2019.02.08

Bocifej túróból megformálva, orrlyukak félbevágott paradicsomból, zöldpaprikából álló fülek, szarvak kifliből: Tóth József Füles 1974-ben készített képe áttörést jelentett a magyar reklámfotózás történetében. A hetvenes évekről kezdődően plakátjaival iskolát teremtett. Legendás fotómodellek a XX. századból címmel több mint hatvan retró fényképéből kiállítás nyílik a budapesti Klebelsberg Kultúrkúriában.

PLAKAT_034


„Tóth Füles hallhatólag nagyon vicces, de látszólag nagyon komoly egy ember. Sokat beszél és gyorsan, mindenkit lenyom szédítő dumájával. De néha egyedül marad. Akkor fényképez. És ott nincs beszélgetés, adoma, történet. Invenció van, ötlet, profi szakmai tudás és güzülős alázat. Mindez évtizedek óta. Tanú erre mindmegannyi fotója, mely még most is itt elevenkedik a fejemben, vizuális emlékezetemben. A túrós, a cascós, a traubiszódás, az élmény az ágybanos reklámjait nem felejtem el, pedig már nincs olyan túró, csak műanyag zacskóba gyömöszölt nedves túrószerű anyag kapható, már évtizedek óta spórolok a casco mellőzésével, fogalmam sincs, van-e még traubi és hát az élmény az ágyban is… Szóval a dolgok múlandóak, Füles némely reklámjai meg nem" ­– írta róla Kincses Károly, a Magyar Fotótörténeti Múzeum alapítója.


PLAKAT_185


Tóth József Füles az MTI Fotónál tanulta meg a szakmát, mesterei Zacsek Gyula és Németh József voltak. Negyven évig foglalkozott reklámfotózással, a kiállításra három generáció fotómodelljeinek a képeiből, az 1963 és 1990 között készült képekből válogatott, amelyek mind analóg technikával készültek. Átgondolt koncepció, szellemes ötletek, humor, a groteszkre való hajlam és látványos megjelenítés jellemezték munkáit.


PLAKAT_182


„Nagyon változatos arcok voltak ebben a korszakban, manapság a reklámképeken inkább sablonarcok tűnnek fel, egyforma frizurával és sminkben, hogy nem is lehet őket megkülönböztetni" – mondta el a kiállítás sajtóbejárásán.


Manapság a reklám-és divatfotózáson több tucat ember dolgozik együtt. Van külön stylist és kellékes is. Tóth József Füles elmesélte: annak idején a fotós mindent egyedül csinált: a kompozíció mellett a díszletet, a kellékeket is ő találta ki, szerezte be és állította össze. A képek egyszerű körülmények között készültek: a háza pincéjében volt egy kicsi stúdiója, ahol csak két darab lámpa és egy háttértartó fért el. Tudatosan alkotott, kompozíciót előre kitalálta és vázlatszerűen lerajzolta. Példaként elmondta, Csák Csilla manöken fotójához például az előtérben látható növényt a feleségétől, a modellen látható kalapot pedig az egyik barátjától kapta kölcsön.


PLAKAT_058


„Akkoriban nagy lehetőség volt az egyéni kibontakozásra, a megrendelő szabad kezet adott nekem, szabadon fantáziálhattam, ezért is tudtam több mint 300 plakátot elkészíteni" – mesélte. Elmondta azt is, hogy akkoriban a fotómodellek benne voltak a köztudatban, név szerint ismerte őket a közönség. Mindegyik modellnek volt bejelentett állása, a fotómodellség akkoriban még nem volt hivatásos szakma.


PLAKAT_041


Pataki Ági egykori fotómodell elmondta, hogy ő például évekig spanyol tolmácsként volt bejelentve, de volt, aki divatcégnél dolgozott, vagy titkárnő volt, mert egyikőjük sem engedhette meg magának, hogy főállású fotómodellként keresse meg a kenyerét.

 

A március 3-ig nyitva tartó tárlat fotóin egykori fotómodellek, köztük Pataki Ági, Bíró Ica, Sütő Enikő, Patz Dóri, Szentpéteri Györgyi, Bálint Antónia, Fekete Klári és Kovács Valéria tűnik fel.


Fotók forrása: tothfules.blogspot.com

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Február 21-22-én Értékeld a látogatót! címmel szakmai fórumra várja a természeti és kulturális területen dolgozókat a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete. A fórum a közönségmérés aktuális kérdéseivel és a látogatókutatás módszereivel foglalkozik.

csm_18_Boczen_

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma