2015.07.16
Kolonics Réka

Július 16-án, csütörtökön avatták fel Bernar Venet francia kortárs képzőművész Rendezetlen ívek (3 ív x 5) című, nyolc tonna összsúlyú szoborcsoportját a budapesti Március 15. téren. A mű októberig áll majd jelenlegi helyén, bemutatásán és az azt megelőző beszélgetésen jelen volt a 74 éves művész is.

Bernar Venet alkotása az Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásár kezdeményezésére, Budapest Főváros együttműködésével érkezett a fővárosba. A szoboravatót megelőző sajtóbeszélgetésen Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes, Ledényi Attila, az Art Market Budapest alapító igazgatója, valamint Lukács Viola kurátor mellett a francia művész is részt vett. Bernar Venet korunk egyik legismertebb kortárs képzőművésze, akinek több száz alkotása található köz- és magángyűjteményekben, köztéri szobrait pedig Párizstól Tokióig több jelentős nagyvárosban és művészeti központban csodálhatják a műértők.


„Ennek a szobornak az elhelyezése egy Budapest történetében egyedülálló köztéri aktus” – mondta az avatás előtt Ledényi Attila. „Venet személyében a kortárs szobrászok egyik legfontosabbja érkezett Budapestre”- tette hozzá. Mint elmondta, az Art Market Budapest egyik jelentős célja, hogy a kortárs művészetet az emberekhez közelebb vigye, a tavalyi évtől kezdve pedig a fővárossal partnerségben munkálkodnak ennek megvalósításán. Mint kiemelte, szeretnék elérni, hogy Budapest Európa egyik művészeti központjaként tudjon funkcionálni. Az idén október 8. és 11. között zajló kortárs képzőművészeti vásár idején Venet-nek egy másik nagyméretű, köztéri szobrát is a városban láthatják majd az érdeklődők, a sztárművész most felavatott alkotása pedig október közepéig marad majd a Március 15. téren.


venet4
A szoborcsoport felállításának munkálatai (fotó: Art Market Budapest)


Venet Rendezetlen ívek (3 ív x 5) című szoborcsoportja Bécsből érkezett Budapestre, ott eddig a Belvedere Palota kertjében volt látható. Mint arra Lukács Viola kurátor is emlékeztetett, az alkotás Magyarországra szállítása logisztikailag is meglehetősen nehéz feladat volt: a corten acélból készült mű összsúlya körülbelül nyolc tonna. Venet acélszobrainak előállításában egy magyar üzem, a Szalai Fémmegmunkáló Kft. is közreműködik, a művész munkáiból pedig 2012-ben, a Műcsarnokban volt látható kiállítás. A kurátor 1 millió euróra becsülte a Budapesten most elhelyezett alkotás értékét.


„Sokszor felmerül az a kérdés, hogy milyen Budapest? Minek a fővárosa? Budapest kiváló adottságai miatt predesztinálva van arra, hogy a kontinens egyik kulturális fővárosa legyen” – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes. Mint elmondta, a Budapesti Tavaszi Fesztivál, az Art Market vagy a CAFe Budapest egyaránt a magyar fővárosra irányítja a nemzetközi közönség figyelmét, azonban a köztéri művészet terén lemaradásban vagyunk. Hangsúlyozta: fontos, hogy a több évszázados múltú épületek közé is be merjük engedni a kortárs művészetet. „Ez egy gyönyörű barátság kezdete” – idézte a főpolgármester-helyettes, utalva Venet Veszprémben nyíló tárlatára is.


venet
fotó: MTI, Máthé Zoltán


A francia alkotó művészete ugyanis a veszprémi Vass László Gyűjteményben, valamint Veszprém közterein is látható lesz október végéig. A Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény július 18-án 11 órakor, Bernar Venet előadásával és performanszával nyitja meg a MetaMetria elnevezésű kiállítást. A megnyitó programra az érdeklődők ingyenes buszjárattal utazhatnak le a fővárosból.


A sajtóbeszélgetésen Bernar Venet elárulta: nyitott lenne arra, hogy munkája végleg a Március 15. téren maradjon, ezt azonban előbb a fővárossal kell egyeztetnie. "Ez nem pénzkérdés"- fogalmazott rejtélyesen a művész.



Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

dikun_gyorgy_nyito

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

A műfajok egymásba kapaszkodása, az évfordulók és az önismeret a hívószavai az idei Debreceni Tavaszi Fesztiválnak, amelyet március 16. és 27. között huszonkilencedik alkalommal rendeznek meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma