NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2014.05.26
Milojev Zsanett

Németh Róbert UV-festékkel készített installációja üde színfoltja a MODEM-ben megrendezett Szabadkéz című tárlatnak, amelyhez a művész a látogató szívverését és a barokk festészet specifikus befogadási pozícióját is felhasználta. A kiállított tárgy megalkotásának koncepciójáról, a rajz módszerének fontosságáról, valamint a barokk és reneszánsz művészet különbségeiről mesélt az alkotó.

Mit jelentenek számodra a szabadkéz és a rajz kifejezések és módszerek? Mennyire használod őket az alkotásban?

Munkáimban szinte kivétel nélkül használom a rajzot, csak a video munkák esetén nem. Tulajdonképpen a rajz volt, ami a művészi pálya felé irányított már gyerekkoromtól. Mivel nem létezik a Képzőművészeti Egyetemen rajz tanszék, a grafikát választottam.


A rajz határait, lehetőségeit vizsgálom, és nagyon izgalmasnak tartom, ahogy kortárs művészek használják, értelmezik ezt a médiumot. A szabadkéz itt inkább átvitt értelemben használt kifejezés, részben a XX. század folyamán végbement művészeti változásokra utal. A rajz „felnőtt”, a többi művészeti ággal egyenjogúvá, egyenértékűvé vált, kibújt az alárendelt, megkötöttségekkel járó korábbi szerepe alól. Erre a felszabadulásra (is) utal a kiállítás címe.

uvmodem

Hogyan jött a megkeresés a MODEM-től?

2011-ben DLA mestermunkám UV-festékkel készített rajz-installáció volt a Laborban. Iski Kocsis Tibor a tárlat egyik kurátora látta ezt a művemet és ő kért fel a kiállításon való részvételre.


Pontosan hány alkotást láthatunk tőled Debrecenben? Pár szóval bemutatnád őket?

Egy nagyméretű, helyspecifikus installációt készítettem UV-festékkel. Bernardo Strozzi Alvó gyermek című festményét alakítottam át. Több oka volt, hogy ezt a művet választottam ki. Mindenképpen barokk művet szerettem volna felhasználni, mert a reneszánsz után fontos szemléleti változás következett be a képsíkon belüli és a valós tér kapcsolatában. A reneszánsz festmény számára a néző pozíciója sok esetben nem lényeges, hiszen távolabbról és közelről is természethű, a legapróbb részletekig kidolgozott látványt ad. A barokk festmények esetében azonban a legtöbb esetben a messziről fényképszerűnek tűnő részlete k közelről kaotikusak, esetenként absztrakt festményeket idéznek. Tehát nem mindegy, hogy a néző hol áll, fontossá válik a térbeli pozíciója. A reneszánszban ez inkább az anamorfikus képek esetén igaz, hiszen a kiszerkesztett perspektíva ugyan rendelkezik „helyes nézőponttal”, azonban, ha ezt nem tartjuk be, agyunk nagyon rugalmasan korrigálja a látványt. Például Leonardo Utolsó vacsora freskójának a Santa Maria delle Grazie refektóriumában, a helyes nézőpontja kb. 4,5 m magasan van. Az anamorfikus képeknek egy „helyes” nézőpontja van (itt áll össze a kép) és végtelen számú „helytelen”.


Az installáció része egy posztamens, amelyen 2 tenyér formájú fém érzékeli a néző szívverését és ennek megfelelően kapcsolja ki és be az UV-fényt. A néző, aki a kezét az érzékelőkön tartja háttal áll a képnek, így nem láthatja a helyes nézőpontból. Tulajdonképpen, aki lehetővé teszi, hogy mások a helyes nézőpontból láthassák az anamorfikus képet, ő maga nem láthatja azt, csak torzított formában, mondhatnám azt is, hogy „áldozatot hoz”.

Nemeth_Robi_a_Szabadkezen
Németh Róbert

Ebben az installációban több művészeti ág keveredik: festmény volt a kiindulópont, amit grafikai módszerrel alakítottam át rajzzá és installáció lett belőle. A festmény rajzzá történő átalakításához klasszikus grafikai módszert használtam fel: nem egymásra merőleges, hanem egymással párhuzamos vonalak adják ki a tónusértékeket. A rézmetszők a sötét-világos kontrasztkülönbségeket az egymás melletti vonalak vastagításával és vékonyításával hozták létre, így egy bizonyos távolságról nézve, fényképszerű hatást érhettek el. Erre az egyik legismertebb példa Claude Mellan Krisztusa, ahol a középpontból kiinduló egyetlen, spirális vonal írja le a képet.

 

Van-e olyan mester, akinek a kiállításon szereplő munkáját kiemelnéd?

A kiállítás nagy része olyan művekből áll, amelyeket fontos műalkotásoknak tartok. Mivel a tárlat célkitűzése a rajz sokszínűségének bemutatása, minden mű egyedi megközelítést, felfogást vagy anyaghasználatot ad hozzá a kiállítás egészéhez. Emellett dokumentálja a XX. század folyamán végbement változásokat is. Éppen ezért nem szeretnék egyes munkákat kiemelni és valószínűleg szinte az összes művet fel is kellene sorolnom.


Jelenleg milyen projekten dolgozol?

Konkrét projekten most nem dolgozom. Az utóbbi időben főleg installációkat készítek, ezeket pedig felkérésre, egy bizonyos helyre tervezem meg, de jelenleg nincs ilyen felkérésem. Azonban júniusban, Salzburgban részt veszek a Budapest Galéria művészcsere programjában. Azt gondolom, ez nagyszerű lehetőség lesz a tervezésre, új munkák létrehozására.

Kulcsszavak:

szerzok-gaspar-ferenc

2018.12.16

Ördögvér és más történetek címmel idén jelent meg válogatott kötete. Ifjúsági sorozatokat, történelmi regényeket ír, melyekben idősíkok, izgalmas kalandozás és filozófia keveredik. Janus Pannonius titkos életéről, francia trubadúrokról és kétméteres orosz ügynökökről beszélgettünk Gáspár Ferenc íróval.

Cecilia_korus

2018.12.16

1991 óta december 16-án ünnepeljük a magyar kórusművészet napját. 136 esztendővel ezelőtt ezen a napon született Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző. Az ő munkássága, életműve is rávilágított arra, hogy kiemelten fontos a magyar énekkari és népzenei kultúra ápolása, hagyományaink megőrzése.

Timar_Sara

2018.12.16

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma