IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2014.05.26
Milojev Zsanett

Németh Róbert UV-festékkel készített installációja üde színfoltja a MODEM-ben megrendezett Szabadkéz című tárlatnak, amelyhez a művész a látogató szívverését és a barokk festészet specifikus befogadási pozícióját is felhasználta. A kiállított tárgy megalkotásának koncepciójáról, a rajz módszerének fontosságáról, valamint a barokk és reneszánsz művészet különbségeiről mesélt az alkotó.

Mit jelentenek számodra a szabadkéz és a rajz kifejezések és módszerek? Mennyire használod őket az alkotásban?

Munkáimban szinte kivétel nélkül használom a rajzot, csak a video munkák esetén nem. Tulajdonképpen a rajz volt, ami a művészi pálya felé irányított már gyerekkoromtól. Mivel nem létezik a Képzőművészeti Egyetemen rajz tanszék, a grafikát választottam.


A rajz határait, lehetőségeit vizsgálom, és nagyon izgalmasnak tartom, ahogy kortárs művészek használják, értelmezik ezt a médiumot. A szabadkéz itt inkább átvitt értelemben használt kifejezés, részben a XX. század folyamán végbement művészeti változásokra utal. A rajz „felnőtt”, a többi művészeti ággal egyenjogúvá, egyenértékűvé vált, kibújt az alárendelt, megkötöttségekkel járó korábbi szerepe alól. Erre a felszabadulásra (is) utal a kiállítás címe.

uvmodem

Hogyan jött a megkeresés a MODEM-től?

2011-ben DLA mestermunkám UV-festékkel készített rajz-installáció volt a Laborban. Iski Kocsis Tibor a tárlat egyik kurátora látta ezt a művemet és ő kért fel a kiállításon való részvételre.


Pontosan hány alkotást láthatunk tőled Debrecenben? Pár szóval bemutatnád őket?

Egy nagyméretű, helyspecifikus installációt készítettem UV-festékkel. Bernardo Strozzi Alvó gyermek című festményét alakítottam át. Több oka volt, hogy ezt a művet választottam ki. Mindenképpen barokk művet szerettem volna felhasználni, mert a reneszánsz után fontos szemléleti változás következett be a képsíkon belüli és a valós tér kapcsolatában. A reneszánsz festmény számára a néző pozíciója sok esetben nem lényeges, hiszen távolabbról és közelről is természethű, a legapróbb részletekig kidolgozott látványt ad. A barokk festmények esetében azonban a legtöbb esetben a messziről fényképszerűnek tűnő részlete k közelről kaotikusak, esetenként absztrakt festményeket idéznek. Tehát nem mindegy, hogy a néző hol áll, fontossá válik a térbeli pozíciója. A reneszánszban ez inkább az anamorfikus képek esetén igaz, hiszen a kiszerkesztett perspektíva ugyan rendelkezik „helyes nézőponttal”, azonban, ha ezt nem tartjuk be, agyunk nagyon rugalmasan korrigálja a látványt. Például Leonardo Utolsó vacsora freskójának a Santa Maria delle Grazie refektóriumában, a helyes nézőpontja kb. 4,5 m magasan van. Az anamorfikus képeknek egy „helyes” nézőpontja van (itt áll össze a kép) és végtelen számú „helytelen”.


Az installáció része egy posztamens, amelyen 2 tenyér formájú fém érzékeli a néző szívverését és ennek megfelelően kapcsolja ki és be az UV-fényt. A néző, aki a kezét az érzékelőkön tartja háttal áll a képnek, így nem láthatja a helyes nézőpontból. Tulajdonképpen, aki lehetővé teszi, hogy mások a helyes nézőpontból láthassák az anamorfikus képet, ő maga nem láthatja azt, csak torzított formában, mondhatnám azt is, hogy „áldozatot hoz”.

Nemeth_Robi_a_Szabadkezen
Németh Róbert

Ebben az installációban több művészeti ág keveredik: festmény volt a kiindulópont, amit grafikai módszerrel alakítottam át rajzzá és installáció lett belőle. A festmény rajzzá történő átalakításához klasszikus grafikai módszert használtam fel: nem egymásra merőleges, hanem egymással párhuzamos vonalak adják ki a tónusértékeket. A rézmetszők a sötét-világos kontrasztkülönbségeket az egymás melletti vonalak vastagításával és vékonyításával hozták létre, így egy bizonyos távolságról nézve, fényképszerű hatást érhettek el. Erre az egyik legismertebb példa Claude Mellan Krisztusa, ahol a középpontból kiinduló egyetlen, spirális vonal írja le a képet.

 

Van-e olyan mester, akinek a kiállításon szereplő munkáját kiemelnéd?

A kiállítás nagy része olyan művekből áll, amelyeket fontos műalkotásoknak tartok. Mivel a tárlat célkitűzése a rajz sokszínűségének bemutatása, minden mű egyedi megközelítést, felfogást vagy anyaghasználatot ad hozzá a kiállítás egészéhez. Emellett dokumentálja a XX. század folyamán végbement változásokat is. Éppen ezért nem szeretnék egyes munkákat kiemelni és valószínűleg szinte az összes művet fel is kellene sorolnom.


Jelenleg milyen projekten dolgozol?

Konkrét projekten most nem dolgozom. Az utóbbi időben főleg installációkat készítek, ezeket pedig felkérésre, egy bizonyos helyre tervezem meg, de jelenleg nincs ilyen felkérésem. Azonban júniusban, Salzburgban részt veszek a Budapest Galéria művészcsere programjában. Azt gondolom, ez nagyszerű lehetőség lesz a tervezésre, új munkák létrehozására.

Kulcsszavak:

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma