IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2016.11.14

A Magyar Hollywood Túra 2016 projekt idei záróeseményén, november 13-án a Nógrád megyei Nagylócon Rózsa Miklósra emlékeztek, aki a magyar származású filmikonok közül egyedül kapta meg három alkalommal is az Oscar-díjat. A Magyar Hollywood Tanács ennek az egyedülálló jelentőségű személyiségnek, Rózsa Miklósnak állított emléket nagylóci rendezvényével.

Az eseményen Péter Gábor polgármester hangsúlyozta, hogy Nagylóc számára fontos megőrizni a községből elszármazott híresség emlékét, akire méltán lehet minden magyar ember büszke. Fontosnak nevezte, hogy a Magyar Hollywood Tanács civil kezdeményezéseként egyre többen hallanak Rózsáról, akiről eddig világhíre ellenére méltánytalanul keveset tudtak hazánkban. Bokor Balázs nagykövet, volt Los Angeles-i főkonzul, a Magyar Hollywood Tanács elnöke kiemelte, hogy a 2016 szeptemberében megalakult Magyar Hollywood Tanács a Magyarországról elindult, magyar gyökerekkel rendelkező hollywoodi filmes világhírességek emlékét kívánja megőrizni, eredményeiket, sikereiket minél szélesebb körben bemutatni, elérni azt, hogy büszkék lehessünk, amikor rögzítjük Hollywood történelmének és sikereinek jelentős magyar tartalmát.


8

 

Bokor Balázs a közönség nagy érdeklődése mellett beszélgetést folytatott vendégeivel Rózsa Miklós örökségéről, a hollywoodi magyar gyökerekről, a magyarság nemzetközi eredményeiről, a hungarikumok szerepéről. A beszélgetésben részt vett Bunyik Béla, a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál alapító-igazgatója, Balázs Ádám Hollywoodban és Budapesten élő filmzeneszerző, Tanka László, a Panoráma Világklub elnöke és Mathiász Gábor, a Hungarikum Szövetség alelnöke. A beszélgetés előtt a Magyar Hollywood Tanács elnöke vetített képes előadásban bemutatta Rózsa Miklós életét. Rózsa már ötéves korában részt vett hegedű- és zongoraórákon és a zene később is fontos szerepet játszott az életében. Miután elvégezte az egyetemet, már Európa-szerte egyre több koncertteremben játszották műveit.

 

Rózsa 1931-ben Párizsba költözött, ahol előbb mozivetítések szüneteiben hallható dalokhoz szerzett zenét, később szignált komponált a Pathé cég híradójához. Arthur Honegger A nyomorultak című filmhez írt zenéje olyan nagy hatással volt rá, hogy felkereste a művészt, és a kialakult kiváló barátságuk révén közelebb került a filmes szakmához. Rózsa első filmzenéjét a Marlene Dietrich főszereplésével forgatott Páncél nélküli lovag című filmhez szerezte. Rózsa a második világháború kitörése miatt Amerikába ment, ám az eredetileg ideiglenes tartózkodásból egy életre szóló letelepedés lett. És beindult a rendszer… Rózsa élete során több mint 90 filmhez szerzett zenét és három alkalommal is megkapta az Oscar-díjat.


1

 

Bunyik Béla, a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál alapító-igazgatója a szakmai kerekasztal-beszélgetés során azt hangsúlyozta, hogy nagyon jó érzés Hollywoodban magyarnak lenni, hiszen a múltbeli eredmények mellett ma is nagyszerű érzés látni a magyar film ottani sikereit. Már tizenhat alkalommal rendezték meg idén októberben a magyar filmfesztivált Los Angelesben, amelynek alkalmával méltó módon mutatkozhattak be a magyar filmgyártás legutóbbi darabjai. A Magyar Hollywood Tanács nagylóci Rózsa Miklós-eseményét a híres zeneszerző emléktáblájának megkoszorúzása zárta. A nagylóci önkormányzat nevében Péter Gábor polgármester, a Magyar Hollywood Tanács nevében Bokor Balázs, Balázs Ádám, Bunyik Béla, Tanka László és Mathiász Gábor koszorúzott.

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma