GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.11.09

A Nagyváros brand című fotókiállítás megpróbálja felvillantani azt az erős hangulatot, amelyet többek közt Berlin múltjának ikonikus időszakai, helyszínei sugallanak. Sibylle Bergemann az 1970-es, 1980-as években készült kelet-berlini városfotóival, életképeivel, Ute Mahler és Werner Mahler pedig a Külvárosi Mona Lisák portrésorozatával szerepel a kiállításon. A tárlat november 14. és december 3. között a FUGA – Budapest Építészeti Központban A Fotóhónap 2018 keretében látható.

nagyvaros_brand_foto1
Fotó: Nagyváros brand / City brand Facebook-esemény


Berlini múzeumokban, könyvesboltokban és turistahelyeken sétálva világossá válik, hogy a város milyen jól alakította a Fal lebontása óta a saját városképét, imázsát. A meghívásra vagy kíváncsiságból odaérkező, hosszabb-rövidebb ideig a városban dolgozó fotóművészek sorozatait nézegetve egy nagyon határozott és erős anyagot kaphatunk a város múltjának ikonikus időszakairól, helyszíneiről, a város önképéről – a számtalan fellelhető album és kiállítás segítségével. Ez persze fontos a turizmus szempontjából, de ad egy öngerjesztő energiát is a városnak; a Made in Berlin címke a berliniek számára is különleges jelentéssel bír, egy erős hangulati tényező.


Sybille Bergemann kelet-berlini jeleneteit a hetvenes évektől a Fal lebontása utáni időkig, a kilencvenes évek elejéig tartó időszakból válogattuk. Nemcsak a történelem ismeretében megrázó nézegetni ezeket a szomorú és komor képeket egy leigázott és szétszabdalt városról; beletörődött lakóiról, vádló tekintetű vagy groteszk maszkos kisgyerekekről. Lehet egy fotón a szocializmus dicsőségét megörökítő új lakótelepnegyed; az előtérben elszántan gyomláló néni azonnal megkérdőjelezi azt. Mindenféle előzetes ismeret nélkül is érzékeljük a kétértelműséget, az iróniát, a szomorúságot, amelyet Bergemann képes a fotóiba sűríteni.


A kiállításon Ute Mahler és Werner Mahler művészektől közös munkájukból, a Külvárosi Mona Lisák című sorozatból válogattunk portrékat. Nagyvárosokban, mint Berlin, Reykjavík, Liverpool, Minszk vagy Firenze fiatal nőket kerestek, akiket érdekesnek találtak és felkérték őket, hogy lakóhelyük környékén lefényképezhessék őket. A hátterek a sokszor egyforma, beazonosíthatatlan elővárosok (amelyek nagy méretben is kiállításra kerültek az arcképek mellett), a lányok öltözete egyszerű, de a klasszikus festményekről ismert kéz- vagy fejtartás és a fekete-fehér színvilág miatt időtlen hatása lesz a hétköznapi portréknak.


Ute-e-Werner-Mahler-Monalisen-der-Vorstadte
Fotó: fuga.org.hu


A Fortepan budapesti városképeinek sikere megmutatja, hogy a mindenki által ismert városi helyek egy adott történelmi korból milyen másnak, ijesztőnek vagy nosztalgikusnak hatnak összevetve az aktuális képpel; egyáltalán, milyen erős emocionális töltettel bír. Különösen igaz ez, ha a bemutatás művészi, vizuálisan erős megfogalmazásban történik.


Budapestről sajnos ilyen tekintetben még nem adtak ki hasonló sorozatot: időnként előkerülnek sorozatok egyes művészek életműve kapcsán, de nem helyspecifikusan vagy tematikusan. A kiállítást ennyiben témaindítónak szánják a szervezők; egy kutatási projektet kezdeményeznek Budapest saját identitásának vizuális kifejezésére. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet alapszakos hallgatóinak kutatási projektje, az Ön itt áll! – Budapest művészeti koordinátái 1968-1993 címmel a városi térhasználatról szól, az ebben az időszakban készült művek; akciók, performanszok, helyspecifikus installációk, videóművek és fotósorozatok felhasználásával.


fortepan
Fotó: Fuga – Budapesti Építészeti Központ Facebook-oldala


Egy képzeletbeli térképre helyezve az alkotások helyszíneit, Budapestnek egy olyan arcát szeretnék láthatóvá tenni, amelyben a városrészek, terek többletjelentést kapnak az ott dolgozó művészek művei miatt; amit fel lehet fedezni és beépülhet a városról alkotott, közös képünkbe.

plakat003

344
2019.03.20

Az élet házai | Halhatatlan zsidó temetők címmel nyílik kiállítás Klein Rudolf fotóiból a Műcsarnokban március 22-én.

V_4

2019.03.20

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

hamvas-bela-e1549532080781

2019.03.19

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

Április 11-én mutatják be a magyar mozikban a Virágvölgy rendezőjének új filmjét, a Kilenc hónap háborút. Az alkotás egy kárpátaljai magyar fiú történetét meséli el az ukrán-orosz fegyveres konfliktus árnyékában. A 24 éves Jani bevonul a katonaságba, és az életét is kockára teszi, hogy megtapasztalja a függetlenséget. Hamarosan az első vonalban találja magát, miközben anyja számolja a napokat hazatérésééig. A film világpremierjét a Szarajevói Filmfesztiválon tartották, ahol a dokumentumfilmes versenyprogramban elnyerte a zsűri különdíját.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

Az élet házai | Halhatatlan zsidó temetők címmel nyílik kiállítás Klein Rudolf fotóiból a Műcsarnokban március 22-én.

344

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma