NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.11.13

Meghosszabbították a Janus Pannonius Múzeumban megrendezett Arczok és láthatárok című tárlat látogatási időtartamát. A kiállítás így a téma és a tárlat jelentőségére, valamint a kiemelt érdeklődésre való tekintettel 2019. február 3-ig fogadja a látogatókat többek között Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Madarász Viktor, Munkácsy Mihály, Paál László, Székely Bertalan remekműveivel.

munkacsy_vazlat_a_miltonhoz
Munkácsy Mihály: Vázlat a Miltonhoz


A pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárának állandó kiállítása a nagybányai festőktől kezdve dolgozza fel a magyar képzőművészetet. Az Arczok és láthatárok című a kiállítással azonban előtörténetet kap a modern magyar festészet, amely éppen a 19. század közepén domináló akadémikus, historizáló tendenciáktól szakadt el. Az Arczok és láthatárok – 19. századi magyar festészet a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből című kiállítás anyaga először látható együtt, a tárlaton bemutatott művek ugyanis eddig csupán a kutatók számára raktárban voltak megtekinthetőek. Most viszont az alkotások restaurálásra, művészettörténeti feldolgozásra, kiadványban való publikálásra és kiállításra kerülnek, a nyilvánosság számára is elérhetőek lesznek.


wagner_sandor_otosfogat
Wagner Sándor: Ötösfogat


A század közepén, különösen az 1848-as forradalom és szabadságharc, illetve annak bukása miatt hazánkban – és a forradalmi hullám hatására számos európai országban is – a romantika, annak is a múltba visszatekintő, valósághűséggel és részletesen ábrázolt történelmi vagy éppen allegorikus jelenetei, drámai hangvétele kapott hangsúlyt a festészeti alkotásokon. Ekkor készítette legendás, nemzeti érzelmű és témájú alkotásait a jelen kiállításon is szereplő Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Madarász Viktor, Munkácsy Mihály, Paál László, Székely Bertalan.


weber_henrik_noi_arckep
Weber Henrik: Női arckép


Az Arczok és láthatárok a festészeten belül – a korban is népszerű – két műfajra koncentrál elsősorban: a portréra és a tájképre. A nemzeti festészet ikonikus darabjain magyar történelmi személyiségek és topográfiailag is valósághű hazai tájak köszönnek vissza. Mindezeken túl a 19. századi magyar festészetet bemutató kiállítás különlegessége, hogy az egyik teremben a korabeli pécsi képzőművészet alkotásai is helyet kapnak. Pécsi városképekkel, pécsi látképekkel, pécsi polgárok arcképeivel egyaránt találkozhatunk ebben a teremben, mint ahogyan pécsi művészek – köztük Wéber Xavér Ferenc, Zsolnay Vilmos és Bartalits Mihály – kevéssé ismert alkotásaival is.


A Janus Pannonius Múzeum tárlata eredetileg május 9-től november 11-ig várta volna a közönséget. A nagy érdeklődésre való tekintettel azonban a múzeum úgy döntött: egészen 2019. február 3-ig meghosszabbítja a historizmus legnagyobb alakjainak műveit bemutató kiállítás látogatását a Modern Magyar Képtárban.


Kultúra.hu

Felhasznált forrás: Janus Pannonius Múzeum honlapja

Parbeszed_a_szerelemrol_R

2018.12.19

Megrendítő, felemelő, egyben erőt is ad az előadás – mondta Ráckevei Anna Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, akit a Júlia – Párbeszéd a szerelemről című monodrámában láthat a veszprémi Petőfi Színház közönsége. Visky András önéletrajzi ihletésú darabját Szabó K. István rendezte.

Korniss1

2018.12.19

110 éve született a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakja, Korniss Dezső. A festőművész munkásságát mintegy kétszáz alkotáson keresztül, különleges nézőpontból bemutató kiállítás ma nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében címmel.

torocko_600x445
2018.12.18

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

Megvenné a Puskin nevét viselő Moszkvai Állami Képzőművészeti Múzeum az Adonisz és Vénusz című festményt, amelyről szakértői derítették ki, hogy Tiziano munkája. A festményt Vlagyimir Logvinyenko orosz műgyűjtő vásárolta 2005-ben egy franciaországi árverésen mint ismeretlen alkotó 1600 körül készült másolatát a madridi Pradóban őrzött eredetinek. A műgyűjtő a moszkvai Puskin Múzeumtól kért szakvéleményt, ahol arra a megállapításra jutottak, hogy nem a számtalan másolat vagy tanítványok által festett változatok egyike, hanem maga az eredeti. Az orosz sajtó 10-20 millió dollárra becsüli a Tiziano-képet, melyet tulajdonosa egyelőre nem kíván eladni.

A 160 ezer darabos saját gyűjteménnyel rendelkező és évente 30-35 kiállítást rendező hágai Gemeentemuseum jelenlegi elnevezése (közösségi múzeum) nem tükrözi, hogy a gyűjteményt egykoron művészek alapították, ezért a 2019 őszére tervezett nagy Monet-kiállítás alkalmából felveszi a külföldiek által is könnyen megjegyezhető Hágai Művészeti Múzeum (angolul: Art Museum of The Hague) elnevezést. A múzeum kollekciója főleg a 20. század első feléből származik, itt található a világ legnagyobb gyűjteménye Piet Mondrian (1872-1944) holland festőtől, benne utolsó, befejezetlen képével, a Victory Boogie Woogie-val. A múzeumot Hendrik Petrus Berlage holland építész tervezte, az art deco épület a stílus egyik ikonikus példánya.

2018. december 19-én, szerdán este 19 órától betegség miatt a Pesti Színházban A testőr helyett A kellékes című előadás kerül színre. A jegyek érvényesek, vagy az előadás kezdetéig visszaválthatóak.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas karmester, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar ügyvezető zeneigazgatója elondása szerint a műsor megszólít minden korosztályt és társadalmi réteget, értékes, de ugyanakkor elég populáris ahhoz, hogy mindenkinek kedve legyen megnézni részben a látvány, részben a sokszínűség okán. Az december 28-án Igazából karácsony címmel tartandó műsor során ötvözik a zenét a tánccal és a képpel, ünnepi kikapcsolódást nyújtva az egész családnak.

_BDZ_igazabol_karacsony_

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma