2019.01.13

A két világháború között Magyarországgal ellentétben Erdéyben igen ritka az amatőr filmes. Eddig három filmgyűjtemény került elő. Az arisztokrata, a nagyvárosi kispolgár és a zsidó kereskedő kedvtelésből fényképezett, és hasonló technikával rendelkezett, de eltérő mentalitásuk, társadalmi hovatartozásuk, vizuális kultúrájuk átüt felvételeiken – olvasható a filmtett.ro-n.

amatorfilm-3-kemeny-janos-vadaszat

 

Báró Kemény János felvételei (1903–1971) 1991-ben bukkantak fel. A tekercsek megtalálásának regényes fordulatait Czigány Zoltán filmrendező foglalta össze: „Kemény hagyatékából a rokonok mentették előbb Magyarországra, majd Párizsba a fölvételeket. Hogy miként került az anyag egy apró filmműhelybe, hogy annak bérlője miért nem fizette a bérleti díjat, hogy miért számolta föl a helyiség tulajdonosa a bérlő távollétében a stúdiót, hogy miért szórta ki az ott felgyülemlett anyagokat, hogy hogyan akadt a kezébe Kemény János filmje, hogy mire gondolt, mégis, miért nem dobta el, hogy miféle értéke sejtett benne a többivel szemben, hogy miként juttatta vissza utolsó párizsi őrzőjéhez, – abban vagy a vak szerencsének volt része, vagy a Gondviselés intézte úgy”.

 

Czigány Zoltán Kemény János báró filmjei (1992) címmel tévés dokfilmet készített a felvételekre építve, Kemény filmhagyatékát ebből ismerhetjük. Az interjúk közé beékelt archív felvételek érzékelhetően csak morzsák hosszabb felvételekből, talán egy nagyobb hagyatékból, amely a leszármazottak közlése szerint egy árvíz során veszhetett el. Czigány Zoltán minden kis filmrészlethez felkereste az akkor még élő szemtanút, és rögzítette reakcióikat. Láthatjuk, amint Kemény János gyerekei, gróf Teleki Emma, Kiss Jenő, Marosi Ildikó és Barna, Sütő András és a Kemény-gyerekek cselédje értelmezni próbálja az archív felvételeket, ráismer a képek szereplőire, a helyszínekre.


amatorfilmes-1-kemeny-janos-tamasi-aron
Tamási Áron Marosvécsen

 

Van néhány felvétel, amelyik a 11 helikoni irodalmi találkozón készült, 1936. július 2 és 4 között, látható rajta többek között Tamási Áron is. De sokkal több a báró hétköznapjait megörökítő felvétel: láthatjuk a lóháton sétáltatott vagy bicikliző, ebédelő Kemény-gyerekeket, családi síeléseket. A legilátványosabbak a hajtóvadászatokon készült felvételek. Látni a vadászó csapatot, a puskát tisztító segédet, az elejtett szarvastrófeákkal pózoló urakat, a nehéz vad elszállítását szekéren, talicskán vagy kisvasúton, majd az asztalhoz ülő vadásztársaságot falatozás, pihenés közben.

Az eredeti filmtekercseket a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi, és digitalizálásukat tervezik.

 

Orbán Lajos (1897–1972) kolozsvári polgárként egy másik világban élt. 18 évesen önkéntesként vett részt az első világháborúban, az orosz fronton harcolt. A háború után a Dermata bőrgyárban dolgozott. Az 1920-as évek elején a Kovács P. Fiai fotóbolt alkalmazottja, később társtulajdonosa lett. A két világháború közt két gyereke született, a független anyagi háttérrel rendelkező középosztály keretein belül a család relatív jólétben élt. Ekkor készültek a családi filmek is. 1940-től újra a bőrgyár alkalmazottja lett, majd az oroszok 1944-es bevonulásának ideje alatt lakásukat feldúlták, ami véget vetett az olyan, kedvtelésből űzött polgári szokásoknak, mint a fényképezés és filmezés.


amatorfilm-5-orban-lajos
Orbán Lajos

 

Orbán Lajos nyilvános eseményeket örökített meg, vagy családjára fordította a kamera lencséjét. Egyik, 1932-ben készült filmjén a család négy tagja színdarabként adja elő a családi életben betöltött szerepét: a kislány babázik, a kisfiú barkácsol egy asztalnál, majd szüleikkel együtt egy családi fotózáshoz hasonló pózba ülnek be az egyik jelenetben. Ugyancsak 1930 körül készült egy felvétel, amelyen három generáció játszodja el a békés családi délután rutintevékenységeit: a gyerekek karikával játszanak, babáznak, a férfiak dohányoznak és karosszékben olvassák az újságot, amíg a család egy női tagja elő nem hoz egy palack bort.


A Kolozsvár közterein készült kisfilmekből felsejlik a két világháború közötti társaságok élete. Az első datálható, városi tereket ábrázoló filmfelvétel 1928. július 8-án készült, az első erdélyi cserkésztábor alkalmával. A filmben 73 beállítást láthatunk egy cserkészcsapat életéből: fiúk vízilabdáznak, csónakáznak, egy fákkal körülvett folyóparti réten automobilok, polgárok. A kolozsvári piarista fiúgimnázium kapuján kivonul egy cserkészcsapat, bemennek a piarista templomba, majd a gimnázium udvarán gyülekeznek, hátizsákokkal felszerelkezve kivonulnak. Munkásokat láthatunk fát vágni kb. a Kovács P. Fiai bolt előtt, majd a cserkészek végigvonulnak Kolozsvár főterén.

 

Birnfeld Emilről jóval kevesebbet tudunk. Azon aradi lakosok közé tartozott, akiket zsidó származásuk miatt deportáltak, és a háború után nem tértek vissza. Az aradiak emlékezetében nem maradt fenn a Birnfeld család, Emil nevét az aradi fotóklubosok sem ismerik. A neológ zsidóközösség listái alapján 1909-ben született, testvére 1912-ben, és a családjuk birtokában levő dísztárgykereskedésnél dolgoztak. Egy későbbi információtöredék: a Román Hivatalos Közlöny 1942/138-as számában közzétett határozat értelmében több aradi zsidó is elveszíti állását a románosítási törvény alapján, így Birnfeld Emilt is elbocsátották a Calamariu és társai vállalattól.


amatorfilm-6-birnfeld-emil-onarckep
Birnfeld Emil: Önarckép

 

A Birnfeld-hagyaték egy ízig-vérig városi ember élményeit rögzíti: strandolásokat a Maroson, korcsolyázásokat, városi korzózásokat és sétákat a városi zöldségpiacon, az aradi automobilforgalmat, filmeket és színházelőadásokat hirdető plakátokat. A köztereken felvett felvételek közül kitűnnek azok a képsorok, amelyeket a filmes a Birnfeld bolt kirakatán keresztül, illetve a bolt ajtajából vett fel: a kamera jelenlétéről nem tudó, önfeledten elsétáló, maguk elé bámuló emberek sziluettjét láthatjuk.


amatorfilm-8-birnfeld-feny-arnyek
Birnfeld Emil felvétele


„Ha nem leszek, nem fogja tudni senki, / sorsomnak mennyi furcsa titka volt” – írta Áprily Lajos. Néhány apró titkot mégicsak átadhatunk, ha nyomot hagyunk magunkról, például egy filmszalagon.


Forrás: filmtett.ro

Kulcsszavak: amatőr filmErdélyfotográfia

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma