2018.04.13

„Az emberek nem lesznek jobbak, legfeljebb okosabbak. Ha pedig okosabbak, ugyanúgy kihúzkodják a légy szárnyát, csak ravaszabb indokot találnak hozzá” – olvashatjuk Stephen King Carrie című könyvében. A félelmetes és megrázó irodalmi műből 1976-ban készült film, melyet a legjobb King-adaptációként tartanak számon. Versenyre kelhet-e vele a 2013-as remake? Cikkünkben választ adunk!

Stephen King művének főhőse a jelentéktelen külsejű, gátlásos Carrie White, aki nap mint nap szenved iskolatársai otromba vicceitől. Sajnos otthon sem várja nyugalom és megértés: bigottan vallásos anyja nem vesz tudomást lánya problémáiról, és még azzal sem foglalkozik, hogy felvilágosítsa őt arról, miképpen változik egy nő teste az idő előrehaladtával. Így nem csoda, hogy Carrie szinte összeomlik, amikor az iskolai zuhanyzóban szembesül az első menstruációját kísérő jelenségekkel. A többiek emiatt is kigúnyolják, a tanárnő azonban megvédi, és megbünteti a főkolomposokat. Egyikük, Sue Snell már megbánta a tettét, a jóvátétel reményében pedig ráveszi a barátját, Tommyt, hogy legyen Carrie partnere az iskolai bálon. Ám Chris, a másik lány nem hagyja annyiban a dolgot: a barátjával gonosz tervet szőnek Carrie ellen. Azzal azonban nem számolnak, hogy Carrie-nek különleges, emberfeletti képességei vannak. A bál estéjén végül – nem meglepő módon – elszabadul a pokol.


Carrie19761
Carrie (1976)

 

Épp ez a történet elevenedik meg Brian De Palma 1976-os, Carrie című filmjében, mely nemcsak jól sikerült adaptáció, de kiváló horror is.

 

Itt álljunk meg egy pillanatra: vizsgáljuk meg kicsit a műfajt, melynek darabjai félelem- és borzalomérzetet kívánnak kelteni a nézőben. „A horror társadalmi szerepét illetően megoszlanak a vélemények. Sokak szerint agressziót vált ki a közönségből. Mások viszont úgy vélik, a borzalommozik – azzal, hogy felszabadítják a néző elfojtott érzelmeit, és eszközöket kínálnak a rejtett, legátolt vágyak kiélésére – kifejezetten oldják a közönség szorongásait.” A horrorfilmek hősei sokszor két világ határán egyensúlyozó, átmeneti lények: „Frankenstein szörnye emberi tulajdonságokkal rendelkező gép, a vérfarkas félig állat, félig ember, a zombi és a vámpír élőhalott”. Ha csak a főhősöket tekintjük, akkor megállapíthatjuk: a borzongást keltő filmek azért lehetnek annyira népszerűek, „mert hőseik sorsa a modern kor emberének alapvető határhelyzet-élményét jeleníti meg”. A népszerűség azonban a filmes eszközöknek is köszönhető: a horror fontos hatáseleme ugyanis a suspense (Hatásos dramaturgiai fogás a néző figyelmének fenntartására, érzelmei irányítására. A filmkészítő ilyenkor teljességgel bevonja nézőjét valamely kétséges kimenetelű cselekménysor menetébe, precízen beavatja valamely veszély kiépülésének részleteibe, például a főhős ellen készülő merénylet eseményeibe, miközben a szereplő nincs e tudás birtokában – a szerk.) és a sokkeffektus (lényege, hogy egy hosszú jelenet egyre fokozódó feszültségét váratlanul valami jelentéktelen esemény szakítja meg – a szerk.), melyek igencsak meg tudják ragadni a nézőt.


Carrie19762
Carrie (1976)

 

A (jó) horrorfilmek tehát elsősorban félelmet keltenek, mégsem ez a legnagyobb erényük: bemutatják a társadalom, illetve a benne élő egyének félelmeit, problémáit és – jó esetben – önvizsgálatra szólítják fel a nézőt. Pontosan ezt teszi a Carrie is. Brian de Palma 1976-os filmjének forgatókönyvét Stephen King azonos című regénye alapján Lawrence D. Cohen írta – és egyébként ez volt az első filmre vitt Stephen King-regény. A filmben olyan fiatal színészek mutatkoztak be, mint Sissy Spacek, William Katt és John Travolta, de az alkotás a már régebb óta pályán lévő Piper Laurie karrierjének is újabb lökést adott. Nem véletlenül: a Carrie az Egyesült Államokban 33,8 millió dolláros bevételt ért el mindössze 1,8 millió dolláros gyártási költség mellett, és a kritikusok is kedvezően fogadták. Sissy Spacek és Piper Laurie a filmben nyújtott teljesítményükkel az Oscar-jelölésig jutottak: előbbit a legjobb női főszereplő, utóbbit a legjobb női mellékszereplő kategóriájában jelölték a díjra. Maga a film pedig máig viseli az egyik legjobb Stephen King-adaptáció címet.

 

Brian de Palma műve a horror mérföldkövének számít. A műfaj, története során háromszor tört be a fősodorba – a ’30-as évek Universal-produkcióival, a ’70-es években a sátánfilmekkel és a giallóval, valamint a ’90-es évek tinihorrorjaival – és a Carrie épp egy ilyen „virágkorban” született meg. Az ördögűző és a Rosemary gyermeke után pedig igazán magasak voltak az elvárások a horrorfilmekkel szemben. A rendező azonban kiállta a próbát: a Carrie ügyesen használja a horror elemeit, továbbá az alapjául szolgáló irodalmi művet is hűen adja vissza. Apró változtatásokat természetesen találhatunk benne, ám de Palma olyannyira tisztelettel kezelte a regényt, hogy még Stephen King is büszke volt rá. Sőt, azt nyilatkozta: a film vége jobban tetszik neki, mint saját művéé.


Carrie20131
Carrie (2013)

 

A vér nem válik vízzé?

Az 1976-os filmnek 1999-ben készült folytatása Düh: Carrie 2 címmel, 2013-ban viszont bemutatták a Carrie remake-jét A fiúk nem sírnak című nagy sikerű filmet is jegyző Kimberly Peirce rendezésében, Chloë Grace Moretz és Julianne Moore főszereplésével. A 2013-as remake-nek természetesen már eleve nehéz dolga volt, a filmet nézve azonban úgy érezhetjük, készítői egyáltalán nem voltak tisztában azzal, milyen magasra tette a lécet Stephen King, illetve Brian de Palma. A történeten semmit sem változtattak, épp csak modern köntösbe öltöztették a CGI segítségével, ez viszont inkább rontott a dolgon, mintsem segített. Vér ide, vér oda, a képi világ sajnos nem teremti meg azt a hátteret, amely a cselekményben rejlő feszültséghez szükséges.


Carrie20132
Carrie (2013)

 

És nincs ez másként a színészi játékkal sem. A Carrie legfontosabb alakja a címszereplő, ám Chloë Grace Moretz karakterformálása annyira felejthető, hogy szinte alig izgulunk a főhősért. Moretz inkább szép, mint elveszett, és mi is végig tetszetősnek látjuk, ahelyett, hogy félnénk tőle. Van azonban valami, pontosabban valaki, aki megmenti ezt a filmet: Julianne Moore, aki fürdik az elvakult vallásos anya szerepében. Ő az egyetlen, aki miatt érdemes volt elkészíteni ezt a remake-et, és ő az egyetlen, akiért érdemes megnézni is. Ugyan Brian de Palma filmjével ellentétben a fojtogató feszültség az első perctől az utolsóig hiányzik a 2013-as Carrie-ből, Julianne Moore képes elhitetni velünk, hogy ami történik, az nemcsak tragikus, de vérfagyasztóan félelmetes is.

 

Mindezek után illik kijelenteni, hogy a Carrie 2013-as remake-jét majdhogynem felesleges volt elkészíteni, a válasz tehát egyértelmű: az eredeti fényévekkel jobb. És nemcsak minket varázsolt el, hanem a horror nagymesterét, Stephen Kinget is.

 

Tóth Eszter


Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/wikipedia.org

Fotó: imdb.com

absztal_asztrakt_Nagy

2018.09.22

Budapesti városnézéssel egybekötött kiállítás nyílik a 25. életévüket betöltő művészek alkotásaiból szeptember 24-én. A kiállító művészek között van Gerber Márton László grafikus is, aki a tárlatról szólva elmondta: „örülök, hogy a tárlat megvalósulásának köszönhetően lehetőség nyílik korosztályombéli pályatársak megismerésére”.

Mucsarnok2

2018.09.22

Gaál József Vezeklések kora című kiállítása és a Morph szobrászcsoport – Kalmár János, Mata Attila és Szabó Tamás – közös tárlata látható szeptember 21-étől a Műcsarnokban. A három alkotó nem kapott külön szekciókat, munkáikat mindhárom teremben együtt mutatják be. Közös vonás ugyanis, hogy szobrászként is szorosan kapcsolódnak a festészethez.

SaturdayNight

2018.09.21

Volt egy irányzat a filmtörténetben, melynek nevét úgy fordítjuk: szabad mozi. Ezen irányzat képviselői filmjeikben a társadalom ellentmondásait ábrázolták, kritikusan, keményen. A szabad mozi, vagyis a free cinema alkotói nem finomkodtak: megmutatták a társadalom peremén élők sorsát, akárcsak a dühös fiatalokat. Filmek térből és időből cikksorozatunk legújabb részében a free cinemával foglalkozunk!

P. Szabó Ernő újságírót, művészettörténészt szeptember 26-án délután búcsúztatják Budapesten – közölte az Új Művészet folyóirat szerkesztősége. A közlés szerint P. Szabó Ernő búcsúztatását szeptember 26-án 16 órakor tartják a Batthyány téri Szent Anna-templomban szentmise keretében. P. Szabó Ernő újságíró, művészettörténész, az Új Művészet című folyóirat vezető szerkesztője hatvanhat éves korában hunyt el szeptember 9-én.

A legjobb filmnek járó Arany Kagyló-díjért 18 alkotás versenyez a szeptember 21-én kezdődött 66. San Sebastián-i filmfesztivál hivatalos programjában. A hivatalos versenyprogram zsűrijének elnöke idén Alexander Payne többszörös Oscar-díjas, amerikai forgatókönyvíró, rendező és producer. Az észak-spanyolországi tengerparti városban rendezett seregszemlén olyan világsztárok vonulnak fel a vörös szőnyegen a következő napokban, mint Bradley Cooper, Ryan Gosling, Robert Pattinson, valamint Judi Dench és Danny DeVito, akik életműdíjban részesülnek.

Hétéves londoni iskolások osztályfotóiból rendez kiállítást az Oscar-díjas Steve McQueen jövő ősszel a Tate Britain múzeumban. A különleges projekttel a 12 év rabszolgaság 48 éves rendezője, aki maga is Londonban nőtt fel, a brit főváros sokszínűségét akarja ábrázolni. McQueen a BBC Newsnak kifejtette, hogy azért választotta a klasszikus iskolai osztályfényképet kifejezési eszközéül, mert az iskolai fotó „nagyon formális”: a gyerekek állnak vagy keresztbetett lábbal ülnek, és mellettük van a tanáruk. „Szerettem ezt a típusú fotót, amely az osztályra, az iskolára és a társadalomra is reflektál. Üzenet, amely annyira helyi, de amikor összekerül a többi fotóval, globálissá válhat” – fűzte hozzá. A Tate Britain Duveen Galériája 2019 novembere és 2020 májusa között mutatja be a kiállítást.

A szolnoki Szigligeti Színház épületének felújítására csaknem 4 milliárd forintot fordít a kormány a következő években – az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg szeptember 21-én. Mint írták: a kormány felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy nyújtson költségvetési támogatást a beruházás megvalósításához Szolnok városának csaknem négymilliárd forint összegben. A felújításra 2019-ben egymilliárd, 2020-ban majdnem hárommilliárd forintot fordítanak.

A Csaba királyfi 2017-es debreceni ősbemutatója után 2019 augusztusában ismét a hajdú-bihari megyeszékhely főterén mutathatják be a Bocskay/Hajdúk című nemzeti rockoperát. A szerző, G. Nagy Ilián a győztes hadvezérnek, erdélyi fejedelemnek állít emléket a műben, amelynek szövegét és zenéjét is ő írta. Egyedül Debrecen és a hajdúvárosok őrzik ma is a győztes „Bocskay” emlékét – indokolta a helyválasztást a szerző. Hozzátette: azért írta a műben és annak a címében ipszilonnal Bocskai nevét, mert egyrészt régi akadémiai kötetekben így is fellelhető, másrészt ezzel is utalni akart a nemesi származású fejedelem és hadvezér nagyságára. Az opera egyik jelenetének helyszíne Debrecen, amikor az álmosdi csata után a hajdúk indulnak Kassára, és megállnak Debrecen főterén, a földre dobálják az ellenséges zászlókat, és a város Bocskay győzelmét ünnepli.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

chalk-1551566_1920-1360x1020

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

Még négy napig, augusztus 24-én éjfélig szavazhat a közönség A Kaszás Attila-díj három jelöltjére a díj honlapján! Az idén Varga Klárit, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, Farkas Ignácot, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház és Nagy Csongor Zsoltot, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tagját jelölték a Kaszás Attila-díjra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma