Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2014.05.26
Milojev Zsanett

Németh Róbert UV-festékkel készített installációja üde színfoltja a MODEM-ben megrendezett Szabadkéz című tárlatnak, amelyhez a művész a látogató szívverését és a barokk festészet specifikus befogadási pozícióját is felhasználta. A kiállított tárgy megalkotásának koncepciójáról, a rajz módszerének fontosságáról, valamint a barokk és reneszánsz művészet különbségeiről mesélt az alkotó.

Mit jelentenek számodra a szabadkéz és a rajz kifejezések és módszerek? Mennyire használod őket az alkotásban?

Munkáimban szinte kivétel nélkül használom a rajzot, csak a video munkák esetén nem. Tulajdonképpen a rajz volt, ami a művészi pálya felé irányított már gyerekkoromtól. Mivel nem létezik a Képzőművészeti Egyetemen rajz tanszék, a grafikát választottam.


A rajz határait, lehetőségeit vizsgálom, és nagyon izgalmasnak tartom, ahogy kortárs művészek használják, értelmezik ezt a médiumot. A szabadkéz itt inkább átvitt értelemben használt kifejezés, részben a XX. század folyamán végbement művészeti változásokra utal. A rajz „felnőtt”, a többi művészeti ággal egyenjogúvá, egyenértékűvé vált, kibújt az alárendelt, megkötöttségekkel járó korábbi szerepe alól. Erre a felszabadulásra (is) utal a kiállítás címe.

uvmodem

Hogyan jött a megkeresés a MODEM-től?

2011-ben DLA mestermunkám UV-festékkel készített rajz-installáció volt a Laborban. Iski Kocsis Tibor a tárlat egyik kurátora látta ezt a művemet és ő kért fel a kiállításon való részvételre.


Pontosan hány alkotást láthatunk tőled Debrecenben? Pár szóval bemutatnád őket?

Egy nagyméretű, helyspecifikus installációt készítettem UV-festékkel. Bernardo Strozzi Alvó gyermek című festményét alakítottam át. Több oka volt, hogy ezt a művet választottam ki. Mindenképpen barokk művet szerettem volna felhasználni, mert a reneszánsz után fontos szemléleti változás következett be a képsíkon belüli és a valós tér kapcsolatában. A reneszánsz festmény számára a néző pozíciója sok esetben nem lényeges, hiszen távolabbról és közelről is természethű, a legapróbb részletekig kidolgozott látványt ad. A barokk festmények esetében azonban a legtöbb esetben a messziről fényképszerűnek tűnő részlete k közelről kaotikusak, esetenként absztrakt festményeket idéznek. Tehát nem mindegy, hogy a néző hol áll, fontossá válik a térbeli pozíciója. A reneszánszban ez inkább az anamorfikus képek esetén igaz, hiszen a kiszerkesztett perspektíva ugyan rendelkezik „helyes nézőponttal”, azonban, ha ezt nem tartjuk be, agyunk nagyon rugalmasan korrigálja a látványt. Például Leonardo Utolsó vacsora freskójának a Santa Maria delle Grazie refektóriumában, a helyes nézőpontja kb. 4,5 m magasan van. Az anamorfikus képeknek egy „helyes” nézőpontja van (itt áll össze a kép) és végtelen számú „helytelen”.


Az installáció része egy posztamens, amelyen 2 tenyér formájú fém érzékeli a néző szívverését és ennek megfelelően kapcsolja ki és be az UV-fényt. A néző, aki a kezét az érzékelőkön tartja háttal áll a képnek, így nem láthatja a helyes nézőpontból. Tulajdonképpen, aki lehetővé teszi, hogy mások a helyes nézőpontból láthassák az anamorfikus képet, ő maga nem láthatja azt, csak torzított formában, mondhatnám azt is, hogy „áldozatot hoz”.

Nemeth_Robi_a_Szabadkezen
Németh Róbert

Ebben az installációban több művészeti ág keveredik: festmény volt a kiindulópont, amit grafikai módszerrel alakítottam át rajzzá és installáció lett belőle. A festmény rajzzá történő átalakításához klasszikus grafikai módszert használtam fel: nem egymásra merőleges, hanem egymással párhuzamos vonalak adják ki a tónusértékeket. A rézmetszők a sötét-világos kontrasztkülönbségeket az egymás melletti vonalak vastagításával és vékonyításával hozták létre, így egy bizonyos távolságról nézve, fényképszerű hatást érhettek el. Erre az egyik legismertebb példa Claude Mellan Krisztusa, ahol a középpontból kiinduló egyetlen, spirális vonal írja le a képet.

 

Van-e olyan mester, akinek a kiállításon szereplő munkáját kiemelnéd?

A kiállítás nagy része olyan művekből áll, amelyeket fontos műalkotásoknak tartok. Mivel a tárlat célkitűzése a rajz sokszínűségének bemutatása, minden mű egyedi megközelítést, felfogást vagy anyaghasználatot ad hozzá a kiállítás egészéhez. Emellett dokumentálja a XX. század folyamán végbement változásokat is. Éppen ezért nem szeretnék egyes munkákat kiemelni és valószínűleg szinte az összes művet fel is kellene sorolnom.


Jelenleg milyen projekten dolgozol?

Konkrét projekten most nem dolgozom. Az utóbbi időben főleg installációkat készítek, ezeket pedig felkérésre, egy bizonyos helyre tervezem meg, de jelenleg nincs ilyen felkérésem. Azonban júniusban, Salzburgban részt veszek a Budapest Galéria művészcsere programjában. Azt gondolom, ez nagyszerű lehetőség lesz a tervezésre, új munkák létrehozására.

Kulcsszavak:

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

iatp_201819_bwmetro

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma