NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2017.06.28

Örömmel mondhatom, hogy köszöntöm önöket a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ első állandó Capa-kiállításán – fogalmazta meg meghatódva Kőrösi Orsolya, az intézmény ügyvezető igazgatója a Robert Capa, a tudósító című kamaratárlat június 27-ei megnyitóján. A központ új, állandó kiállítása ötven képet sorakoztat fel a világhírű fotóművész életművéből.

Az állandó Capa-kiállítás nagyon rövid története a központ létrejöttéhez nyúlik vissza: 2008-ban hazánkba került a Robert Capa-képek gyűjteménye és azok átvételének háttérszerződésében az szerepelt, hogy a képeket egy leendő fotómúzeumban kell elhelyezni. Öt év múlva, 2013-ban létre is jött létre a Capa Központ, most pedig már azon célunk felé haladunk, hogy megnyissuk a világ első nagy, állandó Capa- kiállítását – fogalmazta meg Kőrösi Orsolya. Ez a nagyszabású tárlat valószínűleg a képek 2008-as hazahozatalának tizedik évfordulójára valósul meg, ám a Capa Központ addig sem tétlenkedik. „Úgy gondoltunk, hogy állandó kiállítás keretében egy kis ízelítőt adunk Robert Capa kiváló munkásságából” – tette hozzá az intézmény ügyvezető igazgatója, aki nagy örömmel köszöntötte a tárlatot, mely ötven kép segítségével ad képet a látogatóknak arról, milyen értékes is a Capa-hagyaték.


_D0A6211_Copy

 

A Robert Capa, a tudósító című tárlatot Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg, aki beszédében elmondta: „a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ épülete emblematikus hely a magyarországi közgyűjtemények történetében, amelyhez a hajdani műgyűjtés számos tanulságos története kapcsolódik”. A központot 2013-ban hozta létre a magyar kormány: „az új intézmény megalapítását a fotográfia, mint a generációkat az egyik legerősebben megszólító művészeti ág szakmai szükséglete és a magyar fotográfia nemzetközi rangja indokolta. Az alapításhoz vezető út nem volt könnyű, de végül sikerhez és nemzetközi hírnévhez vezetett, akárcsak Capa életútja”.


_D0A6241_Copy

 

Ma már múzeumi műtárgy a fiatal Capa édesanyjához írt levele, amelyben így fogalmazott: „Ne ess kétségbe jó anyu, ha nem megy minden egyenesen és könnyen, én nem vagyok ügyetlen és majd befutok” – idézte Robert Capa szavait Krucsainé Herter Anikó, majd elmondta: sok tehetséges magyar fotográfushoz hasonlóan Capa is külföldön végezte tanulmányait, és ott ismerkedett meg a legújabb technikai vívmányokkal, művészeti irányzatokkal. „Ekkoriban bontakozott ki egy új műfaj, a sajtófotózás, amelynek néhány éven belül élő legendája lett.” A háborúban haditudósítóként vett részt és kulcsfontosságú helyszíneken fordult meg. Közismert, hogy az átütő sikert ikonikus képe, A milicista halála hozta meg számára – tette hozzá.


_D0A6199_Copy

 

A fotóművész életéről mesélve Krucsainé Herter Anikó felidézte: „Robert Capa kivételes pillanatban lett fotóssá”. Pont akkor, amikor a média, a nyomdászat és a fotótechnika fejlődése mellett a világtörténelem alakulása is egybeesett az újságok, magazinok igényeivel. Több XX. századi kortársához hasonlóan Capa életműve is külföldön teljesedett ki: Amerikában őrzött, értékes hagyatékát testvére, Cornell Capa gondozza.

 

A magyar közönség jól ismeri Capa munkásságát, hiszen az utóbbi másfél évtizedben volt Capa-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, a Magyar Fotográfiai Múzeumban, az Ernst Múzeumban és a Szépművészeti Múzeumban is. „A szakma legjobbjai azonban ennél többet és teljesebbet álmodtak meg: egy önálló gyűjteményt, kutatóközpontot és bemutatóhelyet”. A magyar állam 2008-ban a New York-i Nemzetközi Fotográfiai Központtól megvásárolta a Capa-hagyatékot, mely a Nemzeti Múzeumba került, ám az adásvételi szerződés rögzítette, hogy a megvásárolt gyűjteményt a későbbiekben végleges otthonában, egy a kutatásra és kiállításra létrehozandó fotóközpontban kell majd elhelyezni – emlékezett vissza a helyettes államtitkár, majd elmondta: a 2013-ban létrejött intézmény feladata a klasszikus és kortárs fotográfia, illetve a magyar fotóriporterek tevékenységének bemutatása mellett a Robert Capa-gyűjtemény népszerűsítése, melynek maradéktalanul eleget tesz.


_D0A6288_Copy

 

A Robert Capa, a tudósító című állandó kiállítás létrejöttével a művész fotográfiai és szellemi öröksége méltó környezetben kerül a közönség elé, a Capa Központ pedig a világon egyedülállóan adhat teret névadója életművének bemutatásához – emelte ki Krucsainé Herter Anikó, majd örömmel jelentette be: „a szakmai álmok megvalósultak, az érdeklődés hazai és nemzetközi szinten is jelentős. A kulturális kormányzat a sikeres döntések közé sorolhatja a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ számára nyújtott támogatást, amelyre minden bizonnyal a jövőben is számíthat az intézmény”.

 

A Capa Központ állandó kiállítása ötven képet sorakoztat fel, melyek által betekintést nyújt a fotóművészet egyik legjelesebb képviselőjének páratlan életművébe.


A Kultúra.hu videója a kiállításról:


 


Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

Korniss1

2018.12.19

110 éve született a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakja, Korniss Dezső. A festőművész munkásságát mintegy kétszáz alkotáson keresztül, különleges nézőpontból bemutató kiállítás ma nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében címmel.

torocko_600x445
2018.12.18

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

skanzen

2018.12.18

A legenda szerint először Luther Márton állított fát gyermekeinek 1535-ben. A szokás Berlinből került át Bécsbe, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok és a művészek körében gyorsan elterjedt. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A magyar szépirodalomban 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében szerepel először. Batári Zsuzsanna összeírta a karácsonyfa történetét évszámokban.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Több mint nyolcmilliárd koronát (100,8 milliárd forintot) költöttek a csehek 2017-ben új könyvek vásárlására, ami 200 millió koronával (2520 millió forinttal) haladta meg az előző évi ilyen célra fordított kiadásokat. A cseh könyvpiac forgalma tavaly 2,5 százalékkal emelkedett, míg 2016-ban még négy százalékkal. A könyvpiac növekedésének mérséklődése már harmadik éve tart. A kiadott könyvcímek száma ugyanakkor második éve csökken, ami elsősorban az egyetemi tankönyvek, jegyzetek, statisztikai kiadványok és módszertani útmutatók illegális másolásának következménye.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma