2014.04.28

A sok közös motívum oka lehet egy régebbi örökség a letelepedés előttről, amikor a magyarok török törzsekkel éltek együtt. Török és magyar népmesék hasonlóságairól, szerepéről beszélgetett a 21. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Muhsine Helimoglu Yamuz néprajzkutató, Tarik Demirkan író és Tasnádi Edit műfordító, turkológus.

A könyvfesztivál két török író vendége beszélgetett a török és magyar népmesékről Tasnádi Edit turkológus műfordítóval. Muhsine Helimoglu Yamuz folklorista, néprajzkutató, a mesék általános vonásai felől közelített, mottóként egy Seherezádé-tanulsággal: A mesék által más emberré válunk.


A meséket hallgató ember számára a történet védelmet ad. Alkalmat teremt arra, hogy mindenki saját magát helyezze be az ismeretlen időbe, helyre és a hős szerepébe. Az „egyszer volt, hol nem volt” magyar népmesei formula a török mesében „egyszer volt, egyszer nem volt”, de folytathatnánk a sort az angol „once upon a time” és még sok nép meséiben megtalálható, az ismeretlen időre utaló fordulattal.

torokmagyarmesek4

Yamuz felsorolásában több hasonló fordulatot és motívumot megismerhettünk, mint a „ment, mendegélt” és a „volt egyszer egy király”, melyek mindkét nép meséiben bevett fordulatok, csak a hős a török mesében mindig a szultán. Ugyanígy favágó mesehős és ördög is szerepel mindkét népnél, a török mesék repülő lova nálunk táltos paripa. A „terülj, terülj asztalkám” varázsmondat a törököknél: „Szezám, tárulj”. A mese gyakori végződése: „boldogan éltek, míg meg nem haltak” - a török mesében: „én is ott voltam, és most elmesélem”. Megtaláljuk a griffmadarat, vagy az önmaga elégtételt kijáró Keloglant, a mi Lúdas Matyink megfelelőjét.


Ortutay Gyula folklórkutató hívta fel a figyelmet arra, hogy a sok közös motívum oka lehet egy régebbi örökség a letelepedés előttről, amikor a magyarok török törzsekkel éltek együtt. Meglátása szerint színes és gazdag népmesei világunk ebből származik.


A török irodalom első nagy költőnője, Nigar Hanim is magyar származású, Isztambulban utcát neveztek el róla. Művelődéstörténeti szerepe – többek között – az volt, hogy rendszeresen  teadélutánokat tartott, ahová a kor nevezetes értelmiségét hívta meg. A turkológus és nyelvtudós Kúnos Ignác is megfordult itt, meséket jegyzett fel későbbi gyűjteményébe.

torokmagyarmesek1

Tarik Demirkan író, aki főként törökre fordít magyar nyelvről, magyarul és törökül is beszélt a közönséghez. A mesék kiemelnek és felszabadítanak, amire példa napjainkban Harry Potter népszerűsége. Tarik Demirkan hisz abban, hogy a mesék gyógyító erejűek, hatással vannak a gyógyulásra, fejlődésre. Hangsúlyozta: a két nép nagyon régi hagyományokra tekinthet vissza, s minél inkább közösek a hagyományok, annál inkább hasonlítanak a hősök. Ilyenek a legendáink is: míg a török népet egy nőstényfarkas vezette Belső-Ázsiából hazája területére, a magyaroknál a csodaszarvas ez a szent állat. Míg a török mesékben a keleti motívumok erősebbek, a magyar mesék gazdagabbak.


Az író Kúnos Ignác gyűjteményét javasolta a török népmesevilág megismerésére, Tasnádi Edit pedig „A szarvas-szultánkisasszony”, és a „Kurkut apó történetei” frissen megjelent könyvet ajánlotta, mely a török őseposz átdolgozása az ifjúság számára.


Csanda Mária


Kulcsszavak:

nemzeti_tancszinhaz_eloter2_hlinka_zsolt_foto_2000px

2019.02.15

Február 15-én nyitja meg kapuit Budapest egyedülálló új kulturális színtere: a Nemzeti Táncszínház új épülete, mely a Millenáris Parkban kapott helyet. A legmodernebb színháztechnikával felszerelt, különleges építészeti megoldásokat felvonultató épületben két színházterem és kamaraterem várja a tánc szerelmeseit, emellett próbatermek segítik a professzionális táncosok felkészülését.

Pataki_Andras

2019.02.15

Imre Zoltán Program (IZP) számokban: 40 táncszínházi nevelési előadás 15 helyszínen 1200 gyermek részvételével, 54 táncelőadás 13 helyen. Emellett konferenciasorozatok, rendezvények, versenyek, szakmai fórumok, külföldi stúdiumok, digitális portfóliók, tréning-, és próbalehetőségek. A hazai táncszakma legújítóbb kezdeményezéséről Pataki András kuratóriumvezetőt, táncművészt, a Szegedi Kortárs Balett igazgatóját kérdeztük.

az_ismeretlen_gorgei_R

2019.02.15

Élő vértanúnak Móricz Zsigmond, villámzúzta délceg cserfának Arany János, a nemzeti hiúság áldozatának pedig Gyulai Pál nevezte Görgei Artúrt. Az 1848-49-es szabadságharc híres hadvezérének már a kortársak is igyekeztek igazságot szolgáltatni. A legendákon túli alakját igyekszik bemutatni a Magyar Nemzeti Múzeum Az ismeretlen Görgei című kiállítása. A tárlat szakértőjével, a Magyar Történelmi Társulat elnökével, Hermann Róberttel beszélgettünk.

A kimagasló színvonalú településfejlesztési munkájáért járó Hild János-díjat pénteken adta át a Magyar Urbanisztikai Társaság a XII. kerület képviselőjének, Pokorni Zoltán polgármesternek a Hegyvidéki Urbanisztikai Konferencián.

Felháborodást keltett Horvátországban az oktatási minisztérium döntése, mely szerint lekerült az ajánlott olvasmányok listájáról Anne Frank naplója. Csütörtökön mintegy háromezren írták alá azt a petíciót, amelyben az iskolai programba való visszahelyezését követelik. A kezdeményezők úgy vélték: a holokauszt olyan téma, amelyet nem lehet mellőzni a horvát irodalmi oktatásban. A hovát oktatási miniszter a háziovasmányok listájának újragondolását ígéri.

A Magyar Írószövetség február 18-án, Jókai Mór születésnapján ünnepli a magyar széppróza napját. 18 órakor az Írószövetség klubtermében Mezey Katalin Kossuth-díjas író, az MMA irodalmi tagozatvezetője és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke nyitja meg a rendezvényt. Az Irodalmi Magazin Jókai-számát a szerkesztők: Kondor Péter János, Molnár Krisztina és Lipp Mónika Mária mutatják be. Az év novellái 2019 című antológiát Erős Kinga kritikus, a könyv szerkesztője, valamint Bíró Gergely író, a Magyar Napló főszerkesztő-helyettese ismerteti. Közreműködik: Turi Bálint színművész és a Másik Oldal zenekar.

Narkisszosz, a görög mitológia szerint a víztükörben megpillantott képmásába beleszerető vadász portréját ábrázoló, rendkívül jó állapotban fennmaradt freskóra bukkantak egy Pompejiben folyó feltáráson. A freskó egy ókori pompeji ház átriumát díszítette. A képet abban a házban találták, ahol tavaly a görög mitológia egy másik részletét, a Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel, emellett tucatnyi üvegedényt, nyolc terrakotta vázát és egy bronztölcsért is találtak egy lépcső alatt. A ház feltehetően egy gazdag kereskedőé volt. Pompejit a Vezúv kitörése pusztította el az 1. században.

A Budavári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat Pepi, Pali meg a harmonika ördöge címmel vidám mulatságot tart zenével, örmény gasztronómiai kóstolóval a Márványmenyasszony Étteremben február 17-én 16.00-kor. A XII. Örmény Nemzetiségi Napon közreműködik Kilyén Ilka színművész, dr. Tarján Balázs c. egyetemi tanár, Benkő Péter, Rusz Milán, Várady Mária színművészek és Lakatos Miklós prímás. A belépés díjtalan.

A KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva újabb beavató tárlatvezetésen vehetnek részt a látogatók – a projektben szereplő fotográfusok közül öt alkotóval – a Capa Központban, február 18-án 18.00-kor. A workshopsorozat Múlt-jelen-jövő foglalkozásának keretében tíz magyar fotográfus működött együtt gyermekotthoni gondoskodásban élő fiatalokkal, hogy létrehozzanak adott témában legalább három fotót.

Kep-elmeny

Múzeumpedagógusok rangos szakmai rendezvényét tartják 2019. február 18-án, hétfőn a fertődi Esterházy-kastélyban.

Filmvetítéssel kezdődik vasárnap a Cziffra György Fesztivál, amely február 25-ig klasszikus zenei koncertekkel, improvizációs esttel, hangszerbemutatóval és báresttel is várja a közönséget.

Szombaton és vasárnap összesen négy koncert várja a közönséget a budapesti Festetics Palotában az MVM Koncertek – A Zongora című sorozat minimaratonján.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma