NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2017.06.28

Örömmel mondhatom, hogy köszöntöm önöket a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ első állandó Capa-kiállításán – fogalmazta meg meghatódva Kőrösi Orsolya, az intézmény ügyvezető igazgatója a Robert Capa, a tudósító című kamaratárlat június 27-ei megnyitóján. A központ új, állandó kiállítása ötven képet sorakoztat fel a világhírű fotóművész életművéből.

Az állandó Capa-kiállítás nagyon rövid története a központ létrejöttéhez nyúlik vissza: 2008-ban hazánkba került a Robert Capa-képek gyűjteménye és azok átvételének háttérszerződésében az szerepelt, hogy a képeket egy leendő fotómúzeumban kell elhelyezni. Öt év múlva, 2013-ban létre is jött létre a Capa Központ, most pedig már azon célunk felé haladunk, hogy megnyissuk a világ első nagy, állandó Capa- kiállítását – fogalmazta meg Kőrösi Orsolya. Ez a nagyszabású tárlat valószínűleg a képek 2008-as hazahozatalának tizedik évfordulójára valósul meg, ám a Capa Központ addig sem tétlenkedik. „Úgy gondoltunk, hogy állandó kiállítás keretében egy kis ízelítőt adunk Robert Capa kiváló munkásságából” – tette hozzá az intézmény ügyvezető igazgatója, aki nagy örömmel köszöntötte a tárlatot, mely ötven kép segítségével ad képet a látogatóknak arról, milyen értékes is a Capa-hagyaték.


_D0A6211_Copy

 

A Robert Capa, a tudósító című tárlatot Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg, aki beszédében elmondta: „a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ épülete emblematikus hely a magyarországi közgyűjtemények történetében, amelyhez a hajdani műgyűjtés számos tanulságos története kapcsolódik”. A központot 2013-ban hozta létre a magyar kormány: „az új intézmény megalapítását a fotográfia, mint a generációkat az egyik legerősebben megszólító művészeti ág szakmai szükséglete és a magyar fotográfia nemzetközi rangja indokolta. Az alapításhoz vezető út nem volt könnyű, de végül sikerhez és nemzetközi hírnévhez vezetett, akárcsak Capa életútja”.


_D0A6241_Copy

 

Ma már múzeumi műtárgy a fiatal Capa édesanyjához írt levele, amelyben így fogalmazott: „Ne ess kétségbe jó anyu, ha nem megy minden egyenesen és könnyen, én nem vagyok ügyetlen és majd befutok” – idézte Robert Capa szavait Krucsainé Herter Anikó, majd elmondta: sok tehetséges magyar fotográfushoz hasonlóan Capa is külföldön végezte tanulmányait, és ott ismerkedett meg a legújabb technikai vívmányokkal, művészeti irányzatokkal. „Ekkoriban bontakozott ki egy új műfaj, a sajtófotózás, amelynek néhány éven belül élő legendája lett.” A háborúban haditudósítóként vett részt és kulcsfontosságú helyszíneken fordult meg. Közismert, hogy az átütő sikert ikonikus képe, A milicista halála hozta meg számára – tette hozzá.


_D0A6199_Copy

 

A fotóművész életéről mesélve Krucsainé Herter Anikó felidézte: „Robert Capa kivételes pillanatban lett fotóssá”. Pont akkor, amikor a média, a nyomdászat és a fotótechnika fejlődése mellett a világtörténelem alakulása is egybeesett az újságok, magazinok igényeivel. Több XX. századi kortársához hasonlóan Capa életműve is külföldön teljesedett ki: Amerikában őrzött, értékes hagyatékát testvére, Cornell Capa gondozza.

 

A magyar közönség jól ismeri Capa munkásságát, hiszen az utóbbi másfél évtizedben volt Capa-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, a Magyar Fotográfiai Múzeumban, az Ernst Múzeumban és a Szépművészeti Múzeumban is. „A szakma legjobbjai azonban ennél többet és teljesebbet álmodtak meg: egy önálló gyűjteményt, kutatóközpontot és bemutatóhelyet”. A magyar állam 2008-ban a New York-i Nemzetközi Fotográfiai Központtól megvásárolta a Capa-hagyatékot, mely a Nemzeti Múzeumba került, ám az adásvételi szerződés rögzítette, hogy a megvásárolt gyűjteményt a későbbiekben végleges otthonában, egy a kutatásra és kiállításra létrehozandó fotóközpontban kell majd elhelyezni – emlékezett vissza a helyettes államtitkár, majd elmondta: a 2013-ban létrejött intézmény feladata a klasszikus és kortárs fotográfia, illetve a magyar fotóriporterek tevékenységének bemutatása mellett a Robert Capa-gyűjtemény népszerűsítése, melynek maradéktalanul eleget tesz.


_D0A6288_Copy

 

A Robert Capa, a tudósító című állandó kiállítás létrejöttével a művész fotográfiai és szellemi öröksége méltó környezetben kerül a közönség elé, a Capa Központ pedig a világon egyedülállóan adhat teret névadója életművének bemutatásához – emelte ki Krucsainé Herter Anikó, majd örömmel jelentette be: „a szakmai álmok megvalósultak, az érdeklődés hazai és nemzetközi szinten is jelentős. A kulturális kormányzat a sikeres döntések közé sorolhatja a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ számára nyújtott támogatást, amelyre minden bizonnyal a jövőben is számíthat az intézmény”.

 

A Capa Központ állandó kiállítása ötven képet sorakoztat fel, melyek által betekintést nyújt a fotóművészet egyik legjelesebb képviselőjének páratlan életművébe.


A Kultúra.hu videója a kiállításról:


 


Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

Kassak_muzeum_Gorgona_1959-1968-7530

2019.09.23

A Gorgona csoport művészekből és más értelmiségiekből álló, titkos nyilvános közösség volt a keleti és a nyugati blokk határán, Zágrábban. Munkásságukkal a hazai közönség már a Ludwig Múzeum 2017-es El nem kötelezett művészet című kiállításán megismerkedhetett, a Kassák Múzeum mostani kiállításán pedig még mélyebbre áshatjuk magunkat a csoport tevékenységébe.

mila_haugova

2019.09.23

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006 óta hirdet műfordítási pályázatot, amelyre idén a szlovák Mila Haugová Magenta versének fordítását várták. A diszkrét kulturális utalásokkal teli versről, a pályázatról és a műfordítás buktatóiról a zsűri két tagjával, Haluska Veronkával és Vörös Istvánnal beszélgettünk.

PINKPONILO_1

2019.09.23

16. alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapestet október 4. és 13. között. A rendezvény egyik leginkább várt programja a Nyitott Studiók, ahol a látogatók tizenöt vállalkozás kulisszái mögé betekintve kaphatnak képet az ötleteléstől a megvalósításig tartó munkáról.

Az eddig ismertnél sokkal komolyabb szereplője volt a hitleri propagandagépezetnek Lothar-Günther Buchheim író és műgyűjtő, A tengeralattjáró című világsikerű regény szerzője, aki a második világháború után pacifistának mondta magát – állítja Gerrit Reichert oknyomozó német újságíró. Reichertnek meggyőződése, hogy Buchheim csak a háború után változott át a nácik propaganda-szakértőjéből békeharcossá. A 2007-ben 89 évesen elhunyt szerző a háború alatt haditudósító volt, és tengeralattjárókon szerzett tapasztalatai alapján írta meg 1973-ban megjelent, több millió példányban elkelt világháborús regényét, a Das Boot-ot, amelyből 1981-ben nagysikerű film is született. A történet egy búvárhajó legénységének mindennapjain keresztül a háború kilátástalanságát mutatja be.A sikerregény magyarul 1982-ben, Bor Ambrus fordításában A hajó, 1999-ben pedig A tengeralattjáró címmel, Farkas Tünde fordításában jelent meg.

A festőművész munkáiból szerdán nyílik kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelepen, a MANK Galériában. A válogatásban egyszerre kapnak helyet portrék és olyan fiktív helyszínek, melyek titokzatos atmoszféráját organikus formák, városképi elemek vagy sejtelmes drapériák szövik át.

A Liebling Haus – Fehér Város Központ nevű új intézmény fő feladata Tel-Aviv kiemelkedő építészeti arculatának elismertetése lesz, mivel a várost már régóta a Bauhaus iskola egyik legfontosabb centrumának tekintik az egész világon. Több mint négyezer fehér Bauhaus-épület áll a városban, amely róluk kapta becenevét, a „fehér várost". 2003-ben az UNESCO a világörökség helyszínének nyilvánította Tel-Aviv központjának Bauhaus-jellegű építészetét, a Fehér várost.

Az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítése 22 régészeti lelőhelyet károsíthat vagy semmisíthet meg az arizonai Organ Pipe Cactus Nemzeti Parkban az amerikai Nemzeti Parkszolgálat jelentése szerint. A Sonora-sivatag ezen térségében már 10 500 éve is éltek emberek. A 15 méter magasra is megnövő kandeláberkaktuszról elnevezett nemzeti park az UNESCO bioszféra rezervátuma, melynek 48 kilométer hosszú déli határa az Egyesült Államok és Mexikó határa mentén fekszik. A tervek szerint a határfalnak mély beton- és acélalapja lesz, a szövetségi programban szerepel továbbá az eddigi utak meghosszabbítása a határ mentén és megfigyelő berendezések, reflektorok felállítása.

A spanyol hódítás előtti leleteket Tiahuanaco régészeti lelőhely romjai között, a Kalasasaya templomnál fedezték fel. Az edényeket körben helyezték el, ami arra utal, hogy feltehetően egy előkelő ember temetésekor az áldozatok bemutatásakor kerültek a földbe. Tiahuanaco a spanyol hódítás előtti birodalom szellemi és politikai központja volt. A város, amely virágkorát i. sz. 400. és 900. között élte, kis mezőgazdasági településből fejlődött birodalmi fővárossá. Romjai 2000-ben kerültek az UNESCO kulturális világörökségének listájára.

Szüreti felvonulással, koncertekkel, kirakodóvásárral, borbemutatóval és négy ország férfi énekeseivel várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a 23. Európai Bordalfesztivál Pécsen és a villányi borvidék településein.

bordalfesztival.r

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma