GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.08.11

Nemcsak a tűzijátékot érdemes várni augusztus 20-án! Minden évben ilyenkor rendezik meg a Mesterségek Ünnepét a Budavári Palotában. Idén augusztus 17. és 20. között vár az ország legnagyobb népművészeti fesztiválja, amely a hajdani vásárok hangulatát idézi meg. Ilyenkor bárki kipróbálhatja a népi mesterségeket és megcsodálhatja a kézművesek munkáit. Te se hagyd ki!

Idén 32. alkalommal változik a Budavári Palota a kézművesek legnagyobb Kárpát-medencei ünnepévé. A Mesterségek Ünnepén idén is csaknem

 

1000 kézműves mesterrel, több száz fellépővel, egész napos színpadi programmal, a kézműves gasztronómia remekeivel és népi játszóházakkal várják a látogatókat.

 

A majdnem 800 magyar és 150 külföldi mester látványműhelyeiben megismerkedhetünk a szakmák rejtelmeivel – írják a mestersegekunnepe.hu-n.

 

20160818-83


Idén kiemelt téma a népi mesterségek egyik legősibb ága, „a szövés és a fonás, eredete a történelem előtti időkre nyúlik vissza. Erdélyből még a gyári termékek sem tudták teljesen kiszorítani a paraszti szövőszékeket, s még mindig akad falusi ház, ahol, főleg télen, csattog az osztováta. Háznál készül többek között a subaszőnyeghez hasonló, puhára ványolt, vastag, meleg gyapjútakaró, a cserge. Gyapotból, kenderből és lenből vagy ezek elegyes anyagából hímes törülközőket, abroszokat, futókat, szedettes falvédőket, kispárnákat, sodrott gyapjúból szőnyeget szőttek. A szövés legkorábbi, máig virágzó formája a fonás, ami vesszőből, gyékényből, szalmából vagy csuhéból kivitelezhető minden más eszköz nélkül. Vesszőből kosarat és tárolóedényeket, szalmából kalapot, táskát, csuhéból széktámlát és ülőkét, gyékényből szőnyeget, falvédőt fontak. A szőtteseket a kezdetektől díszítő motívumokkal látták el, ezeket a szimbólumokat a népművészet ma is használja. Hajdan a rituális célra szolgáló szövetet ékesítették, ma már csupán, mint díszítmények szerepelnek a nép mindennapi használatra szánt tárgyain.

 

A fonó a régi falusi élet egyik legfontosabb közösségi helyszíne volt, ahova az öregek és fiatalok az őszi betakarítástól a farsang végéig összegyűltek, és a kenderszöszt kalákában fonallá fonták.

 

A Mesterségek Ünnepe szövő műhelyeiben mutatják be a népi szövés és fonás sokszínűségét, és formagazdagságát. Megismerkedhetnek a különböző alapanyagokkal és szövési technikákkal, a kenderfonás fortélyaival, a szövőszéken való szövessel, a guba-, a szalag-, és a szőnyegszövéssel, de lesz rokkán fonás és hajfonás is” – olvashatjuk a Mesterségek Ünnepe oldalán.

 

20160819-6


A 800 magyar mester mellett a fesztivál évek óta vendégül lát külföldi kézműveseket. Idén is több országból: Iránból, Üzbegisztánból, Kazahsztánból, Kirgizisztánból, Türkmenisztánból, Mongóliából és Kínából érkeznek résztvevők a fesztiválra. Különleges kaland lesz találkozni többek között a tradicionális kínai batikolással, a Miao hímzéssel és a Miao ezüstmívességgel a Mesterségek Ünnepén. De ha ez nem volna elég,

 

a híres kínai teaszertartás évezredekre visszanyúló hagyományaival is meg lehet ismerkedni.

 

Gongfu Cha-nak nevezik azt tradicionális kínai teaszertartást, amely során a teát apró agyag kannában, rövid főzési szakaszokban készítik el. A Ming dinasztia (1368-1644) idejéből származó, mára az egész világon elterjedt teafőzési módszerről azt tartják, hogy kiemeli a tea legjobb ízét. Minden tradícionális szertartás lényege a belső értékek felemelése. Fontos ügyelni a sorrendre, a pontos mozdulatokra, amik valódi szertartásosságot kölcsönöznek a teázásnak.

 

20160818-139


Idén a Családok Éve tiszteletére még nagyobb hangsúlyt kapnak a családi programok, például a „Mesterségek apáról fiúra” programelem részeként olyan több generációs kézműves dinasztiák mutatkoznak be, ahol élő módon történik a hagyomány átadása. Találkozhatunk többek között egy olyan csizmadia dinasztiával, ahol immár három generáció dolgozik együtt, műhelyükben kizárólag kézi munkával készülnek a lábbelik, ugyanolyan technikával, és szerszámokkal, mint száz évvel ezelőtt.

 

A négy nap során fellépnek hazánk legkiválóbb zenészei, énekesei, mesemondói, valamint táncosai is. Ha a részletes színpadi programot szeretnéd elolvasni, kattints IDE!

 

Forrás és fotó: mestersegekunnepe.hu

plakat003

VILTIN_Galeria_Ceci_nest_pas_une_photo_Gerber_Pal

2019.03.25

A művészet történetét végigkísérik a médiummal, illetve a műfaji határokkal való kísérletezések. Az elmúlt pár évtizedben a fotografikus kép jelenléte egyre dominánsabb lett, a kortárs művészeti alkotások között is egyre több a fotó, illetve a fotó alapú, vagy azt felhasználó műtárgy. A VILTIN Galéria Ceci n'est pas une photo kiállításán a fotográfia képzőművészeti alkalmazása áll a középpontban.

Sopotnik_Fahejas

2019.03.25

Nagyon izgalmas dolgok történnek a fiatal irodalom életében – mondja a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Sopotnik Zoltán író, költő, szerkesztő. Meseírásról, Nógrád megye valódi helyéről, Tatabánya kulturális életéről és a pályakezdő írókról is beszélgettünk vele.

Kondor-Bela-fej-1960_r

2019.03.25

Kondor Béla művészete „az igaz színt öltő emberi arc művészete” – írta róla Németh Lajos kritikus. A Miskolci Galéria a modern magyar művészet stílus- és iskolateremtő mesterének monotípiáiból, festészeti és grafikai tevékenységének határán elhelyezhető műveiből mutat be egy közel 50 darabos válogatást. A június 8-ig látható tárlat címe Kondor emblematikus munkájára, a Valaki önarcképe sorozatra utal.

2019. nyarán 280 magyar cserkész utazik az Egyesült Államokban megrendezendő 24. Cserkész Világtalálkozóra. A magyar kontingens közel két éve készül, hogy a résztvevők a legtöbbet hozhassák ki a 40 000 fős táborból. A szervezet célja, hogy megismertessék a fiatalokkal a cserkészet nemzeteken átívelő hagyományát, és olyan képességekkel ruházzák fel őket, amelyeket a jövőben is hasznosíthatnak mindennapi életükben. A következő alkalommal West Virginia állam ad otthont a multikulturális eseménynek.

Korniss Péter fotográfus életművének négy szakaszát áttekintő kiállítás nyílik Változás címmel április 10-én a római Museo di Roma in Trasteverében. A négy szekcióból álló kiállítás azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek a művész életművének legfontosabb szellemi ívét adják. A tárlat több mint fél évszázadot fog át az erdélyi Szék falu első táncházas képeitől (1967) az Erdélyi asszonyok Budapesten című fotósorozatig (2014-17), a látogató elé tárva a társadalmi változásokat elemző, majd abból saját képi világát megteremtő fotográfus pályáját.

A Magyar Levéltárosok Egyesülete minden évben kiosztja az Év Levéltári Kiadványa díjat. A Levéltári adatbázisok online hozzáféréssel kategóriában idén a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Párt-Állam-Párt című, közös adatbázisa ért el első helyezést.

Öt ismeretlennek észrevétlenül sikerült felakasztania egy portrét a Kreml mellett lévő Állami Történeti Múzeumban. Kedden egy csaknem teljesen meztelen férfi vonult végig a moszkvai Tretyjakov Képtár kiállítótermein, magára vonva a látogatók figyelmét, ezalatt egy társa titokban apró műalkotásokat helyezett el szerte a galériában. A múzeum szerint modern művészek performanszáról volt szó. Vasárnap a történeti múzeumban ismeretlenek az utolsó cár, II. Miklós feleségét ábrázoló portrét akasztottak a falra észrevétlenül. A csoport egyik tagja elvonta a teremőr figyelmét, a többiek pedig kifüggesztették a portrét, amelynek a kerete is alig ütött el a többiétől.

A magyar származású Henrik Szanto műve, a kilenc y betűt tartalmazó Hyppytyynytyydytys érdemelte ki a legszokatlanabb könyvcím díját a vasárnap zárult lipcsei könyvvásáron. A 30 éves slammer édesanyja finn, édesapja magyar, Németországban született és nőtt fel, jelenleg Bécsben él. A könyvben tizenkét slam szöveg olvasható. A szerző elmondta, hogy a Hyppytyynytyydytys egy műszó, ami finnül azt az örömöt fejezi ki, amikor valaki párnákon ugrál. A legszokatlanabb könyvcímet hatodik alkalommal díjazták a lipcsei könyvvásáron egy online olvasói közösség és a zsűri szavazatai alapján.

Négy izgalmas kortárs észt filmet és egy friss animációs kisfilmekből álló válogatást tekinthetnek meg a filmrajongó érdeklődők a 12. Észt Hét keretében, 2019. március 25. és 29. között. A programsorozat szegedi helyszíne a MASZK Egyesület által működtetett Megálló Közösségi Ház lesz.

The_Little_Comrade

Beszélgetés-sorozat Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval – éves megszakításokkal címmel tartanak irodalmi estet a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban március 26-án 18 órakor, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban március 27-én 17 órakor, valamint a székelyudvarhelyi Gondűző Étterem és Szállodában 28-án 20 órakor.

21. alkalommal rendezik meg a Baranyai Cigányok Tavaszi Fesztiválját március 28. és 30. között Pécsett; a programsorozat keretében jubileumi koncertet, kiállítást és famíves fesztivált is tartanak.

Idén Debrecen is csatlakozik az Irodalom éjszakája programsorozathoz. A budapesti Radnóti Színház és a debreceni Csokonai Színház színészei olvasnak fel huszonkét ország irodalmából március 28-án Terézváros és Debrecen rendhagyó helyszínein. A kortárs irodalmi részleteket összekötő tematika idén a családi fészek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma