2017. október 19.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.04.20

Száz évvel ezelőtt állították ki először Marcel Duchamp ellentmondásosan fogadott művét, a Forrást, mely tulajdonképpen egy egyszerű piszoár, amely attól lett műalkotás, hogy kiállították. Mégis: ez az a tárgy, mellyel Duchamp örökre megváltoztatta a művészetet.

Ahogy a bbc.com The urinalt hat changed how we think című cikkében is olvashatjuk, 1917 áprilisában minden megváltozott, legalábbis ami a művészet világát illeti. Ekkor történt, hogy a legendás avantgárd francia művész és kulturális tréfacsináló, Marcel Duchamp készített egy olyan munkát, mely hatalmas ellentmondásokat váltott ki és megváltoztatta a művészet szerepét. A szóban forgó munka egy porcelán piszoár volt, melynek hátuljára Duchamp titokzatos álnevet írt és elnevezte Forrásnak. Mint egy zseni sakkmester alattomos lépése, úgy hatott a Forrás, mely a képek és a jelentések párosítása által mutatott rá a művészeti világ érzékenységére.


orinatoio-Marcel-Duchamp-jpg
Fotó: theartpostblog.com

 

A sakk-analógia több, mint kitaláció, Duchamp ugyanis megszállottja volt a játéknak. Bár szinte teljes mértékben a művészetre koncentrált, szívesen sakkozott. Felesége, Lydie azonban nem kedvelte a játékot, ezért egy éjszaka, míg Duchamp aludt, a táblára ragasztott néhány bábut. A megszállottságot jól mutatja, hogy e tettét követően egy hónap múlva elváltak. De hogy kapcsolódik a játék a művész alkotásaihoz és a Forráshoz? Úgy, hogy az említett piszoár arra világít rá,

 

Duchamp gondolkodásmódját és művészetét nagy mértékben meghatározta a játékosság.


marcel-duchamp-2-e1398264372970
Marcel Duchamp
Fotó: news.artnet.com

 

Ahhoz, hogy megértsük, miért hozott ekkora változást a művészetben Duchamp, vissza kell térnünk 1917 áprilisába, mikor a „legocsmányabb szobor” elbírálásra érkezett a nemrégiben megalakult Független Művészek New York-i Társaságához (Society of Independent Artists in New York). Az egyesület alapító tagja maga Duchamp volt, aki segített kialakítani és megfogalmazni a szervezet avantgárd ideológiáját, beleértve azt is, hogy sosem utasítják el azokat a munkákat, melyeket a szervezet tagjai nyújtanak be. Tesztelve az őszinteséget és elhatározottságot, Duchamp beadta a Forrást, majd csalódással vette tudomásul, hogy szavazásra bocsátották, kiállítható-e a darab. A művész azt hitte, a társadalom széles körben reklámozott nyitottsága nem csupán szóbeszéd, de mikor a társaság elutasította a művet, Duchamp sarokba szorítva érezte magát. Ezután már nem látott más lehetőséget, lemondott.


Duchamp_Fountaine
Fotó: Alfred Stieglitz (Wikipédia)

 

Ezzel azonban nagy kihívás elé állította magát: hogyan szerezze vissza a botrányos szobrot úgy, hogy ne fedje fel, ő maga az alkotó? A Forrást végül sikerült visszavennie, hiszen senki sem gondolta volna, hogy a porcelán piszoár egy műtárgy, ami védelemre érdemes. Miután a mű visszakerült Duchamp-hoz, jó barátja, a legendás fotós, Alfred Stieglitz elkészítette róla mára már ikonikussá vált fekete-fehér portréját, így a Forrás gyorsan bevette magát a kulturális élet kellős közepébe. Duchamp vonakodott ráírni saját nevét és vállalni, hogy ez a munka az övé, így – mondhatni – ez a múlt század egyik legellentmondásosabb anonimitása.

 

Mi lenne a Forrás nélkül?

Amikor az emberek megnézik a Forrást, esztétikai tárgyként kell tekinteniük rá és félre kell tenniük mindenféle előítéletet azzal kapcsolatosan, milyen természetű ez a művészi kivitelezés. Ez volt az első alkalom, hogy az alkotó személye nem kapcsolódott szorosan a műalkotáshoz, hiszen Duchamp nem készített saját kezűleg egy piszoár-másolatot. Jelentősége inkább abban rejlik, hogy kihasználja a tárgy képességét és általa kivált bizonyos gondolatokat, jelentéstársításokat. Emellett pedig arra is rámutat, mit jelent valójában a kifejezés: készítő.


Marcel_Duchamp_01
Marcel Duchamp
Fotó: Wikipédia

 

Duchamp már 1913 óta kísérletezett az eredetiség fogalmával és arra próbálta rávenni a művészvilág képviselőit, hogy elfogadják azon tárgyak művészi értékét, melyek már eleve adottak. Ezeket Duchamp a „readymades” kifejezéssel illette és megpróbálta felhívni a figyelmet arra, hogy ha a mindennapi kereskedelmi objektumokat új kontextusba helyezzük, akkor műalkotás válhat belőlük. A Forrás esetén például arról volt szó, hogy Duchamp megvásárolt egy új piszoárt a New York-i JL Mott Iron Works Company cégtől és elidegenítette azt az elfogadott, megszokott identitásától, hogy az emberek újrakalibrált módon érzékelhessék és fejthessék meg jelentését.

 

Az elnevezés – R. Mutt – kapcsolódik is a tárgyhoz, ám Duchamp később bevallotta, hogy a felirat egy fúzió: a gyártó, valamint a híres Mutt és Jeff című képregény furcsa karakterének nevét olvasztotta össze. A Független Művészek Szövetségének kiállítása elutasította a Forrást, de akadt, aki megvédte a művet, melyet folyamatosan támadtak: „A Forrás nem erkölcstelen, inkább abszurd, és cseppet sem erkölcstelenebb, mint egy egyszerű fürdőkád.” „Nem számít, hogy Mr Mutt saját kezűleg készítette-e a Forrást. Ő VÁLASZTOTTA. Vett egy közönséges, mindennapi árucikket és megszüntette a funkcióját. Új nevet adott neki és új szemszögből mutatta be – vagyis létrehozta a tárgy új jelentését.”


p04znn9z
Andy Warhol: Campbell’s Soup Cans (1962)
Fotó: bbc.com

 

Ha eltávolítanánk a Forrást a művészet zsúfolt sakktáblájáról, el kellene távolítanunk rengeteg olyan művész munkáit is, akiknek Duchamp volt a rettenthetetlen vezetőjük. A Pop Art például elmosta a határt és a különbséget az egyszerű áruk és a magaskultúra között. A pop art művészei – köztük Warhol is – tehát Duchamp útján jártak, a Duchamp-mű pedig mérce lett a későbbi alkotók számára. Hetven évvel a Forrás megszületését követően egy amerikai művész, Andres Serrano tovább gondolta az emberi ürülékre is utaló művet és pikáns fotót készített, amelyen egy feszület látható, mely elsüllyedt a szentségtörő vizeletben. Ez a mű 1987-ben rendkívül felkorbácsolta a kedélyeket. De folytassuk a sort: Damien Hirst 1991-ben készítette el The Physical Impossibility of Death in the Mind of Someone Living című alkotását, mely valójában egy formaldehidben ázó cápa, 2007-ben pedig gyémántokkal rakott ki néhány koponyát és a hipnotikus erejű kompozíciót For the Love of God címmel látta el.


p04znndz
Damien Hirst: The Physical Impossibility of Death in the Mind of Someone Living (1991)
Fotó: bbc.com

 

A Forrás tehát egyértelműen megváltoztatta a művészetet. Örökre. Minden úgynevezett „talált tárgy”, mely megjelenhet egy-egy kortárs képzőművészeti kiállításon, minden mű, amely megkérdőjelezi a koncepció és a kivitelezés kapcsolatát, Duchamp vakmerőségének köszönheti létezését.



Készítette: Tóth Eszter

Forrás: bbc.com

Diszterem

2017.10.18

Ismerjük Liszt Ferencet, mint embert, mint saját korának sztárját? Tudjuk, milyen kapcsolat fűzte őt a királyi családhoz? A Gödöllői Királyi Kastélyban október 20. és 22. között a zeneszerző életével és műveivel találkozhatunk a XVI. Liszt Fesztivál keretében, de érkeznek a Virtuózok felfedezettjei és híres külföldi fellépők is. A részletekről dr. Ujváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély igazgatója mesélt.

kosa1

2017.10.18

Az orvosok és festők védőszentjének, Szent Lukácsnak a napja október 18-a, mely dátum 2002 óta egyet jelent a Magyar Festészet Napjával. De vajon milyen is a kortárs magyar festészet? Miért van szakadék a képzőművészet és a közönség között? A Magyar Festészet Napja Alapítvány új elnökével, Verebes György festőművésszel beszélgettünk a rendezvénysorozat programjairól.

Copy_of_golddigger_still_masolata

2017.10.18

Idén sem maradunk Skandináv Filmfesztivál nélkül: a mustra október 24. és 29. között az Art+ Cinema moziban minden eddiginél gazdagabb kínálatot vonultat fel. A fesztivál hat napja alatt öt kategóriába osztva 30 alkotást láthatnak a skandináv filmek szerelmesei. A sokszínű válogatásban találunk dán drámát, finn dokumentumfilmet, izlandi thrillert, norvég vígjátékot és svéd kosztümös filmet is.

Az egyeztetések eredményeként az NKA vezetése és a programot működtető kollégium tagjai a program nevének változtatása mellett döntöttek, a jövőben Hangfoglaló Programként viszik tovább azokat a projekteket, amelyek eddig a Cseh Tamás Programhoz kapcsolódtak. Az október 6. előtt született döntések nyomán megvalósuló pályázatok és programok továbbra is a régi néven futnak. Az új pályázatokat már a Hangfoglaló Program keretében hirdetik meg, amelynek első hivatalos eseményét október 26-án tartják az A38 hajón, ahol kihirdetik az Induló Előadói Alprogram és a Klubtámogató Alprogram nyerteseit. A hvg.hu a múlt héten arról írt, hogy a Cseh család a névhasználati jogra kötött megállapodás lejártával nem hosszabbítja meg az Emberi Erőforrások Minisztériumával kötött szerződést.

A hentes, a k*rva és a félszemű című Hegedűs D. Géza, Gryllus Dorka és Nagy Zsolt főszereplésével készült „kegyetlen mese” európai premierje a 44. Genti Filmfesztiválon lesz Szász János részvételével. Szász János (Woyzeck, Witman fiúk, A nagy füzet) új alkotásával húsz év után tér vissza a nagyszabású nemzetközi filmfesztiválra az Észak Firenzéjeként emlegetett belgiumi Gentbe. A film 2018 elején lesz látható a magyar mozikban a Big Bang Média forgalmazásában.

A két ifjú művész október 20-án egyesíti művészi erőit a Budapest Kongresszusi Központban. Baráti Kristóf hegedűművész ezúttal hegedű helyett karmesteri pálcát vesz kézbe, mellyel a Zuglói Filharmónia Szent István Király Szimfonikus Zenekart vezényli. Muszorgszkij Éj a kopár hegyen című művének boszorkányos dallamai után Várdai István gordonkaművész mutatja be virtuóz hangszerjátékát Sosztakovics I. gordonkaversenyében. A koncert második felében Dvořák méltán népszerű Újvilág szimfóniáját hallhatja a közönség.

Visszatérő címmel különleges ifjúsági előadással készül az idei évadban 25 éves jubileumát ünneplő Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház: az évfordulóhoz kapcsolódó darabot október 24-én, kedden mutatják be. Czukor Balázs legújabb rendezése a színház alapító tagjainak személyes élettörténeteiből meríti anyagát. Az életesemények generációkon átívelve szólnak a máról, gyerekkorunkról, kamasz éveinkről, szüleinkkel kialakított kapcsolatunkról, valamint saját szülői hivatásunkról.

Sohasem használt római kori színházra bukkantak a régészek Jeruzsálemben, a Siratófal szomszédságában. A Wilson-ív alatti épületet, melynek maradványaira kerek színpaddal, ülőhelyekkel és lépcsőkkel találtak rá, egykor kétszáz néző befogadására tervezték. A fedett és zárt terű, tehát zenés előadásokra is alkalmas, általában egykor odeonnak nevezett épület jóval kisebb az Izraelben másfelé, Bét Guvrinban vagy Cezareában megtalált szabadtéri színházaknál. A régészek különösen jelentősnek tartják a színházépület megtalálását, mert a korabeli írásos források – köztük Josephus Flavius könyvei – is megemlítik a Jeruzsálemben lévő, római kori színházakat, de mindeddig nem bukkantak ilyen épületek nyomaira.

Elkészült a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjainak életművét bemutató weblap, a www.mmakademia.hu. A hiánypótló digitális lexikon 380 akadémikus életét, pályáját és művészetét gazdag fotó- és videótartalommal illusztrálja. A 170 szakértő közreműködésével létrehozott portál mind az élő, mind a néhai, illetve a posztumusz tiszteletbeli tagok életművét feldolgozza.

MMAlogoC_1_ketsoros

A Budafoki Dohnányi Zenekar augusztusban a Zempléni Fesztivál keretében mutatta be legújabb, egész estét show-műsorát. A nagy sikerű bemutató után, 2017. október 8-án a fővárosban, a Papp László Budapest Sportarénában is látható az Abba Symphony című előadás. A jól ismert ABBA-dalok új hangszerelésben, táncosokkal, énekes szólistákkal és egy 150 tagú kórussal kiegészülve szólalnak meg.

Megjelent a csodálatos hangú Lovász Irén Női hang című lemeze, mely a Gyógyító hangok című lemezsorozatának harmadik darabja. Az egész sorozat az archaikus magyar népdalok segítő, gyógyító erejére épül. Alapja, hogy a magyar népköltészetben is vannak olyan szövegek és dallamok, amelyekkel évszázadokon keresztül segítették a testi-lelki egészség megőrzését az emberek, főleg az asszonyok.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma