2017.06.28

Örömmel mondhatom, hogy köszöntöm önöket a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ első állandó Capa-kiállításán – fogalmazta meg meghatódva Kőrösi Orsolya, az intézmény ügyvezető igazgatója a Robert Capa, a tudósító című kamaratárlat június 27-ei megnyitóján. A központ új, állandó kiállítása ötven képet sorakoztat fel a világhírű fotóművész életművéből.

Az állandó Capa-kiállítás nagyon rövid története a központ létrejöttéhez nyúlik vissza: 2008-ban hazánkba került a Robert Capa-képek gyűjteménye és azok átvételének háttérszerződésében az szerepelt, hogy a képeket egy leendő fotómúzeumban kell elhelyezni. Öt év múlva, 2013-ban létre is jött létre a Capa Központ, most pedig már azon célunk felé haladunk, hogy megnyissuk a világ első nagy, állandó Capa- kiállítását – fogalmazta meg Kőrösi Orsolya. Ez a nagyszabású tárlat valószínűleg a képek 2008-as hazahozatalának tizedik évfordulójára valósul meg, ám a Capa Központ addig sem tétlenkedik. „Úgy gondoltunk, hogy állandó kiállítás keretében egy kis ízelítőt adunk Robert Capa kiváló munkásságából” – tette hozzá az intézmény ügyvezető igazgatója, aki nagy örömmel köszöntötte a tárlatot, mely ötven kép segítségével ad képet a látogatóknak arról, milyen értékes is a Capa-hagyaték.


_D0A6211_Copy

 

A Robert Capa, a tudósító című tárlatot Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg, aki beszédében elmondta: „a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ épülete emblematikus hely a magyarországi közgyűjtemények történetében, amelyhez a hajdani műgyűjtés számos tanulságos története kapcsolódik”. A központot 2013-ban hozta létre a magyar kormány: „az új intézmény megalapítását a fotográfia, mint a generációkat az egyik legerősebben megszólító művészeti ág szakmai szükséglete és a magyar fotográfia nemzetközi rangja indokolta. Az alapításhoz vezető út nem volt könnyű, de végül sikerhez és nemzetközi hírnévhez vezetett, akárcsak Capa életútja”.


_D0A6241_Copy

 

Ma már múzeumi műtárgy a fiatal Capa édesanyjához írt levele, amelyben így fogalmazott: „Ne ess kétségbe jó anyu, ha nem megy minden egyenesen és könnyen, én nem vagyok ügyetlen és majd befutok” – idézte Robert Capa szavait Krucsainé Herter Anikó, majd elmondta: sok tehetséges magyar fotográfushoz hasonlóan Capa is külföldön végezte tanulmányait, és ott ismerkedett meg a legújabb technikai vívmányokkal, művészeti irányzatokkal. „Ekkoriban bontakozott ki egy új műfaj, a sajtófotózás, amelynek néhány éven belül élő legendája lett.” A háborúban haditudósítóként vett részt és kulcsfontosságú helyszíneken fordult meg. Közismert, hogy az átütő sikert ikonikus képe, A milicista halála hozta meg számára – tette hozzá.


_D0A6199_Copy

 

A fotóművész életéről mesélve Krucsainé Herter Anikó felidézte: „Robert Capa kivételes pillanatban lett fotóssá”. Pont akkor, amikor a média, a nyomdászat és a fotótechnika fejlődése mellett a világtörténelem alakulása is egybeesett az újságok, magazinok igényeivel. Több XX. századi kortársához hasonlóan Capa életműve is külföldön teljesedett ki: Amerikában őrzött, értékes hagyatékát testvére, Cornell Capa gondozza.

 

A magyar közönség jól ismeri Capa munkásságát, hiszen az utóbbi másfél évtizedben volt Capa-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, a Magyar Fotográfiai Múzeumban, az Ernst Múzeumban és a Szépművészeti Múzeumban is. „A szakma legjobbjai azonban ennél többet és teljesebbet álmodtak meg: egy önálló gyűjteményt, kutatóközpontot és bemutatóhelyet”. A magyar állam 2008-ban a New York-i Nemzetközi Fotográfiai Központtól megvásárolta a Capa-hagyatékot, mely a Nemzeti Múzeumba került, ám az adásvételi szerződés rögzítette, hogy a megvásárolt gyűjteményt a későbbiekben végleges otthonában, egy a kutatásra és kiállításra létrehozandó fotóközpontban kell majd elhelyezni – emlékezett vissza a helyettes államtitkár, majd elmondta: a 2013-ban létrejött intézmény feladata a klasszikus és kortárs fotográfia, illetve a magyar fotóriporterek tevékenységének bemutatása mellett a Robert Capa-gyűjtemény népszerűsítése, melynek maradéktalanul eleget tesz.


_D0A6288_Copy

 

A Robert Capa, a tudósító című állandó kiállítás létrejöttével a művész fotográfiai és szellemi öröksége méltó környezetben kerül a közönség elé, a Capa Központ pedig a világon egyedülállóan adhat teret névadója életművének bemutatásához – emelte ki Krucsainé Herter Anikó, majd örömmel jelentette be: „a szakmai álmok megvalósultak, az érdeklődés hazai és nemzetközi szinten is jelentős. A kulturális kormányzat a sikeres döntések közé sorolhatja a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ számára nyújtott támogatást, amelyre minden bizonnyal a jövőben is számíthat az intézmény”.

 

A Capa Központ állandó kiállítása ötven képet sorakoztat fel, melyek által betekintést nyújt a fotóművészet egyik legjelesebb képviselőjének páratlan életművébe.


A Kultúra.hu videója a kiállításról:


 


Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

_D0A0632_Copy

2017.11.17

Mi köt össze két alkotót, akik eltérő művészeti ágak szerelmesei? Hogy mindketten szívesen tekintenek vissza a múltra, felidézve régebbi korok eszméit. Az Alkotóművészeti Szalon november 10-ei eseményén Árkossy István festőművész, grafikus, író és Csörsz Rumen István irodalomtörténész, zenész, a Musica Historica együttes művészeti vezetője volt a vendég.

Pilinszky-Janos-04

2017.11.17
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa összesen 110,3 millió forinttal támogatja tizenhat dokumentumfilm elkészítését a Magyar Média Mecenatúra Program keretein belül, az idei Ember Judit-pályázat második fordulójában. Dokumentumfilm készül például a székely Atlantiszról, a barátság és a szerelem megjelenéséről Pilinszky János költészetében és az ex-Malév-pilóták sorsáról is.

A XVIII. kerületi Kossuth tér átalakítása, valamint az Andrássy úti Hotel Moments kialakítása kapta meg az idén az Építész Kamara Építészeti Nívódíját, amelyet november 16-án adtak át Budapesten a FUGA Budapesti Építészeti Központban. „Ezek az épületek és intézmények mind-mind attól válnak különlegessé – az utókor számára is –, hogy az építészeti értékük mellett az épületek használói felé is komoly gesztust tesznek” – hívta fel a figyelmet Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a díjátadón.

Még több mint másfél hónapig, január 5-éig várják a jelentkezéseket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzőversenyére, amelyet Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából írtak ki. Egy szerző több pályaművet is benyújthat, de ezeket külön-külön kell beadni. A zeneszerzőversenyről bővebben a Zeneakadémia honlapján lehet tájékozódni.

Több magyar festő műve is szerepelt a Sotheby’s november 14-ei aukcióján Londonban, köztük Reigl Judit, Gyémánt László, Fajó János, Fényes Adolf, Vaszary János, Aba-Novák Vilmos, Kádár Béla, Victor Vasarely és Galambos Tamás munkái. Az aukciós ház A 20. századi művészet – Más távlatból címmel kelet-európai művészektől válogatott modern és kortárs munkákat.

Középiskolásoknak meghirdetett irodalmi versennyel, a Kortárs-díjak átadásával, valamint beszélgetős estekkel ünnepli fennállásának 60. évét a Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat. A papíralapú Kortárs mellett, teljesen különálló szerkesztőséggel már hat éve működik a folyóirat online kiadása, amely nagy hangsúlyt fektet a fiatal, 25 és 40 év közötti generáció megszólítására.

Fontos tudományos eredményekkel szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek. Megtalálták a 11. században épült első püspöki rezidencia maradványait, az ennek helyére épült kápolna és a mellette létrehozott püspöki palotát, valamint káptalani kolostor falait is.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma