2016. december 4.
Célzó

Download.aspx2_masolata

„Minden részletnek tökéletesnek kell lennie, és akkor van remény arra, hogy valamiből jelentős előadás születik” – vallja a rendezésről Marton László, a Vígszínház főrendezője és egykori igazgatója, akit 2016-ban Magyar színház- és filmművészet kategóriában jelöltek Prima Primissima-díjra. Marton Lászlóval pályakezdésről, rendezésről, tanításról beszélgettünk, valamint arról, mit jelentenek számára a díjak.

2016.01.29

Félt, hogy nem fogadják el a színészek, mégis jól sikerült az együttműködés – fogalmazta meg Bartis Attila író, aki saját darabját rendezi meg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. A bemutató kettős premiernek számít, hiszen a Rendezés című drámát először állítják színpadra, a szerző pedig első alkalommal mutatkozik be rendezőként. Mint mondta: szerette volna megismerni a létezésnek ezt a módját is.

rendezes


Bartis Attila azt követően kapta a felkérést, hogy a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata tavaly bemutatta A nyugalom című regénye alapján készült előadást, amelyet a román Radu Afrim rendező jegyzett. A bemutató után részt vett egy beszélgetésen, ahol megfogalmazta, szeretne egyszer rendezni, a színház vezetősége ezt követően kérte fel a számára rendhagyó munkára.

Az MTI kérdésére az író elmondta: sokkal régebben felmerült benne a rendezés vágya, de teljesen valószínűtlennek tűnt, hogy megvalósulhat. Kifejtette: annyira közel érzi magát a színházhoz, hogy ő egy „köztes lény”, aki nem teljesen színházon kívüli civil, de nem is tekinthető belső embernek. A színházzal való kapcsolatának hosszú előtörténete van – tette hozzá –, a szoros kötődés már gyermekkorában kialakult Marosvásárhelyen, ahol a színművészeti egyetem mellett nőtt fel.

Kétszeres félelem, tízszeres öröm

 

Elmondta, nem írói tapasztalatként, élményként akarta kipróbálni a rendezést, hanem pusztán meg akarta ismerni a létezésnek ezt a módját is. Közölte, meghatározó szerepe volt annak, hogy Marosvásárhelyről, szülővárosából kapta a felkérést, ami erős érzelmeket indított benne: egyszerre lett kétszeres a félelem, de legalább tízszeres az öröm is.


rendezesbartisa


Kifejtette, az egyik legnagyobb félelme az volt, hogy nem fogadják el a színészek. Kérdéses volt számára, hogy tudnak-e együtt dolgozni, vagy napról-napra falba ütközik, és elutasítják őt, mert más eszközökkel próbál dolgozni, mint egy hivatásos rendező. Azonban nyoma sem volt ellenállásnak – mutatott rá, és álmodni sem merte volna, hogy ilyen jó lesz az együttműködés a társulattal.

Mint mondta: nem szeretne azzal az érzéssel visszamenni Budapestre, hogy többet soha nem próbálkozik darabok színpadra állításával, de hogy ennek mikor és miként lesz folytatása, még nem tudja. Leszögezte: nincsenek rendezői ambíciói, és kizártnak tartja, hogy mostantól színházrendezőként élje életét.

Átadhatók-e az írói érzelmek a színészek által?

 

A Rendezés című darab, a Vígszínház felkérésére íródott három évvel ezelőtt – mondta a szerző, a mű a budapesti teátrum tulajdonát képezi, és az ő engedélyükkel mutatják be Marosvásárhelyen.


rendezesbaris


Rendezőként elsősorban az érdekelte, hogy azok az érzések, érzelmek, amelyek a regény írása közben felmerültek benne, átadhatók-e a színészek közvetítésével, ahogyan ő elképzelte. Kiemelte: három és fél héten keresztül napi nyolc órában kizárólag olvasópróbákat tartottak, ugyanis a hangsúly a szöveg által indukált érzelmek átadására kerül. „Ez a színházcsinálásnak egészen más formája még akkor is, ha a végeredmény egy színházi előadás lesz” – mondta Bartis Attila.

A darab a kimondhatatlanságról, az elfojtásról, az elhallgatásról, annak roncsoló hatásairól szól – tette hozzá. A bemutatót január 30-án este 7 órától tartják a marosvásárhelyi színház Kistermében.

 

Forrás: MTI


Fotó: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Facebook-oldala

Szarvas_filmszinhaz_eorifoto-1290047

2016.12.04

A magyarországi premier előtt Párizsban mutatta be november 28-án este a Nemzeti Színház társulata A szarvassá változott fiú című előadás új változatát a Világ Kultúráinak Háza (Maison des cultures du monde) fesztiválján, a Festival de l'Imaginaire-en. A magyar közönség a december 7-ei premieren találkozhat először az új változattal.

godard2_masolata

2016.12.03

„Azt ugye ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe és vége? Hát persze, csak nem feltétlenül ebben a sorrendben.” Ez a régi anekdota jól mutatja, hogy Jean-Luc Godard, a francia új hullám élő legendája a világ egyik legmerészebb filmrendezője. A Kifulladásig, A bolond Pierrot és az Éli az életét című filmek alkotója december 3-án ünnepli 86. születésnapját.

plakat_masolata

2016.12.03

Oroszország régióit bemutató tematikus vetítéssorozat kezdődött november 30-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban: az első napon Tatárföld filmkultúrájából kaptak ízelítőt a nézők, de a márciusig tartó sorozatban a baskír, a burját, a manysi, a hanti, az udmurt, a nyenyec és a mari filmkultúra is bemutatkozik. Sok film olyan térségben született, amelynek népe nagy szerepet játszott Oroszország történelmében.

Kortárs európai dzsesszelőadók koncerteznek a következő napokban a budapesti Opus Jazz Clubban. A progresszív, többségében fiatal tehetségeket felvonultató fellépők között lesznek osztrák, német, francia, amerikai és portugál zenészek is.

Magyarországot 1956-ban elhagyni kényszerülő, jelenleg Brüsszelben, Göteborgban, Párizsban és Londonban élő emigránsokat mutat be Kallos Bea Egykor mind idegenek voltunk című portrésorozata, melyről az MTVA/MTI fotóriportete december 8-án a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Napfényműtermében tart vetítéssel egybekötött beszámolót.

Világsztárok lépnek fel a következő hetekben a Magyar Állami Operaházban és az Erkel Színházban: láthatja és hallhatja a közönség többek között Charles Castronovót, Erwin Schrottot, Renée Fleminget és Iréne Theorint.

Ékszerek és műtárgyak lepik el karácsony előtt Budapestet, december 13-án ékszereket és órákat, december 14-én ezüst és egyéb műtárgyakat kínál a BÁV karácsonyi aukciója, amelyet a MOM Kulturális Központban rendeznek meg. Az aukció első napjának több mint 200 tétele között minden értéksáv és minden főbb ékszertípus képviselteti magát.

A Houdini Ház állandó kiállítása Houdini magyar gyökereihez szorosan kapcsolódó darabbal, a család eredeti Bibliájával gyarapodik. A múzeumba december 3-án érkezett Houdini édesapjának, Weisz Sámuel rabbinak kézjegyével megjelölt Bibliája, amelybe édesapja halála után fia akkor még Ehrich Weissként jegyezte be nevét.

A Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett hegedűművész két éve a világ egyik legkülönösebb hangszerén, thereminen is előad. Illényi Katica az ünnepekre egy egyedi karácsonyi tematikájú theremin albummal örvendezteti meg rajongóit és a hangszer szerelmeseit.

TH_CHRISTMAS_FRONT_k

Menszátor Héresz Attila képletesen és valóságosan is belebújik a hajdani nagy magyar tragika, Jászai Mari bőrébe november 28-án a Műcsarnok Színtérben.

Adventi Mesehotellé változik Budapest egyik legszebb szállodaépülete, ahol az ország legnagyobb gyerekszobáját rendezik be és töltik meg változatos programokkal az apróságok és szüleik örömére. A Gellért már hagyományos, ám idén megújult adventi rendezvénye december 3-án és 4-én várja a nagyérdeműt.

Spirituális utazásra hív Lovász Irén, Mizsei Zoltán és Horváth Kornél, vagyis a Groove & Voice Trio a Hangtájkép című lemez anyagát bemutató koncerten. Az énekesnő 2006-ban indított Gyógyító hangok címmel egy lemezsorozatot, melynek legismertebb részei az Égi hang és a Belső hang. A Hangtájkép az utóbbi újragondolása. Lovász Irén koncerten legközelebb december 3-án hallható, ahol az Égi hang című műsorát énekli.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma