Kultúra.hu - Kultúrpolitika Kultúra.hu - Kultúrpolitika szerkeszto@kultura.hu (Webmester) szerkeszto@kultura.hu (Webmester) WEBRA RSS generator hu Sat, 19 Jan 2019 00:01:14 +0100 Szent Piroska-emlékérmet bocsátott ki a Nemzeti Bank http://www.kultura.hu/main.php?folderID=3911&objectID=5841387 Piroska napján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 50 ezer forint névértékű arany emlékérmét és annak 2 ezer forint névértékű színesfém változatát bocsájtott ki Árpád-házi Szent Piroska tiszteletére, az Árpád-házi magyar szenteket bemutató gyűjtői sorozat második tagjaként. Az emlékpénzeket Király Fanni ötvösművész tervezte. Szent Piroska ábrázolása az isztambuli Hagia Sophia tenplomban Az érmék elsődleges szerepe az ismeretterjesztés és a megemlékezés, a mindennapi fizetési forgalomban való használatuk kerülendő. A pénzérmékkel a jegybank a magyar nemzeti történelem egyik kiemelkedő, bár kevésbé ismert szentje előtt tiszteleg. Az arany és a színesfém változat azonos érmeképpel rendelkezik, csak értékjelzésükben térnek el. Az érmék motívumválasztásukkal hiteles képet adnak Árpád-házi Szent Piroskáról, életművét komplexen mutatják be. Az előoldal központi motívumaként a Szent Piroska (1088-1134) által alapított konstantinápolyi Pantokrátor-kolostor jelenik meg, amelynek építési munkálatait férje fejezte be. A kolostor a császári család temetkező helyeként is funkcionált és a több százezer lakosú Konstantinápoly egyik legfontosabb vallási és szociális intézménye lett. Az előlapon felső köriratban a Pantokrátor kolostor felirat, alsó köriratban, középen az értékjelzés és a forint felirat, balra a Bp. verdejel, jobbra a 2019-es verési évszám olvasható. Az emlékérmék hátlapján Szent Piroska félalakos ábrázolása látható, kezében a kolostor alapító okiratával. Fotó: mnb.hu Az érmeoldalt az isztambuli Hagia Sophia székesegyházban található mozaik ihlette, amelyet Szent Piroska egyetlen hiteles ábrázolásaként tartanak számon. Szent Piroska alakja mellett a bal oldalon magyar neve, valamint születési és halálozási évszáma, jobb oldalon bizánci császárnéként viselt neve, az Eiréné olvasható görög betűkkel írva. A szent alakjától balra lent látható az emlékérmét tervező Király Fanni ötvösművész mesterjegye. Felső köriratban a Magyarország félkörirat olvasható. Mindkét emlékérme átmérője 22 milliméter, széle sima, az 50 ezer forintos címletű emlékérme 986 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya csaknem 7 gramm. A 2000 forintos címletű színesfém változat réz, nikkel, és cink ötvözetéből készült, súlya több mint 4 gramm. Az arany emlékpénzből tükörfényes kivitelben 2000 darab, míg a színesfém változatból selyemfényes kivitelben 5000 darab készíthető. Pantokrátor kolostor Fotó: greece.com Az emlékpénzek értékközvetítő és ismeretterjesztő szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében, az Árpád-házi Szent Piroska színesfém emlékérme a kibocsátást követő egy évig névértéken vásárolható meg mától a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában, valamint a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban. Szent Piroskát, Szent László király lányát és Komnenosz János bizánci császár feleségét mind a keleti, mind a nyugati egyházban szentként tisztelik, bizánci császárnéként a béke, békesség jelentésű Eiréné nevet kapta. Aktívan tevékenykedett szociális ügyekben, a szegényeket, betegeket támogatta, az egészségügyi ellátást igyekezett számukra is megszervezni. 1118-ban megalapította a konstantinápolyi Pantokrátor kolostort, amely az akkori világ legnagyobb kolostoraként épült, amelyhez kezdettől tartozott egy ötven ágyas karitatív kórház is. Forrás: MTI   Fri, 18 Jan 2019 18:26:00 +0100 Zalán János marad a Pesti Magyar Színház igazgatója http://www.kultura.hu/main.php?folderID=3911&objectID=5841375 Zalán János marad a Pesti Magyar Színház igazgatója, miután ismét őt nevezte ki a teátrum élére az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós a szakmai bizottság javaslatának figyelembevételével február 1-jétől 2024. január 31-ig terjedő időtartamra nevezte ki Zalán Jánost a Pesti Magyar Színház igazgatójának. A pályázatot a szakmai bizottság egyhangúlag támogatta. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2018. július 10-én írt ki pályázatot a színház igazgatói feladatkörének betöltésére. Zalán János színművész, producer, kommunikációs szakember négy éve vezeti a Pesti Magyar Színházat. Színész diplomáját 1991-ben szerezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 2007-ben diplomázott a Kodolányi János Főiskola televízió és reklám szakán. A színház honlapja szerint több, filmművészettel kapcsolatos cég ügyvezető igazgatója, tulajdonosa, közreműködője, média és kommunikáció témaköri egyetemi megbízott előadó. 2013 és 2015 decembere között Nemzeti Kulturális Alap Színház- és Táncművészeti Kollégiumának vezetője volt. 2018. augusztus 30-tól az emberierőforrás-miniszter színházügyi szakmai tanácsadó testületének, a Színházművészeti Bizottságnak az elnöke. Fri, 18 Jan 2019 15:11:00 +0100 Felújítják a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházat http://www.kultura.hu/main.php?folderID=3911&objectID=5841349 A tervezésre vonatkozó összegről már kormánydöntés született, így elkezdődhet a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház teljes körű felújítása, amelyhez a színészház és a teátrum előtti tér korszerűsítése is hozzátartozik. Hevesi Sándor Színház Vigh László miniszteri biztos, a térség fideszes országgyűlési képviselője a színházban tartott csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: csaknem 40 évvel az épület megnyitása után történhet meg a teljes felújítás, amelynek tervezési munkálataihoz az elmúlt év végén kormányhatározat biztosított 255 millió forintot. „A falakon kívül szeretnénk mindent kicserélni" – fogalmazott a képviselő, hozzátéve, hogy a munkálatokba a nyílászárók, a fűtési rendszer, a fény- és hangtechnika cseréje is beletartozik. A felújítás várhatóan 3-3,5 milliárd forintba kerül majd. Balaicz Zoltán, a zalai megyeszékhely polgármestere felidézte, hogy az 1980-as években álmodták meg Zalaegerszegen a színházat, ami 1983-ban nyílt meg. A Ruszt József által indított teátrum alapítói közül máig többen tagjai az intézménynek. Kitért arra is, hogy a Modern városok programba bekerült felújítás keretében az épületben működő Griff Bábszínház is megújul, korszerűsítik az épület előtti, Ruszt Józsefről elnevezett teret és a színészházat is. Ha minden optimálisan alakul, vagyis a közbeszerzések is rendben zajlanak, 2020 tavaszára készülnek el a kiviteli és engedélyes tervek, maga az építés pedig 2021 januárjában kezdődhet meg és 2022 decemberére fejeződhet be. Besenczi Árpád, a színház igazgatója arról beszélt, hogy a jelenlegi működést sokszor nehezíti a hiányos színpadtechnika, de a hangpult és a világítástechnika is elavult. A kiszolgálóhelyiségek, öltözők, a kelléktár, a díszletraktár vagy a fodrásztár állapota is kívánnivalót hagy maga után, de a színház akadálymentesítésére, a teherlift felújítására is nagy szükség van. Hozzátette: több lehetőség is felmerült, de még nincs végső megoldás arra, hogy a felújítás ideje alatt hol tartják majd az előadásokat. Olyan megoldást keresnek, hogy a nézőszám és ezzel a bevételek se nagyon csökkenjenek. Forrás: MTI Fotó: MTI/Varga György Fri, 18 Jan 2019 12:54:00 +0100 Rekord látogatószám a pécsi Zsolnay Örökségkezelő programjain és helyszínein http://www.kultura.hu/main.php?folderID=3911&objectID=5841284 A kulturális holding az előző évihez képest mintegy 45 ezer fővel növelte látogatóinak számát. A céghez tartozó intézményekben és rendezvényeken 628 ezer 339 ember fordult meg tavaly, ami a legnagyobb látogatószámot jelenti a cég létezése óta. Vincze Balázs, a cég ügyvezetője ennek okai között említette, hogy ingyenes vonatjeggyel látogathatják meg a diákok a negyedet, bővültek a családoknak nyújtott szolgáltatások, és nagy sikert arattak a garantált tárlatvezetések, amelyeken a résztvevők létszáma 47 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Cella Septichora Fotó: cellaseptichora.hu A természettudományos kínálat iránt is jelentősen emelkedett ez érdeklődés: a planetárium látogatószáma 12 százalékkal, a nemrég új játékokkal bővült Labor – Interaktív Varázstér látogatói létszáma is 17 százalékkal nőtt egy év alatt. A Pécs ókeresztény műemlékegyüttesét összefogó Cella Septichora Látogatóközpont 2017-ről 2018-ra mintegy háromezerrel növelte látogatószámát, amely így tavaly meghaladta a 47 ezret. Emelkedett a belvárosi rendezvények résztvevőinek száma is, 2018-ban több mint 156 ezer látogatónak nyújtott kikapcsolódást a ZSÖK. A ZSÖK által szervezett események terén a fókuszt a mennyiség helyett a minőségre helyezték, így míg a 2017-ben 2640, addig 2018-ban 2527 programot tartottak. A Zsolnay-negyed mintegy 1700, a Kodály Központ több mint 200 eseménynek adott otthont. A Kodály Központ Fotó: kodalykozpont.hu Szeptember óta újra látogatható a Zsolnay Látványmanufaktúra, októberben megnyitott a infopont és shop a negyedben, decemberben pedig KultURÁN néven Uránvárosban nyitott új információs pontot és jegyirodát a ZSÖK. Tavaly két alkalommal összesen tizenhárom új porcelánritkasággal gyarapodott a Gyugyi-gyűjtemény. A ZSÖK kiállításain több mint tíz százalékkal emelkedett a látogatószám tavaly az előző évihez képest. A ZSÖK saját bevétele 2017-ben csaknem 645 millió forint volt, ami tavaly 695 millió forintra nőtt. Ezen belül a jegybevételek a tavalyelőtti csaknem 257 millióról 2018-ban 270 millió forintra emelkedtek. Forrás: MTI Fri, 18 Jan 2019 07:10:00 +0100 Régészet: együtt, gyorsan, hatékonyan http://www.kultura.hu/main.php?folderID=3911&objectID=5841288 A Magyar Nemzeti Múzeum 2018 áprilisa óta országosan, a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatok koordinációját végzi és a területileg illetékes múzeumokat feltáró régész csapatokkal segíti ki. Fotó: Tóth Krisztián 2018-ban 13 hektáron, 16 helyszínen végzett feltárást a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatósága közülük több helyszínen a mai napig tartanak a feltárások. A legjelentősebb a leendő Miskolc-Kassa autópálya nyomvonala, ahol nem csupán egy-egy lelőhely feltárása történt meg, hanem egy teljes mikrorégió, a Hernád-völgy kutatása. A számos helyszín közül talán leginkább egy bronzkori földvár emelkedik ki Méra Forrás-hegyen, illetve ugyanitt az első hitelesen feltárt honfoglaló temető a Hernád-völgyben. Hasonlóan kiemelkedő jelentőségűek az korai földművesekre utaló nyomok a mai Garadnán. Ugyancsak Garadnán került elő egy germán, vandál település részlete, akik talán az elsők voltak a sok évszázadon áta környékre jellemző szénégetők közül. A szintén épülő 76-os gyorsforgalmi út leendő területén egyetlen lelőhelyet tárt fel a Múzeum Balatonszentgyörgyön, az azonban szinte az összes régészeti és történeti korszakot felvonultatta. Ugyanott találtak ideális helyet maguknak elődeink a rézkor, a bronzkor és a népvándorlás-kor idején a Kr. e. 4. évezredtől a Kr.u. 11. századig, több ezer éven át újra s újra. Fotó: Bicskei József Két kisebb feltárást végeztek az intézmény régészei Győrben, amelyek gyönyörű római kori tárgyakkal gazdagították a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum gyűjteményét és pontosították a győri várról szóló ismereteinket. Végül az egyik legkiemelkedőbb feladatnak a Nyergesújfalun a Sánc-hegy és a lábánál elterülő római település kutatása bizonyult. A mintegy háromszáz éve ismert lelőhelyen első alkalommal nyílt lehetőség tervszerű kutatásra a római limes világörökségi nevezése kapcsán. Váratlanul több, kőalapozású római épület maradványai kerültek elő az erőd kiszolgáló településén, vicusában. Úgy tűnik, az egyik udvarán egy kis medence is állt egykoron. A 2018-as év legszebb eredményeit mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum a nagyközönségnek posztereken, előadásokkal és kötetlen beszélgetéssel, amely során a látogatók közelről is megismerkedhetnek a most feltárt régészeti leletekkel. Forrás és további információ itt. Thu, 17 Jan 2019 17:46:00 +0100 Megkezdődött a Szolnoki Várkerület fejlesztése http://www.kultura.hu/main.php?folderID=3911&objectID=5841277 A tervek szerint az év végére elkészülő beruházást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében nyert nettó 950 millió forintból valósítják meg – közölte a Tisza-parti város polgármestere csütörtökön, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. A Szolnoki Művésztelep Fotó: szolnokimuvesztelep.hu Szalay Ferenc (KDNP) beszámolt arról is, hogy a Szolnoki Művésztelep tavaly indult fejlesztése negyven százalékban már elkészült. A Modern Városok Program keretében megítélt csaknem 1 milliárd 160 millió forintból megvalósuló beruházás a tervek szerint 2020 nyarára ér véget. Hozzátette, hogy további csaknem 890 millió forintra pályáztak, hogy megőrizzék az utókor számára a beruházásokat megelőző ásatások során feltárt emlékeket. A feltárás során előkerült kaszárnyaépület bemutatásához szükséges többlettámogatási kérelemről való döntést követően kerülhet sor az engedélyes tervek átdolgozására, majd a módosított építési engedély birtokában indítható meg a közbeszerzési eljárás. Szalay Ferenc kiemelte: a Szolnok Vár! Szolnoki Várkerület projekt célja, hogy az egykori erődöt építészeti, művészeti és virtuális eszközökkel jelenítse meg és élményszerűen mutassa be a látogatók számára. A projekt keretében megépül a Szolnok Vár! látogatóközpont, amely a korábban a helyszínen álló végvár kaputornyát stilizálja majd modern építészeti megoldásokkal. A fogadóépület földszintjén török kávézót, az első emeleten interaktív várkiállítást, a tetőn kilátóteraszt alakítanak ki. Felújítják és rendezvénytérként, kiállítóhelyként új funkciót kap a művésztelep kertjében található úgynevezett Művésztorony, amelyet a század elején ott élő művészek építettek fel az egykori vár köveiből. A Zagyva-gáton Bástya-sétány elnevezéssel díszburkolatú sétányt építenek, amelynek mellvédje az egykori várfalat imitálja majd. Múltjelek elnevezéssel pedig a vár látható, meglévő részeit megjelölő és az idők során elpusztult részeit megjelenítő állomásokat alakítanak ki. A művésztelep a század elején Fotó: szolnokimuvesztelep.hu Megtörténik a közelben található Damjanich park térrendezése is, a parkban tematikus Vár játszóteret alakítanak ki. Megújul továbbá a Nyáry Lőrinc híd, a hídfő mellett kerékpáros megállóhely, a Zagyva jobb oldalán a fogadóépülettel szemben parkoló lesz. Szalay Ferenc a 115 éves Szolnoki Művésztelep fejlesztéséről szólva elmondta, hogy a cél a meglevő művészeti és kulturális tevékenységekhez szükséges infrastruktúra biztosítása a műtermek, művészlakások és alkotóterek felújításával, de rendezvényteret, látványműtermeket és stúdiókat is kialakítanak. A fejlesztés lehetővé teszi nagyobb létszámú alkotótáborok szervezését, fizető vendégművészek elszállásolását és munkakörülményeik javítását, valamint a város számára felajánlott gyűjtemények méltó elhelyezését. Forrás: MTI Thu, 17 Jan 2019 16:22:00 +0100 Zenepedagógia kutatás Észak-Alföldön http://www.kultura.hu/main.php?folderID=3911&objectID=5841262 Zenepedagógiai kutatást indít az Észak-Alföld régió általános iskoláiban a Debreceni Egyetem (DE) kutatócsoportja a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) támogatásával. Kocsis Miklós Fotó: MMA Kocsis Miklós, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója hangsúlyozta: az egyetemen nagy hagyománya van a neveléstudománnyal kapcsolatos kutatásoknak, a felmérés január végén, február elején kezdődik. Az egyetemmel hosszú távú együttműködést terveznek, a kutatást a későbbiekben szeretnék más régiókban is elvégezni. Váradi Judit kutatásvezető, a DE Zeneművészeti Karának docense elmondta: nemcsak a zenei nevelés helyzetére kíváncsiak, hanem általánosságban vizsgálják majd a diákok tanórán kívüli művészeti lehetőségeit, azok élménypedagógiai hatásait. Magyarországon ilyen jellegű, átfogó kutatás még nem készült. A kérdőíves felmérés összeállításához, értékeléséhez a különböző zenei ágazatok képviselőiből, pszichológusokból, andragógusokból és statisztikusokból álló kutatócsoport alakult, amelyben helyet kaptak a zeneművészeti kar, a Jövő Művészetéért Alapítvány, a Humán Tudományok Doktori Iskola és az MMA szakemberei. A felmérés során egyebek mellett arra kíváncsiak, hogy a gyerekeknek a kötelező oktatásban tanult művészeti tárgyak mellett milyen lehetőségeik vannak a tanórán kívüli művészeti tevékenységekre, és hogy a diákok ezekkel a lehetőségekkel hogyan tudnak éli. Arra is választ várnak, hogy az aktív művészeti tevékenység hogyan változtatja meg az általános iskolások művészethez való hozzáállását és ízlését, és hogy a diákoknak van-e lehetőségük kibontakoztatni a tehetségüket.   Nem a minőség vizsgálata a céljuk, a felméréssel objektív képet szeretnének kapni arról, hogy a művészet miként járul hozzá a magas kultúra értékeinek megismeréséhez, egy művelt, empatikus, magas érzelmi intelligenciával rendelkező ifjúság neveléséhez. A kutatásban Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye tíz-tíz általános iskolájának mintegy 1500 diákja vesz részt, és felmérést végeznek a pedagógusok, valamint a szülők körében is. Az adatgyűjtést a tervek szerint májusban fejezik be, az eredmények publikálása 2020-ban várható. Forrás: MTI Thu, 17 Jan 2019 14:27:00 +0100 Iránytű a múzeumoknak http://www.kultura.hu/main.php?folderID=3911&objectID=5841239 A Magyar Nemzeti Múzeumban szakmai kerekasztal-beszélgetésen mutatták be a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) Múzeumi iránytű című kiadványsorozatának legújabb, megújult arculattal készült négy kötetét. A hazai múzeumi szcénában máig hiánypótlónak és irányadónak számító tudományos-szakmai kiadványokból álló Múzeumi Iránytű sorozat első kötetét 2009-ben adta ki a MOKK Nyitott kapukkal – Kapun belül és kívül címmel még a Múzeumok Mindenkinek Program keretében. Ezigáig 15 kötete jelent meg a múzeumok és az oktatás kapcsolatát, illetve a múzeumok társadalmasítását feltáró tudományos kutatásokat, korszerű módszertanokat, hazai és külföldi múzeumi és múzeumpedagógia jó gyakorlatokat, szakmai konferenciákon elhangzott előadásokat közkinccsé tevő sorozatnak. A Múzeumi iránytű a MOKK által szervezett szakmai továbbképzésekhez is több szálon kapcsolódik, egyik kötete például a képzések résztvevőitől válogatott dolgozatokat publikálja. A tudományos-szakmai kiadványsorozat arculatának megújítására 2017-ben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) szakértői közreműködésével került sor. Az arculati megújulás kezdeményezői German Kinga és Ruttkay Zsófia, a MOME egyetemi docensei voltak. A MOME hallgatója, Takács Benedek által tervezett új arculattal elsőként a sorozat 12. kötete jelent meg Digitális múzeum címmel. A kurrensnek számító téma magától értődően igényelte az arculati megújulást. A 12. kötetben olvasható tanulmányok többsége a Design Terminálban 2016-ban szervezett Múzeum 2.0 konferencián elhangzott előadások alapján született, és a múzeumi világ jövőjét érintő számos kihívás, köztük a digitális technológiák múzeumi térnyerését és lehetőségeit járja körül. A Múzeumi iránytű sorozat 2018 végéig megjelent további tematikus kötetei is hiánypótló jellegűek, kiemelten aktuális, progresszív témákkal foglalkoznak. A 13. és a 15. kötetek, a Múzeumi közösségek – közösségi múzeumok, illetve Kulturális örökség – múzeumi közösségek a múzeumok társadalmiasítását, illetve a közösségfejlesztő, esélyegyenlőséget segítő szerepét állítják középpontba a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) projekthez kapcsolódva. Az Esélyt a múzeummal című módszertani kötet a sorozat 16. számaként pedig a MOKK másik kiemelt európai uniós projektjének, a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek (EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001) keretében jelent meg, és a hátrányos helyzetűek múzeumi fogadásához ad segítséget. A kiadvány egyben az Esélyt a múzeummal – Iskolai felzárkóztatás, tehetséggondozás, kompetenciafejlesztés múzeumi támogatása a korai iskolaelhagyók csökkentése érdekében című továbbképzés tankönyveként is funkcionál. A sorozat 14. kötete Sokszínű múzeumpedagógia címmel szintén rövidesen kézbe vehető. A Magyar Nemzeti Múzeumban tartott könyvbemutatón Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, majd az új arculattal megjelent kötetek szerkesztői és szerzői a Berényi Marianna főosztályvezető moderálásával zajló kerekasztal-beszélgetés résztvevőiként a kötetek céljairól és elképzeléseik megvalósulásáról beszélgettek. Berényi Marianna A beszélgetésben részt vettek: dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese, Nagy Magdolna, a MOKK mb. igazgatója, dr. Ruttkay Zsófia, a MOME TechLab vezetője, dr. Arapovics Mária, a Cselekvő közösségek projekt szakmai vezetője, Dabi-Farkas Rita, a Ludwig Múzeum múzeumpedagógus, valamint dr. Mészáros Balázs, a Magyar Nemzeti Múzeum projektmenedzsere, a Pulszky Társaság irodavezetője. A Múzeumi Sajtókávéház, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum által szervezett rendezvény tárlatvezetéssel zárult az intézmény időszaki kiállításában. A tárlat 2019. január 15-én délelőtt nyílt Az ismeretlen Görgei címmel, és az 1848-1849. évi szabadságharc legvitatottabb alakjának pályafutását, majd megítélését, s annak változásait mutatja be. A nagy számú közönség a kiállítás kurátora, Radnóti Klára vezetésével pillanthatott be a frissen megnyílt kiállítás kulisszatitkaiba. A Múzeumi iránytű sorozat kötetei letölthetők a MOKK honlapjáról. Thu, 17 Jan 2019 09:23:00 +0100 Klimt-műre bukkanhattak Budapesten http://www.kultura.hu/main.php?folderID=3911&objectID=5841192 Feltehetően egy eddig ismeretlen, Gustav Klimt által készített domborművet találtak Budapesten. Az Ehrbar osztrák zongorakészítő magyarországi képviseletének dísztábláját a Magyar Belsőépítész Egyesület keddi közgyűlésén mutatták be. A magántulajdonban lévő reliefet Selmeczi György belsőépítész, látványtervező fedezte fel másfél évvel ezelőtt egy nagykörúti lakásban, amely korábban zongoraszalonként működött. A kép száz éve ugyanazon a falon lógott. Selmeczi a kutatást a domborművön olvasható cím alapján indította el. A arannyal, szabadkézzel festett gipsz dombormű keletkezési éve 1890 és 1892 közé tehető. Vizsgálódása alapján az alkotás tervezője, a domborművön látható Apolló-relief alkotója és megrajzolója Gustav Klimt (1862-1918) volt. A plasztikát Gustav Klimt fiatalabb testvére, Georg, esetleg másik öccse, az 1892-ben elhunyt Ernst készíthette el, feltehetően Gustav közreműködésével. Feltételezése szerint a dombormű a 19. századi osztrák Ehrbar zongoragyár magyarországi képviseletének megrendelésére készült az 1896-os millenniumi ünnepségekre. Mint elmondta, a sík, dísztelen felületek és a tipográfia jellegzetességei tanúskodnak arról, hogy korai szecessziós műről van szó. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendkívül magas művészi értéket hordozó relief is gipszből készült, mint Klimt egy későbbi alkotása, a Beethoven-fríz, valamint az Ehrbar-relief elkészítésénél is aranyat használt, amely meghatározta Klimt későbbi alkotói korszakát. Kifejtette, hogy a kompozíciós hasonlóságokon túl sikerült rátalálni néhány díszítő motívumra is Gustav Klimt munkásságában, amelyeket jellemzően ő használt és a reliefen is szerepelnek: ilyenek többek között a hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra. A relief előkerülése és kutatása árnyalja a Gustav Klimtről alkotott képet, a mű új kutatási irányokat nyithat meg az előkerült adatok alapján. Tue, 15 Jan 2019 22:31:00 +0100 Horvát és magyar csipke: közös örökségünk http://www.kultura.hu/main.php?folderID=3911&objectID=5841152 A horvát és a magyar csipkekészítés örökségét mutatja be az a kiállítás, amely kedden nyílt Budapesten, a Hagyományok Házában. A kiállításon főként a horvátországi Pag-sziget csipkeművészete ismerhető meg a magyar alkotások mellett január 25-ig. Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének vezetője a keddi megnyitón elmondta, hogy a csipkekiállítást a Horvát Köztársaság nemzetközi elismerésének napja alkalmából rendezik meg a Hagyományok Háza és a budapesti Horvát Nagykövetség szervezésében. Kiemelte: a Hagyományok Házának hitvallása, hogy a lokális kultúrák sokszínűségét, annak továbbélést támogassa. A lokális kultúra a helyi közösségeket, az identitást erősíti, közösségi értékeket teremt és ezáltal népességmegtartó erővé is válik – tette hozzá. Fotó: MTI/Mohai Balázs Pacsay-Tomassich Orsolya, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) nemzetközi ügyekért felelős államtitkára hangsúlyozta: a két ország kulturális kapcsolatai sokszínűségének kölcsönös bemutatására, közös kulturális projektek számának növelésére törekszik a minisztérium, amelyet kiválóan példáz a kiállítás. Az államtitkár kiemelten fontosnak nevezte a sokoldalú kapcsolatok bővítését Horvátországgal, amelyben az Emmi is aktív szerepet vállal. „A több nemzetközi elismeréssel díjazott pagi és halasi csipkékre méltán lehetünk büszkék mindannyian" – hangoztatta az államtitkár, hozzátéve: a kiállítás azt is jelképezi, hogy a két nemzetet a szellemi kulturális örökség és a közös hagyományok is összekötik.   Domagoj Vicevic, Pag városi tanácsának elnöke kiemelte: Pag város a sziget kulturális és történelmi központja. „A város sok mindennel büszkélkedhet egyebek mellett az UNESCO szellemi örökség listáján szereplő pagi csipkével, továbbá a pagi juhsajttal, valamint a fehéraranynak is nevezett sóval" – hangsúlyozta. A turizmus a város és a sziget lakói nagy részének nyújt megélhetést – emelte ki. Az elmúlt évben több mint egymillió vendégéjszakát jegyeztek a szigeten, ebből a magyar vendégek 35 ezret töltöttek el. A nemzetközi csipkefesztivál mellett hagyományos téli és nyári karnevált, művészeti fesztivált, Nagyboldogasszony napi ünnepségeket, valamint egy sor gasztronómiai és sportrendezvényt is szerveznek – sorolta a város programjait Domagoj Vicevic. Fotó: MTI/Mohai Balázs   A pagi csipkekészítők tradicionális csipkéikben újraalkotják az őket körülvevő tájat. A csipke készítésének technikáját évszázadokon, generációkon át őrizték és adták tovább. A legkorábbi csipkéket tűvel varrták textilalapra, melyek szorosan kapcsolódtak készítésük helyéhez, ezért kialakításuk szigorú geometriai szabályok mentén történt. A pagi csipke egyik alapmotívuma a népviseleten található reticcela. Ez egy vászonból kiszabott négyzet, amelyet pókhálószerűen töltenek ki, így képezve alapot az elkészíteni kívánt motívumok hímzéséhez. Forrás: MTI Tue, 15 Jan 2019 20:42:00 +0100 Pozsgai Zsolt Madách-díjat kap http://www.kultura.hu/main.php?folderID=3911&objectID=5841184 Madách Imrére emlékeznek születésének évfordulója alkalmából pénteken Balassagyarmaton. A megyei ünnepségen átadják a Madách-díjakat is, amelyeket idén Pozsgai Zsolt író-rendezőnek és a Kassai Thália Színháznak ítéltek. Szabadvári Attila Imre: Madách Imre Fotó: A Nógrád megyei Madách-ünnepségen, amelynek hagyományosan Balassagyarmat ad helyet, megkoszorúzzák a Köztársaság téri Madách-szobrot, majd Csach Gábor művészettörténész, Balassagyarmat alpolgármestere megnyitja a Madách Imre Városi Könyvtár galériáján Czudor Beáta festőművész és Siket Marianna keramikus kiállítását. A két alkotó kapja meg a város Horváth Endre-díját, amelyet hagyományosan a Madách-ünnepségen adnak át. Ezt az elismerést olyan, Balassagyarmathoz kötődő képzőművészek kapják, akik alkotásaikkal országos és nemzetközi elismerést szereztek. Pozsgai Zsolt Fotó: jokaiszinhaz.hu A pécsi születésű Pozsgai Zsolt író, színházi és filmrendező, producer 1996-ban Magyarországon elsőként állította színpadra Madách Imre Férfi és nő című drámáját a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban. 2008-ban, Az ember tragédiája bolgár fordításának megjelenése idején nagy sikerű beavató előadást rendezett Szófiában. Dramaturgként vett részt Az ember tragédiája azeri fordításában, és jelenleg tárgyalásokat folytat a mű bakui bemutatásáról. Több tanulmányt publikált Madách elfelejtett drámai műveiről színházi szaklapokban a kilencvenes években. Az 1969-ben alakult, 1990-től önálló Kassai Thália Színház nemzetiségi színház, de Szlovákia magyar közössége mellett minden nézőt meg kíván szólítani határon innen és túl. Eredetileg is azzal a szándékkal jött létre, hogy utazó társulatként az ország egész területén bemutatkozik, sőt, Magyarország északkeleti része is fontos játszóhelye. A Thália Színház Kassán Fotó: parameter.sk A Madách-díjat korábban megkapta többek között R. Várkonyi Ágnes történész, Andor Csaba, a Madách Társaság elnöke, Kerényi Ferenc, Szabó András és Bene Kálmán irodalomtörténész, Supka Magdolna művészettörténész, Jankovics Marcell rajzfilmrendező és posztumusz Lukács Margit színművész. A megyei elismertek között volt Csikász István előadóművész, Őze János néptáncos, Csemniczky Zoltán képzőművész, Kapros Márta főmuzeológus, a Nógrád Táncegyüttes és a Mikszáth Kálmán Társaság. Madách Imre, Az ember tragédiája szerzője 1823. január 21-én született a Nógrád megyei, ma Szlovákiához tartozó Alsósztregován. Az 1964-ben, halálának 100. évfordulóján alapított díjat minden évben a Madách-kutatásban, a Madách-kultusz ápolásában, a megye kulturális és művészeti életében legeredményesebben tevékenykedőknek adják át. Forrás: MTI Tue, 15 Jan 2019 20:00:00 +0100 Emlékévvel ünneplik Tornyai János születésének jubileumát Hódmezővásárhelyen http://www.kultura.hu/main.php?folderID=3911&objectID=5841136 Kiállításokkal, kiadványokkal, rendezvényekkel ünneplik Tornyai János születésének 150. évfordulóját Hódmezővásárhelyen – jelentette be a festőművész nevét viselő múzeum igazgatója hétfőn. Miklós Péter közölte, hogy a rendezvénysorozat első elemeként pénteken, a művész születésének napján Tornyai, a gyűjtő címmel nyílik kiállítás. Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója Fotó: promenad.hu A tárlat a néprajzi értékek és a magyar múlt iránt fogékony festőművész néprajzi magángyűjteményét mutatja be Terendi Viktória rendezésében. Az emlékév keretében a közgyűjtemény nemcsak impozáns, reprezentatív kiállításon mutatja be Tornyai János tevékenységét, hanem előadásokat, konferenciákat szervez és több kiadványt is megjelentet. A következő hetekben az intézmény mindhárom kiállítóhelyén változatos programokkal várják az érdeklődőket. Szombattól az Alföldi Galériában tekinthető meg válogatás Holler László képzőművész festményeiből, míg a kiállítóhely másik szárnyában a mártélyi művésztelep Téli tárlatát mutatják be február elejétől. Az Emlékpont pedig rendezvénysorozattal tiszteleg a magyar kultúra napja előtt. Tornyai János: Bús magyar sors (1908) Fotó: wikipedia.hu A vásárhelyi kiállítóhelyeket felkeresők tavasszal Kass János alkalmazott grafikáiból és könyvillusztrációiból láthatnak tárlatot, és bemutatkoznak a makói művésztelep alkotói is. A múzeum az idén jelenteti meg új régészeti kiadványa mellett az Endre Béla-monográfiát, amely a közgyűjteményben tavaly rendezett kiállítás anyagán alapszik. Az Emlékpont a száz évvel ezelőtti kommunista diktatúra, a tanácsköztársaság történetéről rendez márciusban tudományos tanácskozást és kiállítást – mondta az igazgató, hozzátéve, mindezek mellett az intézményekben folytatódik a gyűjtemény gyarapítása, feldolgozása, és a tervek szerint az eredményeket múzeumi évkönyvben összegzi az intézmény. Forrás: MTI Tue, 15 Jan 2019 14:26:00 +0100 Kulturális-köznevelési program indul http://www.kultura.hu/main.php?folderID=3911&objectID=5841101 Az iskolák 1-8. évfolyamán tanulók évenként egyszer ingyenes színházi, cirkuszi és táncelőadásra, valamint komolyzenei koncertre juthatnak el az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kidolgozott kulturális-köznevelési programban. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kidolgozott program megteremti annak a lehetőségét, hogy a közoktatás 1-8. évfolyamain tanulók évenként egyszeri ingyenes színházi, cirkuszi és táncelőadásra, valamint komolyzenei koncertre jussanak el, függetlenül a gyermek lakóhelyétől és családja anyagi helyzetétől - közölte a minisztérium hétfőn az MTI-vel. Hazánkban, de világviszonylatban is egyedülálló kulturális-köznevelési program ez, amely a jövő generációk kulturális nevelésének és a nemzeti identitás kifejlődésének alapkövét jelenti. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke hétfőn folytatták a múlt évben elkezdett egyeztetéseket, amelyeken többek között a művészeti oktatás területén kínálkozó lehetőségekről is szó volt. A miniszter ismételten kérte az MMA vezetőitől, fogalmazzák meg véleményüket, hogyan tudná az MMA méltó módon betölteni a helyét. Egyetértettek abban is, hogy a művészeti képzés kiemelten fontos a jövő generációi számára, nemzeti kincseink megbecsülését és továbbadását olyan emberektől várhatjuk, akiknek fontos szellemi és tárgyi kulturális örökségünk megismerése, megóvása és gyarapítása. Közös célként fogalmazták meg, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a jövő nemzedékeinek művelődésére, önkifejezésére és a nemzeti identitásának erősítésére. Forrás: MTI Mon, 14 Jan 2019 19:30:00 +0100 Az emlékezés az ismétlődés legjobb ellenszere http://www.kultura.hu/main.php?folderID=3911&objectID=5841025 Az emlékezés az ismétlődés legjobb ellenszere, és ha tabuk nélkül tudunk beszélni a 20. századról, néhány hibától megóvhatjuk magunkat a jelenben – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a málenkij robot évfordulója alkalmából szervezett vasárnapi megemlékezésen Nagymaroson. A „kis munka” évekig évig tartó kényszermunka volt a Szovjetunióban. Fotó: múlt-kor.hu Rétvári Bence, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője három Pest megyei település, Nagymaros, Kismaros és Zebegény közös megemlékezésen arról beszélt, hogy Magyarország sokat köszönhet az országban élő német nemzetiségű emberekne. Ezért is kell emlékezni arra, hogy ez a három kis település néhány nap alatt 500 embert veszített, Magyarország pedig néhány hónap alatt csaknem 800 ezer embert, akit az úgynevezett málenkij robotra, kényszermunkára hurcoltak a Szovjetunióba – tette hozzá. Ha azokat a vagonokat, amelyekben az embereket málenkij robotra vitték, egymás mögé helyeznék, Debrecenben lenne a mozdony és Székesfehérváron az utolsó szerelvény. Az elhurcoltak közül 200 ezren soha többé nem tértek haza. Fotó: MTI/Kovács Tamás   Rétvári Bence kitért arra: a háború végén több csapás is érte a magyarországi svábságot. Először Sztálin 1944. december 22-i parancsa, meghatározva a kvótákat, amelyeket az előrenyomuló Vörös Hadseregnek teljesítenie kellett, „begyűjtenie” embereket, hogy háborús jóvátételt végző munkára a Szovjetunióba vigyék őket. A másik csapás pedig a magyarországi németek kitelepítése volt.   1946-tól 1948-ig mintegy kétszázezer németet telepítettek ki Magyarországról.   A parlamenti államtitkár azt mondta: a 20. század konklúziója, hogy Magyarországnak távol kell tartania magát minden birodalomépítő törekvéstől. Úgy fogalmazott: „Bízunk abban, hogy a szabadságot, amelyet mostanra megszereztünk, meg is tudjuk őrizni."   1944 őszétől csaknem 800 ezer embert hurcoltak el Magyarországról hadifogolyként vagy internáltként többéves kényszermunkára, akár negyedszázados száműzetésre a Szovjetunióba. A túlélők első csoportja csaknem egy évtizeddel később, 1953. november 25-én térhetett haza a táborokból. Nagymarosról, Kismarosról és Zebegényből 1945 januárjától vittek el embereket. Forrás: MTI     Sun, 13 Jan 2019 12:42:00 +0100 Tiltott, tűrt, támogatott kultúrák http://www.kultura.hu/main.php?folderID=3911&objectID=5841010 A vasfüggöny mögötti népek nem egyformán élték meg a szocialista évtizedeket, és a korszaknak nemcsak közgyűjteményekben maradt nyoma. Egy hároméves nemzetközi kutatás a közelmúlt gyakran láthatatlanul maradt emlékeit tárja fel. Beszélgetés Horváth Sándorral, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársával, a kutatóprogram szakmai vezetőjével. Az első budapesti táncház 1972. május 6-án a Liszt Ferenc téri Könyvklubban. Korniss Péter fotóművész, Novák Ferenc koreográfus, Borbély Jolán etnográfus, Csoóri Sándor költő. Fotó: Fortepan Elmaradt társadalmi megemlékezést pótol a kutatás? Nem teljesen. A korszakot a kulturális ellenzékiség szemszögéből próbáljuk feltárni. Hogyan vihet át a kultúra a hatalom által megtűrt, vagy éppen tiltott értékeket? Hogyan maradt fenn az ellenzékinek minősített kultúra? Kik őrizték meg, miért maradtak meg inkább, mint sok, széles körben terjesztett propaganda szöveg? A magángyűjtők által megőrzött emlékek hogyan kerültek közgyűjteményekbe? A kommunista korszakra gyakran úgy tekintünk vissza, hogy az emberek csak elszenvedői voltak a hatalom tetteinek, nem volt önálló mozgásterük. Szeretnénk megmutatni, hogy ez nem így volt. Az ellenzékinek tartott csoportok – például művészek vagy vallási közösségek – bizonyos porondokon formálhatták környezetüket. Voltak, akik eltettek olyan tárgyakat, dokumentumokat, amiért nem feltétlenül dicsérte meg őket akkoriban bárki is, de ennek a történetével korábban nem foglalkoztak. A korszak kutatása gyakran olyan sémák mentén zajlik, melyek kizárják az ilyen „hőstetteket”, holott ezek tették lehetővé, hogy demokrácia épülhessen ki a 90-es években Magyarországon. Fontos tudni, hogy hazánk története miért tér el a többi, volt szocialista országától. A 90-es években kialakult különbségek mutatják, hogy itt az előzmények is mások lehettek. Bánki nyaraltatás: közel 40 évig tartó, több politikai rezsimváltást (Horthy-, Rákosi, Kádár-korszak) megélt pedagógiai kísérlet Fotó: Fábri Ferenc és Háber Ferenc reformpedagógiai magángyűjteménye   Segítette vagy gátolta a kutatást az, hogy a közelmúlt eseményeit vizsgálták? A még életben lévő szemtanúkkal személyesen is tudtak beszélni. Ugyanakkor ez sok sebet is feltép. Ez mindennapos probléma. 15 országban zajlott a kutatás, 12 intézet, illetve egyetem vett részt a projektben. Mivel az ellenzékiség kultúrájáról szóló dokumentumok között kevés az írott forrás, a kutatás számára nagyon fontosak ezek az interjúk. Célként tűztük ki, hogy minden gyűjtemény történetéhez keresünk egy interjúpartnert.   Vannak párhuzamosságok, különbözőségek a vizsgált országok ellenkultúrái között? Minden országban hasonló módon összeállított kérdőíveket használtunk, s mivel hasonlóak voltak a kérdések, összehasonlíthatóvá váltak a kutatások, amire eddig nem volt lehetőség. Már az ellenzékiség fogalmát is különbözőképpen értelmezték az egyes országokban: Litvániában a fegyveres ellenállás tagjának kéziratait is ide sorolták, Csehországban a szamizdat titokban sokszorosított verseket, regényeket jelentett, a román diktatúra alatt a teljes kisebbségi irodalom ebbe a körbe tartozott. Románia ebből a szempontból nagyon hasonlít az egykori NDK-hoz, ahol a kulturális ellenálláshoz tartozó gyűjteményeket éppen az NSZK-ban őrizték meg. Bulgáriában a török kisebbség hivatalosan nem létezett, ennek dokumentálása ellenzékinek számító tudományos és kulturális tevékenység volt. Kutatásunkban enciklopédikusan számbavesszük, milyen kulturális tevékenységet minősített ellenzékinek a kommunista hatalom, másfelől az adatbázishoz (http://cultural-opposition.eu) tartozik egy kézikönyv, egy elemzés is.   Az Artpool gyűjteményei a 70-es, 80-as évek marginalizált hazai művészetére vonatkozó dokumentumokat őriz és tesz hozzáférhetővé. Fotó: cultural-opposition.eu Milyen magyar sajátosságot találtak? Magyarországon a tűrt és a tiltott kategóriák között viszonylag szabadon lehetett mozogni, volt egy bizonyos szürke zóna, leginkább a képzőművészetben. Esetükben ez azt jelentette, hogy néha a megélhetésért a propagandához kapcsolódva készítettek alkotásokat, emellett a művészi autonómiájukat kifejező, értékes műveket hoztak létre, melyeket aztán vagy tűrt, vagy tiltott a hatalom. Így időnként szabadon, időnként tilosban járva, de néha nyilvánosan is alkothattak. Más országokban ezek a határok kevésbé voltak átjárhatóak. A szankció nálunk legfeljebb annyiban nyilvánult meg, hogy nem támogatták őket, de többnyire nem járt a tiltott tevékenységükért börtön, mint például Litvániában vagy Romániában.   Horváth Sándor, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond Mit mutatnak a gyűjtemények, hogyan reagált a hatalom ezeknek a csoportoknak a tevékenységére? A totális hatalom számára mindenfajta önálló gondolkodás problematikus. Ha valaki autonóm, azt a hatalom – legyen az kommunizmus vagy nácizmus – természetéből fakadóan előbb-utóbb megbünteti. Ugyanakkor szüksége is van rájuk, hiszen az ellenségkép mozgósíthatja a támogatóit. Ez is kellett ahhoz, hogy Magyarországon a 80-as években majdnem egymillió párttag legyen. Nem azért, mert kötelező volt belépni: elhitették velük, hogy egy jó cél érdekében lesznek a kommunista párt tagjai. Ahhoz, hogy ezt elhiggyék, kellettek ellenségek, ehhez a képhez pedig az autonóm cselekvő emberek kiváló alanyok voltak. Aztán kulturális ellenzékiségnek számított, de megtűrt kategóriába tartozott a táncház, ami a népi hagyományból táplálkozott. Ez a jelenség is magyar sajátosság. Itt a népi kultúra bizonyos elemeit beépíthették a hivatalos kultúrába, és nem tiltották be, ha valaki néptáncokat táncolt. Az emberek szerették, népszerű volt, gyorsan terjedt. Ezért lehetőséget biztosítottak számukra a kultúrházakban, amit amúgy a kommunista nevelés eszméinek hoztak létre. De olyan is volt, amikor sok pénzzel támogattak ellenkulturális alkotókat, például filmrendezőket, akik külföldön elismerést arattak, például Jancsó Miklóst Magyarországon, vagy Andrej Wajdát Lengyelországban. Ez a módszer hozzátartozott a rendszer imázsához. Azt sugallták ezzel: itt lehet szabadon beszélni. Holott nem lehetett, mert voltak tabutémák. Magyarországon tilos volt nyilvánosan beszélni 56-ról, a szabad választások és a többpártrendszer hiányáról… De ha valaki elfogadta a játékszabályokat, akkor beszélhetett például Jancsó-filmekről, és ez a szabadság látszatát kelthette. Emiatt jöhettek létre akár a hatalom támogatásával is ezek az művek, melyek értékesek, de a szabad alkotást rendszeresen büntető hatalmat úgy tüntetik fel, mint ami párbeszédet, vitákat tenne lehetővé. A Fekete Bárányok koncertjén a Hajógyári-szigeten 1980-ban Fotó: Fortepan   Ezáltal zavart is okozhattak ezek a művek: miközben a hatalom céljait szolgálják, sokan hihették, hogy bátor kiállások az elnyomás ellen. Jó példa erre az Ifjúsági Park története, amelyet a KISZ budapesti bizottsága hozott létre, fiataloknak a szocialista művelődésre és szórakozásra. Ott felléptek olyanok, akiket a hatalom támogatott, de olyan zenekarok is, amelyeket épphogy megtűrtek. A fiatalok azt érezhették, hogy szabadság van, hiszen nyugati mintára játszó magyarok játszanak, és még kólát is lehet kapni. Ám a koncertről kilépve szembetalálkoztak azzal a budapesti valósággal, ahol nem volt szabad nyilvánosan beszélni bizonyos dolgokról. Ha valaki mégis megtette, kirúghatták a munkahelyéről vagy az egyetemről. A hatalom tehát létrehozott olyan ál-területeket, ahol meg lehetett élni a szabadság illúzióját, ami ugyanakkor lehetővé tette bizonyos kulturális értékek megszületését. Számunkra fontosak azok a gyűjtemények, melyek az alternatívnak számító rock kultúrát őrzik, még akkor is, ha ennek az ellenzékiségnek a kereteit a kommunista ifjúsági szövetség teremtette meg.   Az erdélyi falurombolás elleni tüntetés a Dózsa György úton 1988. június 27-én. Fotó: Fortepan A kutatás során elsősorban nem a mozgalmakra, hanem a kulturális jelenségeket megőrző gyűjteményekre koncentráltak? Ez azért fontos, mert így válik hosszú távon láthatóvá az ellenkultúra története. Megvilágítjuk, hogy a 80-as 90-es években bizonyos jelenségek hogyan kerülnek be a köztudatba, vagy éppen miért nem. Vannak olyan gyűjtemények, melyek ismertebbek, és akadnak olyanok, melyekről csak a kutatók hallottak. Ha a gyűjtemények történetére összpontosítunk, más nézőpontból válik érthetővé a korszak. A projektet az Európai Bizottság Horizon 2020-as programja támogatja. Ezek arra vonatkoznak, hogy a kulturális örökségeket őrző gyűjtemények helyzetét hogyan lehetne javítani, és milyen jó gyakorlatok léteznek erre az egyes országokban. Magyarországon jó gyakorlat például a Fortepan, ami nemzetközileg is egyedülálló. A módszer, a magánfotók ingyenes közzététele az egész régióban ismeretlen. Ha a gyűjtemények fenntartói lemondanak a bevételről, és nyilvánossá teszik a korszakra vonatkozó tudásanyagot, azzal jót tesznek mindenkinek: az érdeklődő ingyen jut anyaghoz, nekik pedig növekszik a publicitásuk, az anyagokat többen használják. A kutatás eredménye felhasználható oktatási segédanyagként is? A középiskolások számára is érthetőbbé válik a korszak története, ha több ország eseményeit össze tudják hasonlítani. Ha megnézzük, máshol hogyan működött, akkor például érthetőbbé válik a cenzúra jelentése az 50-es, 60-as, 70-es vagy 80-es években. A honlapunkon minden elérhető több nyelven: kézikönyv, online kiállítás, adatbázis, valamint az egyes országokról szóló összefoglaló elemzések is. Pál Amanda Sat, 12 Jan 2019 08:10:00 +0100 Fotótörténeti kincsek a padlásról http://www.kultura.hu/main.php?folderID=3911&objectID=5840902 Az 1920-as és 1940-es évek közötti időszakból származó, az akkori pécsi életet bemutató mintegy 5-7000 fotográfiai üvegnegatív került elő egy pécsi belvárosi ház padlásáról. Az előkerült anyag bemutatja az akkori szokásokat, öltözködési kultúrát, és számos különleges kültéri felvételt is tartalmaz. Pécsi kávéház 1930-ban Képünk illusztráció. Fotó: mandarchiv.hu Tímár Krisztián, a Gerillart Egyesület vezetője elmondta: „egy egészen különleges anyagot sikerült véletlenül megtalálnunk egy, a történelmi belvárosban lévő épület padlásán, egy rejtett zugban".   A becslése szerint 5-7000 darabra tehető üvegnegatívok készítője egyelőre még ismeretlen, de az eddigi vizsgálataik alapján feltehetően egy fotós több évtizedet átölelő életművéről lehet szó. A fotográfus kilétét szakértők bevonásával, levéltári kutatásokkal próbálják kideríteni.   Porszász Áron, a fotók restaurálását végző fotóművész közölte: a fotótörténetben egyedi leletet jelentő teljes anyag mintegy öt százalékát nézték át eddig. Azok között portrék, katonaportrék, elsőáldozási és esküvői képek, valamint enteriőrök is találhatóak. Az üvegnegatívok állapotáról elmondta, hogy várhatóan féléves munka lesz megmenteni a felvételeket. Azokat egyebek mellett megtisztítják, digitalizálják és katalogizálják. Aleletek mintegy 20 százaléka darabokban került elő.   A feldolgozott anyagot a www.pecsanno.hu oldalon tervezik bemutatni, az első 500 felvételt várhatóan fél év múlva teszik közzé, majd folyamatosan, hetente száz képpel bővítik az állományt. A legérdekesebb fotókat a Nick Galériában, kiállításon is bemutatják, illetve fotóalbum formájában is megjelentetik majd.   Páva Zsolt, Pécs polgármestere bejelentette: az önkormányzat támogatást nyújt az anyag megmentéséhez és konzerválásához. Thu, 10 Jan 2019 12:01:00 +0100 Felújítják Makovecz emblematikus épületét Sárospatakon http://www.kultura.hu/main.php?folderID=3911&objectID=5840873 Hamarosan elkezdődhet a Makovecz Imre által tervezett sárospataki Művelődés Háza és Könyvtár teljes külső és belső felújítása. A korszerűsítés azért fontos, mert a műemléképületet Makovecz építészetének első szimbolikus középületeként tartják számon – írja a Magyar Építők. Fotó: kitervezte.hu Az organikus stílusban épített művelődési ház és könyvtár magába foglal egyebek között egy 400 fős színháztermet, egy 76 fős pódiumtermet, egy mozit, egy galériaként és raktárként is szolgáló helyiséget, valamint egy kávézót is. A beruházás egyik legfontosabb fázisa a teljes tetőfelújítás, melyet összesen 3300 négyzetméteren végeznek el. A tető Makovecz Imre szándéka szerint palafedésű, de az épület kivitelezésekor csak az úgynevezett műemléki palára volt forrás. Ennek anyaga mára ugyanolyan veszélyes hulladéknak minősül, mint az egyszerű szürke azbesztcement pala, ezért szükségszerű a tetőcsere, melynél természetes, termett palára cserélik le a meglévő szerkezetet. A korszerűsítés keretében a színház- és színpadtechnológia is megújul. Az 1983-ban épült művelődési ház és könyvtár felújítása összesen több mint 4000 négyzetmétert érint a tetőcserén kívül, melynek célja az építészeti, belsőépítészeti és iparművészeti értékek megőrzése. Forrás: magyarepitok.hu Thu, 10 Jan 2019 10:52:00 +0100 A kormány megvásárolta Munkácsy Golgota című festményét http://www.kultura.hu/main.php?folderID=3911&objectID=5840843 A kormány megvásárolta Munkácsy Mihály Golgota című festményét – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón, Kósa Lajos, Debrecen fideszes országgyűlési képviselője és Papp László debreceni polgármester társaságában. Gulyás Gergely közölte, a festményt 3 milliárd forintért vette meg a kormány Pákh Imrétől. Hozzátette, több szakértői vélemény is készült, a becslések pedig igazolják a vételárat. Így most már a Munkácsy-trilógia mindhárom festményének – a Krisztus Pilátus előtt, az Ecce Homo és a Golgota – rendezett a tulajdoni viszonya, mindhárom kép magyar állami tulajdonban van, a műalkotásokat pedig hosszú távon is a debreceni Déri Múzeumban helyezik el – fejtette ki a Miniszterelnökség vezetője az Országház Munkácsy-termében tartott bejelentésen. „Ez egy fontos hír a magyar kultúra kedvelőinek, fontos hír a Munkácsy-rajongóknak", Debrecen és az ország egésze is gazdagodott – mondta a politikus. Kósa Lajos felidézte, hogy a képek először 1995-ben a Déri Múzeumban voltak láthatók együtt, majd azt is felelevenítette, hogy a Krisztus Pilátus előtt című alkotást 2015-ben vette meg a magyar állam – a Magyar Nemzeti Bank Értéktár-programja keretében – a kanadai Hamilton Galériától. A képviselő úgy fogalmazott, a festmények „élete" legalább olyan kalandos, mint maguk a képek. Papp László debreceni polgármester arról beszélt, hogy most teljesült az a több mint 100 éves igény, hogy a trilógia – amely debreceni szimbólum – állami tulajdonban legyen. Azt ígérte, jó gazdái lesznek a képnek. A Jézus életét megörökítő sorozat darabjait első alkalommal 1995. augusztus 25-én láthatta együtt a közönség. A művek közös bemutatásának különlegessége, hogy maga Munkácsy sem látta együtt a három, bibliai témát feldolgozó festményét. Forrás: MTI Wed, 09 Jan 2019 16:30:00 +0100 Nem perelhetik a magyar államot a Herzog-örökösök az Egyesült Államokban http://www.kultura.hu/main.php?folderID=3911&objectID=5840741 Az amerikai legfelsőbb bíróság hétfőn jelentette be, hogy nem fogadja be az évek óta húzódó ügyet, helyben hagyva egy fellebbviteli bíróság azon döntését, amely szerint az ügy nem tárgyalható az Egyesült Államokban. Martha Nierenberg, az örökösnő Fotó: mult-kor.hu A Herzog-örökösök – miután Magyarországon jogerősen elutasították keresetüket – 2010-ben indítottak pert a magyar állam ellen az Egyesült Államokban a holokauszt idején magyar múzeumokba került, több mint 100 millió dollárt érő műkincsek visszaszerzésére. Egy amerikai bíróság 2011 decemberében helyt adott Magyarország közbenső fellebbezési indítványának, amelyben azt kérték, vizsgálják felül, hogy az ügy lefolytatható-e amerikai bíróságon. A magyar állam szerint ugyanis amerikai bíróság nem illetékes a Herzog-gyűjtemény Magyarországon lévő darabjainak tulajdonjogi kérdésében, mivel az 1973-as magyar–amerikai vagyonjogi egyezmény keretében azt is rendezték. A fellebbezési eljárás során washingtoni szövetségi bírók 2013-ban és 2017-ban is az örökösök javára döntöttek, úgy foglalva állást, hogy a magyar állam elleni per lefolytatható az Egyesült Államokban. Fotó: restitucio.org Herzog Mór Lipót báró Európa egyik és Magyarország leggazdagabb művészeti magángyűjteményének volt a tulajdonosa: El Greco, id. Lucas Cranach, Zurbarán, van Dyck, Velázquez, Renoir, Monet és mások alkotásai, továbbá bútorok, faliszőnyegek, szobrok képezték a vagyonát. Volt olyan időszak, amikor az állomány 2500 műkincset számlált. Herzog 1934-ben hunyt el, felesége 1940-ben bekövetkezett halála után a gyűjteményt három gyermeke örökölte. A második világháború és a zsidóüldözések következtében a gyűjtemény szétforgácsolódott, a náci megszállást követően számos darabja magyar múzeumokba került, az örökösök szerint azonban csak letétbe. A Herzog-örökösök által követelt alkotásokat jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában, a Szépművészeti Múzeumban, az Iparművészeti Múzeumban, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen őrzik. Korábban Németország és Lengyelország is visszaadott több festményt a Herzog-örökösöknek a vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján. Forrás: MTI Mon, 07 Jan 2019 18:20:00 +0100 Családbarát újdonsággal bővül a Városliget http://www.kultura.hu/main.php?folderID=3911&objectID=5840733 Családbarát újdonsággal bővül a Liget Budapest Projekt, amelynek részeként 2019 kora őszén a budapestiek birtokba vehetik Európa legjobb nagyjátszóterét – mondta el Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója az M1 aktuális csatornán hétfőn. Gyorgyevics Benedek Fotó: MTI A Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős cég vezetője hozzátette: a fejlesztés integrált és korosztályokra bontott különleges játszóelemekkel épül majd meg. A Hermina út–Ajtósi Dürer sor–Dózsa György út által határolt parkrész délkeleti harmadát érintő fejlesztés részeként a terület teljes növényzete is megújul. Egy hatalmas rózsakertet létesítenek az egykori Olof Palme Ház bejáratánál, amely a rekonstrukciós munkák után a Millennium Háza néven nyílik majd újra. A vezérigazgató a projekt eddigi eredményeiről azt mondta, hatalmas elismerés, hogy az új Néprajzi Múzeum épülete nemrég International Property Awards elismerést nyert Londonban. Amellett, hogy a múzeumot a világ legjobb középületévé választották, a projekt egyben World's Best Architecture különdíjat nyert, azaz a világ legjobb építészeti projekt tervévé választották. Hangsúlyozta: ez nemcsak Liget Budapest Projektnek, a tervezőknek, hanem Magyarországnak is hatalmas megtiszteltetés. Ilyen volumenű díjat állami beruházásban megvalósuló projekt még nem kapott Magyarországon – jegyezte meg Gyorgyevics Benedek. Mon, 07 Jan 2019 17:21:00 +0100