image001

2016. szeptember 28.

banner_MMT

Célzó

image002

Hedry Mária írónő Zrínyi Ilona című monodrámáját mutatják be szeptember 25-én a Klebelsberg Kultúrkúria színháztermében. A mű hitelesen tárja fel Zrínyi Ilona sokarcú, izgalmas alakján és drámai sorsán keresztül a magyar történelem egyik legbonyolultabb és egyben legvitatottabb korszakát.

2014.05.29
Weninger Andrea

Az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a Móra Kiadó gondozásában Dóka Péter mesekönyve, a Lila királylány. A szerelemről és párkeresésről szóló történetek nem mindennapi hősei között italozó sárkány, életművész varázsló és bánatos óriáslány is szerepel, akik Anne Pikkov, észt illusztrátor képein meg is elevenednek a könyvben.

A könyvben szerepel olyan mese is, ami már korábban megszületett. Melyek a kötetben az új mesék, és melyek azok, amik már régebben íródtak?

A címadó, a Lila királylány volt az első mese, amelyet megírtam. Megmutattam Dian Viktóriának, a Móra Kiadó főszerkesztőjének, és ő arra biztatott, írjak még pár hasonlót. Megfogadtam a tanácsot, és másfél év alatt összeállt ez a vékonyka kötet. Nem tudom, van-e jelentősége annak, hogy melyik mesét írtam előbb vagy később – valamennyi a szerelemről, a párkeresésről szól, és nagyjából mindent elmondok bennük, amit életem negyven éve alatt ebben a témában megtudtam, megtanultam.


Tesztelte a meséket gyerekeken? Hogyan fogadták őket?

Nem teszteltem a meséket gyerekeken. Biztosan furcsán hangzik, de a gyerekirodalmi szövegeimet sosem tesztelem a megjelenésük előtt gyerekekkel.


kiralylany1


Pontosan milyen korosztálynak szánja ezeket a meséket?

Ilyesmin nem szoktam írás közben gondolkodni. Utólag, a szövegek elkészülte után töprengek el azon, kinek szólhat egy-egy könyvem. Azt gondolom, ennek a kötetnek a meséi kilenc éves kortól élvezhetők.


Hogy került kapcsolatba az illusztrátorral, Anne Pikkovval? Miért pont ő készítette az illusztrációkat?

Anne Pikkovval eddig még sosem találkoztam. Egy észt-magyar gyermekirodalmi projekt keretein belül észt illusztrátorok a Lila királylány című mesémhez kilenc különböző grafikát készítettek. Anne illusztrációi kiemelkedtek a mezőnyből – rögtön úgy éreztem, hogy ez az ismeretlen, tőlem nagyon messze élő művész tökéletesen értette a mesémet. Ezzel szerkesztőm, Dian Viktória is egyetértett, és amikor leadtam neki az összes elkészült mesét, felkérte Anne Pikkovot, hogy illusztrálja a mesekönyvet. Abban, hogy ez a kötet megjelenhet, Viktória mellett nagy szerepe volt Segesdi Móninak is, a Magyarországi Észt Intézet vezetőjének, valamint Reet Klettenbergnek, aki a grafikus számára lefordította észtre a meséimet.


Miért a Lila királylányt emelte ki, hogy a kötet címe legyen?

A Lila királylány a kedvenc mesém. A kötet szövegei közül ezt írtam meg elsőként, ráadásul mesésen gyorsan, egyetlen nap alatt, és ez óriási élmény volt számomra. Azóta sem írtam semmit ilyen gyorsan.


Van kedvenc karaktere a kötetből?

Kettő is. Az egyik a gyakran italozó sárkány, aki nem a karcsú, szende királylányokat szereti elrabolni, hanem a kövér, nagyszájú, káromkodós hercegnőket. A másik kedvencem Mardor, a szélhámos varázsló, aki már rég elveszítette a varázserejét, de ezt igyekszik mindenki elől eltitkolni. Mindkét kedvencem valódi életművész.

 

Az egyik mesében meghal a királylány. Ez „megengedett” egy mesében?

Sok népmese ezzel a mondattal zárul: „Boldogan éltek, amíg meg nem haltak.” Az én királylányom is boldogan él, amíg meg nem hal – még akkor is, ha ez az élet nagyon rövidre sikeredik. Bíborka fiatalon hal meg, de ilyen rövid idő alatt is talál valakit, aki igazán szereti, akivel el tud tölteni pár gyönyörű napot. Vannak, akik idős korukig sem találnak senkit, akinek ennyire fontosak volnának. Szóval ez a mese számomra egyáltalán nem szomorú.


Mi inspirálta? Milyen meséket olvasott gyerekkorában?

Gyerekkoromban rengeteg mesét olvastam, sokat kívülről is megtanultam. Imádtam Hauff és Andersen meséit, Bechstein, Grimm és Bazsov mesegyűjteményeit. Meg persze a 77 magyar népmesét. Felnőttként ugyanaz inspirált meseírásra, mint ami korábban novellák és regények írására is: meg kellett találnom a mondanivalómhoz illő formát. Ahhoz, ami ezúttal kikívánkozott belőlem, a meseforma illett a legjobban, ez volt az a keret, amelyben íróként a legszabadabban tudtam mozogni, és a legjobban el tudtam mondani, amit szerettem volna.


 

kirlaylany2


A képeket az észt Anne Pikkov készítette, akinek a legnagyobb örömöt a sárkányok illusztrálása jelentette. A sárkányoké, akik olyanok, mint az emberek, néha lusták, néha ügyetlenek, néha szerelmesek, vagy frusztráltak. „Péter annyira élethűen ábrázolta őket, hogy úgy éreztem, mintha a szomszédomban laknának”- mondta el a munkáról.


Elárulta, hogy egy történet illusztrálásánál a legnagyobb kihívás mindig az, hogy a kép jól mutasson, érthető legyen, és mondjon is valamit. Ha dolgozni kezd, van egy elképzelése a könyvről, de a részletek csak alkotás közben bontakoznak ki, ő pedig mindent megtesz, hogy támogassa a szerző elképzeléseit.

„Ami a Lila királylányt illeti, mindegyik képnek érzelmi töltete van: az első benyomásimat próbáltam ábrázolni. Remélem, hogy a képeim még inkább megmozgatják az olvasók képzeletét, és hogy párhuzamokat tudnak vonni a figurák és a saját életük között.”


A Lila királylány című kötetet június 13-án, pénteken 16 órakor mutatják be az Arany10-ben.

Kulcsszavak:

Zrinyi_banner59090_2

161004_NagyJanos

2016.09.27

Először a Müpában láthatja a fővárosi közönség az Erkel Ferenc-díjas zeneszerző és jazz-zongorista Nagy János legújabb zenekarát, a Nagy János Experimentet. Az egyedi, különleges hangzású csapat október 4-én készül a budapesti bemutatkozásra. A Fesztivál Színházban elsősorban Nagy János saját szerzeményeit szólaltatják olyan vendégszólistákkal, mint Mózes Tamara és a szaxofonos Vincent Mascart.

Filippinyi_Eva_fill_433x304

2016.09.27

Hatvankilenc éves korában elhunyt Filippinyi Éva, a Magyar Rádió szerkesztője, műsorvezetője – közölte szeptember 23-án az MTVA. A szerkesztő kiemelkedő újságírói tevékenysége elismeréseként tavaly vehette át a Táncsics Mihály-díjat, és olyan önálló műsorokat jegyzett, mint a Társalgó, a Könyvről könyvért, a Tanít a táj és az Irodalmi Élet-Képek.

MMT_TKME_debr1

2016.09.27

A 2016 őszén újrainduló Mozaik Múzeumtúra egyik új eleme a speciális múzeumtúrák elindítása, amelyekben különböző szempontok alapján előre meghatározott múzeumokat válogatnak össze és javasolnak meglátogatásra a programban résztvevő múzeumok közül. Így lehet bepillantani város és múzeumok történetébe, múltjába és jelenébe.

A francia filmművésztbe nyújt betekintést a Müpamozi sorozata, amely az elkövetkező fél évben az 1960-as évektől a 21. századig válogat a francia filmek legjavából. Mint azt a szervezők közleménye felidézi, a Müpamozi minden fél évben egy-egy nemzet vagy tematika köré épít fel egy sorozatot.

Két évig tartó japán és kínai körútra indul 2017 februárjában Prágából Alfons Muchának, a szecesszió cseh mesterének híres festményciklusa, a Szláv eposz. A monumentális műalkotás jövő év március elejétől az év közepéig Tokióban lesz kiállítva, majd onnan Kínába szállítják.

Nincsenapám, seanyám címmel tart bemutatót szeptember 30-án a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház; a Kolibri Pincében látható előadásban a nézőtér és a játéktér nem válik el, „a nézők a főszereplő szobájában ülnek majd”. A Szabó Borbála darabjából született új ifjúsági előadást Vidovszky György rendezésében láthatja a közönség.

Hetven évvel ezelőtt jelent meg a Tintin című képregényújság első száma Belgiumban, és hamar hatalmas népszerűségre tett szert világszerte. Noha Tintin, a kíváncsi utazó riporter már 1929. január 10-én megjelent a közönség előtt, a magazint csak a második világháborút követően alapították meg.

Több ezer látogatót vonzott a hétvégén rendezett Ormánság-Bőköz Fesztivál, amelynek összművészeti programjai Kémesen, Szaporcán, Tésenfán és az Ős-Dráva Látogatóközpontban várták a vendégeket. A koncertek, színházi előadások, kiállítások, filmvetítések, beszélgetések, performanszok és helyi értékek felmutatása mellett a vidéki fesztiválokról szóló konferencia is sokakat vonzott.

Négy fal között – avagy zárt ajtók tárt lábak címmel debütál szeptember 30-án a Tünet Együttes új darabja, Ördög Tamás (Dollár Papa Gyermekei) rendezésében.

Tunet_-_Negy_fal_kozott_-_1.1

Ismét a Nemzeti Színházban látható az antropológiai színház legjelentősebb képviselője, Eugenio Barba, aki legendás társulatával égetően aktuális témát érint a The Tree című produkciójában. A szeptember 30-ai ősbemutatót követően a darabot négy alkalommal: október 1-jén, 2-án, 4-én és 5-én láthatják azok, akik az európai színházművészet kultikus rendezőjének egyedi, szenvedélyes formanyelvére kíváncsiak.

Gergye Krisztián Társulata a tavalyi nagysikerű Kokoscka babája után ismét a Bridging Europe Fesztivál keretében tart bemutatót. A Lautrec táncolni fog című, cabaret grotesque műfajú előadás, mely Toulouse-Lautrec festőien groteszk világát idézi fel, szeptember 23-án lesz látható a Művészetek Palotájában.

Ötféle, csak a DreherFeszten elérhető sörspecialitás, háromféle friss, egyenesen a főzés, szűrés után érkező tanksör, háromszor több sörcsap és csapos – erre számíthatnak a különlegességek kedvelői augusztus 26-án és 27-én a megújult, időtartamában és területében is kibővült sörgyárfesztiválon. Ráadásul igazi fesztiválbulira hangolt zenei felhozatal is várja az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma