2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2017.09.07

A Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramjának egyik legnépszerűbb programsorozata az Azok a régi csibészek. A poptörténeti talkshow következő vendége Benkő László zenész, billentyűs, zeneszerző, a legendás Omega zenekar tagja lesz. A beszélgetésről, a talkshow-ról és a jövőbeni tervekről Vass Norbertet, az alprogram koordinátorát kérdeztük.

A Nemzeti Kulturális Alap Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramján belül 2015-ben indult útjára az Azok a régi csibészek című beszélgetéssorozat, amely a magyar könnyűzene állócsillagjainak – olykor igen rögös – útját mutatja be. Az előző évadokban olyan meghatározó művészek beszéltek pályájukról, mint például Frenreisz Károly, Kóbor János, Nagy Feró, Németh Alajos, Török Ádám, Pataky Attila, Karácsony János, Novai Gábor, Szikora Róbert vagy Szűcs Judith.

 

cstp_rcs_szep13_600x303


Az utolsó pár alkalommal a pop irányába mozdult el az egyébként poptörténeti talkshow, hiszen Szűcs Judith és Szikora Róbert voltak az utolsó vendégek. A cél viszont az volt, hogy a rock legendás alakjait szólaltatjátok meg. Akkor most visszatértek a rockhoz?

Nehéz ma már csövesekre és digókra, diszkósokra és punkokra osztani a zenerajongó közönséget, hiszen a műfaji kérdések, illetve az ezek mentén szerveződő villongások jellemzően csak jelen időben igazán fontosak. Biztosan te is számos osztálytársadra emlékszel, aki május végén még 2Pacos pólóban ment fagyizni, és ennek megfelelően elemi ellenszenvet érzett a rockerek irányába, aztán eltelt a nyár, ősztől pedig a kinyúlt pulcsis, szomorú szemű Kurt Cobain nézett vissza rád a kapucnis pulóveréről. Ezzel csak azt akarom mondani: örömmel látom, hogy a már negyedik évadába lépő talkshow-nknak kialakult egy olyan törzsközönsége, akik számára a hatvanas-hetvenes évek jelentették az ifjúságot, de mivel még mindig fiatalok, attól függetlenül eljönnek az estekre, hogy a kifejezett kedvenceiket, vagy éppen egy olyan előadót látunk éppen vendégül, akinek a dalai akkoriban nem voltak kiemelten fontosak számára. Jó hír természetesen az is, hogy minden meghívottunk „hozza magával” a maga táborát is, akik tapasztalatom szerint szívesen jönnek a következő eseményekre is. Hízik tehát a közönség, és úgy gondolom, elkezdett közösséggé is kovácsolódni egyszersmind.

 

Mesélj egy kicsit arról, mi alapján választjátok ki az újabb vendégeket.

A magyar könnyűzene története annyira gazdag, hogy szerencsére jó pár évadot tervezhetünk, ha minden fontos hősét vendégül szeretnénk látni – márpedig éppen ez a célunk! Amikor három évvel ezelőtt belefogtunk, az előadók nemigen tudták még, miről is szól ez az egész, de kíváncsiak voltak rá, és nagyon hálás vagyok nekik, hogy örömmel vállalták a részvételt. Egy idő után pedig azt vettem észre, hogy zenészberkekben is híre ment a sorozatnak, és volt, aki azzal válaszolt a megkeresésemre, hogy már várta, hogy elhívjuk őt is. Nagyszerű érzés a bizalom, ami egyrészt a zenészek, másrészt pedig a közönség részéről érkezik. Azt hiszem, ezt elsősorban úgy tudjuk meghálálni, hogy továbbra is magas színvonalú, mély beszélgetésekkel folytatódik a sorozat. Biztos vagyok benne, hogy Lévai Balázs személye garancia erre. Örülök, hogy az idei szériának is ő lesz a házigazdája.


cstp2

 

Az Omega zenekarból már vendégül láttátok Kóbor Jánost, tehát ezt a zenekart már képviselte egy meghívott, a következő beszélgetést pedig Benkő Lászlóval folytatjátok. Mi az oka annak, hogy Benkő Lászlót is vendégül szerettétek volna látni?

Amint arra utaltam már, ez a sorozat elsősorban arról szól, hogy minél több főszereplőt szólaltassunk meg a beatkorszakból, illetve a későbbi évtizedekből is. Kóbor János és Benkő László egyaránt főhősök. Az Omega félszáz éve működik, a számos közös élmény mellett nehezen hiszem, hogy ne maradna még így is ezer és egy anekdota a fiókban. Számomra – és ezzel nem vagyok tán egyedül – különösen izgalmasak ráadásul a különbözőképpen elmesélt történetek, a variációk, az apró eltérések. És hozzátenném még azt is, hogy bármit is mondanak a tények, ezek közül mindahány változat érvényes.

 

Mely beszélgetésetek volt az eddigi leglátogatottabb?

Nehéz volna egyetlen alkalmat kiemelni. A Magyar Rockhírességek Csarnokának termét – ahol úgy érzem, otthonra talált a sorozat – időről időre sikerül megtöltenünk, és mint említettem, sok a visszatérő vendég, de estéről estére látunk új arcokat is. Úgy gondolom, a fővárosra jellemző színes programkavalkádban nem kis dolog nagyjából száz főt elhívni ezekre a beszélgetésekre. Ennyire fontos kapocs a könnyűzene.


cstp1

 

A talkshow beszélgetéseiből tavaly készült egy kiadvány is. Miért tartottátok fontosnak, hogy ilyen formában is megörökítsétek ezeket a beszélgetéseket?

Lehet, hogy túlságosan régi vágású vagyok, de egy kötetnek azért még mindig súlya van. Úgy gondoltuk, az első két évad beszélgetéseit jó lenne pár archív fotóval is feldobni, s azzal az ambícióval szerkeszteni kötetté, hogy afféle szubjektív korrajzot is kiadjanak a beszélgetések. Hogy ez sikerült-e, azt már az olvasó dolga eldönteni.

 

Az Azok a régi csibészek talkshow-n kívül milyen tevékenységet folytattok még az alprogramon belül?

Tovább folytatjuk ősztől az életútinterjúk rögzítését is, amelyek a talkshow-s beszélgetéseknél még elmélyültebb találkozásokra adnak módot. Ezekből egy kötet is készül, talán még idén kézbe is vehetik majd az olvasók. Emellett lesznek filmklubos vetítések is. Ez utóbbi műfaj különösen kedves nekem, így aztán nagyon örültem neki, hogy tavasszal, Gelencsér Gábor filmesztéta vezetésével belefogtunk ebbe is. Most pedig, hogy jönnek az őszi esős napok, megint jó lesz a moziban ülni, és olyan filmeket nézni meg együtt, amelyek valamilyen szempontból összefüggésbe hozhatók a könnyűzene-történettel is.

Emellett kevesebb mint egy éve indítottuk útjára a Beatkorszak-blogot és már közel ötezren követik a posztjainkat a Facebook-on. Sőt, gyakran komoly viták is zajlanak a bejegyzéseink alatt, ami azt jelzi számomra, hogy minden rajongó eleven és roppant fontos emlékeket őriz a beatkorszakból. Remek lenne, ha a blog ezek el- és kibeszélésének fóruma is tudna lenni. Különösen örülök annak, hogy nyáron sok kitűnő szakíró, kutató – Bihari Balázs, Jávorszky Béla, K. Horváth Zsolt, Réz György és Rozsonits Tamás – is csatlakozott a blogírók névsorához. Tervezünk ezen felül további emléktáblákat is átadni, hiszen a könnyűzenének nem csak a hősei, de a helyszínei is fontosak számunkra. Nyár elején pedig az eddigi három évhez hasonlóan szeretnénk egy konferenciát tartani. Ezek mindig összegzik a mögöttünk álló évadot, és reményeim szerint sokan ellátogatnak majd azok közül, akikkel év közben együtt dolgoztunk. És akkor Cseh Tamással azt mondhatjuk majd: „Jó év volt!”.

 

Azok a régi csibészek (IV. évad)

Az első vendég: Benkő László

Aki kérdezi: Lévai Balázs

Időpont: 2017. szeptember 13. szerda, 18:00 óra

Helyszín: Rockmúzeum (Budapest, 1133 Kárpát utca 23.)

A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött: rsvp@csehtamasprogram.hu

 

Kultúra.hu

Fotó: csehtamasprogram.hu

eden

2019.07.17

Bár a naptári időszámítás szerint már átléptük az év „mértani" közepét, aggodalomra semmi ok, ugyanis a maradék 6 hónapban is lesz még okunk moziba járnunk. Rengeteg izgalmas filmalkotást ígértek 2019-re mind hazai, mind nemzetközi fronton, mi pedig most arra vállalkoztuk, hogy összegyűjtjük a magyar mezőny legvártabb alkotásait.

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

2016 óta csaknem 360 ezer internet-felhasználó csatlakozott a kínai Nagy Fal helyreállítása érdekében életre hívott online kezdeményezéshez, együttesen több mint 45 millió jüannal (1,9 milliárd forint) támogatva a felújítást. A kampány célja, hogy tudatosítsa az emberekben a világörökség helyszínére fenyegetést jelentő tényezőket. Az eddig összegyűlt pénzből a Nagy Fal pekingi, valamint Hopej és Sanhszi tartománybeli szakaszait renoválják.

Három magyar filmet is műsorra tűzött a hatodik alkalommal megszervezett Ceau, Cinema! „zsebfesztivál”. A július 18. és 21. között Temesváron és Gottlob községben zajló szemle nyitófilmje az osztrák-német koprodukcióban készült Mademoiselle Paradis. A magyar filmek közül Szilágyi Zsófia Egy nap és Reisz Gábor Rossz versek című filmje is versenyben van, de levetítik Nemes Jeles László Napszállta című filmjét is. A vetítések több temesvári helyszínen lesznek, vasárnap pedig ingyen lehet filmet nézni Gottlob községben, amely a romániai vidéki települések közül az első, ahol felújított mozi van.

Az amforák feltehetően egy hajótöréskor kerültek a tengerbe, a hajóroncsot azonban még nem találták meg. A kutatók szerint a korinthoszi A-típusú amforák a Kr. e. 7. és 5. század közötti időszakból származhatnak. A korsókat orsó alakú test, magas nyak és a vállat a perem alatti nyaki részhez kapcsoló fülek jellemzik, és valószínűleg bort vagy olajat tároltak bennük. A lelet megtalálásának helyén tovább folytatják a kutatásokat, ha sikerül megtalálni a hajóroncsot, amely az amforákat szállította, az lehet az eddig fellelt legősibb hajó, amely az albán partoknál süllyedt el.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa. A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

Több mint hat héten keresztül könnyű- és komolyzenei koncertekkel, valamint családi programokkal várja a békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központ (CSAKK) a város lakosságát és a vendégeket Békéscsaba főterére, illetve a közeli központ Élővíz-csatornára nyíló stégjére.

Pribojszki_Matyas_Jumping_Matt_and_his_Combo

Július 20-án, szombaton rendezik meg a második Libegők éjszakáját; az országos rendezvényhez az idén hat helyszín csatlakozott.

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma