2018.11.09

A Nagyváros brand című fotókiállítás megpróbálja felvillantani azt az erős hangulatot, amelyet többek közt Berlin múltjának ikonikus időszakai, helyszínei sugallanak. Sibylle Bergemann az 1970-es, 1980-as években készült kelet-berlini városfotóival, életképeivel, Ute Mahler és Werner Mahler pedig a Külvárosi Mona Lisák portrésorozatával szerepel a kiállításon. A tárlat november 14. és december 3. között a FUGA – Budapest Építészeti Központban A Fotóhónap 2018 keretében látható.

nagyvaros_brand_foto1
Fotó: Nagyváros brand / City brand Facebook-esemény


Berlini múzeumokban, könyvesboltokban és turistahelyeken sétálva világossá válik, hogy a város milyen jól alakította a Fal lebontása óta a saját városképét, imázsát. A meghívásra vagy kíváncsiságból odaérkező, hosszabb-rövidebb ideig a városban dolgozó fotóművészek sorozatait nézegetve egy nagyon határozott és erős anyagot kaphatunk a város múltjának ikonikus időszakairól, helyszíneiről, a város önképéről – a számtalan fellelhető album és kiállítás segítségével. Ez persze fontos a turizmus szempontjából, de ad egy öngerjesztő energiát is a városnak; a Made in Berlin címke a berliniek számára is különleges jelentéssel bír, egy erős hangulati tényező.


Sybille Bergemann kelet-berlini jeleneteit a hetvenes évektől a Fal lebontása utáni időkig, a kilencvenes évek elejéig tartó időszakból válogattuk. Nemcsak a történelem ismeretében megrázó nézegetni ezeket a szomorú és komor képeket egy leigázott és szétszabdalt városról; beletörődött lakóiról, vádló tekintetű vagy groteszk maszkos kisgyerekekről. Lehet egy fotón a szocializmus dicsőségét megörökítő új lakótelepnegyed; az előtérben elszántan gyomláló néni azonnal megkérdőjelezi azt. Mindenféle előzetes ismeret nélkül is érzékeljük a kétértelműséget, az iróniát, a szomorúságot, amelyet Bergemann képes a fotóiba sűríteni.


A kiállításon Ute Mahler és Werner Mahler művészektől közös munkájukból, a Külvárosi Mona Lisák című sorozatból válogattunk portrékat. Nagyvárosokban, mint Berlin, Reykjavík, Liverpool, Minszk vagy Firenze fiatal nőket kerestek, akiket érdekesnek találtak és felkérték őket, hogy lakóhelyük környékén lefényképezhessék őket. A hátterek a sokszor egyforma, beazonosíthatatlan elővárosok (amelyek nagy méretben is kiállításra kerültek az arcképek mellett), a lányok öltözete egyszerű, de a klasszikus festményekről ismert kéz- vagy fejtartás és a fekete-fehér színvilág miatt időtlen hatása lesz a hétköznapi portréknak.


Ute-e-Werner-Mahler-Monalisen-der-Vorstadte
Fotó: fuga.org.hu


A Fortepan budapesti városképeinek sikere megmutatja, hogy a mindenki által ismert városi helyek egy adott történelmi korból milyen másnak, ijesztőnek vagy nosztalgikusnak hatnak összevetve az aktuális képpel; egyáltalán, milyen erős emocionális töltettel bír. Különösen igaz ez, ha a bemutatás művészi, vizuálisan erős megfogalmazásban történik.


Budapestről sajnos ilyen tekintetben még nem adtak ki hasonló sorozatot: időnként előkerülnek sorozatok egyes művészek életműve kapcsán, de nem helyspecifikusan vagy tematikusan. A kiállítást ennyiben témaindítónak szánják a szervezők; egy kutatási projektet kezdeményeznek Budapest saját identitásának vizuális kifejezésére. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet alapszakos hallgatóinak kutatási projektje, az Ön itt áll! – Budapest művészeti koordinátái 1968-1993 címmel a városi térhasználatról szól, az ebben az időszakban készült művek; akciók, performanszok, helyspecifikus installációk, videóművek és fotósorozatok felhasználásával.


fortepan
Fotó: Fuga – Budapesti Építészeti Központ Facebook-oldala


Egy képzeletbeli térképre helyezve az alkotások helyszíneit, Budapestnek egy olyan arcát szeretnék láthatóvá tenni, amelyben a városrészek, terek többletjelentést kapnak az ott dolgozó művészek művei miatt; amit fel lehet fedezni és beépülhet a városról alkotott, közös képünkbe.

ki_tudja

2019.01.17

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

Ady

2019.01.17

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

obudai-danubia-zenekar

2019.01.17

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma