2018.07.09

Az elmúlt hónapokban Jane Austen-könyvklubot indítottunk a Kultúra.hu-n. Levettük a polcról az írónő regényeit és bemutattuk a hozzájuk kapcsolódó érdekességeket. De mit olvassanak az Austen-rajongók, ha már betéve tudják a Büszkeség és balítéletet? Olyan könyveket ajánlunk, melyek hitelesen szólnak a 18–19. századi nők életéről, problémáiról.

A Jane Austen-könyvklub című filmben – melyet Karen Joy Fowler regénye alapján készítettek – öt nő és egy férfi találkozott, hogy megvitassák Jane Austen regényeit. Korábbi cikksorozatomban hasonlóra vállalkoztam: arra kértem az olvasókat, hogy tartsanak velem, és olvassuk együtt Jane Austen fantasztikus műveit! Most, hogy a sorozatnak már vége, olyan könyveket ajánlok, amelyek élvezetes olvasmányok lehetnek azok számára, akik Jane Austen és a Brontë nővérek regényein nőttek fel. (A Jane Austen-cikksorozatot ITT találod!)

 

vintage-1077958_960_720
Fotó: pixabay.com


1. Elizabeth Gaskell: Sylvia szerelmei

Ki is az az Elizabeth Gaskell? Az írónő Charlotte Brontë, a Jane Eyre írójának kortársa volt. Pár évvel korábban született, mint híres írótársa. Elizabeth 1810-ben látta meg a napvilágot, és személyes kapcsolatban állt Charlotte Brontëval, akinek halála után életrajzát is megírta. Hazánkban így is vált ismertté, mint a nagy írónő első életrajzának elkészítője. Valójában azonban regényei egy lapon említhetőek a Brontë nővérek műveivel. Sőt: Elizabeth Gaskell hősei nem fekete-fehérek, nem jók és gonoszok, nem nemes erkölcsű hölgyek és ármánykodó ellenségek. Karaktereit az életből veszi, így nem meglepő, hogy gyakran hibáznak, tévednek és sokszor hoznak rossz döntéseket is. Sorsukat pedig nem a véletlenek irányítják, sokkal inkább a társadalmi helyzetük, a politika és saját döntéseik. Éppen ezért a történetei pontos korrajzok, melyekben sok-sok színnel dolgozva festi meg a különböző társadalmi rétegek tagjainak problémáit, lehetőségeit, korlátait. Itt sem fekete-fehér képet mutat, a halászok, a parasztok, a munkások, a kereskedők, a gyárigazgatók, a nemesek mind emberiek: tele értékekkel és hibákkal – és mi olvasók mindannyiuk életébe bepillanthatunk.

 

Ez igaz a Sylvia szerelmeire is, amelynek középpontjában egy szerelmi háromszög áll. Az írónő azonban nemcsak a hihetetlen mély érzelmeket mutatja be, hanem azt is, mennyire megnehezíti az állam a szegény emberek megélhetését. Hogyan viszik el kegyetlen állami toborzás során a férfiakat a francia-angol háborúk idején katonának – nem törődve azzal, mi lesz az otthon hagyott családtagok, gyerekek, asszonyok sorsa. Így avatkozik bele a politika Sylvia életébe is, aki először gondtalanul éli a fiatal, gyönyörű lányok boldog hétköznapjait, míg meg nem érkezik a toborzókülönítmény, amely kivégzi édesapját. Ráadásul a lány titkos jegyese is eltűnik, és Sylvia nehéz helyzetbe kerül. A lakók úgy vélik, a fiatal férfi a tengerbe veszett. Így a lány lassan-lassan mély szerelme ellenére is enged távoli rokonának, a boltoskereskedő Philipnek, aki szintén őszintén szereti, csakhogy egy titkot is rejteget. A szereplők döntéseik folytán egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, és bőven van mit megbocsátaniuk egymásnak és maguknak. De meg lehet bocsátani őszintén a másiknak, aki megváltoztatta egész sorsunkat? A válasz kiderül a regényből.

 

2. Elizabeth Gaskell: Észak és dél

Ha valaki az Észak és dél címet hallja, elsőnek Amerika jut eszébe, és az amerikai polgárháború. Ez azonban ennek a regénynek az esetében óriási tévedés. Elizabeth Gaskell regénye Angliában játszódik és Észak-Angliát állítja szembe a déli országrészekkel. Északon már elindult az iparosodás, hatalmas gyárak teszik tönkre az addig szép tájakat, és koszos városokba, szűk utcákba szorulnak a gyári dolgozók, akiket a gyárigazgatók sokszor könyörtelenül kihasználnak. Kevés bérért dolgoznak nők, gyerekek, férfiak. Ezt tekintik azonban a fejlődés útjának déllel szemben, ahol még „háborítatlan békében”, ám még nagyobb szegénységben és kiszolgáltatottságban élnek a parasztok. Melyik a jó út és melyik a rossz? Az írónő nem ad rá didaktikus választ. Bemutatja mindkét világ értékeit és hibáit. Természetesen egy gyönyörű, szerelmi történeten keresztül. A délangol vidék békéjében és világlátásában felnövő lány családjával kénytelen Északra költözni, ahol mindenben a tőke, a munka és a kereskedelem irányít. A fiatal nő tele előítéletekkel és lenézéssel fordul a textilgyáros felé, aki nem születésével, hanem kemény munkával szerezte vagyonát. Margaretnek meg kell tanulnia levetkőzni az előítéleteit, és megérteni a munkások és gyárigazgatók törvényeit, miközben John Thorntonnak, a gyárigazgatónak fel kell fedeznie, hogy az emberei nem robotok, hanem hús-vér, szerető-gondolkodó lények, akikért felelősséggel tartozik. Lehetséges a szerelem két ennyire különböző háttérből érkező ember számára? Erről mesél a regény, miközben bemutatja a korabeli Anglia iparosodását, a gyárosok és munkások harcait.

 

est.hu
Fotó: est.hu


3. Émile Zola: Hölgyek Öröme

A francia regényírót a naturalista irányzat megteremtőjének tartják, a Hölgyek Örömében mégis a romantika, a szerelem és a becsvágy találkozik a valósággal, a pénz utáni hajszával, szennyes üzelmekkel. Mondhatni a modern pláza „elődjének” történetét mutatja be az író, melyből tévésorozat is készült.

 

Zola társadalmi és biológiai vizsgálódásainak színhelye ezúttal egy hatalmas párizsi áruház, az Au Bonheur des Dames. Octave Mouret, a csinos és szemfüles dél-franciaországi kereskedősegéd érdekházasság révén előkelő üzlethez jut. A császárság talmi ragyogásában, a párizsi újgazdagok eszeveszett pompaszeretetében azonnal meglátja a nagy lehetőséget: hideg módszerességgel elnyeli a kispénzű, „szolid” konkurenciát, és a végsőkig kizsákmányolt elárusítónők hadával megteremti a divathölgyek tündérálmát, a káprázatos, csillogó „modern” áruházat. Arisztokrata nők, színésznők, könnyűvérű lányok, a párizsi élet ezer meg ezer fénybogara szédül bele az omló csipkék, a meleg fényű selymek, a lenge tüllök lobogásába... – írják a könyv fülszövegében. Természetesen a szerelem se hiányzik, Denise vidékről érkezik Párizsba, és őt is elkápráztatja a Hölgyek Öröme. Annyira, hogy egy idő után alkalmazottja is lesz, és minden nehézség ellenére egyre feljebb tör. Ezt pedig nem csupán szépségének köszönheti, sokkal inkább eszének, ízlésének, kreativitásának és tehetségének. Nem csoda, hogy Octave Mouret beleszeret. Lehetséges kettejük kapcsolata? Milyen nehézségekkel kell megküzdenie az első „plázának”? Mire vágytak abban a korban a nők? A regényből mindez kiderül.

 

Ha szeretnél még több izgalmas, romantikus regényt olvasni a 19. századi írók tollából, kattints korábbi cikkünkre, ahol még két kötetet ajánlunk figyelmedbe: http://www.kultura.hu/regenyek-jane-austen.



Wéber Anikó

dilili

2018.11.20

Michel Ocelot Dilili Párizsban című bűnügyi kalandfilmjével kezdődik az Urániában az idei Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál, amelyet november 28. és december 2. között rendeznek Budapesten. A fesztivál során 14, egész estés animációt, és több mint 200 rövidfilmet vetítenek.

2018_11_20_Evzaro_PagonyFeszt

2018.11.20

Kufli-színházzal, Rutkai Bori-koncerttel, meseolvasással, játékokkal, társasozással és sok meglepetéssel vár az év utolsó Pagonyfesztiválja a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az egész napos programsorozat 2018. november 24-én, szombaton 10.00 órakor kezdődik.

img_1510_ok2

2018.11.20

Családi napot tartanak a Capa Központban november 24-én a Thirtythree fotókiállításhoz és a Május 1. Ruhagyár – Fortepan: Ez a divat! című kiállításhoz kapcsolódóan. A résztvevők a tárlaton látható munkák alapján megalkothatják saját műveiket, az Ez is divat! című workshop pedig a szabásminták és az origami világába vezet be. A foglalkozásokon a részvétel ingyenes.

Lars Mikkelsen kapta a legjobb színész, a német Anna Schudt pedig a legjobb színésznő díját a 46. Nemzetközi Emmy-díjátadó ceremónián hétfőn New Yorkban. Lars Mikkelsen dán színésznek (Kártyavár, Sherlock) a Herrens veje című tévésorozatban nyújtott alakításáért, Anna Schudt német színésznőnek pedig az Ein Schnupfen hätte auch gereicht című életrajzi tévédrámában nyújtott játékáért ítélték oda az elismerést.

Az egy éven át tartó bicentenáriumi rendezvénysorozatot hétfőn nyitotta meg a spanyol királyi pár a spanyol fővárosban. Az ünnepségsorozat a Prado történetét kronológiai sorrendben bemutató tárlattal vette kezdetét. A kiállított mintegy 200 alkotás között a legnevesebb spanyol művészek, Velázquez, Goya, El Greco, Picasso alkotásai mellett Renoir, Manet és Jackson Pollock művei is helyet kaptak.

A VII. Ferdinánd által alapított intézmény mindössze 311 festménnyel kezdte meg működését. Mára gyűjteménye meghaladja a 35 ezer darabot. A világ egyik legnagyobb és legfontosabb múzeuma tavaly több mint 3 millió látogatót fogadott.

A nyíregyházi művész Panoráma című kiállítása november 23-án nyílik a Hódmezővásárhelyi Művésztelepen. A Nyitott Műtermi Sorozat részeként megrendezett tárlatot Boros Miklós János szobrászművész nyitja meg 17:00 órakor.

A görög mitológiából Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel a régészek Pompejiben. A műalkotás feltehetően egy gazdag kereskedő házának hálószobáját díszítette a pompeji városközpont közelében. A mitológia szerint Zeusz hattyú képében elcsábította Lédát, Spárta királynőjét, aki még aznap éjjel férjével is együtt hált, majd két tojást szült, amelyekből Heléna és Klütaimnésztra, valamint Kasztor és Polüdeukész kelt ki. A közelmúltban a Léda-freskó közelében egy római termékenységi isten, Priapus freskóját is megtalálták, kevésbé jó állapotban. Pompejit a Vezúv kitörése pusztította el az 1. században.

Omega együttes 56 éves történetét képek és relikviák segítségével bemutató látványos kiállítás nyílik november végén a szentesi Koszta József Múzeumban. A Gyöngyhajú lány címet viselő művelődés- és rocktörténeti tárlat felidézi az együttes fontos pillanatait az 1962-es alakulástól egészen napjainkig, ugyanakkor képet nyújt a 20. század második felének Magyarországáról is. A májusig látható tárlaton képeket, posztereket, az együttes tagjainak személyes tárgyait, ruháit, hangszereit állítják ki. Az anyag a tervek szerint az országban több helyen is látható lesz majd.

Weegee neve a 30-as, 40-es években összefonódott New York mindennapjai, a nyomor és a bűnözés ábrázolásával. Milyen társadalmi összefüggések állnak fotói mögött? A Mai Manó Ház következő tárlatvezetésén a bűnözők világát jól ismerő Fliegauf Gergely kriminálpszichológus értelmezésében kerülhetünk közelebb Weegee alkotói világához.

2018_11_17_weegee2

A Rábaköz hagyományait, népi iparművészetének jellegzetes tárgyait, motívumait és ma is aktív alkotóit mutatja be a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum november végéig látogatható, időszaki kiállítása. A tárlatról Nagy-Pölös Andrea néprajzkutató muzeológust, a kiállítás kurátorát kérdeztük.

Jelentős segítséget kapnak a munkájukhoz azok a múzeumpedagógusok, akik hátrányos helyzetű látogatókkal foglalkoznak. A Múzeumi iránytű című kiadványsorozat 16. részeként 2018 novemberében jelenik meg az Esélyt a múzeummal – Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című módszertani kézikönyv, amelyben rengeteg gyakorlati példával szolgálnak a téma szakértői.

Stanley Jordan amerikai jazzgitáros és zeneszerző, aki különleges, zongoraszerű kétkezes tapping technikájáról híres, november 17-én a Müpában ad koncertet. A zenész a Meeting Stanley Jordan című esten két hazai ütőhangszeres művésszel, a tHUNder Duóval kiegészülve kápráztat el sokoldalú tehetségével, virtuóz játékával.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma