2017.11.22

Előfordulhat, hogy a Magyar Nemzeti Galéria Kupolacsarnokában vidáman csacsacsázó párokra bukkansz, fél emelettel feljebb pedig a felszűrődő hatvanas évek zenéjére önfeledten festegető embereket találsz? Útközben esetleg belefutsz még egy előadásba vagy tárlatvezetésbe is? A novemberi Múzeum+-on e különleges élményeket élhettük át.

A Magyar Nemzeti Galéria havonta egyszer a szokásosnál hosszabb nyitvatartással és egy-egy téma köré szervezett rendhagyó programokkal várja látogatóit. Ezúttal a retró jegyében telt az este, mely nosztalgiát kínált mindazoknak, akiknek személyes tapasztalatuk van a múlt század közepéről, a többiek számára pedig eseménydús múzeumlátogatást, egy kor művészettörténetének széles körű áttekintését nyújtotta. „A retróérzés vidám és bensőséges viszony az elmúlt évtizedek tárgyaival, jelenségeivel, divatjaival” – olvasható a rendezvény ismertetőjében. Habár a középpontban valóban a múlt állt, a közönség számára számos újdonsággal is kecsegtetett az este.


Lenin-KatonaIII.


Ilyennel találkozhattunk már rögtön a kiállítás megnyitóján, ahol az Élő Gyűjtemény-programsorozat harmadik alkalmán egy újabb gyűjteményi darab és egy kortárs mű párosa került párhuzamba. Név szerint Nemes Attila 1943-as Lenin, illetve Gaál József Katona III. című, 2014-ben készült kortárs reflexiójáról van szó. Utóbbi alkotója elmondta: a gyűjtőnevet viselő szobor az első világháború centenáriumára készült sorozatának része. A kiállítotthoz hasonló szétégett, gázállarcos negatív hős figurájával már 1995 óta foglalkozott, és habár az évek folyamán ugyanazt a technikát alkalmazta, a kezdeti alkotások még inkább mumifikált fejekre hasonlítottak. Gaál József a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében őrzött csaknem ötezer 19–20. századi szobor közül Nemes Attila művét választotta, melyben a természeti forma jellegét megőrző kődarabból Lenin portréja bontakozik ki. Szerinte egy abszurd diskurzus alakul ki az akaratlanul hérosszá vált névtelen katona, illetve a forradalom ikonikus alakjának deformált, groteszk figurája között, amely deheroizálttá, esendővé válik a hősi halált halt tiszttel szemben. Szeifert Judit művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria kurátora elárulta: soha nem gondolta volna, hogy a Lenin fejét eltorzítva ábrázoló szobrot valaha kiállítják. Azt, hogy mégis itt lehet, új összefüggéseket teremtve az állandó kiállítás múzeumi közegében, az Élő Gyűjtemény-projekt egyik legnagyszerűbb hozományának tekinti.


d_noe20171019007_600x414
Fotó: Bruzák Noémi/MTI


„A teremtő lángész” – Egy kultuszkép története című kiállításon retro/spektív tárlatvezetést tartott a kurátor, Krasznai Réka. Egy kisebb tömeg gyűlt össze, hogy meghallgathassa a magyar történelmi festészet egyik vezéralakjáról, Madarász Viktorról újonnan – párizsi levéltárakban végzett kutatások alapján – feltárt publikálatlan információkat. A kiállításon végigkalauzolva mindent megtudhattunk az elismert művész Párizsban tartózkodásáról, az ottani munkásságáról, így elsősorban a Hunyadi László siratása című festményének keletkezéséről, valamint arról is, milyen lehetőségek voltak a 19. században festészet tanulására. Krasznai Réka elmondta: „a párizsi Szalon zsűrije a művészt három képéért aranyéremmel jutalmazta, mely most először meg is tekinthető a Magyar Nemzeti Galériában, akárcsak Madarász Zsidó menyegző Marokkóban című Delacroix-másolata”. Megbizonyosodhattunk tehát arról, hogy kiérdemelten használta rá a Napkelet című újság kritikusa a „teremtő lángész” kifejezést. A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria kamarakiállítása – melyet 2018. február 18-ig tekinthetnek meg az érdeklődők – a festő halálának százéves évfordulójáról emlékezik meg.


_D0A4254_Copy
Keretek között – A hatvanas évek művészete Magyarországon (1958–1968)
Fotó: Csákvári Zsigmond


Szintén február 18-ig látogatható a Keretek között – A hatvanas évek művészete Magyarországon (1958–1968) című, mintegy 350 műből álló tárlat is, melyet hasonlóképp a Múzeum+-est közönsége láthatott először. Rengetegen voltak kíváncsiak a kiállításhoz kapcsolódó Élő MúzeumCafé-beszélgetésre, melyen szó volt a korról, a kor művészetéről és annak máig tartó hatásairól. Petrányi Zsolt művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori gyűjteményének vezetője, a kiállítás kurátora beszélgetett Rieder Gábor művészettörténésszel, a kiállítás katalógusának egyik szerzőjével és Gyémánt László festőművésszel Martos Gábor, az Élő MúzeumCafé-beszélgetések szerkesztőjének moderálásával. A nézői lelkesedés akkor vált igazán láthatóvá, amikor György Péter esztéta tárlatvezetésén a kisebb kiállítótermek falait a nagy érdeklődésre való tekintettel kijjebb kellett volna tolni – azok szó szerint keretek közé szorították a közönséget. A tárlatot megtekintve mindent megtudhattunk a 3T-ről, a tabukról, a kor magyar művészeiről, a programok által pedig még alaposabban áttekintést kaphattunk az 1958–1968-ig tartó időszakról.


Muzeum_RETRO
Múzeum+ RETRO-plakát


Mindemellett a látogatók részt vehettek Mácsay Krisztina tárlatvezetésén a Remekművek a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből című kiállításon, míg a Modern idők – Magyar művészet a millenium és a második világháború között című állandó kiállításon Albrecht Zsófia kalauzolt végig angol nyelven.

Habár nem retró kazettás magnóról, de DJ Suefo jóvoltából már hat órától az 1950–1960-as évek tánczenéje szólt, a hangulat pedig Dalotti Tibor koreográfus táncórájával hágott igazán a tetőfokára. Valóban nem mindennapi élmény volt látni a műremekeket rejtő múzeumban latin táncot lejtő párokat, borozgató társaságokat. Ki tudja, ötven év múlva nem éppen erről az estéről tart-e majd Múzeum+ programot a Magyar Nemzeti Galéria a retró jegyében.



Fotó:

Nemes Attila: Lenin–Gaál József: Katona III.: mng.hu

Múzeum+ RETRO-plakát: Magyar Nemzeti Galéria Facebook-oldala

saxophone-918904_960_720

2018.09.25

A skandináv jazz iskolateremtő alakja, Arild Andersen és Nagy-Britannia egyik legmegbecsültebb jazz formációja, a Get the Blessing lesznek a Szegedi Jazz Napok sztárvendégei. A fesztivált november 9-én és 10-én rendezik a Tisza-parti városban – közölte Drienyovszky András, a rendezvényt tizenöt éve szervező Private Music vezetője.

azur

2018.09.24
Az alig több mint kétéves alternatív pop-rock banda nagy ambíciókkal kezdett zenélni. Bár a tagok több formációban is játszanak, az AŽUR egyre fontosabb szerepet tölt be az életükben. Dalszerzésről, a zenélés kihívásairól és a Hangfoglaló Programról beszélgettünk Baka Rebekával (ének, szöveg) és Bakos Zitával (billentyű, vokál).

_D0A0871_Copy

2018.09.24

A Hősök terén sétálva több mint három éve csak a felét élvezhettük az 1896-os milleneumi kiállításra készült látványnak: a Szépművészeti Múzeum 2015-ben bezárta kapuit, hogy az átfogó rekonstrukció után a legszebb fényében tündökölhessen. A pillanat elérkezett, a múzeum október 30-tól vár a modern tereivel és egy Leonardo da Vinci-tárlattal.

Átadták az Európai Polgár-díjakat szeptember 21-én Budapesten a magyar kitüntetetteknek: a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE), Szvorák Katalin Kossuth-díjas énekművésznek és Varga Erika divattervezőnek, a Romani Design alapítójának. Az Európai Parlament (EP) által 2008-ban alapított elismerést olyan kivételes teljesítményt nyújtó embereknek és szervezeteknek ítélik oda, akik hozzájárultak a közös megértés, a polgárok és a tagállamok közötti szorosabb integráció előmozdításához, vagy az unió értékeinek képviseletére hivatott programokat alakítottak ki.

Csillagot kapott a hollywoodi Hírességek sétányán Jack Black, akinek A végzet órája című kalandfilmjét szeptember 21-étől játsszák az észak-amerikai mozik. A sztár az avatási ceremónián elmondta, hogy a csillagra egész életében vágyott, és átérzi a jelentőségét, mivel ilyen egyszer történik egy ember életében.

Hatalmas érdeklődés fogadta Magyarország standját és az ott kiállított minőségi termékeket a Slow Food mozgalom gasztronómiai örökség megőrzésének szentelt nemzetközi fesztiválján Torinóban, amelyet a szeptember 24-ei zárónapig a becslések szerint mintegy másfél millióan keresnek fel. A nemzetközi ízfesztiválon számtalan olasz és külföldi kiállító jelent meg, a legtöbben azonban az első alkalommal saját pavilont állító Magyarország asztalainál álltak sorba kostolóra, ahol Eger, a Mátra és Szekszárd régiója mutatkozott be.

Idén októberben mutatják be a Veres1Színházban Neil Simon Pletykafészek című bohózatát Molnár Kristóf rendezésében. A Veres1Színház már az ötödik évadát kezdi meg Veresegyházon a bohózat bemutatójával. Az évad során januárban mutatják be a Csoportterápia című musicalt, amelynek Bolba Tamás szerezte a zenéjét, a szövegkönyvet és a dalszövegeket pedig Szente Vajk és Galambos Attila írta.

Varga László Edgár erdélyi költő kapta a Csiki László-díjat a XI. Gyergyószárhegyi Írótáborban. A megyei önkormányzathoz tartozó Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ által szervezett írótáborban kétévenként adják át a Csiki László-díjat fiatal erdélyi magyar írónak vagy költőnek. Az idei díjazott a tavaly megjelent második, bejárónőm: isten című verseskönyvéért kapta az elismerést.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

Galyatetoi_Alkotohaz

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma