2018.07.09

Az elmúlt hónapokban Jane Austen-könyvklubot indítottunk a Kultúra.hu-n. Levettük a polcról az írónő regényeit és bemutattuk a hozzájuk kapcsolódó érdekességeket. De mit olvassanak az Austen-rajongók, ha már betéve tudják a Büszkeség és balítéletet? Olyan könyveket ajánlunk, melyek hitelesen szólnak a 18–19. századi nők életéről, problémáiról.

A Jane Austen-könyvklub című filmben – melyet Karen Joy Fowler regénye alapján készítettek – öt nő és egy férfi találkozott, hogy megvitassák Jane Austen regényeit. Korábbi cikksorozatomban hasonlóra vállalkoztam: arra kértem az olvasókat, hogy tartsanak velem, és olvassuk együtt Jane Austen fantasztikus műveit! Most, hogy a sorozatnak már vége, olyan könyveket ajánlok, amelyek élvezetes olvasmányok lehetnek azok számára, akik Jane Austen és a Brontë nővérek regényein nőttek fel. (A Jane Austen-cikksorozatot ITT találod!)

 

vintage-1077958_960_720
Fotó: pixabay.com


1. Elizabeth Gaskell: Sylvia szerelmei

Ki is az az Elizabeth Gaskell? Az írónő Charlotte Brontë, a Jane Eyre írójának kortársa volt. Pár évvel korábban született, mint híres írótársa. Elizabeth 1810-ben látta meg a napvilágot, és személyes kapcsolatban állt Charlotte Brontëval, akinek halála után életrajzát is megírta. Hazánkban így is vált ismertté, mint a nagy írónő első életrajzának elkészítője. Valójában azonban regényei egy lapon említhetőek a Brontë nővérek műveivel. Sőt: Elizabeth Gaskell hősei nem fekete-fehérek, nem jók és gonoszok, nem nemes erkölcsű hölgyek és ármánykodó ellenségek. Karaktereit az életből veszi, így nem meglepő, hogy gyakran hibáznak, tévednek és sokszor hoznak rossz döntéseket is. Sorsukat pedig nem a véletlenek irányítják, sokkal inkább a társadalmi helyzetük, a politika és saját döntéseik. Éppen ezért a történetei pontos korrajzok, melyekben sok-sok színnel dolgozva festi meg a különböző társadalmi rétegek tagjainak problémáit, lehetőségeit, korlátait. Itt sem fekete-fehér képet mutat, a halászok, a parasztok, a munkások, a kereskedők, a gyárigazgatók, a nemesek mind emberiek: tele értékekkel és hibákkal – és mi olvasók mindannyiuk életébe bepillanthatunk.

 

Ez igaz a Sylvia szerelmeire is, amelynek középpontjában egy szerelmi háromszög áll. Az írónő azonban nemcsak a hihetetlen mély érzelmeket mutatja be, hanem azt is, mennyire megnehezíti az állam a szegény emberek megélhetését. Hogyan viszik el kegyetlen állami toborzás során a férfiakat a francia-angol háborúk idején katonának – nem törődve azzal, mi lesz az otthon hagyott családtagok, gyerekek, asszonyok sorsa. Így avatkozik bele a politika Sylvia életébe is, aki először gondtalanul éli a fiatal, gyönyörű lányok boldog hétköznapjait, míg meg nem érkezik a toborzókülönítmény, amely kivégzi édesapját. Ráadásul a lány titkos jegyese is eltűnik, és Sylvia nehéz helyzetbe kerül. A lakók úgy vélik, a fiatal férfi a tengerbe veszett. Így a lány lassan-lassan mély szerelme ellenére is enged távoli rokonának, a boltoskereskedő Philipnek, aki szintén őszintén szereti, csakhogy egy titkot is rejteget. A szereplők döntéseik folytán egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, és bőven van mit megbocsátaniuk egymásnak és maguknak. De meg lehet bocsátani őszintén a másiknak, aki megváltoztatta egész sorsunkat? A válasz kiderül a regényből.

 

2. Elizabeth Gaskell: Észak és dél

Ha valaki az Észak és dél címet hallja, elsőnek Amerika jut eszébe, és az amerikai polgárháború. Ez azonban ennek a regénynek az esetében óriási tévedés. Elizabeth Gaskell regénye Angliában játszódik és Észak-Angliát állítja szembe a déli országrészekkel. Északon már elindult az iparosodás, hatalmas gyárak teszik tönkre az addig szép tájakat, és koszos városokba, szűk utcákba szorulnak a gyári dolgozók, akiket a gyárigazgatók sokszor könyörtelenül kihasználnak. Kevés bérért dolgoznak nők, gyerekek, férfiak. Ezt tekintik azonban a fejlődés útjának déllel szemben, ahol még „háborítatlan békében”, ám még nagyobb szegénységben és kiszolgáltatottságban élnek a parasztok. Melyik a jó út és melyik a rossz? Az írónő nem ad rá didaktikus választ. Bemutatja mindkét világ értékeit és hibáit. Természetesen egy gyönyörű, szerelmi történeten keresztül. A délangol vidék békéjében és világlátásában felnövő lány családjával kénytelen Északra költözni, ahol mindenben a tőke, a munka és a kereskedelem irányít. A fiatal nő tele előítéletekkel és lenézéssel fordul a textilgyáros felé, aki nem születésével, hanem kemény munkával szerezte vagyonát. Margaretnek meg kell tanulnia levetkőzni az előítéleteit, és megérteni a munkások és gyárigazgatók törvényeit, miközben John Thorntonnak, a gyárigazgatónak fel kell fedeznie, hogy az emberei nem robotok, hanem hús-vér, szerető-gondolkodó lények, akikért felelősséggel tartozik. Lehetséges a szerelem két ennyire különböző háttérből érkező ember számára? Erről mesél a regény, miközben bemutatja a korabeli Anglia iparosodását, a gyárosok és munkások harcait.

 

est.hu
Fotó: est.hu


3. Émile Zola: Hölgyek Öröme

A francia regényírót a naturalista irányzat megteremtőjének tartják, a Hölgyek Örömében mégis a romantika, a szerelem és a becsvágy találkozik a valósággal, a pénz utáni hajszával, szennyes üzelmekkel. Mondhatni a modern pláza „elődjének” történetét mutatja be az író, melyből tévésorozat is készült.

 

Zola társadalmi és biológiai vizsgálódásainak színhelye ezúttal egy hatalmas párizsi áruház, az Au Bonheur des Dames. Octave Mouret, a csinos és szemfüles dél-franciaországi kereskedősegéd érdekházasság révén előkelő üzlethez jut. A császárság talmi ragyogásában, a párizsi újgazdagok eszeveszett pompaszeretetében azonnal meglátja a nagy lehetőséget: hideg módszerességgel elnyeli a kispénzű, „szolid” konkurenciát, és a végsőkig kizsákmányolt elárusítónők hadával megteremti a divathölgyek tündérálmát, a káprázatos, csillogó „modern” áruházat. Arisztokrata nők, színésznők, könnyűvérű lányok, a párizsi élet ezer meg ezer fénybogara szédül bele az omló csipkék, a meleg fényű selymek, a lenge tüllök lobogásába... – írják a könyv fülszövegében. Természetesen a szerelem se hiányzik, Denise vidékről érkezik Párizsba, és őt is elkápráztatja a Hölgyek Öröme. Annyira, hogy egy idő után alkalmazottja is lesz, és minden nehézség ellenére egyre feljebb tör. Ezt pedig nem csupán szépségének köszönheti, sokkal inkább eszének, ízlésének, kreativitásának és tehetségének. Nem csoda, hogy Octave Mouret beleszeret. Lehetséges kettejük kapcsolata? Milyen nehézségekkel kell megküzdenie az első „plázának”? Mire vágytak abban a korban a nők? A regényből mindez kiderül.

 

Ha szeretnél még több izgalmas, romantikus regényt olvasni a 19. századi írók tollából, kattints korábbi cikkünkre, ahol még két kötetet ajánlunk figyelmedbe: http://www.kultura.hu/regenyek-jane-austen.



Wéber Anikó

nemzeti_tancszinhaz_eloter2_hlinka_zsolt_foto_2000px

2019.02.15

Február 15-én nyitja meg kapuit Budapest egyedülálló új kulturális színtere: a Nemzeti Táncszínház új épülete, mely a Millenáris Parkban kapott helyet. A legmodernebb színháztechnikával felszerelt, különleges építészeti megoldásokat felvonultató épületben két színházterem és kamaraterem várja a tánc szerelmeseit, emellett próbatermek segítik a professzionális táncosok felkészülését.

Pataki_Andras

2019.02.15

Imre Zoltán Program (IZP) számokban: 40 táncszínházi nevelési előadás 15 helyszínen 1200 gyermek részvételével, 54 táncelőadás 13 helyen. Emellett konferenciasorozatok, rendezvények, versenyek, szakmai fórumok, külföldi stúdiumok, digitális portfóliók, tréning-, és próbalehetőségek. A hazai táncszakma legújítóbb kezdeményezéséről Pataki András kuratóriumvezetőt, táncművészt, a Szegedi Kortárs Balett igazgatóját kérdeztük.

az_ismeretlen_gorgei_R

2019.02.15

Élő vértanúnak Móricz Zsigmond, villámzúzta délceg cserfának Arany János, a nemzeti hiúság áldozatának pedig Gyulai Pál nevezte Görgei Artúrt. Az 1848-49-es szabadságharc híres hadvezérének már a kortársak is igyekeztek igazságot szolgáltatni. A legendákon túli alakját igyekszik bemutatni a Magyar Nemzeti Múzeum Az ismeretlen Görgei című kiállítása. A tárlat szakértőjével, a Magyar Történelmi Társulat elnökével, Hermann Róberttel beszélgettünk.

A kimagasló színvonalú településfejlesztési munkájáért járó Hild János-díjat pénteken adta át a Magyar Urbanisztikai Társaság a XII. kerület képviselőjének, Pokorni Zoltán polgármesternek a Hegyvidéki Urbanisztikai Konferencián.

Felháborodást keltett Horvátországban az oktatási minisztérium döntése, mely szerint lekerült az ajánlott olvasmányok listájáról Anne Frank naplója. Csütörtökön mintegy háromezren írták alá azt a petíciót, amelyben az iskolai programba való visszahelyezését követelik. A kezdeményezők úgy vélték: a holokauszt olyan téma, amelyet nem lehet mellőzni a horvát irodalmi oktatásban. A hovát oktatási miniszter a háziovasmányok listájának újragondolását ígéri.

A Magyar Írószövetség február 18-án, Jókai Mór születésnapján ünnepli a magyar széppróza napját. 18 órakor az Írószövetség klubtermében Mezey Katalin Kossuth-díjas író, az MMA irodalmi tagozatvezetője és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke nyitja meg a rendezvényt. Az Irodalmi Magazin Jókai-számát a szerkesztők: Kondor Péter János, Molnár Krisztina és Lipp Mónika Mária mutatják be. Az év novellái 2019 című antológiát Erős Kinga kritikus, a könyv szerkesztője, valamint Bíró Gergely író, a Magyar Napló főszerkesztő-helyettese ismerteti. Közreműködik: Turi Bálint színművész és a Másik Oldal zenekar.

Narkisszosz, a görög mitológia szerint a víztükörben megpillantott képmásába beleszerető vadász portréját ábrázoló, rendkívül jó állapotban fennmaradt freskóra bukkantak egy Pompejiben folyó feltáráson. A freskó egy ókori pompeji ház átriumát díszítette. A képet abban a házban találták, ahol tavaly a görög mitológia egy másik részletét, a Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel, emellett tucatnyi üvegedényt, nyolc terrakotta vázát és egy bronztölcsért is találtak egy lépcső alatt. A ház feltehetően egy gazdag kereskedőé volt. Pompejit a Vezúv kitörése pusztította el az 1. században.

A Budavári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat Pepi, Pali meg a harmonika ördöge címmel vidám mulatságot tart zenével, örmény gasztronómiai kóstolóval a Márványmenyasszony Étteremben február 17-én 16.00-kor. A XII. Örmény Nemzetiségi Napon közreműködik Kilyén Ilka színművész, dr. Tarján Balázs c. egyetemi tanár, Benkő Péter, Rusz Milán, Várady Mária színművészek és Lakatos Miklós prímás. A belépés díjtalan.

A KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva újabb beavató tárlatvezetésen vehetnek részt a látogatók – a projektben szereplő fotográfusok közül öt alkotóval – a Capa Központban, február 18-án 18.00-kor. A workshopsorozat Múlt-jelen-jövő foglalkozásának keretében tíz magyar fotográfus működött együtt gyermekotthoni gondoskodásban élő fiatalokkal, hogy létrehozzanak adott témában legalább három fotót.

Kep-elmeny

Múzeumpedagógusok rangos szakmai rendezvényét tartják 2019. február 18-án, hétfőn a fertődi Esterházy-kastélyban.

Filmvetítéssel kezdődik vasárnap a Cziffra György Fesztivál, amely február 25-ig klasszikus zenei koncertekkel, improvizációs esttel, hangszerbemutatóval és báresttel is várja a közönséget.

Szombaton és vasárnap összesen négy koncert várja a közönséget a budapesti Festetics Palotában az MVM Koncertek – A Zongora című sorozat minimaratonján.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma