782x90_kerilynnwilson_banner_ok

2017.08.11

Az idei Ördögkatlan Fesztivál egyik leginkább várt programját, Krasznahorkai László és Keresztury Tibor beszélgetését augusztus 5-én tartották, ahol a Krasznahorkai-életműről és az író Báró Wenckheim hazatér című művéről, az írásról és az irodalomról esett szó. Krasznahorkai László elmondta: „ha valóban irodalmi, amit művelek, akkor itt a pontot én már nem is igazán tehetném ki”.

IMG_0280
Fotó: Ördögkatlan Fesztivál Facebook-oldala


A beszélgetést Keresztury Tibor nyitotta meg felolvasva egy korábbi Krasznahorkai-életműest felvezetésére írt szövegét. Kiemelte, hogy az író újat hozott a magyar irodalomba proaktív, szórakoztató és sűrítő stílusával, életműnyitánya konzekvens, és a fő paraméterek azóta is változatlannak tűnnek. Írásai „gyászbeszédek a törvényeit vesztett világ előtt”. Az „elveszett fonál” és a végzetesség szövegei. Nincs bennük vigasz és remény, ám annál több empátia.

A bevezetésében Keresztury még kiemelte, hogy a Báró Wenckheim hazatér összefoglalása az életműnek. „Olyan szövegfolyam, [olyan] katartikus mestermű, mely miatt érdemes volt megtanulni olvasni.”

 

A Sátántangót megjelenésekor a kritika makulátlan remekműnek kiáltotta ki (Balassa Péter, Radnóti Sándor), míg a kortársak a Báró Wenckheim hazatért szintúgy. Ez a két méltatás egy ívelt életművet sejtet, ám ez koránt sincs így, az író munkásságában törésvonalak látszanak – kezdte a beszélgetést Keresztury, és felkérte Krasznahorkai Lászlót, hogy tagolja pályáját saját meglátásai alapján.

 

„A pályám szó zavarba hoz.

Nem felelek meg annak a művésztípusnak,

amely az életmű vagy a pálya fogalmával boldogul,

nem tudok elhelyezkedni ebben a szövegmezőben.”

 

20786623_1535873666469078_1314538127_n
Fotó: ordogkatlan.hu


A dicsérő szavakkal nehezen boldogul, mivel saját mércéje szerint sohasem felelt meg nekik – mondta az író. Helyzetét bukottnak érzi, íróként csupán szándékaiban és nem megvalósításban nagymérvűnek.

 

Az írás privát ügy, így a kérdést nem lehet rendesen megválaszolni:

„Irodalmi pályám nincs, csak privát életem, amelynek egyetlen tartalma van.”


Ez egy kétosztatú világ: a megírt és a meg nem írt művek. Az író elmondása szerint megírt műveinek fogadtatása nem volt mindig ennyire egyértelműen dicsérő, hiszen a mindenkori korszak nem tudta hova kapcsolni őt. Mintái nem magyar irodalombeli minták voltak vagy olyan magyar minták, melyek kívül estek az irodalom fősodrán (például Hajnóczy Péter). Ám hozzátette: nem is minták voltak ezek igazán, inkább hatások.

Privát életét osztályozva négy külön korszakot tud kiemelni: a megjelent, a részben megjelent, a részben nem megjelent és a nem papíron megírt dolgok szerint kategorizálna.

 

Fiatal kora óta különösen érzékeny a szavakra. Nagyon erősen megmarad memóriájában minden szöveges jellegű irat. Folyamatosan „mondatokat termel” a hétköznapokban, amelyeket az agya megjegyez. Erre 19 éves kora után kezdett el egyre inkább ráállni a gondolkodása, ekkor dőlt el végleg, hogy nem a zenével fog foglalkozni. Rájött, hogy a fejben gondolkodás nem igényli a szabatosságot, sőt a hosszú mondatokat sem, mivel nincs szükség a pontra – amelyet írásaiban is elkezdett kerülni.

 

„Ha valóban irodalmi, amit művelek,

akkor itt a pontot én már nem is igazán tehetném ki.”


Sosem várta a „múzsa csókját”, mindig mondatok forogtak a fejében, és amelyeket érzékenyebbeknek tartott, azok vonalán indult el.


IMG_0282
Fotó: Ördögkatlan Fesztivál Facebook-oldala

 

„A szavak túlzottan nagy hatalommal bírtak mindig fölöttem.

Egy szónak mindig több a hatalma, mint nekünk e szó felett.

Egy szó mindig kinyit egy világot.”


Azt is mindig furcsállotta ugyanakkor, ha valaki arról beszélt, hogy miről ír éppen, hiszen az ember nem beszél a természetes dolgokról, például arról, hogy mikor vált zoknit.

 

Az író kicsit bajban volt azzal a kérdéssel, kik is voltak rá igazán nagy hatással. A között, hogy mit olvas épp és miről ír, nem volt egyenes összefüggés sosem, így nem tudja pontosan megmondani, ki és mikor hatott rá. Mindig voltak istenei: Tandori Dezső, Thomas Bernhard, Franz Kafka, Samuel Beckett, Dante, Homérosz – de mindez összegződve csapódott le benne. Voltak olyanok is, akik személyükkel (is) hatottak rá, ami nélkül nem adott volna ki kéziratot a kezéből. Ilyen volt Pilinszky János és Hajnóczy Péter is.

 

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a prózafordulatban neki tulajdonított nagy szerep után miért különült el és miért emlegetik egyre ritkábban a fordulat kitüntetett jelenségei között, elmondta, hogy elsősorban olvasóként üdvözölte a változást. A hatvanas-hetvenes évek ma már elfelejtett forrásvidékéhez képest új vonulat indult meg a prózairodalomban. Addig külföldi, leginkább német és francia irodalmi minták voltak a mérvadóak, melyek egy konzervatív irodalomszervezetet próbáltak igazolni és kijelölték, milyennek kell lennie a magyar prózának: nyíltnak, egyenesnek, közérthetőnek. Voltak persze ellenpéldák is, de összességében a Jókai Mór –Mikszáth Kálmán–Móricz Zsigmond-vonal vált követendővé. Illetve az egyszerű mondatok és a szociális érzékenység – pedig ez utóbbi valójában nem művészi kritérium. Kívül esett azonban ezen a körön például Krúdy Gyula, aki csupán látszólag olvasmányos, valójában lassan érthető, az akkori irodalmi klisék mellett befogadhatatlanul korszerű.

 

IMG_0281
Fotó: Ördögkatlan Fesztivál Facebook-oldala


A hetvenes években új korszak kezdődött Esterházy Péterrel, Nádas Péterrel és Bodor Ádámmal. Ez az ő generációja is egyben. Ez az időszak új földrészként jelent meg a magyar prózairodalomban – megmutatta, hogy nemcsak egy világ van, nemcsak egy nézőpont, hanem az egymással dialógusban vagy abban sem álló részek. E közegben létezett ő is, ám szándékosan margóra helyezné magát e nevek mellett.

Hozzátette azt is, hogy Bodor Ádám sincs benne a prózafordulattal kapcsolatos diskurzusban, ami számára érthetetlen. Valószínűleg a diskurzus mezsgyéje túlságosan szűkre szabott – nem tudják elképzelni a határtalan fogalmazást, amelybe mindenki belefér. Pedig mindenki megfér egymás mellett. Nem kell győzni, ez nem egy verseny.

Pont ezért érzi zavarban magát, ha irodalmi díjait emlegetik.

 

A Báró Wenckheim hazatér figuráiról – melyeket Keresztury szerint maga a szöveg teremt meg, nem előre létrehozott alakok leírásai – elmondta: sokáig ő is csupán ennyit gondolt a szereplőkről. Azonban ma már úgy gondolja, hogy az írások szereplőikkel együtt nem fiktív térben léteznek, hanem a valóság részei. Ezt már a Háború és háború idején is így érezte – a történet nem fejeződik be az utolsó oldalon. Amint mondta, az életben találta szembe magát a megírt szereplők lényével és hatásával.

A Báró Wenckheim hazatér kiadását is úgy szerette volna megoldani, hogy azzal látványosan beleszóljon a valóságba. A sajtóban megjelenő hírekkel kívánta beharangozni, hogy a báró, egy magyar milliárdos ténylegesen létezik és haza fog térni Magyarországra. Ugyan ez nem valósulhatott meg, ám így is biztos abban, hogy a szereplők önálló valósággal rendelkeznek. „Ha a könyv alakjai beleírták a saját történetüket ebbe a regénybe, akkor benne vannak a valóságban is. A szó teremt.”

 

IMG_0279
Fotó: Ördögkatlan Fesztivál Facebook-oldala

Kérdésre válaszolva azt is elmondta: a valóság úgy működik, hogy mindenki a saját szólamát fújja, ha ehhez hasonlóan sikerült megalkotnia a művet, az nem erény, csupán valóságosság. A regényt lineárisan írta meg, annak nyomán, „ahogyan bejelentkeztek a szereplők”. Például eleinte nem gondolta, hogy Ibolyka néni ilyen nagy szerepet fog játszani a történetben.


A beszélgetés végén a tengerentúli és a német irodalom rövid méltatását követően egy korábbi megszólalásáról kérdezte az írót Keresztury Tibor. Egy 2014-es nyilatkozatában Krasznahorkai László azt ecsetelte, mennyire nem találja a helyét sem itthon, sem külföldön. Egyre inkább a száműzetés spiráljában látja magát. A kérdésre kétféle választ is tud adni – mondta. Vagy azt, hogy „vicceltem!” vagy azt: csak „hallgatok”.

 

A program zárásaként Krasznahorkai László felolvasta műve bevezető sorait.


Zila Teodóra

CC_banner

1493900762131

2017.12.12

Itália, 16. század. Sokat lehetne mesélni a korról, a reneszánszból a manierizmusba majd a barokkba hajló művészetről, a városállamok viszályairól, azokat uraló gazdag családokról. A Raffaello – A festőfejedelem című 3D-film ebben a korban helyezi el a festőóriást, akinek életét és munkásságát végre közelebbről is megismerhetjük. A Művészet templomai című ismeretterjesztő sorozat legújabb része december 14-én látható először az Uránia Filmszínházban.

D__YT20171212005

2017.12.12

A Szapáry-/Szápáry-család hagyatékából származó, felbecsülhetetlen eszmei értékű anyag került a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) gyűjteményébe az Egyesült Államokban élő Paul és Gladys Szápáry adományaként. Varga Benedek, az MNM főigazgatója sok szempontból is szimbolikus aktusnak nevezte az adományozást az anyag december 12-ei sajtóbemutatóján.

orchestra-2098877_960_720

2017.12.12

„A legjobb dirigálási mód: füllel dirigálni. Jó fül kell, és a többi megy magától” – így határozta meg a karmesteri hivatást Richard Strauss, és ma is akadnak követői. A Filharmónia Magyarország szervezésében a december 15-ig tartó Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny során 186 országból jelentkező dirigensekből a döntőbe öt karmester kerülhetett.

Nyolc év után ismét Magyarországon ad koncertet Billy Idol. A nyolcvanas-kilencvenes évek népszerű rockénekese 2018. július 2-án a Budapest Parkban lép fel. A most 62 éves Billy Idol legutóbb 2010-ben a soproni VOLT Fesztiválon játszott Magyarországon, önálló koncerten utoljára 2006-ban járt Budapesten, a Petőfi Csarnokban. Legutóbbi, 2014-ben megjelent albuma a Kings & Queens of the Underground címet viseli.

Az Európai Fesztiválszövetség (Europe for Festivals, Festivals for Europe) a minősített rendezvények közé választotta a Szegedi Szabadtéri Játékokat és a Thealter fesztivált. Az elismeréseket december 11-én adták át a csongrádi megyeszékhelyen. Európában idén 715 fesztivál kapta meg a minősítő oklevelet: a harminc magyar rendezvény között két olyan szegedi művészeti fesztivál van, amely meghatározó az ország kulturális élete szempontjából.

Karácsonyi koncertet ad Pál Dénes december 17-én a budai MOM Kulturális Központban, ahol az énekes egy vonósnégyessel együtt lép fel. „A jövő év első negyedévében megjelenik az új stúdióalbumom, amelyen eddig kiadatlan dalaim és új felvételek egyaránt szerepelni fognak. Egyfajta összegzés lesz ez a lemez, egy időszak lenyomata” – mondta Pál Dénes. A koncerten karácsonyi dalok is elhangzanak, és lesz meglepetésvendég is.

Európai turnéja keretében 2018 nyarán Magyarországon is fellép Lenny Kravitz. Az 53 éves, négyszeres Grammy-díjas amerikai funk-rock zenész-énekes június 3-án a Papp László Budapest Sportarénában ad koncertet. A turné mellet Lenny Kravitz új, tizenegyedik stúdióalbumának megjelenését is bejelentette: a friss anyag 2018 tavaszán várható.

A 135 éve született Kodály Zoltánra emlékeznek koncertekkel és a Klassz a pARTon! eseménysorozat programjaival december 16-án és 17-én a Müpában. Többek között fellép Szirtes Edina Mókus Kodály-átiratokkal, Kocsis Krisztián, Zsoldos Bálint, Oláh Vilmos és Devich Gergely kamarakoncertjén pedig Bartók, Beethoven, Brahms és Kodály művei szólalnak meg.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

KOR-HU_kartya

Több mint ezer vasútmodell zakatol majd keresztbe-kasul december 2-án és 3-án a Gellért Hotel termeiben, elhozva az advent hamisítatlan hangulatát. Az Adventi Mesehotelben a terepasztalokon suhanó vonatokon túl lesz Mese-Szalon többek között csipkeszoknyás tündérkékkel és meseshow Eliza vendégeivel.

Az Opus Jazz Clubban december 1-jén és 2-án a FinnAgora és a Budapest Music Center (BMC) szervezésében először találkozhat a magyar közönség Finnország két legizgalmasabb feltörekvő zenekarával. A New Jazz from Finland projekt két koncert erejéig elhozza a Gourmet és a Jukka Eskola Soul Trio zenekarokat.

Harmadik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat május 28. és június 10. között. A nyár eleji eseménysorozat évek óta élvonalbeli művészekkel és minőségi előadásokkal várja a zsidó kultúra iránt érdeklődőket. Az első három meghirdetett koncert Dés László Egy este Esterházy Péterrel című estje, a Kováts Kriszta Kvintett Álomfejtés elnevezésű koncertszínháza, valamint a Cotton Club Singers Páratlan! című nagykoncertje lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma