2017. október 18.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.08.11

Az idei Ördögkatlan Fesztivál egyik leginkább várt programját, Krasznahorkai László és Keresztury Tibor beszélgetését augusztus 5-én tartották, ahol a Krasznahorkai-életműről és az író Báró Wenckheim hazatér című művéről, az írásról és az irodalomról esett szó. Krasznahorkai László elmondta: „ha valóban irodalmi, amit művelek, akkor itt a pontot én már nem is igazán tehetném ki”.

IMG_0280
Fotó: Ördögkatlan Fesztivál Facebook-oldala


A beszélgetést Keresztury Tibor nyitotta meg felolvasva egy korábbi Krasznahorkai-életműest felvezetésére írt szövegét. Kiemelte, hogy az író újat hozott a magyar irodalomba proaktív, szórakoztató és sűrítő stílusával, életműnyitánya konzekvens, és a fő paraméterek azóta is változatlannak tűnnek. Írásai „gyászbeszédek a törvényeit vesztett világ előtt”. Az „elveszett fonál” és a végzetesség szövegei. Nincs bennük vigasz és remény, ám annál több empátia.

A bevezetésében Keresztury még kiemelte, hogy a Báró Wenckheim hazatér összefoglalása az életműnek. „Olyan szövegfolyam, [olyan] katartikus mestermű, mely miatt érdemes volt megtanulni olvasni.”

 

A Sátántangót megjelenésekor a kritika makulátlan remekműnek kiáltotta ki (Balassa Péter, Radnóti Sándor), míg a kortársak a Báró Wenckheim hazatért szintúgy. Ez a két méltatás egy ívelt életművet sejtet, ám ez koránt sincs így, az író munkásságában törésvonalak látszanak – kezdte a beszélgetést Keresztury, és felkérte Krasznahorkai Lászlót, hogy tagolja pályáját saját meglátásai alapján.

 

„A pályám szó zavarba hoz.

Nem felelek meg annak a művésztípusnak,

amely az életmű vagy a pálya fogalmával boldogul,

nem tudok elhelyezkedni ebben a szövegmezőben.”

 

20786623_1535873666469078_1314538127_n
Fotó: ordogkatlan.hu


A dicsérő szavakkal nehezen boldogul, mivel saját mércéje szerint sohasem felelt meg nekik – mondta az író. Helyzetét bukottnak érzi, íróként csupán szándékaiban és nem megvalósításban nagymérvűnek.

 

Az írás privát ügy, így a kérdést nem lehet rendesen megválaszolni:

„Irodalmi pályám nincs, csak privát életem, amelynek egyetlen tartalma van.”


Ez egy kétosztatú világ: a megírt és a meg nem írt művek. Az író elmondása szerint megírt műveinek fogadtatása nem volt mindig ennyire egyértelműen dicsérő, hiszen a mindenkori korszak nem tudta hova kapcsolni őt. Mintái nem magyar irodalombeli minták voltak vagy olyan magyar minták, melyek kívül estek az irodalom fősodrán (például Hajnóczy Péter). Ám hozzátette: nem is minták voltak ezek igazán, inkább hatások.

Privát életét osztályozva négy külön korszakot tud kiemelni: a megjelent, a részben megjelent, a részben nem megjelent és a nem papíron megírt dolgok szerint kategorizálna.

 

Fiatal kora óta különösen érzékeny a szavakra. Nagyon erősen megmarad memóriájában minden szöveges jellegű irat. Folyamatosan „mondatokat termel” a hétköznapokban, amelyeket az agya megjegyez. Erre 19 éves kora után kezdett el egyre inkább ráállni a gondolkodása, ekkor dőlt el végleg, hogy nem a zenével fog foglalkozni. Rájött, hogy a fejben gondolkodás nem igényli a szabatosságot, sőt a hosszú mondatokat sem, mivel nincs szükség a pontra – amelyet írásaiban is elkezdett kerülni.

 

„Ha valóban irodalmi, amit művelek,

akkor itt a pontot én már nem is igazán tehetném ki.”


Sosem várta a „múzsa csókját”, mindig mondatok forogtak a fejében, és amelyeket érzékenyebbeknek tartott, azok vonalán indult el.


IMG_0282
Fotó: Ördögkatlan Fesztivál Facebook-oldala

 

„A szavak túlzottan nagy hatalommal bírtak mindig fölöttem.

Egy szónak mindig több a hatalma, mint nekünk e szó felett.

Egy szó mindig kinyit egy világot.”


Azt is mindig furcsállotta ugyanakkor, ha valaki arról beszélt, hogy miről ír éppen, hiszen az ember nem beszél a természetes dolgokról, például arról, hogy mikor vált zoknit.

 

Az író kicsit bajban volt azzal a kérdéssel, kik is voltak rá igazán nagy hatással. A között, hogy mit olvas épp és miről ír, nem volt egyenes összefüggés sosem, így nem tudja pontosan megmondani, ki és mikor hatott rá. Mindig voltak istenei: Tandori Dezső, Thomas Bernhard, Franz Kafka, Samuel Beckett, Dante, Homérosz – de mindez összegződve csapódott le benne. Voltak olyanok is, akik személyükkel (is) hatottak rá, ami nélkül nem adott volna ki kéziratot a kezéből. Ilyen volt Pilinszky János és Hajnóczy Péter is.

 

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a prózafordulatban neki tulajdonított nagy szerep után miért különült el és miért emlegetik egyre ritkábban a fordulat kitüntetett jelenségei között, elmondta, hogy elsősorban olvasóként üdvözölte a változást. A hatvanas-hetvenes évek ma már elfelejtett forrásvidékéhez képest új vonulat indult meg a prózairodalomban. Addig külföldi, leginkább német és francia irodalmi minták voltak a mérvadóak, melyek egy konzervatív irodalomszervezetet próbáltak igazolni és kijelölték, milyennek kell lennie a magyar prózának: nyíltnak, egyenesnek, közérthetőnek. Voltak persze ellenpéldák is, de összességében a Jókai Mór –Mikszáth Kálmán–Móricz Zsigmond-vonal vált követendővé. Illetve az egyszerű mondatok és a szociális érzékenység – pedig ez utóbbi valójában nem művészi kritérium. Kívül esett azonban ezen a körön például Krúdy Gyula, aki csupán látszólag olvasmányos, valójában lassan érthető, az akkori irodalmi klisék mellett befogadhatatlanul korszerű.

 

IMG_0281
Fotó: Ördögkatlan Fesztivál Facebook-oldala


A hetvenes években új korszak kezdődött Esterházy Péterrel, Nádas Péterrel és Bodor Ádámmal. Ez az ő generációja is egyben. Ez az időszak új földrészként jelent meg a magyar prózairodalomban – megmutatta, hogy nemcsak egy világ van, nemcsak egy nézőpont, hanem az egymással dialógusban vagy abban sem álló részek. E közegben létezett ő is, ám szándékosan margóra helyezné magát e nevek mellett.

Hozzátette azt is, hogy Bodor Ádám sincs benne a prózafordulattal kapcsolatos diskurzusban, ami számára érthetetlen. Valószínűleg a diskurzus mezsgyéje túlságosan szűkre szabott – nem tudják elképzelni a határtalan fogalmazást, amelybe mindenki belefér. Pedig mindenki megfér egymás mellett. Nem kell győzni, ez nem egy verseny.

Pont ezért érzi zavarban magát, ha irodalmi díjait emlegetik.

 

A Báró Wenckheim hazatér figuráiról – melyeket Keresztury szerint maga a szöveg teremt meg, nem előre létrehozott alakok leírásai – elmondta: sokáig ő is csupán ennyit gondolt a szereplőkről. Azonban ma már úgy gondolja, hogy az írások szereplőikkel együtt nem fiktív térben léteznek, hanem a valóság részei. Ezt már a Háború és háború idején is így érezte – a történet nem fejeződik be az utolsó oldalon. Amint mondta, az életben találta szembe magát a megírt szereplők lényével és hatásával.

A Báró Wenckheim hazatér kiadását is úgy szerette volna megoldani, hogy azzal látványosan beleszóljon a valóságba. A sajtóban megjelenő hírekkel kívánta beharangozni, hogy a báró, egy magyar milliárdos ténylegesen létezik és haza fog térni Magyarországra. Ugyan ez nem valósulhatott meg, ám így is biztos abban, hogy a szereplők önálló valósággal rendelkeznek. „Ha a könyv alakjai beleírták a saját történetüket ebbe a regénybe, akkor benne vannak a valóságban is. A szó teremt.”

 

IMG_0279
Fotó: Ördögkatlan Fesztivál Facebook-oldala

Kérdésre válaszolva azt is elmondta: a valóság úgy működik, hogy mindenki a saját szólamát fújja, ha ehhez hasonlóan sikerült megalkotnia a művet, az nem erény, csupán valóságosság. A regényt lineárisan írta meg, annak nyomán, „ahogyan bejelentkeztek a szereplők”. Például eleinte nem gondolta, hogy Ibolyka néni ilyen nagy szerepet fog játszani a történetben.


A beszélgetés végén a tengerentúli és a német irodalom rövid méltatását követően egy korábbi megszólalásáról kérdezte az írót Keresztury Tibor. Egy 2014-es nyilatkozatában Krasznahorkai László azt ecsetelte, mennyire nem találja a helyét sem itthon, sem külföldön. Egyre inkább a száműzetés spiráljában látja magát. A kérdésre kétféle választ is tud adni – mondta. Vagy azt, hogy „vicceltem!” vagy azt: csak „hallgatok”.

 

A program zárásaként Krasznahorkai László felolvasta műve bevezető sorait.


Zila Teodóra

15419522_605481952986278_4255302881239297832_o
2017.10.17

Tóth Auguszta színművésznő, a Nemzeti Színház állandó tagja már csaknem harminc éve van a pályán. Láthattuk a Kisvárosban, az Üvegtigris 3.-ban vagy akár önálló, Mezei Máriára emlékező estjén. Tavaly azonban egészen új odaláról ismerhettük meg, decemberben ugyanis megjelent Érzések című albuma, melyet 2017. október 18-án hallhat először a közönség a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. A művésznővel beszélgettünk.

PlasticChina_masolata

2017.10.17

Az elmúlt évek legjobb dokumentumfilmjei műanyag szeméthegyben élő kínai gyerekekről, bebörtönzött ukrán filmrendezőről, szíriai bloggerekről, brazil médianindzsákról és vízumra váró focistalányról mesélnek. Különleges sorsokat láthatunk tehát november 14. és 19. között a 14. Verzió Emberi Jogi Filmfesztiválon, amelyet Mundruczó Kornél nyit meg.

Orlai_Elet.tortenetek.hu_Egri_Marta_k

2017.10.17

Az Orlai Produkció egyedülálló színházi sorozatot indít október 19-én a Mozsár Műhelyben. Igazi emberi sorsokat, történeteket mutat be a színpadon. Lengyel Nagy Anna szerző történeteit színpadra adaptálva, Pelsőczy Réka művészeti vezetésével minden egyes részt más rendező fogalmaz meg és mutat be a nézőknek. Lássuk, kikkel találkozhatunk a pódiumon!

Magyar világpremier gazdagítja az Amerikai Egyesült Államok patinás nemzetközi filmfesztiváljának műsorát: október 17-én az 53. chicagói seregszemlén vetítik először a Budapest Noir című magyar krimit Gárdos Éva részvételével. Antal Nimród A Viszkis című filmet, Török Ferenc az 1945-öt, Mészáros Márta pedig az Aurora Borealis – Északi fény című alkotását mutatja be személyesen a chicagói filmfesztivál közönségének.

A színházi kritika utánpótlásának biztosítása céljából kétfordulós színikritika-pályázatot hirdet a Színházi Kritikusok Céhe. A 75 éve született Koltai Tamás nevét viselő pályázatra rendszeres színházlátogató középiskolások, egyetemi hallgatók és írással hivatásszerűen foglalkozó, 17-30 éves életkor közötti színházkedvelők jelentkezését várják. A közlemény szerint a pályázók három, a sajtóban nem publikált, 2014-nél nem korábbi színházi bemutatóról írt színikritikával jelentkezhetnek, egyenként legalább négyezer és legfeljebb nyolcezer karakter terjedelemben. A pályázatokat elektronikus formában vagy postán lehet benyújtani, a beküldési határidő december 1. éjfél. További információ a pályázatról a Színházi Kritikusok Céhe internetes oldalán: kritikusceh.wordpress.com olvasható.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit a jelennel összekötő kiállítás nyílt Varga Csaba fotográfus munkáiból 56 – Múlt és jelen – Képes időutazás címmel október 16-án a Terror Háza Múzeumban. A kiállított képpárokhoz Varga Csaba a forradalom napjaiban Budapest utcáin rögzített fotók mai megfelelőit készítette el ugyanazokról a helyszínekről és az eredetivel megegyező szögből. A felhasznált korabeli fekete-fehér felvételek a Fortepan archívumában szerepelnek. A tárlat november 5-ig látogatható.

Festett ragyogás címmel értelmi fogyatékossággal élő fiatalok festményeiből nyílik kiállítás október 19-én Budapesten. A K11 művészeti központban nyíló tárlat művészeti kurátora, Pető Hunor képzőművész mellett Szurcsik József Munkácsy Mihály-díjas magyar festőművész is elvállalta a program népszerűsítését. Az október 19-től november 1-jéig látható kiállításon 15 év alkotásaiból válogattak, így 60 munkát tekinthet meg a közönség.

Már júniusban elindul jövőre Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat. A fesztiválnak, melyet június 9. és 24. között rendeznek meg, egy Ferenczy Béni-kiállítás is része lesz, de az idei Velencei Képzőművészeti Biennále dél-afrikai kiállítója, Mohau Modisakeng tárlata is szerepel a programban.

Elkészült a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjainak életművét bemutató weblap, a www.mmakademia.hu. A hiánypótló digitális lexikon 380 akadémikus életét, pályáját és művészetét gazdag fotó- és videótartalommal illusztrálja. A 170 szakértő közreműködésével létrehozott portál mind az élő, mind a néhai, illetve a posztumusz tiszteletbeli tagok életművét feldolgozza.

MMAlogoC_1_ketsoros

A Budafoki Dohnányi Zenekar augusztusban a Zempléni Fesztivál keretében mutatta be legújabb, egész estét show-műsorát. A nagy sikerű bemutató után, 2017. október 8-án a fővárosban, a Papp László Budapest Sportarénában is látható az Abba Symphony című előadás. A jól ismert ABBA-dalok új hangszerelésben, táncosokkal, énekes szólistákkal és egy 150 tagú kórussal kiegészülve szólalnak meg.

Megjelent a csodálatos hangú Lovász Irén Női hang című lemeze, mely a Gyógyító hangok című lemezsorozatának harmadik darabja. Az egész sorozat az archaikus magyar népdalok segítő, gyógyító erejére épül. Alapja, hogy a magyar népköltészetben is vannak olyan szövegek és dallamok, amelyekkel évszázadokon keresztül segítették a testi-lelki egészség megőrzését az emberek, főleg az asszonyok.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma