2017. január 19.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2014.05.29
Weninger Andrea

Az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a Móra Kiadó gondozásában Dóka Péter mesekönyve, a Lila királylány. A szerelemről és párkeresésről szóló történetek nem mindennapi hősei között italozó sárkány, életművész varázsló és bánatos óriáslány is szerepel, akik Anne Pikkov, észt illusztrátor képein meg is elevenednek a könyvben.

A könyvben szerepel olyan mese is, ami már korábban megszületett. Melyek a kötetben az új mesék, és melyek azok, amik már régebben íródtak?

A címadó, a Lila királylány volt az első mese, amelyet megírtam. Megmutattam Dian Viktóriának, a Móra Kiadó főszerkesztőjének, és ő arra biztatott, írjak még pár hasonlót. Megfogadtam a tanácsot, és másfél év alatt összeállt ez a vékonyka kötet. Nem tudom, van-e jelentősége annak, hogy melyik mesét írtam előbb vagy később – valamennyi a szerelemről, a párkeresésről szól, és nagyjából mindent elmondok bennük, amit életem negyven éve alatt ebben a témában megtudtam, megtanultam.


Tesztelte a meséket gyerekeken? Hogyan fogadták őket?

Nem teszteltem a meséket gyerekeken. Biztosan furcsán hangzik, de a gyerekirodalmi szövegeimet sosem tesztelem a megjelenésük előtt gyerekekkel.


kiralylany1


Pontosan milyen korosztálynak szánja ezeket a meséket?

Ilyesmin nem szoktam írás közben gondolkodni. Utólag, a szövegek elkészülte után töprengek el azon, kinek szólhat egy-egy könyvem. Azt gondolom, ennek a kötetnek a meséi kilenc éves kortól élvezhetők.


Hogy került kapcsolatba az illusztrátorral, Anne Pikkovval? Miért pont ő készítette az illusztrációkat?

Anne Pikkovval eddig még sosem találkoztam. Egy észt-magyar gyermekirodalmi projekt keretein belül észt illusztrátorok a Lila királylány című mesémhez kilenc különböző grafikát készítettek. Anne illusztrációi kiemelkedtek a mezőnyből – rögtön úgy éreztem, hogy ez az ismeretlen, tőlem nagyon messze élő művész tökéletesen értette a mesémet. Ezzel szerkesztőm, Dian Viktória is egyetértett, és amikor leadtam neki az összes elkészült mesét, felkérte Anne Pikkovot, hogy illusztrálja a mesekönyvet. Abban, hogy ez a kötet megjelenhet, Viktória mellett nagy szerepe volt Segesdi Móninak is, a Magyarországi Észt Intézet vezetőjének, valamint Reet Klettenbergnek, aki a grafikus számára lefordította észtre a meséimet.


Miért a Lila királylányt emelte ki, hogy a kötet címe legyen?

A Lila királylány a kedvenc mesém. A kötet szövegei közül ezt írtam meg elsőként, ráadásul mesésen gyorsan, egyetlen nap alatt, és ez óriási élmény volt számomra. Azóta sem írtam semmit ilyen gyorsan.


Van kedvenc karaktere a kötetből?

Kettő is. Az egyik a gyakran italozó sárkány, aki nem a karcsú, szende királylányokat szereti elrabolni, hanem a kövér, nagyszájú, káromkodós hercegnőket. A másik kedvencem Mardor, a szélhámos varázsló, aki már rég elveszítette a varázserejét, de ezt igyekszik mindenki elől eltitkolni. Mindkét kedvencem valódi életművész.

 

Az egyik mesében meghal a királylány. Ez „megengedett” egy mesében?

Sok népmese ezzel a mondattal zárul: „Boldogan éltek, amíg meg nem haltak.” Az én királylányom is boldogan él, amíg meg nem hal – még akkor is, ha ez az élet nagyon rövidre sikeredik. Bíborka fiatalon hal meg, de ilyen rövid idő alatt is talál valakit, aki igazán szereti, akivel el tud tölteni pár gyönyörű napot. Vannak, akik idős korukig sem találnak senkit, akinek ennyire fontosak volnának. Szóval ez a mese számomra egyáltalán nem szomorú.


Mi inspirálta? Milyen meséket olvasott gyerekkorában?

Gyerekkoromban rengeteg mesét olvastam, sokat kívülről is megtanultam. Imádtam Hauff és Andersen meséit, Bechstein, Grimm és Bazsov mesegyűjteményeit. Meg persze a 77 magyar népmesét. Felnőttként ugyanaz inspirált meseírásra, mint ami korábban novellák és regények írására is: meg kellett találnom a mondanivalómhoz illő formát. Ahhoz, ami ezúttal kikívánkozott belőlem, a meseforma illett a legjobban, ez volt az a keret, amelyben íróként a legszabadabban tudtam mozogni, és a legjobban el tudtam mondani, amit szerettem volna.


 

kirlaylany2


A képeket az észt Anne Pikkov készítette, akinek a legnagyobb örömöt a sárkányok illusztrálása jelentette. A sárkányoké, akik olyanok, mint az emberek, néha lusták, néha ügyetlenek, néha szerelmesek, vagy frusztráltak. „Péter annyira élethűen ábrázolta őket, hogy úgy éreztem, mintha a szomszédomban laknának”- mondta el a munkáról.


Elárulta, hogy egy történet illusztrálásánál a legnagyobb kihívás mindig az, hogy a kép jól mutasson, érthető legyen, és mondjon is valamit. Ha dolgozni kezd, van egy elképzelése a könyvről, de a részletek csak alkotás közben bontakoznak ki, ő pedig mindent megtesz, hogy támogassa a szerző elképzeléseit.

„Ami a Lila királylányt illeti, mindegyik képnek érzelmi töltete van: az első benyomásimat próbáltam ábrázolni. Remélem, hogy a képeim még inkább megmozgatják az olvasók képzeletét, és hogy párhuzamokat tudnak vonni a figurák és a saját életük között.”


A Lila királylány című kötetet június 13-án, pénteken 16 órakor mutatják be az Arany10-ben.

Kulcsszavak:

15747906_1235175676568730_7428778584654740724_n

2017.01.19

Németországban egy volt a 769 film közül, itthon azonban egy, ha meg nem is élt, de jól ismert életérzést megörökítő film látogat a mozikba. Mától látható ugyanis az Utazás apánkkal című film, amelynek két főhőse komoly feladat előtt áll: a kommunista Romániában kell döntenie nyugat és kelet között.

p04pnh50_masolata

2017.01.19

Pablo Picasso művei mindenki számára ismerősek, ám munkásságában megfigyelhető egy éles váltás, melyet gyakran figyelmen kívül hagyunk. Pedig egy rövid, mindössze tíz hétig tartó kirándulás rendkívül nagy hatást gyakorolt művészetére.

DSC_1488_Copy

2017.01.19

A kultúra mint megtartó erő – Történelmi analógiák, korunk kihívásai, feladatai a migráció tükrében címmel rendeztek konferenciát január 18-án az Országházban. Az előadók az egésznapos rendezvényen megfogalmazták, hogyan lehet válaszolni a nemzetünket érintő aktuális kihívásokra, és körvonalazták a magyarság számára kívánatos „társadalmi jövőképet.”

Székelyföldi turnéra indul születésének 100. évfordulója alkalmából Kálmán Imre A Csárdáskirálynő című operettje. A darabot január 19-én a csíkszeredai Csíki Játékszínben,20-án pedig Székelyudvarhelyen, a Székelyföldi Filharmónia hangversenytermében láthatja a közönség. A turné után legközelebb január 22-én a pozsonyi Hviedoslav Színházban láthatja a közönség A Csárdáskirálynőt.

Soha annyi néző nem járt még a Katona József Színházban, mint 2016-ban: a tavalyi 122 ezres nézőszám az elmúlt öt évben 50 százalékos, de 2015-höz képest is csaknem 10 százalékos növekedést mutat. A látogatói csúcs a színház előadásai iránti megnövekedett érdeklődés mellett az előadásszámok folyamatos emelkedésének köszönhető: az elmúlt évben ugyanis 668 előadást játszottak.

Madách Imrére emlékeznek január 20-án Balassagyarmaton. A Nógrád megyei ünnepségen adják át a Madách-díjat, melynek két idei kitüntetettje Szvorák Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Huszti Péter, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar színész, rendező.

Natura Naturata címmel Konok Tamás, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas, Prima Primissima díjas festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás január 20-án Zalaegerszegen, a Gönczi Galériában. A magyar kultúra napja zalaegerszegi rendezvénysorozatához kapcsolódó kiállítást Spiró György Kossuth-díjas író nyitja meg, a műsorban az Egerszegi Vonósnégyes közreműködik.

A legmodernebb technikákat alkalmazó berendezésekkel, játékos képességtesztekkel és színházi produkcióval is várja a közönséget a The Champion – A Bajnok című interaktív sportkiállítás április közepéig a Millenáris park D épületében. Deres Péter író OlimpIKONOK című színházi alkotását Sütő András és Vincze Márton adják elő naponta négy alkalommal. A darabot Böhm György rendezte.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma