Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.04.13

Dresch Mihály Quartet, Oláh Kálmán Szextet, Dés András Trió – csak egy pár név a zenekarok közül, amelyeknek Szandai Mátyás tagja volt. A zenész a magyarországi jazzélet szinte minden neves előadójával dolgozott már együtt, és számos ismert külföldi művésszel is zenélt egy színpadon. Április 16-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatja be első saját albumát a Szandai Mátyás Quartettel. Interjú.

szandai_matyas_c_csendes_krisztina
Fotó: Csendes Krisztina

Európa közel minden országában koncertezett, ám 8 évvel ezelőtt Franciaországba költözött. Miért Párizsra esett a választása?

Korábban még soha nem laktam külföldön, szerettem volna kipróbálni, milyen az élet a komfortzónámon kívül. Párizsban éltek zenészek, akikkel játszottam Budapesten vagy Franciaországban: közéjük tartozott például Archie Shepp, akitől nagyon sokat tanultam a zenéről és a zenészlétről egyaránt. Mivel koncerteztem már Párizsban, volt rálátásom az itt zajló eseményekre, és kíváncsi voltam, hogy milyen a zenészélet ebben a városban. Klasszikus zenei végzettségem van, de játszom jazzt és népzenét is, a zenére pedig globálisan tekintek: rengeteget tanulok minden műfajból, amit kipróbálhatok, és minden zenésztől, akivel van lehetőségem játszani. Nincsenek receptek, vagy ha vannak, azok bezárják az embert. Engem kinyit, ha új tapasztalatokat szerezhetek, valamint építi a zenei és a személyiségfejlődésem.

Hogy változott meg a városról alkotott képe?

Sok emberben, többek közt bennem is volt egy romantikus nosztalgia: Párizsról mindenkinek egyből a 19. század végi impresszionista festők és zeneszerzők jutnak eszébe. Manapság ez a hangulat már csak nyomokban található meg, nagyon erős viszont a nemzetköziség és a változatosság: a világ különböző pontjairól érkező zenészek gyűlnek össze a városban. Párizs egy igazi találkozási pont, ami utat nyit a párbeszédnek és a tapasztalatszerzésnek. Amikor turistaként jártam Párizsban, megfogott a város pezsgése: leülni egy kávéra, egy jó étteremben megenni egy finom francia ételt, körbenézni a múzeumokban és a történelmi helyszíneken. Pár héttel a kiköltözés után azonban megváltozik a nézőpont, és a város hirtelen „túlélőtereppé” alakul át. Rá kellett jönnöm, hogyan tudok megélni, ugyanakkor folytatni a zenei pályámat is – ez a kezdetekben nagy kihívás volt.

szandai_matyas_csendes_krisztina
Fotó: Csendes Krisztina

Magyar zenészként milyen fogadtatásban részesül, amikor külföldön játszik?

A zenésztársaim egy része járt már Magyarországon, vagy játszottam is velük korábban, de persze vannak, akik csak annyit tudnak, hogy Magyarország valahol messze, Kelet-Európában található. Nem kell feltétlenül előzetes kép ahhoz, hogy az ember jóindulatúan tudjon befogadni valamit vagy valakit. A zenészek többet utaznak, a szakmához is hozzátartozik a nyitottság, kíváncsiság, meghallgatjuk a másikat – a zenéjét és a mondanivalóját is. Az együtt zenélés egy kollektív dolog, ami csak úgy működhet, ha elfogadjuk, amit a másik játszik. A zene nyelve univerzális: az ember elmehet a világ bármely pontjára, és zenélhet együtt másokkal – de csak akkor, ha a zenészek nyitottak a másik kultúrájára.

Jelenlegi formációja, a Szandai Mátyás Quartet Párizsban állt össze. Nelson Veras brazil származású gitárossal, a kubai tenorszaxofonossal, Ricardo Izquierdóval és a francia autodidakta dobossal, Fabrice Moreau-val játszanak együtt. Négy zenész négy különböző országból – mit tesz hozzá a közös munkához, hogy mindannyian más kultúrából érkeztek?

Mindhárom zenésszel játszottam már együtt korábban. Közel állunk egymáshoz, tetszik, ahogy játszanak, hasonló az ízlésünk, tudunk együtt dolgozni, és az érdeklődési körünk is megegyezik. Mindegyiküknek van egy saját hangja, projektje, zenekara, zenei útja, ami nagyon fontos. Sok zenész eljut egy idő után arra a pontra, amikor elkezd komponálni. A zeneszerzés az út, amelynek segítségével keressük a saját hangunkat. Az érzéseinket és a gondolatainkat próbáljuk leírni a szerzeményeinkkel és a hangszereinkkel, ugyanúgy, ahogy az irodalomban vagy más művészeti ágakban alkotók teszik.

btf_190416_szandai_matyas_quartet_c_csendes_krisztina
Fotó: Csendes Krisztina

Mik azok a közös pontok, amelyeknek köszönhetően a négy karakteres zenei világ a lemezen és a koncerten találkozik?

A közös nevezőt a dallamaim, a kompozícióim, a leírt anyagok biztosítják, amelyek irányt adnak az improvizációknak. Nekem az az érdekes ebben a felállásban, hogy a zenészek a kiindulópontot felhasználva hogyan tudnak elrugaszkodni, mit tudnak hozzátenni, melyek azok az impulzusok, amelyek kiváltanak belőlük új zenei ötleteket. Amellett, hogy a kompozícióim is összetettek ritmikailag, mindhárom zenésznek van egy nagyon erős ritmikai világa. Ha egyszerűbb dallamokat játszunk is, ők absztraktabb dimenziókba tudják helyezni azokat. Az egység pedig a négy együtt játszó zenész kreativitásából születik meg, erre ráerősítenek a közös tapasztalatok és a lakhelyünk, hiszen mind a négyen Párizsban élünk.

Számos együttes tagjaként zenélt az elmúlt években. Miért döntött úgy, hogy itt az ideje saját zenei elképzelései megvalósításának?

Miután kiköltöztem Párizsba, a zenei élettel való megismerkedés, a keresés sok időt és energiát vett el, nem volt elég időm saját szerzeményekkel foglalkozni. A komponálás nagyon régóta érdekel, korábban is írtam számokat, amelyek megjelentek különböző lemezeken. Mostanra gyűlt össze annyi anyag, ami kitesz egy teljes albumot, és a Budapest Music Center felajánlotta, hogy kiadná a lemezt – minden összeállt, és ez egy óriási dolog az életemben.



A lemez a Sadhana címet kapta. Mit jelent a szó, és miért választotta az album címeként?

Szeretem ennek a szónak a hangzását és jelentését is. A sadhana egy szanszkrit szó: gyakorlatot jelent, amit mindennap elvégzünk, és épít minket lelkileg, fejlődik tőle a személyiségünk. A zene ilyen mindennapos gyakorlat számomra, amelynek a fizikai cselekvésen túl van egy spirituális iránya is, fejleszti a jellemet. A zene olyan, mint egy jó pszichológus: megmutatja, hogy mik azok a személyiségjegyek, amelyek az erősségeid, és min kell még dolgoznod.

2011 óta, vagyis 8 év alatt 27 lemezfelvételt készített. Van ideje néha pihenni is?

Akkor tudok igazán kikapcsolódni, ha van időm pár napot a családommal lenni, akár otthon, utazáskor vagy amikor hazamegyünk Magyarországra. De számomra a zene is pihenés. Ha sokáig játszom egy stílust, akkor kikapcsolódásként hallgatok valami mást. Jazz után gyakran veszek elő klasszikus zenét, népzenét, vagy elolvasok egy könyvet. Az új lemez címe ezért is lett „gyakorlat”: ha egy zenész imádja a munkáját, meg szeretne élni belőle, és sok mindent megtesz azért, hogy ezen az úton maradhasson, akkor a zenélés egy mindennapos gyakorlat számára – ugyanúgy, ahogy mások megöntözik a virágokat a kertben, vagy leviszik a kutyát sétálni. Én döntöm el, hogy mit és mennyit játszom, de mindenképp játszanom kell: ez a kötelező szabadság a zenében.

 

Az eredeti interjú a Budapest Tavaszi Fesztivál blogján, a btf.blog.hu-n jelent meg.

Roma_nok_kultura_banner_002

_D0A2911_Copy

2019.06.24

A Fausttól a Szívlapátig című irodalmi segédkönyv azoknak a középiskolai tanároknak készült, akik szeretnének kicsit kiszakadni a kerettanterv merevségéből és friss, élő irodalmi szövegeken keresztül akarják közel hozni a nagy klasszikusokat a diákjaik számára. A kötet elemzései az irodalom jelenvalósága, életszerűsége mellett teszik le a voksukat.

Dobokay_werk_2

2019.06.24

Az előző századokban sokat kísérleteztek a látható világ fotografikus leképezésével. Az ezüst-halogenidek fényérzékenységének felismerése vezetett idővel a fényképezés létrejöttéhez. Ag, az ezüst vegyjele a címe Dobokay Máté Capa Központban látható kiállításának, amely a művész vegyészi és filozófusi kísérletezését mutatja be.

Kahlo_7

2019.06.23

Frida országa – Guillermo Kahlo mexikói fotográfiái címmel nyílt kiállítás június 22-én a Műcsarnokban. A 20. század első három évtizedében a Magyarországhoz hasonló gazdasági fellendülést megélt Mexikó épületeit dokumentáló fotós öröksége lánya, Frida Kahlo világhírű festőművész életművét is meghatározta.

Az együttműködés részeként megvalósult egy, a Budapesti Wagner-napok díjnyertes, új arculatát visszatükröző installáció.A Wagner nevének betűit formázó installáció az eseménysorozat végéig, június 23-ig tekintető meg a Müpa főbejárata előtti téren.

A Hal négyesben című, kétfelvonásos, zenés krimivígjáték lesz az idei Székesfehérvári Nyári Színház műsorán, amelyet ezúttal is a Feketehegy-Szárazréti Közösségi Központban tartanak. Az előadások július 11. és 14. között lesznek láthatók. Főszereplők: Závodszky Noémi, Tűzkő Sándor, Varga Lili és Ballér Bianka játszik, a rendező: Kozáry Ferenc színművész.

A Megszálottak az elmúlt időszakban két nemzetközi fesztiválon is díjakat nyert. Májusban a Keresztény Filmek Világfesztiválján, Orlandóban nyerte el Fésűs Nelly a legjobb női alakítás díját. Most a film az Alaska Film Awards nemzetközi fesztivál fődíját, az Északi Fény Kirobbanó Tehetség Díja elismerést nyerte el, a jakartai világfesztiválon pedig a legjobb európai film Arany Díjat, Pozsgai Zsolt pedig a legjobb rendezői díjat is megkapta három másik kollégája mellett. A jakartai verseny díjait augusztusban az indonéziai császári városban, Dzsogdzsakartában, több napos ünnepség keretében veheti át a rendező a császári család meghívására.

A Római Magyar Akadémia június 25-én 19.00 órakor Zsigmond Dezső: A Sátán fattya című nagyjátékfilmjével emlékezik meg a 40-es évek egyik legnagyobb magyar tragédiájáról, a Kárpátalján élő magyarság vészkorszakáról, amelyről évtizedekig beszélni sem volt szabad. A Nagy Zoltán Mihály azonos című művéből készült film, Kárpátalja úgynevezett felszabadulás utáni periódusát (1944-45) tárja a néző elé, és a tizenhat esztendős Tóth Eszter sorsán keresztül láttatja a málenykij robot, valamint a szovjet megszállás borzalmait.

Huszonöt helyszínen 80 programmal, 400 fellépővel és kiállítóval várják a vendégeket az ormánsági Bőköz fesztiválon augusztus 22. és 25. között. Fellép mások mellett a Ghymes, Karácsony János, a Talamba Ütőegyüttes, a Hot Jazz Band, a Tárkány Művek vagy a Rudan Joe Akusztik Band, a bőközi helyi jellegzetességeket a települések tájházaiban lehet megismerni. Részletek itt.

Június 28-án a Bujdosó Trió ad koncertet az óbudai Gázlámpa Kioszk teraszán. A Esernyős névre keresztelt helyszín célja, hogy a finom kávék mellett kultúrát is kínálhassanak a különleges hangulatú fő téren.

teraszlive_bujdosotrio_WEB

A Zalaegerszegi Kortárs Művészeti Fesztivál (ZA-KO) előadásával június végén megkezdődik a szabadtéri színházi rendezvénysorozat, a nyár utolsó hónapjaiban pedig zenés produkciókat mutatnak be Kvártélyház udvarán.

Fényfestéseket, fényinstallációkat, utcaművészeti produkciókat tartanak a 4. Zsolnay Fényfesztiválon június 27. és 30. között Pécsett.

Egyebek mellett a III. Richárdot, a Vihart és a Szentivánéji álmot láthatja a közönség a hatodik Nemzetközi Shakespeare Fesztiválon, amelyet június 27. és július 3. között szerveznek meg a vajdasági Cortanovcin.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma