NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.04.17

A műgyűjtés világát titokzatosság lengi körül. Egyrészt a szubjektív szempont- és kapcsolatrendszer miatt, ami a gyűjteményeken keresztül kirajzolódik. Másrészt pedig a műkereskedelem izgalmai – árkalkulálás, licitharc vagy műtárgycserék – idéződnek meg. A szentendrei MűvészetMalom legújabb, Publikus magánügyek című tárlata a 1990-es évek művészetét kifejezetten a magángyűjtemények anyagára támaszkodva mutatja be. A látogatók előtt most megnyílnak azon kollekciók kulisszái, melyek egyébként csak szűk kör számára láthatóak.

Kosa_Janos_Hackerek_1996
Kósa János: Hackerek (1996)

A kiállított művek tehát egy nagyon izgalmas időszakban, a rendszerváltás utáni színes, bátor hangú, „felforgató" évtizedben jöttek létre. A rendszerváltás utáni időszak a művészek számára azért volt különösen izgalmas, mert lehetővé vált a cenzúra nélküli, kísérletező, szabad alkotás. Egyre sokszínűbb technikákat használtak, átjárhatóság jött létre műfajok között, és az értelmezési kategóriák is jóval tágabbá váltak. Mindemellett megnyíltak azok a kereskedelmi galériák is, melyek új lendületet és terepet biztosítottak a kortárs műgyűjtés számára. Muladi Brigitta és Schneller János kurátorok több mint 30 gyűjtemény több száz alkotása közül válogatták ki azokat a darabokat, melyek leginkább tükrözik ennek a korszaknak a jellegzetes művészeti törekvéseit.

 

Pinczehelyi_coca.jpg_masolata
Pinczehelyi Sándor: Cím nélkül (Coca), 1999.
Hunya Gábor Gyűjtemény


A rendszerváltás óta eltelt, közel 30 év megfelelő történelmi távlat, és immár lehetővé teszi a szakma számára a kutatását. Tehát a koncepciót egyfajta vitaindító gesztusnak is tekinthetjük, ami megindíthatja a ’90-es évek művészetének szisztematikus feldolgozását. Ezt alapozza meg a kiállítást lezáró idővonal, melyen a korszak fontos művészeti eseményeit és kiállítóhelyeit sorolták fel.

 

Bár a kiállítással nem született meg egy teljes korszakrajz, de megfelelően reprezentálja ezt a művészi szempontból is izgalmas időszakot. A kurátorok munkája egyúttal figyelemfelhívás is arra a jelentős munkára, amit a műgyűjtők végeztek akkoriban és végeznek napjainkban is annak érdekében, hogy a magyar művészet nemzetközi színtéren is méltó helyére kerüljön, hogy lehetővé váljon a kutatásuk, és hogy ezek a fantasztikus alkotások fennmaradjanak a jövő generációi számára is


event_cover
A kiállítás plakátja Szigeti András – Korodi János: 20th Century Box című művével
Forrás: muzeumicentrum.hu

 

Ezt a fontos tevékenységet mutatja az is, hogy számos olyan alkotás is szerepel itt, melyeket közgyűjteményi tárlatok alkalmával rendszeresen kölcsönöznek ezekből a magánkollekciókból. A tárlat kuriózuma továbbá az, hogy a köz- és magánygyűjtemények reprezentálása közötti reláció megfordult, így nem egészítették ki az anyagok közgyűjteményi művekkel.

 

Az akkori fiatal, pályakezdő művészek munkái sok esetben mára már beértek, elismertségre tettek szert, és igen keresetté váltak. Tehát az eltelt idő immár igazolja a gyűjtők egykori merészségét és választását.


A tárlat három tematikus részből áll. Az első egységben olyan médiumtudatos alkotások találhatók, amelyek a korszak jellegzetességeit, például a reklámplakátok vizuális világát értelmezték újjá. Itt látható Nagy Kriszta: Kortárs festőművész vagyok (1998) című műve, melyet óriásplakát formájában a Lövölde téren is bemutatott.


1998_kortarsfestomuvesz_kicsi
Nagy Kriszta: Kortárs festőművész vagyok (1998)


A második egység alkotásai a művész és a művészet új szerepeit és új témáit jeleníti meg – a nemi szerepek és társadalmi jelenségek vagy a magaskultúra és a popkultúra párbeszéde kerül előtérbe. A festészet új útjait reprezentáló teremben a műfaj sokszínűségéből kaphatunk benyomásokat a mára már megkerülhetetlen alkotók – többek között Fehér László, Bullás József, Kósa János vagy Szűcs Attila – műveiből. A korszak neves alkotóinak portréi – Kupcsik Adrián megfogalmazásában – végigkísérnek minket a lépcsőfordulókban is.


A harmadik egység a továbbélő neoavantgárd és a posztmodern kapcsolatát mutatja be. Itt láthatóak Pinczehelyi Sándor képei és objektjei vagy Szentjóby Tamás: TMPU – az a Szabadság lelkének szobra című emblematikus műve. A Szentendréhez szorosan kötődő, Vajda Stúdiós alkotók – efZámbó István, feLugossy László, Földi Péter – műveiből álló blokk pedig kiemelt részt kapott a kiállításban.


Szentjoby
Szentjóby Tamás: TMPU – az a Szabadság lelkének szobra


A gyűjtők, művészek és a műalkotások között meghúzódó személyes történetek felvillantása hiányzik a bemutatóból. Pedig ezek a mozzanatok fűszereznék meg igazán és tennék egészen személyessé a látottakat. A falszövegek szaporítása helyett ezt az űrt a kiállítás köré szervezett tárlatvezetések alkalmával pótolják a szervezők. Az eseményeken kiállító művészek és maguk a gyűjtők osztják meg emlékeiket és történeteiket a ’90-es évek művészetéről. Ezeken a programokon lesznek még inkább tetten érhetőek azok a magánügyek, melyek most publikussá váltak, és akár a látogatók műgyűjtésre irányuló kedvét is ösztönözhetik.


A kiállítás 2019. május 12-ig tekinthető meg a szentendrei MűvészetMalom kiállítótereiben.


Sipos Tünde

Monos

2019.09.21

Alejandro Landes brazil rendező Monos című háborús drámája kapta a legjobb filmnek járó Pressburger Imre-díjat szombaton a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díjkiosztó gáláján.

MNSZ_Luxemburg_grofja

2019.09.21

Szeptember 21-én ünnepeljük a magyar dráma napját. Ebből az alkalomból ajánlunk néhányat az új színházi évad bemutatóiból, melyek között filmek és klasszikus nagyregények adaptációi, illetve zenés produkciók is szerepelnek.

20191019_felediproject_szentpaliroland_szecsodibalazs

2019.09.21

A CAFe Budapest arra kérte a fesztivál fellépőit és alkotóit, hogy állítsanak össze egy különleges virtuális időkapszulát, és pakolják bele mindazt, amit szívesen megőriznének az utókor számára. Ezúttal Szentpáli Roland zeneszerzőt kérdezték, aki október 19-én ad koncertet a Müpa Fesztivál Színházában.

Függök ezen a zord élet-párkányon címmel tart szeptember 23.-án, hétfőn 18:00 órától Ady-estet a Petőfi Irodalmi Múzeumban Bogdán Zsolt Jászai Mari-díjas és kétszeres UNITER díjas Érdemes művész, az erdélyi színjátszás kiemelkedő tehetségű színművésze, a kolozsvári társulat tagja.

A Pozsonyi úti Református Templom altemplomának felújított színpadán szeptember 22-én 19 órától láthatja a közönség Pozsgai Zsolt múltidéző darabját. A Mátyás és Janus című dráma Magyarországon játszódik 1472-ben. Mátyás király régen látott hatalommá növeli az országot. És ekkor váratlanul kitör egy lázadás. Janus Pannonius, a király egyik legkedvesebb barátja és Vitéz János, aki Mátyás nevelője volt, szövetkezik ellene.

A beszélgetős, felolvasó színházzal is kiegészített sorozat a Nemzeti Galéria C épületében lesz. A szezon első estjét szeptember 24-én tartják. Az irodalmi est középpontjában az őszi, szüreti időszak és a bor áll.

Az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek elmondta, hogy Magyarország és Montenegró szeretné megerősíteni kulturális, oktatási, egészségügyi és tudományos kapcsolatait. A mostani út előzményeként néhány hónapja az illetékes montenegrói tárcavezetők Budapestre látogattak, ahol már vázolták az együttműködési lehetőségeket. Kásler Miklós áttörőnek nevezte a podgoricai megbeszéléseit. Aleksandar Bogdanovic művelődési miniszterrel abban állapodtak meg, hogy Magyarország aktívan részt vesz a montenegrói filmipar kialakításában, valamint hogy szorosabbra fűzik a kapcsolatot az előadóművészet, a magaskultúra, a népzene, a néptánc, a fordítások és a művészcserék területén. Podgorica számít arra, hogy montenegrói-osztrák-magyar együttműködésben a közös történelmi építészeti emlékeket, kegyhelyeket, illetve az épített kulturális örökséget ápolni tudják, azaz a megóvást, a restaurálást és a fenntartási feladatokat a továbbiakban egymással összehangolnák az országok.

A Vers – mindegy kinek sorozat első videóját, amelyben az előadóművész Ady Endre Áldásadás a vonaton című költeményét szavalja el, két hét alatt több mint 120 ezren nézték meg a Facebookon. A sorozatban Lutter Imre klasszikus és kortárs költők ismert, vagy kevésbé ismert verseit egyedi hangvételben, filmes eszközökkel fűszerezve adja elő. Minden versfilmhez készül egy beszélgetés is, amelyben Lutter Imre Vlasits Barbara színésznővel osztja meg gondolatait az elmondott költeményekről.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

beatles-weekend-festival-2019-20190707151410-crop

Díjátadóval, nyílt próbákkal, színházi előadásokkal, kulisszajárásokkal ünneplik a színházak országszerte és a határon túl is a magyar dráma napját a hétvégén.

Szeptember 26-án 19.00-kor a MOM Kulturális Központban ad koncertet Sebestyén Márta. A műsoron felcsendülő dalok évszázadokon és népeken ívelnek át, írott forrásokból és a szájhagyomány gazdag tárházából egyaránt merítve.

Koncertekkel, családi, gasztronómiai és művészeti programokkal várják az érdeklődőket szeptember 27. és 28. között a Bartók Béla úton az Eleven Ősz fesztiválon, amelynek középpontjában idén a digitális kultúra áll.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma