszter köztéri munkái kerülhetnek a szentendrei Bizottság-ligetbe a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által Az Édenkert nyomában címmel kiírt pályázat eredményeként. Az FMC január elején a 2018-as Art Capital programsorozat részeként hirdetett nyilvános pályázatot street art, public art, illetőleg köztéri szobrászati projektek időszaki megvalósítására a Bizottság-ligetbe, azaz a Szentendre, Dunakanyar körút és Kossuth Lajos utca által közrefogott, az 1. számú postahivatal előtt lévő közterületre. A felhívásra huszonnégy pályázótól harmincegy pályamű érkezett be. Közülük a zsűri (Boros Lili művészettörténész; Csontó Lajos képzőművész; Farkas Ádám szobrászművész; Gulyás Gábor esztéta, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója; valamint Szabó Noémi művészettörténész, az FMC Képzőművészeti Főosztályának vezetője) végül három projektet választott ki megvalósításra. A nyertes művek Csurka Eszter A víz érintése, Nagy Barbara Kert-hálózatok és Tóth Eszter Kerti locsoló című munkái lettek. A díjnyertes művek már az Art Capital megnyitása előtt, 2018. június első hetétől láthatók lesznek a Bizottság-ligetben.

A tizedik Nemzetközi Simándy József Énekverseny április 23-án kezdődik, a klasszikus énekes tehetségkutatón három kategóriában, 36 éves korig mutatkoznak be a magyar és a külföldi tehetségek. A versenyre több mint százan jelentkeztek, a legtöbben Magyarországról és a határon túli magyar zenei intézményekből, de érkeznek versenyzők Szegedre Európa országai mellett Mexikóból, Indiából és a Távol-Keletről is. A produkciókat az Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója vezette nemzetközi zsűri értékeli. A verseny díjkiosztó gálahangversenyét – melyen az ifjú énekestehetségeket a Szegedi Szimfonikus Zenekar kíséri Gyüdi Sándor vezényletével – április 29-én este rendezik a Szegedi Nemzeti Színházban.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) zárónapján, április 22-én Mozart A varázsfuvola című művét a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1-es terminálján láthatja a közönség a Kodály Filharmónia Debrecen előadásában. A Gemza Péter rendezte előadáson Sarastro szerepében Palerdi András, Az Éj királynőjeként Varga Viktória áll színpadra. Paminát Sáfár Orsolya, Papagenót Donkó Imre, Papagenát Nagy Kíra alakítja, Tamino alakjában Biri Gergely látható. A helyszínen a parkolás ingyenes, a Deák térről az Aeropark repülőmúzeum Malév nosztalgiabuszai 18 órakor indulnak Ferihegyre, a hangverseny után vissza pedig 22 órakor. A járatokon a megvásárolt koncertjegyek érvényesek, de regisztrálni szükséges.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

18_04_10_Hobo

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma