IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2013.07.29

Kilencvenéves korában hunyt el Bednay Dezső: a képző- iparművész június 15-én búcsúzott a földi élettől. Szakmájában igazi polihisztornak számított: tervezett bútorokat és enteriőröket, festett és rajzolt képeket, létrehozott tűzzománc-plasztikákat. Dr. Gyebnár István emlékezik.

Bednay_Dezso-Symmetry
Bednay Dezső: Symmetry
Egész élete művészeti alkotómunkával telt. Kereste rész és egész, szimmetria és aszimmetria, figuratív és non-figuratív elemek összefüggéseit, kapcsolódási pontjait, s mindezen túl az állandó szépséget.

 

Az Iparművészeti Főiskola belsőépítész szakán végzett, mesterei Kaesz Gyula, Györgyi Dénes és Weichinger Károly voltak. Az 1948-as centenáriumi kiállításon több lakberendezése is sikerrel szerepelt, s a Bednay Bútorház István körúti bemutatótermében több mint 50 saját tervezésű és kivitelezésű szobabútora volt látható. Az ötvenes években lezajlott államosítás után kényszerűségből új kibontakozási lehetőségeket keresett: képzőművésszé vált. Munkásságára többek között a magyar konstruktivizmus, Moholy-Nagy, de Jean-Hans Arp és Joan Miró is nagy hatással volt. 1953 óta tagja volt a Magyar Művészeti Alapnak (ma: Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete); 1975 óta pedig a németországi Nemzetközi Zománcművészek Szövetségének (Kunstverein Coburg).

 

Külföldön Ausztriában, Belgiumban, Hollandiában, Németországban (NSZK, NDK), Romániában, Csehszlovákiában és Kínában járt tanulmányutakon. Számos egyéni kiállítása volt Magyarországon, Németországban és Ausztriában. 2012. áprilisában a Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány szervezésében került sor legutolsó kiállítására, ahol néhány régebbi tűzzománc munka mellett elsősorban az idősebb művész által készített asszemblázsok szerepeltek.

 

Az elsők között volt az ötvenes és hatvanas években, aki jó érzékkel felismerte a XX. századi nagy magyar alkotók által létrehozott értékeket, s államilag is elismert, sőt védett magángyűjteményt hozott létre többek közt Gulácsy, Csontváry, Derkovits, Bernáth, Czóbel, Csók, Egry, Ferenczy, Gadányi, Szőnyi, Szinyei, Rippl-Rónai, Mednyánszky, Márffy, Kernstock, Uitz, Koszta, Haranghy, Börzsönyi és Pólya műveiből. Főiskolai és egyetemi hallgatók generációi nőttek fel úgy, hogy az ő magángyűjteményében kaptak betekintést az újkori magyar művészetbe. Rendszeresen adott kölcsön képeket a legnagyobb magyar művészeti kiállításokra. A hetvenes években – egzisztenciális okokból – sajnos a gyűjteményt felszámolták, de a legjelentősebb aukciókon számos darabja mind a mai napig fel-felbukkan (például pár éve Gulácsy Lajos és Bernáth Aurél egy-egy képe).

 

Bednay_Dezso-Firebird
Bednay Dezső: Firebird
Pályájának elején elsősorban fából kisplasztikákat és absztrakt reliefeket  készített. Feleségével, a később elsősorban selyem-kollázsairól ismertté vált, külföldre kivándorolt Bednay Évával az akkor divatba jött műanyagok művészeti felhasználásával kísérletezett. Mindketten bekapcsolódtak a művészeti oktatásba: a Mozgássérültek Állami Intézetében fiatalok képzésével foglalkoztak, velük együttműködve akkoriban divatos, exportra szánt karakter-figurákat készítettek.

 

Pályájának csúcsán érdeklődése a tűzzománc-technika különböző változatai felé fordult. A budapesti Lampart Gyárban tanulta el a zománctechnika egyes változatait, de – a tulajdonos meghívására - többször ellátogatott a bécsi Schauer Zománcgyárba is. A tűzzománcot a hagyományos olaj és akril festési eljárás alternatívájának tekintette. Elsősorban absztrakt, geometrikus zománc-képeket alkotott, amelyek a színek és a formák, valamint a háttérstruktúrák sajátos, belső ritmusvilágának létrehozásával ragadják meg a nézőt. Az 1970-es években alakította ki a későbbiek során rá jellemző sajátos stílust, mely a rezet társította az ékszerzománccal.  A tűzzománc lemezeket – gyakran többet is kombinálva – ebben az időszakban  általában igényesen megmunkált fa-lemezekre rögzítette, s ezáltal a fa struktúrája, erezete is a műalkotás szerves részévévé vált. Munkáiban egyaránt nagy szerepet játszott a tudatosság és az „irányított véletlen”. Alkotásait a hetvenes és a nyolcvanas években előszeretettel vásárolta a Képzőművészeti Alap üzlethálózatában az igényes közönség.

 

Az 1980-as években azonban már nem elégedett meg pusztán a zománc nyújtotta lehetőségekkel, a zománc-lemezeket festett akril háttér-elemekkel kombinálva új műfajt teremtett, amely leginkább a különböző anyagok ötvözésével készülő asszemblázshoz áll közel. Ezekre a művekre jellemző talán a leginkább a rész és egész, az eltérések és ismétlődések, tükröződések megjelenítése, s a különböző elemek kombinációjának létrehozásával egy új, szintetizált harmónia, „felsőbb szintű” asszociációk közvetítése. Életének utolsó éveiben főleg applikációkkal, grafikákkal jelentkezett. Célul tűzte ki, hogy halála napjáig minden nap létrehoz egy kisebb műalkotást, amit szigorúan be is tartott. A művészi alkotótevékenység adott utolsó éveiben is életerőt és értelmet a számára a földi létnek az orvostudomány lehetőségei által behatárolt meghosszabbításához.

 

Bednay Dezső gazdag és maradandó életművet hagyott hátra, amelynek katalogizálását és publikálását a művész orientalista, textiltörténész lánya, Prof. Dr. Ildikó Klein-Bednay végzi.


Dr. Gyebnár István

Kulcsszavak:

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma