782x90_karacsony_banner_2_ok
2017.09.07

A Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramjának egyik legnépszerűbb programsorozata az Azok a régi csibészek. A poptörténeti talkshow következő vendége Benkő László zenész, billentyűs, zeneszerző, a legendás Omega zenekar tagja lesz. A beszélgetésről, a talkshow-ról és a jövőbeni tervekről Vass Norbertet, az alprogram koordinátorát kérdeztük.

A Nemzeti Kulturális Alap Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramján belül 2015-ben indult útjára az Azok a régi csibészek című beszélgetéssorozat, amely a magyar könnyűzene állócsillagjainak – olykor igen rögös – útját mutatja be. Az előző évadokban olyan meghatározó művészek beszéltek pályájukról, mint például Frenreisz Károly, Kóbor János, Nagy Feró, Németh Alajos, Török Ádám, Pataky Attila, Karácsony János, Novai Gábor, Szikora Róbert vagy Szűcs Judith.

 

cstp_rcs_szep13_600x303


Az utolsó pár alkalommal a pop irányába mozdult el az egyébként poptörténeti talkshow, hiszen Szűcs Judith és Szikora Róbert voltak az utolsó vendégek. A cél viszont az volt, hogy a rock legendás alakjait szólaltatjátok meg. Akkor most visszatértek a rockhoz?

Nehéz ma már csövesekre és digókra, diszkósokra és punkokra osztani a zenerajongó közönséget, hiszen a műfaji kérdések, illetve az ezek mentén szerveződő villongások jellemzően csak jelen időben igazán fontosak. Biztosan te is számos osztálytársadra emlékszel, aki május végén még 2Pacos pólóban ment fagyizni, és ennek megfelelően elemi ellenszenvet érzett a rockerek irányába, aztán eltelt a nyár, ősztől pedig a kinyúlt pulcsis, szomorú szemű Kurt Cobain nézett vissza rád a kapucnis pulóveréről. Ezzel csak azt akarom mondani: örömmel látom, hogy a már negyedik évadába lépő talkshow-nknak kialakult egy olyan törzsközönsége, akik számára a hatvanas-hetvenes évek jelentették az ifjúságot, de mivel még mindig fiatalok, attól függetlenül eljönnek az estekre, hogy a kifejezett kedvenceiket, vagy éppen egy olyan előadót látunk éppen vendégül, akinek a dalai akkoriban nem voltak kiemelten fontosak számára. Jó hír természetesen az is, hogy minden meghívottunk „hozza magával” a maga táborát is, akik tapasztalatom szerint szívesen jönnek a következő eseményekre is. Hízik tehát a közönség, és úgy gondolom, elkezdett közösséggé is kovácsolódni egyszersmind.

 

Mesélj egy kicsit arról, mi alapján választjátok ki az újabb vendégeket.

A magyar könnyűzene története annyira gazdag, hogy szerencsére jó pár évadot tervezhetünk, ha minden fontos hősét vendégül szeretnénk látni – márpedig éppen ez a célunk! Amikor három évvel ezelőtt belefogtunk, az előadók nemigen tudták még, miről is szól ez az egész, de kíváncsiak voltak rá, és nagyon hálás vagyok nekik, hogy örömmel vállalták a részvételt. Egy idő után pedig azt vettem észre, hogy zenészberkekben is híre ment a sorozatnak, és volt, aki azzal válaszolt a megkeresésemre, hogy már várta, hogy elhívjuk őt is. Nagyszerű érzés a bizalom, ami egyrészt a zenészek, másrészt pedig a közönség részéről érkezik. Azt hiszem, ezt elsősorban úgy tudjuk meghálálni, hogy továbbra is magas színvonalú, mély beszélgetésekkel folytatódik a sorozat. Biztos vagyok benne, hogy Lévai Balázs személye garancia erre. Örülök, hogy az idei szériának is ő lesz a házigazdája.


cstp2

 

Az Omega zenekarból már vendégül láttátok Kóbor Jánost, tehát ezt a zenekart már képviselte egy meghívott, a következő beszélgetést pedig Benkő Lászlóval folytatjátok. Mi az oka annak, hogy Benkő Lászlót is vendégül szerettétek volna látni?

Amint arra utaltam már, ez a sorozat elsősorban arról szól, hogy minél több főszereplőt szólaltassunk meg a beatkorszakból, illetve a későbbi évtizedekből is. Kóbor János és Benkő László egyaránt főhősök. Az Omega félszáz éve működik, a számos közös élmény mellett nehezen hiszem, hogy ne maradna még így is ezer és egy anekdota a fiókban. Számomra – és ezzel nem vagyok tán egyedül – különösen izgalmasak ráadásul a különbözőképpen elmesélt történetek, a variációk, az apró eltérések. És hozzátenném még azt is, hogy bármit is mondanak a tények, ezek közül mindahány változat érvényes.

 

Mely beszélgetésetek volt az eddigi leglátogatottabb?

Nehéz volna egyetlen alkalmat kiemelni. A Magyar Rockhírességek Csarnokának termét – ahol úgy érzem, otthonra talált a sorozat – időről időre sikerül megtöltenünk, és mint említettem, sok a visszatérő vendég, de estéről estére látunk új arcokat is. Úgy gondolom, a fővárosra jellemző színes programkavalkádban nem kis dolog nagyjából száz főt elhívni ezekre a beszélgetésekre. Ennyire fontos kapocs a könnyűzene.


cstp1

 

A talkshow beszélgetéseiből tavaly készült egy kiadvány is. Miért tartottátok fontosnak, hogy ilyen formában is megörökítsétek ezeket a beszélgetéseket?

Lehet, hogy túlságosan régi vágású vagyok, de egy kötetnek azért még mindig súlya van. Úgy gondoltuk, az első két évad beszélgetéseit jó lenne pár archív fotóval is feldobni, s azzal az ambícióval szerkeszteni kötetté, hogy afféle szubjektív korrajzot is kiadjanak a beszélgetések. Hogy ez sikerült-e, azt már az olvasó dolga eldönteni.

 

Az Azok a régi csibészek talkshow-n kívül milyen tevékenységet folytattok még az alprogramon belül?

Tovább folytatjuk ősztől az életútinterjúk rögzítését is, amelyek a talkshow-s beszélgetéseknél még elmélyültebb találkozásokra adnak módot. Ezekből egy kötet is készül, talán még idén kézbe is vehetik majd az olvasók. Emellett lesznek filmklubos vetítések is. Ez utóbbi műfaj különösen kedves nekem, így aztán nagyon örültem neki, hogy tavasszal, Gelencsér Gábor filmesztéta vezetésével belefogtunk ebbe is. Most pedig, hogy jönnek az őszi esős napok, megint jó lesz a moziban ülni, és olyan filmeket nézni meg együtt, amelyek valamilyen szempontból összefüggésbe hozhatók a könnyűzene-történettel is.

Emellett kevesebb mint egy éve indítottuk útjára a Beatkorszak-blogot és már közel ötezren követik a posztjainkat a Facebook-on. Sőt, gyakran komoly viták is zajlanak a bejegyzéseink alatt, ami azt jelzi számomra, hogy minden rajongó eleven és roppant fontos emlékeket őriz a beatkorszakból. Remek lenne, ha a blog ezek el- és kibeszélésének fóruma is tudna lenni. Különösen örülök annak, hogy nyáron sok kitűnő szakíró, kutató – Bihari Balázs, Jávorszky Béla, K. Horváth Zsolt, Réz György és Rozsonits Tamás – is csatlakozott a blogírók névsorához. Tervezünk ezen felül további emléktáblákat is átadni, hiszen a könnyűzenének nem csak a hősei, de a helyszínei is fontosak számunkra. Nyár elején pedig az eddigi három évhez hasonlóan szeretnénk egy konferenciát tartani. Ezek mindig összegzik a mögöttünk álló évadot, és reményeim szerint sokan ellátogatnak majd azok közül, akikkel év közben együtt dolgoztunk. És akkor Cseh Tamással azt mondhatjuk majd: „Jó év volt!”.

 

Azok a régi csibészek (IV. évad)

Az első vendég: Benkő László

Aki kérdezi: Lévai Balázs

Időpont: 2017. szeptember 13. szerda, 18:00 óra

Helyszín: Rockmúzeum (Budapest, 1133 Kárpát utca 23.)

A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött: rsvp@csehtamasprogram.hu

 

Kultúra.hu

Fotó: csehtamasprogram.hu

Shoji_Haraguchi2_ok

2017.11.22
Szenvedély, belső tűz, odaadás – ezek jellemzik Shoji Haraguchit. A japán fiatal hosszú évek kényszerkihagyása után kezdett újra zenével foglalkozni, és teszi ezt mind nagyobb sikerrel. A Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny középdöntőjének egyik versenyzője azt az álmát is megosztotta velünk, hogy létrehozzon egy Fricsay Ferenc nevét viselő zenekart és akadémiát.

folszallott_a_pava2

2017.11.22
A második első élő elődöntővel folytatódik a Fölszállott a páva ötödik évada november 24-én este, a közmédia nézői újabb tizenkét produkciót és vendégfellépőt láthatnak a Duna televízióban – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya az MTI-vel.

885591_33

2017.11.22

A Viszkis egyetlen oldal mellett sem tűzi ki a zászlót, nem ítélkezik sem Ambrus Attila, sem a rendszerváltás utáni Magyarország viszonyai felett – mondta az MTI-nek Antal Nimród rendező, akinek november 22-től látható a mozikban az 1990-es évek leghíresebb magyarországi rablójáról készült akciófilmje.

„Messziről jöttél, sokat láttál és a fényképeiddel sok mindent megmutatsz, talán még a mindennél is többet” – búcsúzott személyes hangú beszédében Kincses Károly fotótörténész a november elején elhunyt Balla Demeter fotográfustól, akit november 21-én temettek el a Farkasréti Temetőben. Mint mondta, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus gigantikus életművet hagyott hátra.

Őrfi József saját maga tervezte és építette piliscsabai családi háza nyerte épület kategóriában a Média Építészeti Díját, amelyet november 18-án este adtak át Budapesten. A tervek között Takács Gyula finnországi skanzenépülete lett a nyertes. Őrfi József saját családi házát bővítette ki, a tervezést és a kivitelezést is ő végezte.

Hontalanítás című, a kirekesztés témáját feszegető, több elismeréssel is díjazott produkciójával egyhetes erdélyi turnéra indul a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház. A Hontalanítás című produkció mellett délelőttönként a Felföld tánchagyományai című ismeretterjesztő darabot láthatja a közönség. Az erdélyi turné alkalmával november 26-áig Gyergyószentmiklósra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Kolozsvárra is ellátogat a társulat.

Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban mutatják be november 28. és december 17. között a Seuso-kincset, a késő római ötvösművészet legjelentősebb, ismert leletegyüttesét. Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója arról számolt be, hogy az intézmény belső tereit átalakították, külön honlap készült, amely a múzeumpedagógia munkát is segíti. A múzeum a kiállítás ideje alatt 12 órás nyitvatartással működik.

A cigányság egyik eredettörténetét feldolgozó, nagyszabású oratóriumot mutatnak be december 19-én a pécsi Kodály Központban a Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében. A koncerten 14 országból származó autentikus cigányzene szólal meg népi-világzenei hangszerelésben. A Valaha madarak voltunk című produkcióban csaknem kétszázan működnek közre. Az előadás fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma