NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2017.11.22

Előfordulhat, hogy a Magyar Nemzeti Galéria Kupolacsarnokában vidáman csacsacsázó párokra bukkansz, fél emelettel feljebb pedig a felszűrődő hatvanas évek zenéjére önfeledten festegető embereket találsz? Útközben esetleg belefutsz még egy előadásba vagy tárlatvezetésbe is? A novemberi Múzeum+-on e különleges élményeket élhettük át.

A Magyar Nemzeti Galéria havonta egyszer a szokásosnál hosszabb nyitvatartással és egy-egy téma köré szervezett rendhagyó programokkal várja látogatóit. Ezúttal a retró jegyében telt az este, mely nosztalgiát kínált mindazoknak, akiknek személyes tapasztalatuk van a múlt század közepéről, a többiek számára pedig eseménydús múzeumlátogatást, egy kor művészettörténetének széles körű áttekintését nyújtotta. „A retróérzés vidám és bensőséges viszony az elmúlt évtizedek tárgyaival, jelenségeivel, divatjaival” – olvasható a rendezvény ismertetőjében. Habár a középpontban valóban a múlt állt, a közönség számára számos újdonsággal is kecsegtetett az este.


Lenin-KatonaIII.


Ilyennel találkozhattunk már rögtön a kiállítás megnyitóján, ahol az Élő Gyűjtemény-programsorozat harmadik alkalmán egy újabb gyűjteményi darab és egy kortárs mű párosa került párhuzamba. Név szerint Nemes Attila 1943-as Lenin, illetve Gaál József Katona III. című, 2014-ben készült kortárs reflexiójáról van szó. Utóbbi alkotója elmondta: a gyűjtőnevet viselő szobor az első világháború centenáriumára készült sorozatának része. A kiállítotthoz hasonló szétégett, gázállarcos negatív hős figurájával már 1995 óta foglalkozott, és habár az évek folyamán ugyanazt a technikát alkalmazta, a kezdeti alkotások még inkább mumifikált fejekre hasonlítottak. Gaál József a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében őrzött csaknem ötezer 19–20. századi szobor közül Nemes Attila művét választotta, melyben a természeti forma jellegét megőrző kődarabból Lenin portréja bontakozik ki. Szerinte egy abszurd diskurzus alakul ki az akaratlanul hérosszá vált névtelen katona, illetve a forradalom ikonikus alakjának deformált, groteszk figurája között, amely deheroizálttá, esendővé válik a hősi halált halt tiszttel szemben. Szeifert Judit művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria kurátora elárulta: soha nem gondolta volna, hogy a Lenin fejét eltorzítva ábrázoló szobrot valaha kiállítják. Azt, hogy mégis itt lehet, új összefüggéseket teremtve az állandó kiállítás múzeumi közegében, az Élő Gyűjtemény-projekt egyik legnagyszerűbb hozományának tekinti.


d_noe20171019007_600x414
Fotó: Bruzák Noémi/MTI


„A teremtő lángész” – Egy kultuszkép története című kiállításon retro/spektív tárlatvezetést tartott a kurátor, Krasznai Réka. Egy kisebb tömeg gyűlt össze, hogy meghallgathassa a magyar történelmi festészet egyik vezéralakjáról, Madarász Viktorról újonnan – párizsi levéltárakban végzett kutatások alapján – feltárt publikálatlan információkat. A kiállításon végigkalauzolva mindent megtudhattunk az elismert művész Párizsban tartózkodásáról, az ottani munkásságáról, így elsősorban a Hunyadi László siratása című festményének keletkezéséről, valamint arról is, milyen lehetőségek voltak a 19. században festészet tanulására. Krasznai Réka elmondta: „a párizsi Szalon zsűrije a művészt három képéért aranyéremmel jutalmazta, mely most először meg is tekinthető a Magyar Nemzeti Galériában, akárcsak Madarász Zsidó menyegző Marokkóban című Delacroix-másolata”. Megbizonyosodhattunk tehát arról, hogy kiérdemelten használta rá a Napkelet című újság kritikusa a „teremtő lángész” kifejezést. A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria kamarakiállítása – melyet 2018. február 18-ig tekinthetnek meg az érdeklődők – a festő halálának százéves évfordulójáról emlékezik meg.


_D0A4254_Copy
Keretek között – A hatvanas évek művészete Magyarországon (1958–1968)
Fotó: Csákvári Zsigmond


Szintén február 18-ig látogatható a Keretek között – A hatvanas évek művészete Magyarországon (1958–1968) című, mintegy 350 műből álló tárlat is, melyet hasonlóképp a Múzeum+-est közönsége láthatott először. Rengetegen voltak kíváncsiak a kiállításhoz kapcsolódó Élő MúzeumCafé-beszélgetésre, melyen szó volt a korról, a kor művészetéről és annak máig tartó hatásairól. Petrányi Zsolt művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori gyűjteményének vezetője, a kiállítás kurátora beszélgetett Rieder Gábor művészettörténésszel, a kiállítás katalógusának egyik szerzőjével és Gyémánt László festőművésszel Martos Gábor, az Élő MúzeumCafé-beszélgetések szerkesztőjének moderálásával. A nézői lelkesedés akkor vált igazán láthatóvá, amikor György Péter esztéta tárlatvezetésén a kisebb kiállítótermek falait a nagy érdeklődésre való tekintettel kijjebb kellett volna tolni – azok szó szerint keretek közé szorították a közönséget. A tárlatot megtekintve mindent megtudhattunk a 3T-ről, a tabukról, a kor magyar művészeiről, a programok által pedig még alaposabban áttekintést kaphattunk az 1958–1968-ig tartó időszakról.


Muzeum_RETRO
Múzeum+ RETRO-plakát


Mindemellett a látogatók részt vehettek Mácsay Krisztina tárlatvezetésén a Remekművek a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből című kiállításon, míg a Modern idők – Magyar művészet a millenium és a második világháború között című állandó kiállításon Albrecht Zsófia kalauzolt végig angol nyelven.

Habár nem retró kazettás magnóról, de DJ Suefo jóvoltából már hat órától az 1950–1960-as évek tánczenéje szólt, a hangulat pedig Dalotti Tibor koreográfus táncórájával hágott igazán a tetőfokára. Valóban nem mindennapi élmény volt látni a műremekeket rejtő múzeumban latin táncot lejtő párokat, borozgató társaságokat. Ki tudja, ötven év múlva nem éppen erről az estéről tart-e majd Múzeum+ programot a Magyar Nemzeti Galéria a retró jegyében.



Fotó:

Nemes Attila: Lenin–Gaál József: Katona III.: mng.hu

Múzeum+ RETRO-plakát: Magyar Nemzeti Galéria Facebook-oldala

szerzok-gaspar-ferenc

2018.12.16

Ördögvér és más történetek címmel idén jelent meg válogatott kötete. Ifjúsági sorozatokat, történelmi regényeket ír, melyekben idősíkok, izgalmas kalandozás és filozófia keveredik. Janus Pannonius titkos életéről, francia trubadúrokról és kétméteres orosz ügynökökről beszélgettünk Gáspár Ferenc íróval.

Cecilia_korus

2018.12.16

1991 óta december 16-án ünnepeljük a magyar kórusművészet napját. 136 esztendővel ezelőtt ezen a napon született Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző. Az ő munkássága, életműve is rávilágított arra, hogy kiemelten fontos a magyar énekkari és népzenei kultúra ápolása, hagyományaink megőrzése.

Timar_Sara

2018.12.16

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma