2018.07.13

Sam Havadtoy festőművész New York-i éveit állítja középpontba a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum Huszárlépésben címmel július 13-ától látható kiállítása. A tárlat nem „emlékműszerű” kiállítás, de nem is szorítja be Havadtoyt egyetlen műfajba – mondta el a tárlat július 12-ei sajtóbejárásán Fabényi Julia, a múzeum vezetője.

Fabényi Julia kiemelte: Sam Havadtoyé izgalmas és rendkívül sokrétű életmű, ez a rétegzettség pedig minden egyes munkájában megjelenik. „Több, mint festészet, több, mint szobrászat; intelligensen szórakoztató és intelligensen minőségi” – méltatta a magyar származású, londoni születésű alkotó életművét. Nemes Attila kurátor hangsúlyozta, hogy a Ludwig Múzeumban bemutatott anyag Sam Havadtoy New York-i éveire, művészbarátságaira, az amerikai metropoliszban őt ért hatásokra, koncentrál.


Huszarlepesben3
Sam Havadtoy

 

A Havadtői Sámuel néven 1952-ben Londonban született művész 1972-ben érkezett New Yorkba, ahol belsőépítészként kezdett dolgozni. Ennek köszönhetően ismerte meg John Lennont és Yoko Onót, akik megbízásaikkal és barátságukkal megnyitották számára az utat a vezető művészeti körökbe. Ezekből az együttműködésekből hamarosan önálló javaslatok is születtek, így készült el például Keith Haring kiállításon is bemutatott, kétszárnyú oltára is. Sam Havadtoy felidézte, hogy a tárlat egyik legfontosabb egysége a Yoko Onóval való kapcsolata köré épül és fő motívuma a sakk, amely húsz évvel későbbi elválásuk metaforája is lett. A játszma című sorozat a sakktörténelem egyik leghíresebb játszmáját, a Bobby Fischer-Szpasszkij partit idézi fel, külön képeken megörökítve a mérkőzés mind a 41 lépését.


Huszarlepesben4

 

Havadtoy művészetére jellemző az elfedés, a becsomagolás, az elrejtés motívuma: kedvelt anyaga a csipke, melyet számtalan művéhez felhasznál. Az Ajtók című sorozatban például 14 csipkével fedett budapesti ajtó idézi meg a keresztút stációit, 53.13 című munkájának alaprétegét Yoko Ono egyik festménye képezi, a Four Seasons sorozat japán erotikus metszeteket dolgoz fel, de a kiállításban látható híres, csipkével beborított Fiat 500-asa is. Az apró népautó egykor az „olasz álom” megtestesítőjének számított, Walt Disney klasszikus figurái pedig az amerikai identitás fontos részét képezik, Sam Havadtoy ezért a Disney-mesefigurákhoz is gyakran visszatér: külön terem sorakoztatja fel Miki egér-feldolgozásait. A játékosság fontos eleme a tárlaton először látható, hatalmas szőnyegnek is (A szeretet emléke), de Havadtoy számos más alkotó, többek között de Kooning, Andy Warhol vagy André Kertész előtt is egyéni hangon tiszteleg.


Huszarlepesben2

 

Havadtoy objektekkel, anyagokkal, formákkal, más művészek alkotói gesztusaival folytatott játéka nem választható el attól a helyzettől, amely a New Yorkban eltöltött éveit jellemzi. Belsőépítészként, lakberendezőként erős művészeti érdeklődéssel és alkotói késztetéssel dolgozik, miközben folyamatos harcot folytat az önálló művészeti lehetőségekért. A Haringnek készített kandallóelőlap talán az a mű, amely minden kétséget kizáróan megmutatja, hogy már designerként is ragaszkodik ahhoz, hogy az alkotási folyamatban elképzelései művészi értelemben kapjanak helyet.


Huszarlepesben1

 

Sam Havadtoy kiállítása szeptember 2-áig látható a Ludwig Múzeumban, míg a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban a művész friss munkáiból, a Makláry Kálmán Galériában pedig nyomataiból nyílik a napokban tárlat.

 

Forrás: Kultúra.hu/MTI

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

mama_1

2019.02.21

Grien az első emberpárt szokatlan szerepben ábrázolja: Ádám pózőr, Éva pedig csábító, Lorenzo Costa Venusa már elmozdul a Botticelli korában jellemző női szépségideáltól, Cesari olajmunkáján szereplő Diana pedig egészen férfias. De mit és mennyit látunk ezekből a képekből, ha gőgicsélő babánkkal érkezünk a múzeumba? Egyáltalán: nem néznek ki minket a kiállítótérből?

mate-bence

2019.02.21

Máté Bence Túlélési ösztön című fotója is bekerült a rangos World Press Photo díjra a hat jelölt közé természetfotó kategóriában. A fényképen levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe.

Pinczehelyi

2019.02.21

A világ legrégebb óta működő és egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi művészeti kiállításán, a Velencei Biennálén való szereplés mindig kiemelt szerepet töltött be a magyar művészeti életben. A Ludwig Múzeumban most Pavilon címmel egy biennáletörténeti kiállítássorozat idézi fel az egykori velencei kiállításokat. A pop-up kiállításról Boros Gézát, a Velencei Biennále Iroda vezetőjét kérdeztük.

Több mint 100 éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egy példányát fedezték fel a Galápagos-szigetekhez tartozó Fernandinán. A Chelonoidis Phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre egy expedíció bukkant rá. A Fernandina-szigeti óriásteknőssel együtt 12 galápagosi teknős létezik, a szigetcsoport minden nagyobb tagján egy-egy. A Galápagos-szigetek 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Új szumátrai tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a már ott élő nyolcéves hím új „feleségének” szánják a szakemberek, és remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik. A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.

A Kárpát-medencei falvakat bemutató új sorozat első részében Bátka, Csicsó, Hetény hozza el értékeit a Magyarság Házába a Felvidéki Magyar Nemzetrész Értéktár közreműködésével. Népi játékok, kézműveskedés (azsúrozás, cirokseprű-készítés), fotókiállítás, verséneklés, citerabemutató, hangverseny, koncertek, előadások, étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket február 22-én, pénteken 17 órakor a Duna Palotában.

2019. február 21-től május 9-ig kéthetente csütörtökön, 18 órától folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Esték a Hild-villában című előadás-sorozata. A következő hat alkalommal az eucharisztia a téma. Az első előadás 21-én Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet lesz. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az www.mma-mmki.hu oldalon lehet megtenni.

Tízmillió euróból (3,2 milliárd forint) felújítják és 2021-ben újra megnyitják a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót. A Firenze történelmi belvárosában kialakított, fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az átjáró egyedülálló építmény segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

Mariangela_Vacatello

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szerzői esttel köszönti 75. születésnapja alkalmából az Erkel- és Kossuth-díjas pécsi zeneszerzőt, Vidovszky Lászlót a Pannon Filharmonikusok Zenekar február 23-án a pécsi Kodály Központban. Az esten a szerző műveiből hallhat átfogó válogatást a közönség, amelyek négy-öt évtizedet ölelnek át, gazdag életművének fontosabb állomásait jelenítik meg.

Február 21–23. között a Fonó Budai Zeneházban legizgalmas világzenei produkciókból hallhat válogatást a közönség. A sorozat a Góbé és a PásztorHóra táncházával indul, majd a Meybahar görög-örmény zenekar estjével folytatódik pénteken, végül szombaton öt különböző formáció muzsikái töltik be a házat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma