IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2015.07.16
Kolonics Réka

Július 16-án, csütörtökön avatták fel Bernar Venet francia kortárs képzőművész Rendezetlen ívek (3 ív x 5) című, nyolc tonna összsúlyú szoborcsoportját a budapesti Március 15. téren. A mű októberig áll majd jelenlegi helyén, bemutatásán és az azt megelőző beszélgetésen jelen volt a 74 éves művész is.

Bernar Venet alkotása az Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásár kezdeményezésére, Budapest Főváros együttműködésével érkezett a fővárosba. A szoboravatót megelőző sajtóbeszélgetésen Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes, Ledényi Attila, az Art Market Budapest alapító igazgatója, valamint Lukács Viola kurátor mellett a francia művész is részt vett. Bernar Venet korunk egyik legismertebb kortárs képzőművésze, akinek több száz alkotása található köz- és magángyűjteményekben, köztéri szobrait pedig Párizstól Tokióig több jelentős nagyvárosban és művészeti központban csodálhatják a műértők.


„Ennek a szobornak az elhelyezése egy Budapest történetében egyedülálló köztéri aktus” – mondta az avatás előtt Ledényi Attila. „Venet személyében a kortárs szobrászok egyik legfontosabbja érkezett Budapestre”- tette hozzá. Mint elmondta, az Art Market Budapest egyik jelentős célja, hogy a kortárs művészetet az emberekhez közelebb vigye, a tavalyi évtől kezdve pedig a fővárossal partnerségben munkálkodnak ennek megvalósításán. Mint kiemelte, szeretnék elérni, hogy Budapest Európa egyik művészeti központjaként tudjon funkcionálni. Az idén október 8. és 11. között zajló kortárs képzőművészeti vásár idején Venet-nek egy másik nagyméretű, köztéri szobrát is a városban láthatják majd az érdeklődők, a sztárművész most felavatott alkotása pedig október közepéig marad majd a Március 15. téren.


venet4
A szoborcsoport felállításának munkálatai (fotó: Art Market Budapest)


Venet Rendezetlen ívek (3 ív x 5) című szoborcsoportja Bécsből érkezett Budapestre, ott eddig a Belvedere Palota kertjében volt látható. Mint arra Lukács Viola kurátor is emlékeztetett, az alkotás Magyarországra szállítása logisztikailag is meglehetősen nehéz feladat volt: a corten acélból készült mű összsúlya körülbelül nyolc tonna. Venet acélszobrainak előállításában egy magyar üzem, a Szalai Fémmegmunkáló Kft. is közreműködik, a művész munkáiból pedig 2012-ben, a Műcsarnokban volt látható kiállítás. A kurátor 1 millió euróra becsülte a Budapesten most elhelyezett alkotás értékét.


„Sokszor felmerül az a kérdés, hogy milyen Budapest? Minek a fővárosa? Budapest kiváló adottságai miatt predesztinálva van arra, hogy a kontinens egyik kulturális fővárosa legyen” – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes. Mint elmondta, a Budapesti Tavaszi Fesztivál, az Art Market vagy a CAFe Budapest egyaránt a magyar fővárosra irányítja a nemzetközi közönség figyelmét, azonban a köztéri művészet terén lemaradásban vagyunk. Hangsúlyozta: fontos, hogy a több évszázados múltú épületek közé is be merjük engedni a kortárs művészetet. „Ez egy gyönyörű barátság kezdete” – idézte a főpolgármester-helyettes, utalva Venet Veszprémben nyíló tárlatára is.


venet
fotó: MTI, Máthé Zoltán


A francia alkotó művészete ugyanis a veszprémi Vass László Gyűjteményben, valamint Veszprém közterein is látható lesz október végéig. A Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény július 18-án 11 órakor, Bernar Venet előadásával és performanszával nyitja meg a MetaMetria elnevezésű kiállítást. A megnyitó programra az érdeklődők ingyenes buszjárattal utazhatnak le a fővárosból.


A sajtóbeszélgetésen Bernar Venet elárulta: nyitott lenne arra, hogy munkája végleg a Március 15. téren maradjon, ezt azonban előbb a fővárossal kell egyeztetnie. "Ez nem pénzkérdés"- fogalmazott rejtélyesen a művész.



lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma