2018.11.09

Az első fesztiválsikerek és az Oscar-nevezés után november 15-én érkezik a magyar mozikba a Ruben Brandt, a gyűjtő című egész estés magyar animációs film, amely zsánerét tekintve akcióthriller, de egyúttal összművészeti alkotás: képzőművészeti, filmes és zenei road-movie.

„Olyan filmet akartam készíteni, ami után be kell ülni egy kávézóba és megbeszélni valakivel a látottakat” – mondta el Milorad Krstic, a film rendezője, forgatókönyvíró, látványtervező az MTI-nek adott interjúban. A Szlovéniában született, szerb származású festőművész Milorad Krstic a rendszerváltás óta él Magyarországon. My Baby Left Me című rövid animációja 1995-ben Ezüst Medve-díjat nyert a Berlinalén. A Ruben Brandt, a gyűjtő az első egész estés animációs filmje, amely a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával, 1,18 milliárd forintos költségvetéssel készült.


Ruben1

 

A filmben tucatnyi filmtörténeti utalás, több mint 50 képzőművészeti alkotás és 90 zenedarab szerepel. A Ruben Brandt univerzumában a főszereplők mellett 33 mellékszereplő karakter és 400 egyéb, egyedi karakter jelenik meg – sorolta Kurdy-Fehér János, a film egyik producere a vetítés után a munka nagyságát hangsúlyozva. Miskolczi Péter producer kiemelte, hogy „fantasztikus stáb dolgozott a filmen”. Az alkotás eddigi sikerei között említette az európai fesztiválszerepléseket, valamint azt, hogy a Sony Pictures Classics, a produkció amerikai forgalmazója révén a Ruben Brandt az egész estés animációs Oscar-kategória 25 nevezettje közé került. A Sony emellett az animációs filmek Annie-díjára is 8 kategóriában nevezte a filmet.

 

„Az volt a legfontosabb, hogy ne legyen unalmas, hogy a néző ezt a másfél órát végig élvezze. Nincs benne filozófia, akcióthrillert akartam, aminek egy másik rétegében persze megjelenik a művészet. De ha valaki nem tudja kicsoda Eisenstein, Hitchcock, Trantino és Kuroszava vagy Andy Warhol és Manet, ha nem ismeri ezeket rendezőket és művészeket, akkor a történet ragadhatja magával” – fogalmazott Milorad Krstic. „Festő vagyok, rajzolni, festeni, fotózni, könyvet vagy színházi látványt alkotni a szenvedélyem. Nem telik el nap anélkül, hogy ceruzát fognék” – mesélte. Amikor nyolc éve felmerült benne az egészestés animációs film ötlete, a nap mint nap készített filmjelenet-rajzai nyomán egyszerű krimi bontakozott ki.


Ruben2

 

„Kezdettől tudtam, hogy Ruben Brandt lesz a főhős, aki Rubensről és Rembrandtról kapta a nevét, tudtam, hogy sorozatrablás is lesz a filmben, de a művészetről akartam beszélni, ezért került a képbe a múzeumrablás, és hogy még érdekesebb legyen, ne a pénz miatt csinálják, hanem mert muszáj: a rémálmok miatt, amelyek a híres festményekkel kapcsolatosak. Azt gondoltam, Velazquez kis infánsnője legyen olyan veszélyes, mint egy zombie, és Botticelli Vénusza legyen rémálom” – fejtette ki.

 

Ruben Brandt (Kamarás Iván), a rémálmokkal küzdő pszichoterapeuta megmentésére páciensei szövetkeznek a modigliánisan hosszú nyakú, femme fatale, Mimi (Hámori Gabriella) vezetésével: egymás után elrabolják a világ nagy gyűjteményeiből az összes kínzó festményt. A rablássorozat miatt azonban Kowalski, a magándetektív (Makranczi Zalán) és az alvilág is nyomukba ered. A picassósan elrajzolt figurájú hősök története a 4K felbontású filmen nagyszerű audiovizuális kalandot nyújt a számtalan filmes, művészettörténetei és zenei utalás közepette. A Ruben Brandt zeneszerzője Cári Tibor több eredeti, saját szerzeményével, de a film zenei válogatását Milorad Krstic végezte. A rendkívül színes, a klasszikusoktól a kortárs könnyűzenéig terjedő skálán Honegger, Sztravinszkij és Mozart mellett popszámok és népdalok is felhangzanak, köztük a Kis kece lányom. Utóbbit Richard Bona énekli Snétberger Ferenc gitárkíséretében egy Budapesten készült felvételről.


 

 

A Kowalskit megszólaltató Makranczi Zalán számára az volt a legnagyobb élmény, hogy miközben karakterét úgy kellett megszólaltatnia, mintha nem is rajzfilmfigurát szinkronizálna, a filmvásznon futó képektől néha valóságos kultúrsokkot kapott. „Még a viszkispohárban úszó jégkocka is Hitchcock formájú volt” – magyarázta a színész, aki először dolgozott egészestés animációs filmben. Először a produkció angol szinkronja készült el, mivel a filmet nemzetközi forgalmazásra szánták, és a karakterek szájmozgása is az angol szöveghez igazodott, Makranczi ezt követően kapcsolódott a munkába Kowalski magyar hangjaként. „Nagyon izgalmas úgy dolgozni, hogy az ember lát egy szürreális képet, ehhez jön a hang, a kettő együtt pedig egy harmadik jelentést kap” – idézte fel hozzátéve, hogy szereti azt a film noiros stílust, amely a karakteréhez fűződik.

 

„Arra számítok, hogy a film annyira behúzza az embert, hogy önmagában is működik, de aki kicsit jártasabb a művészetekben, annak külön vizuális orgia lesz az egész, mivel a filmkockákon a legapróbb részlet is valamilyen idézet egy festményből vagy filmből” – vélte a színész. Milorad Krstic az MTI-nek arról is beszélt, hogy már egy újabb egészestés animációs film terve foglalkoztatja, amely azonban kifejezetten gyerekeknek készülne. „A címe Mumus. Családi film, vér nélküli, de az Indiana Jones kalandjainak izgalmával” – árulta el a rendező.

 

Forrás: MTI

Fotó: port.hu

ki_tudja

2019.01.17

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

Ady

2019.01.17

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

obudai-danubia-zenekar

2019.01.17

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma