kultura.hu_banner_herend_002uj

2013.10.16

Sár, vér, járkáló halottak, gyilkosság és nemi vágy – akár egy kábelcsatorna sikeres sorozatáról is beszélhetnénk, ám mindez a Von Krahl Színházra is igaz. Az Észt Intézet sorozatában idén a társulat három jelentős darabját vetítik felvételről. Az első, Észt balladák című előadás kapcsán Sirató Ildikó színház- és irodalomtörténésszel beszélgettünk.

vonkrahl_idioodid_210x140Az előadás címe Észt balladák, az elhangzó dalok is észt nyelvűek, és a mozgás tekintetében is nagyon hangsúlyos az észt epikus népdal, a regilaul súlyos, újra és újra ismétlődő ütemessége. Mondhatjuk, hogy ez egy tipikus észt darab?

Kétségtelen, hogy nagyon fontos szerepe van az észt kultúrának, az észt hagyományoknak, de azt gondolom, itt sokkal többről van szó, mint néhány észt ballada színpadra viteléről. A jelenetek többsége akkor is ismerős lehet, ha nem olvassuk el a dalszövegek fordítását, hiszen a balladák motívumvilága, a tipikus fordulatok – szerelem, vágy, gyilkosság, tragédia – bármelyik kultúrkörből ismerős lehet. Olyan alapvető emberi érzelmekről, olyan kérdésekről van itt szó, ami mindenkit foglalkoztat, nem csak az észteket.


A darabot eredetileg 2004 augusztusában mutatták be, ebben az évben, májusban lépett be Észtország az Európai Unióba.

Sokan mondták és írták ezzel az előadással kapcsolatban, hogy ez Észtország névjegye, amelyet most bemutatott Európának. Természetesen fontos volt, hogy megjelenjen az észt múlt, hogy megmutassák a gyökereiket, ehhez remek alapot adott Veljo Tormis szinte történelem előtti időket idéző kortárs zenéje, de a darab egyik nagy erőssége, hogy nem akar hazafiaskodó vagy múltban ragadt lenni, de közben nem is erőltetetten modern, inkább kortalan, hiszen olyan kérdésekről szól, amelyek ezer évvel ezelőtt éppúgy aktuálisak voltak, mint ahogy ezer év múlva is azok lesznek.


A kortárs, de hagyományokból táplálkozó zene és a balladák világa idézi a gyökereket. Mitől lesz a darab modern, hogyan lesz független tértől és időtől?

Hatalmas dolog volt, hogy Peeter Jalakas rendezőnek sikerült megnyernie ehhez a darabhoz a japán Aki Suzukit. A butoh, a hatvanas évek japán szociotánca nagyon nyers, nagyon őszinte, mentes a nyugati máztól. A táncosok itt nem „csak” a végtagokkal táncolnak, a test minden porcikája közvetíti az üzenetet, még a mimikának is nagyon fontos szerepe van. Nem is annyira tánc ez, mint inkább mozgáskultúra, mint ahogyan maga az Észt balladák sem a szó hagyományos értelmében vett színdarab, inkább kortárs opera, ami az északi országokban egyébként nagyon is élő műfaj.


Ha történelmi hagyományokra, színpadra és kortárs zenére gondolunk, akkor magyar vonatkozásban óhatatlanul az István, a király jut eszünkbe, pedig ez egyáltalán nem hasonlít az Észt balladákra.

Annyiban igen, hogy mindkettő történelmi hagyományokhoz nyúl, és ugyanúgy kortalan, mindig aktuális kérdésekkel foglalkozik. De míg a magyar színdarabok többnyire csak nekünk, magyaroknak szólnak, mondván, hogy a mi nyelvünket úgysem érti senki, az Észt balladák ugyanúgy szól Európának, mint az észteknek – ők már ráéreztek, hogy a színház nyelvét mindenki érti.


Elérte a darab a célját? Sikerült Észtországnak felkerülnie Európa színházi térképére?

Azt gondolom, hogy igen. Peeter Jalakas egyébként azóta is próbálkozik azzal, hogy külföldi rendezőket nyerjen meg, bár ma már kevesebb sikerrel. Ironikus módon ennek talán éppen az az egyik oka, hogy ma már nem számít kuriózumnak Észtországban európai színvonalú darabot rendezni. A Von Krahl Színház egyértelműen kimozdította az észt színházi életet a ’90-es évek előtti korszakra jellemző merevségből, és mára több olyan társulat jött létre, melyek folyamatosan keresik az újat. Azt Észt balladák ilyen szempontból az egyik legérdekesebb darab, és hogy mennyi energia van benne, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az Észt Intézetben novemberben és decemberben vetítésre kerülő, további két Von Krahl produkciónak (az Észt nők énekeinek és az Észt férfiak énekeinek)  is elég lendületet adott – érdemes lesz ezeket is megnézni.


Zabolai Margit Eszter

Kulcsszavak:

je_suis_belle_2R

2019.07.23

Csak pereg, pereg a varrógép, a hófehér textilen pedig lassan arcok, növények, kotyogós kávéfőző, kis csésze válik láthatóvá. Marozsán Erika naplója ez: a színésznő 2005 óta varrja személyes filmjét, amelyben szerepei, karakterei mellett életének jelentős pillanatai is megelevenednek. Ezek az individuális művek és a Je Suis Belle tervezőpáros e hímzéseket felhasználó ruhái láthatók a Deák Erika Galériában.

Delhusa_Gjon_R
2019.07.23

A magyar könnyűzene elmúlt évtizedeit feldolgozó, A magyarock története című kötet újrakiadása alkalmából Rozsonits Tamás készített interjút Jávorszky Béla Szilárddal. Az átdolgozott, bővített kiadás a Hangfoglaló Program támogatásával újra megjelenhet, a második kötetet pedig őszre ígéri a szerző.

tusvanyos._R
2019.07.23

„Akár hiszitek, akár nem: tündérek építették Bálványos várát”. Így kezdődik a rege, Benedek Elek gyűjtése. Székelyföldön e lidércek és medvék lakta, vadregényes helyen, fenyvesek, mohos lápok, tavak, sebes patakok, meredek ormok közt tartják immár 30 éve a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, amely az utóbbi két évtizedben fesztivállá nőtte ki magát, erős kulturális kínálattal. Íme néhány a július 23-án kezdődő programsorozatból.

Szokurov „barátságtalansággal és agresszivitással" vádolta az orosz kulturális minisztériumot, ezzel indokolta a Primer Intonaciji (Példa az intonációra) elnevezésű alapítványának megszüntetését. Az orosz rendező 2013-ban hozta létre a szervezetet azzal a céllal, hogy támogassa a fiatal alkotókat, akik első lépéseiket teszik meg a filmiparban, ám 5 évvel később az orosz rendőrség nyomozást indított ellenük sikkasztás gyanújával. A vizsgálat végül semmilyen terhelő bizonyítékot nem talált, ám egy másik ukrán filmrendezőt bebörtönöztek, és Szukorov ebben az ügyben is felszólalt.

A Lennon-fal a hetvenes évek elején jött létre, azóta pedig bekerült a prágai turistakalauzokba is. A Máltai Lovagrend azonban szeretné megakadályozni, hogy a külföldi látogatók ellenőrzés nélkül bármit ráfesthessenek a falra. Mint kiderült, több turistacsoport idegenvezetője festékszórókat ad a külföldieknek, akik azután gyakran értelmetlen és durva jelszavakat, jelképeket fújnak a látványosságra, a közelmúltban feljelentés is érkezett ismeretlen tettes ellen rongálás miatt. A Lovagrend most kampányt indít, amelyben felhívja az idegenvezetők és a turisták figyelmét arra, hogy az ilyen viselkedés elfogadhatatlan és törvénysértő.

Plugor Sándor festő- és grafikusművésznek nyílik emlékkiállítása július 23-án, kedden 17 órakor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban. A kiállítás augusztus 16-ig látogatható.

Az i. sz. 3. vagy 4. századból származó, 10 méter hosszú és 5 méter széles római hajót a híres Playa de Palma fürdőhely partjától 50 méterre fedezte fel a helyi lakos. Valószínűleg egy amforákat és más árut szállító teherhajóról van szó, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részéről indulhatott és a mallorcai partoktól néhány tíz méterre süllyedt el. Bár az ókori hajó nem süllyedt mélyre, csak most találtak rá, mert eddig homok borította a tengerfenéken. A víz hullámzása hordhatta el a homokot, amelynek eredményeként láthatóvá váltak a maradványok.

A világ minden tájáról mintegy 150 Mikulás kezdte meg hétfőn a korai előkészületeket a karácsonyi ünnepekre a dán fővárosban. A 62. Mikulás Világkongresszuson a piros ruhás férfiak és nők négy napon át vesznek részt különböző programokon. 1957 óta minden évben a világ legrégibb vidámparkjában, a Koppenhága melletti Bakkenben rendezik meg a világtalálkozót. A Mikulások a kongresszus nyitányaként hétfőn a turistákat szórakoztatták Koppenhága egyik fő nevezetességénél, a híres Andersen-mese főszereplője, a kis hableány szobránál, majd hajókiránduláson vettek részt. Kedden a Bellevue Beachen fognak strandolni és játszani, szerdán többek között akadályfutáson vesznek részt, csütörtökön pedig Mikulás-öttusa lesz a vidámparkban.

A hatodik alkalommal szervezett fesztiválnak idén Bárna község ad helyet augusztus 2. és 4. között. A világtalálkozó célja, hogy összefogja a palócságot, erősítse az identitást, és bemutassa az értékeket.

paloc_vilagtalalkozo

Művészeti tábort szerveznek a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben fogvatartottak gyermekeinek augusztus elején neves művészek közreműködésével.

 

Augusztus 30-án „a hot jazz virtuózai", azaz a The Rollini Project ad koncertet a Művészetek Palotájában.

Bonnie Tyler, az ikonikus brit rockénekesnő, legnagyobb slágereivel és új dalaival érkezik július 27-én a Tokaj Fesztiválkatlanba.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma