IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2014.04.28

A sok közös motívum oka lehet egy régebbi örökség a letelepedés előttről, amikor a magyarok török törzsekkel éltek együtt. Török és magyar népmesék hasonlóságairól, szerepéről beszélgetett a 21. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Muhsine Helimoglu Yamuz néprajzkutató, Tarik Demirkan író és Tasnádi Edit műfordító, turkológus.

A könyvfesztivál két török író vendége beszélgetett a török és magyar népmesékről Tasnádi Edit turkológus műfordítóval. Muhsine Helimoglu Yamuz folklorista, néprajzkutató, a mesék általános vonásai felől közelített, mottóként egy Seherezádé-tanulsággal: A mesék által más emberré válunk.


A meséket hallgató ember számára a történet védelmet ad. Alkalmat teremt arra, hogy mindenki saját magát helyezze be az ismeretlen időbe, helyre és a hős szerepébe. Az „egyszer volt, hol nem volt” magyar népmesei formula a török mesében „egyszer volt, egyszer nem volt”, de folytathatnánk a sort az angol „once upon a time” és még sok nép meséiben megtalálható, az ismeretlen időre utaló fordulattal.

torokmagyarmesek4

Yamuz felsorolásában több hasonló fordulatot és motívumot megismerhettünk, mint a „ment, mendegélt” és a „volt egyszer egy király”, melyek mindkét nép meséiben bevett fordulatok, csak a hős a török mesében mindig a szultán. Ugyanígy favágó mesehős és ördög is szerepel mindkét népnél, a török mesék repülő lova nálunk táltos paripa. A „terülj, terülj asztalkám” varázsmondat a törököknél: „Szezám, tárulj”. A mese gyakori végződése: „boldogan éltek, míg meg nem haltak” - a török mesében: „én is ott voltam, és most elmesélem”. Megtaláljuk a griffmadarat, vagy az önmaga elégtételt kijáró Keloglant, a mi Lúdas Matyink megfelelőjét.


Ortutay Gyula folklórkutató hívta fel a figyelmet arra, hogy a sok közös motívum oka lehet egy régebbi örökség a letelepedés előttről, amikor a magyarok török törzsekkel éltek együtt. Meglátása szerint színes és gazdag népmesei világunk ebből származik.


A török irodalom első nagy költőnője, Nigar Hanim is magyar származású, Isztambulban utcát neveztek el róla. Művelődéstörténeti szerepe – többek között – az volt, hogy rendszeresen  teadélutánokat tartott, ahová a kor nevezetes értelmiségét hívta meg. A turkológus és nyelvtudós Kúnos Ignác is megfordult itt, meséket jegyzett fel későbbi gyűjteményébe.

torokmagyarmesek1

Tarik Demirkan író, aki főként törökre fordít magyar nyelvről, magyarul és törökül is beszélt a közönséghez. A mesék kiemelnek és felszabadítanak, amire példa napjainkban Harry Potter népszerűsége. Tarik Demirkan hisz abban, hogy a mesék gyógyító erejűek, hatással vannak a gyógyulásra, fejlődésre. Hangsúlyozta: a két nép nagyon régi hagyományokra tekinthet vissza, s minél inkább közösek a hagyományok, annál inkább hasonlítanak a hősök. Ilyenek a legendáink is: míg a török népet egy nőstényfarkas vezette Belső-Ázsiából hazája területére, a magyaroknál a csodaszarvas ez a szent állat. Míg a török mesékben a keleti motívumok erősebbek, a magyar mesék gazdagabbak.


Az író Kúnos Ignác gyűjteményét javasolta a török népmesevilág megismerésére, Tasnádi Edit pedig „A szarvas-szultánkisasszony”, és a „Kurkut apó történetei” frissen megjelent könyvet ajánlotta, mely a török őseposz átdolgozása az ifjúság számára.


Csanda Mária


Kulcsszavak:

lukoviczky

angyali_udvozlet_R

2019.04.22

Molnár-C. Páltól, aki egyházművészként, újságrajzolóként és aktfestőként is alkotott, megkérdezték egyszer: hogy lehet az, hogy ő, aki 30 templomot díszített oltárképeivel és freskóival, aktot is készít. „A művész, amikor aktot fest, akkor is imádkozik” – válaszolta. Születésének 125. évfordulója alkalmából a Molnár-C. Pál Emlékmúzeumban Boldog művész címmel nyílt tárlatán jártunk.

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

Mától egy héten át magyar filmeket, mintegy 200 alkotást vetítenek a budapesti a Corvin Moziban. A televíziós forgalmazású filmek – tévéfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film, animációs film és televíziós sorozatok – ingyenesen, a mozifilmek 500 forintos áron tekinthetők meg. A nézők április 25-én éjfélig adhatják le voksukat az elmúlt év legjobb filmjére a filmhéten bemutatott alkotások közül. Részletek itt.

Nyolcállomásos erdélyi turnéra indulnak május 11-én a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsor versenyzői. A fellépők között van Kacsó Hanga, a 2014-es évad énekes szólista kategórianyertese, a Jászság Népi Együttes, a 2012-es és 2018-as évad táncegyüttes kategóriájának győztese és a Tokos zenekar is, amely 2014-ben ugyancsak kategórianyertes volt a zenekarok között. A turné Hargita megye nyolc településére látogat el.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Április 28-án, a tánc világnapja alkalmából izgalmas programoknak ad otthont a Trip Hajó: lesz improvizációs jam Wondawulf közreműködésével, játékos kortárstáncház, fotókiállítás és milonga bemutató is.

Duda_Eva_Tarsulat_Tanc_

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma