NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.08.25

Dmitrij Kavarga a poszthumán művészet emblematikus képviselője: monumentális, ugyanakkor részletgazdag szobrai, kinetikus szerkezetei és interaktív installációi az antropocentrizmus kríziséről szólnak. A szentendrei MűvészetMalomban kiállított műveinek legfontosabb állítása: újra kell gondolnunk az emberi létezés alapvető kérdéseit, különben az emberiség saját magát fogja megsemmisíteni.

_D0A7706_Copy
Szubsztancia és test

Azt hittük: mi vagyunk a világmindenség középpontja, uraljuk a világot, felsőbbrendű lények vagyunk, és szabadon rendelkezhetünk a Föld forrásaival, élőlényeivel, a környezetünkkel. Ez a szemlélet azonban megdőlni látszik, talán kezdjük felismerni, hogy a tönkretettük a klímánkat, szétszemeteltük a világunkat, elhasználtuk a Föld erőforrásait, felborítottuk a természetes ökoszisztémát. Az utolsó utáni pillanatban vagyunk, hogy ráébredjünk: mi és a dominanciánk felelős azért, ami történik a bolygónkkal.


Az Anyag és test >> >>Mérgező antropocentrizmus című kiállítás anyaga épp ezt az emberi dominanciát igyekszik megkérdőjelezni. Kavarga művei megpróbálnak felrázni, azzal szembesítve bennünket: ha nem számolunk le az antropocentrikus szemléletünkkel, akkor a saját vesztünkbe rohanunk.


_D0A7718_Copy
Toxikusság 10. (részlet)


Viszonylag sok munka látható a Moszkában élő művész első magyarországi tárlatán, vannak köztük szelídebb reliefek és szobrok, valamint önálló termet kapott óriási installációk is. Érdekes, ahogyan ezekben a munkákban az absztrakció és a figurativitás folyamatosan összemosódik egymással: az apró figurális részletek végül egy nagy masszába tömörülnek.


Az orosz művész nem klasszikus anyagokkal dolgozik: művei polimerekből és 3D nyomtatással létrehozott elemekből épülnek fel. A műanyag használata formátlansága és identitás nélkülisége miatt válik olyan fontossá Kavarga művészetében.


_D0A7720_Copy
Váz


Az első teremben a Szubsztancia és test című robotinstalláció uralja a teret. A műhöz két-két monitor tartozik, amelyen különféle természeti felvételek futnak: naplementét, erdőt, hullámzó tengert, kék eget látunk. Közöttük egy törékeny szerkezet bontakozik ki, amely Kavarga jellemző elemeit (geometrikus vázszerkezetet, amorf, burjánzó részeket, biomorf alakokat) rendezi kompozícióba és hozza mozgásba négy motorral. A szerkezetet egy emberi fej szétváló rétegei uralják: ezzel mutat rá a művész arra, hogy a pusztulás nemcsak a képernyőn is megjelenő valós helyszíneken, hanem az emberi tudatban és tudatalattiban is zajlik.



A Toxikusság 10. című reliefen Bosch-i világkép rajzolódik ki: koponyák, roncsok, fogaskerekek, emberi és embrionális testek, köldökzsinórra emlékeztető nyúlványok uralják a látványt. Ebben a teremben látható még a Legalul fekete sügérek vannak három darabja, amelyeken neonszínű pálcákon végighaladó katonai figurák emelkednek ki a kép síkjából, elpusztítva az alapsík szürkéjében levő populációt, amit műanyag dinófigurák és tengeri állatok, valamint valós békatetemek képviselnek.


_D0A7727_Copy
A Toxikusság sorozat egy darabja


Egy szinttel feljebb áll a Váz című szobor, egy szürke, burjánzó, szörnyszerű szerkezet, amelynek a tetején egy rózsaszín, ragacsosnak tűnő és emberi figurákból álló massza „kel életre”: a látogató mozgására a műben beinduló motor pulzáltatja ezt az anyagot, így a mű meglehetősen bizarr és visszataszító látványt kelt.


A következő teremben a Toxikusság sorozat néhány darabját látjuk: a fehér vagy fekete anyag nyílásából előretörő, összetapadt, apró emberi testekből álló neonszínű folyamok tűnnek elő, mint valamilyen mérgező vegyszer, amely elpusztít és szétmar maga körül mindent. Nemcsak látványban borzongatóak ezek a posztapokaliptikus művek, szimbolikájuk is meglehetősen kijózanító.


_D0A7740_Copy
A Le azokkal, akik a rendszer ellen küzdenek és mentálisan nem alkalmazkodnak!
című interaktív installáció részlete


E sorozat között látható Az elülső rész eltávolítva című munka is, amely egy eltorzított magzatot rajzol ki, akinek a koponyája és hasürege helyén szintén a már említett emberi massza látható: ennél talán nem is lehetne sokkolóbb módon kimondani azt, hogy az emberiség saját magát pusztítja el.


A tárlat leginkább zavarba ejtő installációja a Tunguszkai anyag, amelyet a rejtélyes esemény ihletet: 1908-ban a Tunguszka folyó partján vélhetően becsapódott és felrobbant egy jégmeteor, óriási pusztítást okozva. Dmitrij Kavarga térbe lógatott installációja a meteorit által letarolt földfelszínt modellezi, az acélhuzalok között fekete lé csordogál, az objektum mozgását furcsa morajok, zajok kísérik.


kavarga_6


A kiállításon látható még a 2013-as Ars Electronicán bemutatott, címében a dada manifesztumot felidéző Kavarga-konstrukció, a Le azokkal, akik a rendszer ellen küzdenek és akik mentálisan nem alkalmazkodnak! című interaktív installáció is. Mi hozzuk mozgásba a rendszert egy futópadon: rajtunk múlik a sorbarendezett figurák és a történelem hőseinek és rémeinek uniformizált alakjainak sebessége, valamint a szerkezet intenzitása, ám mozgásunkkal elveszítjük egyéniségünket, és magunk is a rendszer részévé válunk.


A kiállítás szeptember 15-ig látogatható a MűvészetMalom déli szárnyában.


Kocsis Katica


Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

További képek a kiállításról itt láthatóak.

Monos

2019.09.21

Alejandro Landes brazil rendező Monos című háborús drámája kapta a legjobb filmnek járó Pressburger Imre-díjat szombaton a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díjkiosztó gáláján.

MNSZ_Luxemburg_grofja

2019.09.21

Szeptember 21-én ünnepeljük a magyar dráma napját. Ebből az alkalomból ajánlunk néhányat az új színházi évad bemutatóiból, melyek között filmek és klasszikus nagyregények adaptációi, illetve zenés produkciók is szerepelnek.

20191019_felediproject_szentpaliroland_szecsodibalazs

2019.09.21

A CAFe Budapest arra kérte a fesztivál fellépőit és alkotóit, hogy állítsanak össze egy különleges virtuális időkapszulát, és pakolják bele mindazt, amit szívesen megőriznének az utókor számára. Ezúttal Szentpáli Roland zeneszerzőt kérdezték, aki október 19-én ad koncertet a Müpa Fesztivál Színházában.

Függök ezen a zord élet-párkányon címmel tart szeptember 23.-án, hétfőn 18:00 órától Ady-estet a Petőfi Irodalmi Múzeumban Bogdán Zsolt Jászai Mari-díjas és kétszeres UNITER díjas Érdemes művész, az erdélyi színjátszás kiemelkedő tehetségű színművésze, a kolozsvári társulat tagja.

A Pozsonyi úti Református Templom altemplomának felújított színpadán szeptember 22-én 19 órától láthatja a közönség Pozsgai Zsolt múltidéző darabját. A Mátyás és Janus című dráma Magyarországon játszódik 1472-ben. Mátyás király régen látott hatalommá növeli az országot. És ekkor váratlanul kitör egy lázadás. Janus Pannonius, a király egyik legkedvesebb barátja és Vitéz János, aki Mátyás nevelője volt, szövetkezik ellene.

A beszélgetős, felolvasó színházzal is kiegészített sorozat a Nemzeti Galéria C épületében lesz. A szezon első estjét szeptember 24-én tartják. Az irodalmi est középpontjában az őszi, szüreti időszak és a bor áll.

Az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek elmondta, hogy Magyarország és Montenegró szeretné megerősíteni kulturális, oktatási, egészségügyi és tudományos kapcsolatait. A mostani út előzményeként néhány hónapja az illetékes montenegrói tárcavezetők Budapestre látogattak, ahol már vázolták az együttműködési lehetőségeket. Kásler Miklós áttörőnek nevezte a podgoricai megbeszéléseit. Aleksandar Bogdanovic művelődési miniszterrel abban állapodtak meg, hogy Magyarország aktívan részt vesz a montenegrói filmipar kialakításában, valamint hogy szorosabbra fűzik a kapcsolatot az előadóművészet, a magaskultúra, a népzene, a néptánc, a fordítások és a művészcserék területén. Podgorica számít arra, hogy montenegrói-osztrák-magyar együttműködésben a közös történelmi építészeti emlékeket, kegyhelyeket, illetve az épített kulturális örökséget ápolni tudják, azaz a megóvást, a restaurálást és a fenntartási feladatokat a továbbiakban egymással összehangolnák az országok.

A Vers – mindegy kinek sorozat első videóját, amelyben az előadóművész Ady Endre Áldásadás a vonaton című költeményét szavalja el, két hét alatt több mint 120 ezren nézték meg a Facebookon. A sorozatban Lutter Imre klasszikus és kortárs költők ismert, vagy kevésbé ismert verseit egyedi hangvételben, filmes eszközökkel fűszerezve adja elő. Minden versfilmhez készül egy beszélgetés is, amelyben Lutter Imre Vlasits Barbara színésznővel osztja meg gondolatait az elmondott költeményekről.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

beatles-weekend-festival-2019-20190707151410-crop

Díjátadóval, nyílt próbákkal, színházi előadásokkal, kulisszajárásokkal ünneplik a színházak országszerte és a határon túl is a magyar dráma napját a hétvégén.

Szeptember 26-án 19.00-kor a MOM Kulturális Központban ad koncertet Sebestyén Márta. A műsoron felcsendülő dalok évszázadokon és népeken ívelnek át, írott forrásokból és a szájhagyomány gazdag tárházából egyaránt merítve.

Koncertekkel, családi, gasztronómiai és művészeti programokkal várják az érdeklődőket szeptember 27. és 28. között a Bartók Béla úton az Eleven Ősz fesztiválon, amelynek középpontjában idén a digitális kultúra áll.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma