IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.06.28

Örömmel mondhatom, hogy köszöntöm önöket a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ első állandó Capa-kiállításán – fogalmazta meg meghatódva Kőrösi Orsolya, az intézmény ügyvezető igazgatója a Robert Capa, a tudósító című kamaratárlat június 27-ei megnyitóján. A központ új, állandó kiállítása ötven képet sorakoztat fel a világhírű fotóművész életművéből.

Az állandó Capa-kiállítás nagyon rövid története a központ létrejöttéhez nyúlik vissza: 2008-ban hazánkba került a Robert Capa-képek gyűjteménye és azok átvételének háttérszerződésében az szerepelt, hogy a képeket egy leendő fotómúzeumban kell elhelyezni. Öt év múlva, 2013-ban létre is jött létre a Capa Központ, most pedig már azon célunk felé haladunk, hogy megnyissuk a világ első nagy, állandó Capa- kiállítását – fogalmazta meg Kőrösi Orsolya. Ez a nagyszabású tárlat valószínűleg a képek 2008-as hazahozatalának tizedik évfordulójára valósul meg, ám a Capa Központ addig sem tétlenkedik. „Úgy gondoltunk, hogy állandó kiállítás keretében egy kis ízelítőt adunk Robert Capa kiváló munkásságából” – tette hozzá az intézmény ügyvezető igazgatója, aki nagy örömmel köszöntötte a tárlatot, mely ötven kép segítségével ad képet a látogatóknak arról, milyen értékes is a Capa-hagyaték.


_D0A6211_Copy

 

A Robert Capa, a tudósító című tárlatot Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg, aki beszédében elmondta: „a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ épülete emblematikus hely a magyarországi közgyűjtemények történetében, amelyhez a hajdani műgyűjtés számos tanulságos története kapcsolódik”. A központot 2013-ban hozta létre a magyar kormány: „az új intézmény megalapítását a fotográfia, mint a generációkat az egyik legerősebben megszólító művészeti ág szakmai szükséglete és a magyar fotográfia nemzetközi rangja indokolta. Az alapításhoz vezető út nem volt könnyű, de végül sikerhez és nemzetközi hírnévhez vezetett, akárcsak Capa életútja”.


_D0A6241_Copy

 

Ma már múzeumi műtárgy a fiatal Capa édesanyjához írt levele, amelyben így fogalmazott: „Ne ess kétségbe jó anyu, ha nem megy minden egyenesen és könnyen, én nem vagyok ügyetlen és majd befutok” – idézte Robert Capa szavait Krucsainé Herter Anikó, majd elmondta: sok tehetséges magyar fotográfushoz hasonlóan Capa is külföldön végezte tanulmányait, és ott ismerkedett meg a legújabb technikai vívmányokkal, művészeti irányzatokkal. „Ekkoriban bontakozott ki egy új műfaj, a sajtófotózás, amelynek néhány éven belül élő legendája lett.” A háborúban haditudósítóként vett részt és kulcsfontosságú helyszíneken fordult meg. Közismert, hogy az átütő sikert ikonikus képe, A milicista halála hozta meg számára – tette hozzá.


_D0A6199_Copy

 

A fotóművész életéről mesélve Krucsainé Herter Anikó felidézte: „Robert Capa kivételes pillanatban lett fotóssá”. Pont akkor, amikor a média, a nyomdászat és a fotótechnika fejlődése mellett a világtörténelem alakulása is egybeesett az újságok, magazinok igényeivel. Több XX. századi kortársához hasonlóan Capa életműve is külföldön teljesedett ki: Amerikában őrzött, értékes hagyatékát testvére, Cornell Capa gondozza.

 

A magyar közönség jól ismeri Capa munkásságát, hiszen az utóbbi másfél évtizedben volt Capa-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, a Magyar Fotográfiai Múzeumban, az Ernst Múzeumban és a Szépművészeti Múzeumban is. „A szakma legjobbjai azonban ennél többet és teljesebbet álmodtak meg: egy önálló gyűjteményt, kutatóközpontot és bemutatóhelyet”. A magyar állam 2008-ban a New York-i Nemzetközi Fotográfiai Központtól megvásárolta a Capa-hagyatékot, mely a Nemzeti Múzeumba került, ám az adásvételi szerződés rögzítette, hogy a megvásárolt gyűjteményt a későbbiekben végleges otthonában, egy a kutatásra és kiállításra létrehozandó fotóközpontban kell majd elhelyezni – emlékezett vissza a helyettes államtitkár, majd elmondta: a 2013-ban létrejött intézmény feladata a klasszikus és kortárs fotográfia, illetve a magyar fotóriporterek tevékenységének bemutatása mellett a Robert Capa-gyűjtemény népszerűsítése, melynek maradéktalanul eleget tesz.


_D0A6288_Copy

 

A Robert Capa, a tudósító című állandó kiállítás létrejöttével a művész fotográfiai és szellemi öröksége méltó környezetben kerül a közönség elé, a Capa Központ pedig a világon egyedülállóan adhat teret névadója életművének bemutatásához – emelte ki Krucsainé Herter Anikó, majd örömmel jelentette be: „a szakmai álmok megvalósultak, az érdeklődés hazai és nemzetközi szinten is jelentős. A kulturális kormányzat a sikeres döntések közé sorolhatja a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ számára nyújtott támogatást, amelyre minden bizonnyal a jövőben is számíthat az intézmény”.

 

A Capa Központ állandó kiállítása ötven képet sorakoztat fel, melyek által betekintést nyújt a fotóművészet egyik legjelesebb képviselőjének páratlan életművébe.


A Kultúra.hu videója a kiállításról:


 


Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma