IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2015.10.13
Baranyi Gergely

A Színházi Dramaturgok Céhe október 12-én tartotta ünnepi ülését a Rózsavölgyi Szalonban, mely alkalommal kiosztották Az Évad Legjobb Magyar Drámája-díjat. Ezt idén Spiró György Helló, Dr. Mengele! című előadása kapta. A darabból ízelítőt is nyújtottak Hegedüs D. Géza és Takács Katalin közreműködésével.

Ünnepi összejövetelt tartott a Rózsavölgyi Szalonban a Színházi Dramaturgok Céhe, ahol is Az Évad Legjobb Magyar Drámája-díjat adták át. Ez alkalommal Spiró György Helló, Dr. Mengele! című felolvasószínháza részesülhetett az elismerésben.


A díjat Lőkös Ildikó a Színházi Dramaturgok Céhének társelnöke adta át. Ismertette a díjat, amely kapcsán elmondta, hogy „olyan dráma kaphatja, melyet vagy először mutattak be, vagy először jelent meg kötetben.”


MTI1
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt


Ezt követően Marton László rendező köszöntötte Spiró Györgyöt, és méltatta munkásságát. Laudációjában kiemelte, hogy dicséretre méltó az a hatalmas tudásanyag, melyet az egyes művei megalkotásakor mozgat és feltérképez. „Történelmi regényeivel kapcsolatban gyakran megírták, hogy milyen elképesztően ismeri a kort, a körülményeket, a legapróbb részleteket – mindazt, amiről ír” – mondta el, és ezt a drámáit illetően is hasonlóképpen véli. Csehovhoz és Ibsenhez hasonlította Spiró azon érzékenységét, érzékiségét, mellyel darabjai megírásakor nyúl. „Részletes, tűpontos és igaz” – emelte ki a számára legfontosabb tulajdonságokat, melyek meglátása szerint Spiró színpadra szánt szövegeit leginkább jellemzik.


Majd beszélgetés vette kezdetét, melyben Hegedüs D. Géza, Randóti Zsuzsa és a dráma szerzője vettek részt. A darab létrejöttét és a belőle rendezett felolvasószínház színpadra állításának a körülményeit járták körbe. A Helló, Dr. Mengele! egy Bécsből, az Anschluss elől menekülő zsidó származású férfi, Lénárd Sándor történetét viszi színre, aki Brazíliában telepedik le egy németajkú faluban, ott azt terjesztik el róla, hogy ő az elhíresült auschwitzi orvos, Dr. Mengele. A darab Lénárd egyben komikus, egyben tragikus, a halálával végződő kirekesztését, leépülését mutatja be.


MTI2
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt


Spiró György elmesélte, hogy amint a tudomására jutott ez az eset, azonnal megérezte, hogy fel kell térképeznie ezt az esetet, hogy egy dráma formájában közreadhassa azt. „Ezt az őrült történetet, hogy egy Bécsből menekült, zsidó származású férfit néznek Brazíliában Mengelének, ez azért nem akármi” – tette hozzá. Kiemelte, hogy az anyaggyűjtésben különösen nagy segítséget jelentett neki a tájékozódásában Gálffi László PhD-dolgozata is, amely ezt a témát merítette ki.


Végül arra is kitértek, hogy a Helló, Dr. Mengele! nem csak a témabeli, hanem a dramaturgiai szempontok szerint is rizikós és provokatív vállalkozás, hiszen több mint harminc szereplőt mozgat, és Lénárd Sándoron nincs is akkora hangsúly, mint általában a főszereplőkön.


Az estet a felolvasószínház egy részletével zárták, melyet Hegedüs D. Géza és Takács Katalin adtak elő.

lukoviczky

angyali_udvozlet_R

2019.04.22

Molnár-C. Páltól, aki egyházművészként, újságrajzolóként és aktfestőként is alkotott, megkérdezték egyszer: hogy lehet az, hogy ő, aki 30 templomot díszített oltárképeivel és freskóival, aktot is készít. „A művész, amikor aktot fest, akkor is imádkozik” – válaszolta. Születésének 125. évfordulója alkalmából a Molnár-C. Pál Emlékmúzeumban Boldog művész címmel nyílt tárlatán jártunk.

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

Mától egy héten át magyar filmeket, mintegy 200 alkotást vetítenek a budapesti a Corvin Moziban. A televíziós forgalmazású filmek – tévéfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film, animációs film és televíziós sorozatok – ingyenesen, a mozifilmek 500 forintos áron tekinthetők meg. A nézők április 25-én éjfélig adhatják le voksukat az elmúlt év legjobb filmjére a filmhéten bemutatott alkotások közül. Részletek itt.

Nyolcállomásos erdélyi turnéra indulnak május 11-én a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsor versenyzői. A fellépők között van Kacsó Hanga, a 2014-es évad énekes szólista kategórianyertese, a Jászság Népi Együttes, a 2012-es és 2018-as évad táncegyüttes kategóriájának győztese és a Tokos zenekar is, amely 2014-ben ugyancsak kategórianyertes volt a zenekarok között. A turné Hargita megye nyolc településére látogat el.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Csütörtökön kezdődik a 28. Jókai napok rendezvénysorozat Balatonfüreden. A vasárnapig tartó programsorozatra irodalmi, gasztronómiai és színházi programokkal várják az érdeklődőket.

Jokai-koszoruzas-Balatonfured-jokai-napok-balatontipp-gyorffya-640x424

Április 28-án, a tánc világnapja alkalmából izgalmas programoknak ad otthont a Trip Hajó: lesz improvizációs jam Wondawulf közreműködésével, játékos kortárstáncház, fotókiállítás és milonga bemutató is.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma