2018.04.13

„Az emberek nem lesznek jobbak, legfeljebb okosabbak. Ha pedig okosabbak, ugyanúgy kihúzkodják a légy szárnyát, csak ravaszabb indokot találnak hozzá” – olvashatjuk Stephen King Carrie című könyvében. A félelmetes és megrázó irodalmi műből 1976-ban készült film, melyet a legjobb King-adaptációként tartanak számon. Versenyre kelhet-e vele a 2013-as remake? Cikkünkben választ adunk!

Stephen King művének főhőse a jelentéktelen külsejű, gátlásos Carrie White, aki nap mint nap szenved iskolatársai otromba vicceitől. Sajnos otthon sem várja nyugalom és megértés: bigottan vallásos anyja nem vesz tudomást lánya problémáiról, és még azzal sem foglalkozik, hogy felvilágosítsa őt arról, miképpen változik egy nő teste az idő előrehaladtával. Így nem csoda, hogy Carrie szinte összeomlik, amikor az iskolai zuhanyzóban szembesül az első menstruációját kísérő jelenségekkel. A többiek emiatt is kigúnyolják, a tanárnő azonban megvédi, és megbünteti a főkolomposokat. Egyikük, Sue Snell már megbánta a tettét, a jóvátétel reményében pedig ráveszi a barátját, Tommyt, hogy legyen Carrie partnere az iskolai bálon. Ám Chris, a másik lány nem hagyja annyiban a dolgot: a barátjával gonosz tervet szőnek Carrie ellen. Azzal azonban nem számolnak, hogy Carrie-nek különleges, emberfeletti képességei vannak. A bál estéjén végül – nem meglepő módon – elszabadul a pokol.


Carrie19761
Carrie (1976)

 

Épp ez a történet elevenedik meg Brian De Palma 1976-os, Carrie című filmjében, mely nemcsak jól sikerült adaptáció, de kiváló horror is.

 

Itt álljunk meg egy pillanatra: vizsgáljuk meg kicsit a műfajt, melynek darabjai félelem- és borzalomérzetet kívánnak kelteni a nézőben. „A horror társadalmi szerepét illetően megoszlanak a vélemények. Sokak szerint agressziót vált ki a közönségből. Mások viszont úgy vélik, a borzalommozik – azzal, hogy felszabadítják a néző elfojtott érzelmeit, és eszközöket kínálnak a rejtett, legátolt vágyak kiélésére – kifejezetten oldják a közönség szorongásait.” A horrorfilmek hősei sokszor két világ határán egyensúlyozó, átmeneti lények: „Frankenstein szörnye emberi tulajdonságokkal rendelkező gép, a vérfarkas félig állat, félig ember, a zombi és a vámpír élőhalott”. Ha csak a főhősöket tekintjük, akkor megállapíthatjuk: a borzongást keltő filmek azért lehetnek annyira népszerűek, „mert hőseik sorsa a modern kor emberének alapvető határhelyzet-élményét jeleníti meg”. A népszerűség azonban a filmes eszközöknek is köszönhető: a horror fontos hatáseleme ugyanis a suspense (Hatásos dramaturgiai fogás a néző figyelmének fenntartására, érzelmei irányítására. A filmkészítő ilyenkor teljességgel bevonja nézőjét valamely kétséges kimenetelű cselekménysor menetébe, precízen beavatja valamely veszély kiépülésének részleteibe, például a főhős ellen készülő merénylet eseményeibe, miközben a szereplő nincs e tudás birtokában – a szerk.) és a sokkeffektus (lényege, hogy egy hosszú jelenet egyre fokozódó feszültségét váratlanul valami jelentéktelen esemény szakítja meg – a szerk.), melyek igencsak meg tudják ragadni a nézőt.


Carrie19762
Carrie (1976)

 

A (jó) horrorfilmek tehát elsősorban félelmet keltenek, mégsem ez a legnagyobb erényük: bemutatják a társadalom, illetve a benne élő egyének félelmeit, problémáit és – jó esetben – önvizsgálatra szólítják fel a nézőt. Pontosan ezt teszi a Carrie is. Brian de Palma 1976-os filmjének forgatókönyvét Stephen King azonos című regénye alapján Lawrence D. Cohen írta – és egyébként ez volt az első filmre vitt Stephen King-regény. A filmben olyan fiatal színészek mutatkoztak be, mint Sissy Spacek, William Katt és John Travolta, de az alkotás a már régebb óta pályán lévő Piper Laurie karrierjének is újabb lökést adott. Nem véletlenül: a Carrie az Egyesült Államokban 33,8 millió dolláros bevételt ért el mindössze 1,8 millió dolláros gyártási költség mellett, és a kritikusok is kedvezően fogadták. Sissy Spacek és Piper Laurie a filmben nyújtott teljesítményükkel az Oscar-jelölésig jutottak: előbbit a legjobb női főszereplő, utóbbit a legjobb női mellékszereplő kategóriájában jelölték a díjra. Maga a film pedig máig viseli az egyik legjobb Stephen King-adaptáció címet.

 

Brian de Palma műve a horror mérföldkövének számít. A műfaj, története során háromszor tört be a fősodorba – a ’30-as évek Universal-produkcióival, a ’70-es években a sátánfilmekkel és a giallóval, valamint a ’90-es évek tinihorrorjaival – és a Carrie épp egy ilyen „virágkorban” született meg. Az ördögűző és a Rosemary gyermeke után pedig igazán magasak voltak az elvárások a horrorfilmekkel szemben. A rendező azonban kiállta a próbát: a Carrie ügyesen használja a horror elemeit, továbbá az alapjául szolgáló irodalmi művet is hűen adja vissza. Apró változtatásokat természetesen találhatunk benne, ám de Palma olyannyira tisztelettel kezelte a regényt, hogy még Stephen King is büszke volt rá. Sőt, azt nyilatkozta: a film vége jobban tetszik neki, mint saját művéé.


Carrie20131
Carrie (2013)

 

A vér nem válik vízzé?

Az 1976-os filmnek 1999-ben készült folytatása Düh: Carrie 2 címmel, 2013-ban viszont bemutatták a Carrie remake-jét A fiúk nem sírnak című nagy sikerű filmet is jegyző Kimberly Peirce rendezésében, Chloë Grace Moretz és Julianne Moore főszereplésével. A 2013-as remake-nek természetesen már eleve nehéz dolga volt, a filmet nézve azonban úgy érezhetjük, készítői egyáltalán nem voltak tisztában azzal, milyen magasra tette a lécet Stephen King, illetve Brian de Palma. A történeten semmit sem változtattak, épp csak modern köntösbe öltöztették a CGI segítségével, ez viszont inkább rontott a dolgon, mintsem segített. Vér ide, vér oda, a képi világ sajnos nem teremti meg azt a hátteret, amely a cselekményben rejlő feszültséghez szükséges.


Carrie20132
Carrie (2013)

 

És nincs ez másként a színészi játékkal sem. A Carrie legfontosabb alakja a címszereplő, ám Chloë Grace Moretz karakterformálása annyira felejthető, hogy szinte alig izgulunk a főhősért. Moretz inkább szép, mint elveszett, és mi is végig tetszetősnek látjuk, ahelyett, hogy félnénk tőle. Van azonban valami, pontosabban valaki, aki megmenti ezt a filmet: Julianne Moore, aki fürdik az elvakult vallásos anya szerepében. Ő az egyetlen, aki miatt érdemes volt elkészíteni ezt a remake-et, és ő az egyetlen, akiért érdemes megnézni is. Ugyan Brian de Palma filmjével ellentétben a fojtogató feszültség az első perctől az utolsóig hiányzik a 2013-as Carrie-ből, Julianne Moore képes elhitetni velünk, hogy ami történik, az nemcsak tragikus, de vérfagyasztóan félelmetes is.

 

Mindezek után illik kijelenteni, hogy a Carrie 2013-as remake-jét majdhogynem felesleges volt elkészíteni, a válasz tehát egyértelmű: az eredeti fényévekkel jobb. És nemcsak minket varázsolt el, hanem a horror nagymesterét, Stephen Kinget is.

 

Tóth Eszter


Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/wikipedia.org

Fotó: imdb.com

Szindbad

2018.07.16

Őszinteség, árnyalt lélek- és korrajz, új magyarságkép, a szovjet mintájú kádárista hatalom kemény kritikája – így jellemezhetjük a magyar filmtörténet azon korszakát, melyet magyar új hullámnak nevezünk. De kik alkottak ebben a korszakban? Milyen filmek készültek ekkor? Filmek térből és időből cikksorozatunk keretében most ezzel foglalkozunk!

adam_almai

2018.07.16

A bohózattól a tragikomédiáig összesen tizennyolc szórakoztató színházi előadással várja a közönséget augusztus 24. és szeptember 1. között a Vidor Fesztivál Nyíregyházán. A színházi versenyprogram napi két előadását idén is a Móricz Zsigmond Színház nagyszínpadán és a Krúdy Kamarában tekinthetik meg a színházkedvelők.

Topart_EFOTT

2018.07.16
Látogatócsúcs született az idei, 43. EFOTT-on: 115 117 ember fesztiválozott Velencén. Minden eddiginél erősebb felhozatalt, több mint száz fellépőt hozott az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója, amelyet július 10. és 16. között rendeztek Velence–Sukorón.

Fiatal zenészek is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra az idei Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztiválon. A felkészülésben segítséget is nyújtanak nekik, hogy a rutinba jobban bele tudjanak illeszkedni. Bálint Gábor szervező arról is beszélt, hogy bár 28 éve klasszikus zenei fesztiválként indultak, a közönségigényeknek megfelelően ma már más zenei stílusok is megjelennek a programban, fellép például a Budapest Bár és a 100 Tagú Cigányzenekar is. A koncerteket július 2-től augusztus 2-ig, hétfői és csütörtöki napokon tartják, a részletes program megtalálható a www.vajdahunyad.hu oldalon.

Kápolnává alakítják annak a zágoni tölgyfának a kiszáradt törzsét, amelyet a hagyomány szerint Mikes Kelemen édesapja ültetett a család portáján. Az egyszerre két ember befogadására alkalmas kápolna kialakítása folyamatban van, erre Mónus Béla magyarországi fafaragóművész kapott megbízást a székelyföldi Zágon polgármesterétől. A művész szeptemberre tervezi a munka átadását. Olyan teret akar kialakítani Mikes Kelemen kiszáradt zágoni tölgyfájának a belsejében, amely a béke és a hűség gondolatát sugallja – mondta az alkotó.

Ismeretterjesztő előadással, középkori viselet- és harci bemutatóval, táncházzal, gyermekprogramokkal emlékeznek a nándorfehérvári diadalra a szegedi ferences kolostorban és a rendház szomszédságában, a Mátyás téren a hétvégén, július 20. és 22. között. A nándorfehérvári diadal 550. évfordulóján, 2006-ban a szegedi ferences rendház alsóvárosi kultúrházának munkatársai azzal a szándékkal hívták életre a Hunyadi János törökök fölött aratott győzelmére emlékező rendezvényt, hogy nemzeti gyásznapjaink mellett világraszóló győzelmeink előtt is méltóképpen tisztelegjenek.

A hely szelleme is hozzátesz a II. András életét felelevenítő Koronázási Szertartásjáték című produkcióhoz – emelte ki Szikora János rendező az M1 aktuális csatorna július 15-ei, délelőtti műsorában. A székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen augusztus 18-án és 19-én tartják meg a hatodik Koronázási Szertartásjátékot. A darabot a Vörösmarty Színház igazgatója, Szikora János rendezi. Az Árpád-ház egyik legjelentősebb uralkodójának életútját három fontos motívum – az általa kiadott Aranybulla, lánya, Szent Erzsébet élete és felesége, Gertrúd meggyilkolása – mentén igyekszik bemutatni.

India színei, hangulata, művészete, kultúrája, valamint tudáskincse áll az idei Krisna-völgyi búcsú középpontjában, amelyet július 20. és 22. között rendeznek Somogyvámos határában. A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő, évente 30 ezer turistát fogadó Krisna-völgyben ezúttal két különleges eseménnyel, lakóház-látogatással és holival, azaz a színek ünnepével bővül Magyarország legnagyobb füstmentes, egészséges családbarát fesztiválja. A Krisna-völgyi búcsúról bővebb információk a https://bucsu.krisnavolgy.hu oldalon olvashatók.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a HOMO et NATURA – Válogatás a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára, melyet 2018. július 4-én, szerdán, 18 órakor tartanak.

mank-kiallitas

György Ádám zongoraművész 2018-ban már tizedik alkalommal rendezi meg zongoraakadémiáját Pomázon, a Teleki–Wattay-kastélyban, ahova a világ minden tájáról érkeznek tehetséges zongoristanövendékek. Az akadémia György Ádám szóló zongoraestjével veszi kezdetét július 2-án, majd július 11-én a növendékek és a művész közös koncertje várja a nyáresti kikapcsolódásra vágyó zenekedvelőket.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

Szemében izzó őrület, tüdejében annyi erő, hogy falakat renget, és zenekarával pillanatokon belül bennünket is megfertőz ezzel az ördöngös kabaréhangulattal. Ben Caplan és zenekara, a The Casual Smokers május 28-án visszatér a Dürer Kertbe!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma