2014.05.29
Weninger Andrea

Az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a Móra Kiadó gondozásában Dóka Péter mesekönyve, a Lila királylány. A szerelemről és párkeresésről szóló történetek nem mindennapi hősei között italozó sárkány, életművész varázsló és bánatos óriáslány is szerepel, akik Anne Pikkov, észt illusztrátor képein meg is elevenednek a könyvben.

A könyvben szerepel olyan mese is, ami már korábban megszületett. Melyek a kötetben az új mesék, és melyek azok, amik már régebben íródtak?

A címadó, a Lila királylány volt az első mese, amelyet megírtam. Megmutattam Dian Viktóriának, a Móra Kiadó főszerkesztőjének, és ő arra biztatott, írjak még pár hasonlót. Megfogadtam a tanácsot, és másfél év alatt összeállt ez a vékonyka kötet. Nem tudom, van-e jelentősége annak, hogy melyik mesét írtam előbb vagy később – valamennyi a szerelemről, a párkeresésről szól, és nagyjából mindent elmondok bennük, amit életem negyven éve alatt ebben a témában megtudtam, megtanultam.


Tesztelte a meséket gyerekeken? Hogyan fogadták őket?

Nem teszteltem a meséket gyerekeken. Biztosan furcsán hangzik, de a gyerekirodalmi szövegeimet sosem tesztelem a megjelenésük előtt gyerekekkel.


kiralylany1


Pontosan milyen korosztálynak szánja ezeket a meséket?

Ilyesmin nem szoktam írás közben gondolkodni. Utólag, a szövegek elkészülte után töprengek el azon, kinek szólhat egy-egy könyvem. Azt gondolom, ennek a kötetnek a meséi kilenc éves kortól élvezhetők.


Hogy került kapcsolatba az illusztrátorral, Anne Pikkovval? Miért pont ő készítette az illusztrációkat?

Anne Pikkovval eddig még sosem találkoztam. Egy észt-magyar gyermekirodalmi projekt keretein belül észt illusztrátorok a Lila királylány című mesémhez kilenc különböző grafikát készítettek. Anne illusztrációi kiemelkedtek a mezőnyből – rögtön úgy éreztem, hogy ez az ismeretlen, tőlem nagyon messze élő művész tökéletesen értette a mesémet. Ezzel szerkesztőm, Dian Viktória is egyetértett, és amikor leadtam neki az összes elkészült mesét, felkérte Anne Pikkovot, hogy illusztrálja a mesekönyvet. Abban, hogy ez a kötet megjelenhet, Viktória mellett nagy szerepe volt Segesdi Móninak is, a Magyarországi Észt Intézet vezetőjének, valamint Reet Klettenbergnek, aki a grafikus számára lefordította észtre a meséimet.


Miért a Lila királylányt emelte ki, hogy a kötet címe legyen?

A Lila királylány a kedvenc mesém. A kötet szövegei közül ezt írtam meg elsőként, ráadásul mesésen gyorsan, egyetlen nap alatt, és ez óriási élmény volt számomra. Azóta sem írtam semmit ilyen gyorsan.


Van kedvenc karaktere a kötetből?

Kettő is. Az egyik a gyakran italozó sárkány, aki nem a karcsú, szende királylányokat szereti elrabolni, hanem a kövér, nagyszájú, káromkodós hercegnőket. A másik kedvencem Mardor, a szélhámos varázsló, aki már rég elveszítette a varázserejét, de ezt igyekszik mindenki elől eltitkolni. Mindkét kedvencem valódi életművész.

 

Az egyik mesében meghal a királylány. Ez „megengedett” egy mesében?

Sok népmese ezzel a mondattal zárul: „Boldogan éltek, amíg meg nem haltak.” Az én királylányom is boldogan él, amíg meg nem hal – még akkor is, ha ez az élet nagyon rövidre sikeredik. Bíborka fiatalon hal meg, de ilyen rövid idő alatt is talál valakit, aki igazán szereti, akivel el tud tölteni pár gyönyörű napot. Vannak, akik idős korukig sem találnak senkit, akinek ennyire fontosak volnának. Szóval ez a mese számomra egyáltalán nem szomorú.


Mi inspirálta? Milyen meséket olvasott gyerekkorában?

Gyerekkoromban rengeteg mesét olvastam, sokat kívülről is megtanultam. Imádtam Hauff és Andersen meséit, Bechstein, Grimm és Bazsov mesegyűjteményeit. Meg persze a 77 magyar népmesét. Felnőttként ugyanaz inspirált meseírásra, mint ami korábban novellák és regények írására is: meg kellett találnom a mondanivalómhoz illő formát. Ahhoz, ami ezúttal kikívánkozott belőlem, a meseforma illett a legjobban, ez volt az a keret, amelyben íróként a legszabadabban tudtam mozogni, és a legjobban el tudtam mondani, amit szerettem volna.


 

kirlaylany2


A képeket az észt Anne Pikkov készítette, akinek a legnagyobb örömöt a sárkányok illusztrálása jelentette. A sárkányoké, akik olyanok, mint az emberek, néha lusták, néha ügyetlenek, néha szerelmesek, vagy frusztráltak. „Péter annyira élethűen ábrázolta őket, hogy úgy éreztem, mintha a szomszédomban laknának”- mondta el a munkáról.


Elárulta, hogy egy történet illusztrálásánál a legnagyobb kihívás mindig az, hogy a kép jól mutasson, érthető legyen, és mondjon is valamit. Ha dolgozni kezd, van egy elképzelése a könyvről, de a részletek csak alkotás közben bontakoznak ki, ő pedig mindent megtesz, hogy támogassa a szerző elképzeléseit.

„Ami a Lila királylányt illeti, mindegyik képnek érzelmi töltete van: az első benyomásimat próbáltam ábrázolni. Remélem, hogy a képeim még inkább megmozgatják az olvasók képzeletét, és hogy párhuzamokat tudnak vonni a figurák és a saját életük között.”


A Lila királylány című kötetet június 13-án, pénteken 16 órakor mutatják be az Arany10-ben.

Kulcsszavak:

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

scapin_3_R

2019.05.20

Pénteken mutatta be a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata Bocsárdi László rendezésében Molière Scapinjét. A darabot a budapesti Nemzeti Színház dramaturgja, Rideg Zsófia fordította újra. Az előadás magán viseli Bocsárdi László utánozhatatlan formavilágú, markáns rendezői kézjegyét.

mutargyak_ejszakaja_3

2019.05.20

Száznál is több programot kínál Budapesten május 30-ától három napon át a Műtárgyak Éjszakája: különféle műtárgyakkal ismerkedhetünk meg a festményektől az ékszereken keresztül a herendi porcelánrózsákig, kortárs műtermekbe látogathatunk el, foglalkozásokon vehetünk részt. Kollmann Szilvia projektigazgatót kérdeztük.

laszloffy_aladar

2019.05.20

„Ahhoz, hogy a legjobb helyre kerüljenek a versek, az egész életművet újra kellett gondolnom” – mondja Széles Klára irodalomtörténész, a tíz éve elhunyt Lászlóffy Aladár kötetben publikálatlan verseiből összeállított, A végtelen készenlét című kiadvány szerkesztője. A könyv koncepciójáról és újdonságairól is beszélgettünk vele.

Május 22-én 100. estjét ünepli a Hadik Irodalmi Szalon. Ezen az alkalmon Két karodban címmel a 110 éve született Radnóti Miklóst idézik meg. Vendég: Hámori Gabriella színművész, Mácsai Pál színművész és Kornis Mihály író. Háziasszony: Juhász Anna.

Panteon címmel nyíl kiállítás Csíkszeredában az erdélyi progresszív képzőművészet alkotásaiból. A július 21-éig látogatható tárlat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményének válogatása, melyben olyan alkotók művei szerepelnek, mint Ziffer Sándor, Nagy Oszkár, Thorma János, Nagy Albert, Mattis Teutsch János, Jecza Péter, Baász Imre, Plugor Sándor.

New Yorkban május 20-án 18 magyar művész lép fel: Pankovits Nikolett magyar-amerikai dzsesszénekes hozza el az öt magyar történelmi tájegység népzenéjét az világhírű előadóterembe. Koncertet ad többek között Goldea-Raksányi Boglárka népdalénekes, Polonyi Artemisz énekes, Nagy Ildikó népdalénekes, aki egyúttal a New York-i Magyar Ház igazgatója is. A sokáig Erdélyben élő, amerikai származású Jake Shulman-Ment hegedűs az autentikus magyar népzenéből tart bemutatót, de játszik a felvidéki magyar népzene szlovák származású rajongója, Branislaw Brinarsky nagybőgős is. Az előadásra már minden jegy elkelt.

A balatoni ősbemutató után egy évvel május 20-án a fővárosi közönség is láthatja az Anyám, a nyolcadik kerület című monodrámát a Kultcaféban. Pál Dániel Levente Az Úr Nyolcadik kerülete című könyve nyomán készült előadást Znamenák István rendezte, a főszerepet Vida Péter alakítja.

Az Anyanyelvápolók Szövetsége 30 éve alakult, az Édes Anyanyelvünk folyóirat 40 éve indult. A kettős jubileum alkalmából május 18. és 25. között országszerte előadásokat, versenyeket, foglalkozásokat tartanak. Az idei téma: a modern magyar irodalom nyelve.

Slam Poetry Showcase címmel várja a slam kedvelőit a Szigetmonostor Faluház május 21-én 17 órától. Bárány Bence és Horváth „Színész Bob" Kristóf a Szentendrei-sziget történelme során először rendez slam poetry estét a térségben.

slam

„Házsongárd-légió” – Kolozsvár-dialógusok 2.0 címmel szerveznek irodalomtörténeti tanácskozást és költészeti minifesztivált május 22-én és 23-án Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetemen, a Vallásszabadság Házában és a Bulgakov Kávéházban.

Ismét megrendezik a népművészeknek és hagyományőrzőknek szóló találkozót a Tolna megyei Mözsön május 24-én és 25-én. Az eseményen a település egykori és mai nemzetiségeinek kultúráját mutatják be.

A Hagyományok Háza új sorozatában a színpadi néptáncművészet kiemelkedő koreográfusai állnak a középppontban. Első alkalommal, május 22-én 19 órakor Janghy B. Zita és Orza Calin munkásságáról lesz szó.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma