GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2017.12.08

Csernus Tibor Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus és festőművész három alkotása került a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) gyűjteményébe, tartós letétbe a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjának jóvoltából. A három műalkotás egy kamarakiállítás keretében egy hónapig megtekinthető a Modern Magyar Képtárban.

csernus_tibor-razzia_1994-14_110
Csernus Tibor: Razzia
Fotó: viragjuditgaleria.hu


Az Absolom (1987), az Atalanta és Hippomenész (1986) nevet viselő, illetve az ugyancsak 1987-ben készült, cím nélküli festményt december 6-án mutatta be Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke, az Értéktár program vezetője a múzeum Modern Magyar Képtárában. A jegybank korábbi közlése szerint 880 ezer euró (mintegy 270 millió forint) értékben került az MNB tulajdonába hat Csernus Tibor-kép. Gerhardt Ferenc az eseményen közölte: a másik három alkotás (az 1987-es József és testvérei, az 1983-ban készült Csendélet szilvákkal és a 1985/86-os Kékropsz lányai) a 2018-ban megnyíló felújított budapesti Szépművészeti Múzeumba kerül. Csernus Tibor életére és munkásságára térve arról beszélt, hogy a művész 1964-ben disszidált Párizsba, ahol „üstökösszerű” pályafutást produkált. Idehaza Csernus Tibor még a mai napig nem élvezi azt a megbecsülést, amelyet sokak véleménye szerint megérdemelne – vélekedett a jegybank alelnöke.

 

Mint kitért rá, a képzőművész még Magyarországon bátran szembement az 1950-es és ’60-as évek divatos képzőművészeti szemléletével, később külföldön pedig „nem esett rabjául” a neoavantgárd irányzatnak. „A szín és figurális megfogalmazások, az egészen mélyről fakadó intuitív témaválasztások és kompozíciók mestere volt” – méltatta a Csernus Tibort az MNB alelnöke. Az eseményen kiosztott sajtóanyag kiemelte, hogy az MNB Értéktár programjának koordinálását, a műkincsek eredetiségének, művészettörténeti jelentőségének és értékének meghatározását a magyar közgyűjtemények vezetőiből és más neves szakértőkből és a jegybank alelnökéből álló tanácsadó testület végzi. Az értékmentő program megvalósítására az MNB igazgatósága 100 millió eurós (mintegy 30 milliárd forintos) keretet különített el 2018 végéig. Gerhardt Ferenc erről megjegyezte: a program keretében eddig az MNB által megvásárolt művek listája és a többi között azok vételára is megtalálható a jegybank honlapján.


Presszo
Csernus Tibor: Presszó
Fotó: mno.hu


A három festmény tartós letétbe helyezését Csornay Boldizsár, a JPM igazgatója a száz évet is meghaladó pécsi múzeumi munka elismeréseként értékelte. Páva Zsolt, Pécs polgármestere a jegybank értékmentő tevékenységét is méltatva arról beszélt, hogy az elmúlt évektől a magyar kultúra egyfajta reneszánszát éli. Annak felvirágoztatására olyan mennyiségű forrás áll rendelkezésre, amely korábban nem volt lehetséges – jelezte, hozzátéve, hogy a baranyai megyeszékhely is igyekszik minél több pécsi értéket – köztük a Gyugyi-gyűjteményt – megmenteni. A MNB 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár programját, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése – áll az összegzésben. A három műalkotás egy kamarakiállítás keretében egy hónapig megtekinthető a Modern Magyar Képtárban hétfő kivételével minden nap 10 és 18 óra között előzetes bejelentkezéssel.



Forrás: MTI

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

V_4

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma