tuzben_szuletett

2017. január 23.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2016.01.08

2016. január 23-án, a Hagyományok Háza Almárium sorozata keretin belül lép fel a Rakonca Néptáncegyüttes. Műsorukban zoboralji táncokat, Nógrád megyeri juhásztáncokat, medvesalji leányjátékokat, gömöri botolóst, párkeresőt, vasvári verbunkot és friss csárdást, magyarbődi táncokat, szepsi cigánytáncokat is láthatunk.

„E műsor nem más, mint egy 20. századi barangolás térben és időben, hajnalhasadástól az éj előtti elcsendesüléséig, a fonográftól a laptopig, a dudától a szaxofonig, a díszes főkötőtől a miniszoknyáig."

 

Az egyfelvonásos táncjáték alkotói és rendezői, Varga Norbert és Varga Lia a „Pátria" többrétű jelentéstartalmára építették fel a mű gondolatiságát. A szülőföld szinonimájaként használt pátria szó többféle tartalommal bír. Bartók Béla kezdeményezésére ezen a néven indult útjára a nagyhírű „Patria-lemezek” sorozat, amely a magyar nyelvterület minden jelentősebb részét érintő népzenei anyagot tárt az érdeklődők elé, s 1997-től ugyancsak ezen a néven szólal meg a szlovákiai magyarság egyik meghatározó szócsöve, a Pátria Rádió. E hármas jelentéstartalom tükrében nyújt betekintést a szlovákiai magyar tájegységek táncaiba a Rakonca Néptáncegyüttes műsora. A tájegységek tekintetében nyugatról kelet felé haladva Zoboraljától Magyarbődig jut el, míg tánctörténeti tekintetben a régi réteg táncaitól indulva, a magyar romantika korszakának táncain keresztül eljut egészen napjaink néptáncáig.

 

A füleki (Felvidék) Rakonca Néptáncegyüttes műsorában zoboralji táncokat, Nógrád megyeri juhásztáncokat, medvesalji leányjátékokat, gömöri botolóst, párkeresőt, vasvári verbunkot és friss csárdást, magyarbődi táncokat, szepsi cigánytáncokat láthatunk Benko Fruzsina énekével, Agócs Gergely tárogatójátékával és a Dobroda zenekar muzsikájával.

 

Műsor:

1. Hajnal hasad, csillag ragyog… (Menyhe, Zoboralja)

2. Zoboralji táncok (Konkoly Annamária – KonkolyLászló)

3. Nógrádmegyeri juhásztánc (Paluch Norbert)

4. Medvesalji lányjátékok (Varga Lia)

5. Gömörben – botoló, párkereső, vasvári verbunk és friss csárdás (Varga Lia – Varga Norbert)

6. Magyarbődi táncok (Varga Norbert)

7. Iszik apám a kocsmába’… (Szepsi, Felső-Bódva mente)

8. Szepsi cigány táncok Bastyúréktól (Oláh Ivett – Oláh József)

9. „Magyar csárdás” (Varga Norbert)

10. Adjon Isten jó éjszakát… (Kodály Zoltán: Esti dal)

 

Patria


Rakonca Néptáncegyüttes:

A Rakonca Néptáncegyüttes 1995-ben alakult, Palócföld nógrádi régiójának egyik jelentős történelmi múltú kisvárosában, Füleken. Az együttesben jelenleg 50 fő, 8-23 év közötti fiatal táncol. Évi 20-25 alkalommal lépnek színpadra, több országos versenyen és fesztiválon értek már el kiemelkedő eredményt. Az együttes három ízben kapott arany sávos minősítést az Eszterlánc Szlovákiai Magyar Gyermek Néptáncfesztiválon, 2008-ban a Szlovákiai Magyar Felnőtt Néptáncegyüttesek Országos Seregszemléjén ezüst sávos besorolásban részesült, 2011-ben pedig az Országos Koreográfiai Szemlén harmadik helyezést ért el. Az elmúlt 20 évben több ízben vendégszerepeltek Magyarországon, Romániában és Montenegróban, valamint Törökországban, Szlovéniában, Ausztriában, Szerbiában, Bulgáriában és Lengyelországban. Az együttes táncos szólistái Palčo Kinga és Brusznyai Erik a „Šaffova ostroha 2014” elnevezésű legrangosabb szlovákiai szólótáncversenyen aranysávos minősítésben részesültek, míg énekes szólistájuk Benko Fruzsina a Fölszállott a páva televíziós népzenei és néptánc tehetségkutató versenyen ért el jelentős sikereket. A Rakonca Néptáncegyüttes a régión belüli kiemelkedő munkája jeléül 2004-ben elnyerte a „Nógrád Közművelődéséért” díjat.

 

Az együttes vezetői Varga Lia és Varga Norbert.

 

„Pátria” – a felvidéki palócság népművészete

Rakonca Néptáncegyüttes (Fülek)

Almárium sorozat

Helyszín: Hagyományok Háza, Időpont: 2016. január 23., 17 óra

wetransfer-65791d

2017.01.23

Eredeti elképzeléseket, a tradíció és a modernség, a hagyomány és a korszerűség megjelenését láthatják mindazok, akik ellátogatnak a Tűzben született című kiállításra a MANK Galériába. A szentendrei tárlat válogatás a lendvai nemzetközi bronzöntő művésztelep gyűjteményéből, melyet február 12-ig tekinthetnek meg az érdeklődők.

20170120_111142_masolata

2017.01.23

Milyen lehetett Arany János kézírása? Mennyit alakítgatott egy-egy szövegrészen, mire azt elfogadhatónak találta? Mennyi idő alatt készülhet el egy olyan nagyszabású alkotás, mint a Toldi-trilógia? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki január 20-án ellátogatott az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nyílt napjára.

20161130_Keresztes_plakat_webre4

2017.01.23

Rendhagyó tárlatvezetéssel zárult Keresztes Dóra és Orosz István grafikusművészek kiállítása január 22-én a Pesti Vigadó Galériájában. A finisszázs keretében maguk az alkotók vezették körbe az érdeklődőket az immár lezárult kiállítás tereiben és mondták el, miért volt fontos számukra ez a tárlat.

Idén is várja a középiskolás diákok pályamunkáit vers, próza és tanulmány kategóriában az Írók Alapítványa és az Írók Szakszervezete, valamint Sárvár Város Önkormányzata. A pályázaton legjobbnak ítélt alkotások szerzőit ebben az évben is vendégül látják a Rába-parti városban, egy közös irodalmi táborozáson.

Kucsov Borisz színdarabja nyerte meg a Vajdasági Magyar Drámaíró Versenyt január 21-én este Újvidéken. A verseny díjnyertes alkotását Mezei Kinga, az Újvidéki Színház művésze rendezte. A mű a Csárdáskirálynő című operett elemeit alkalmazva egyfajta társadalomkritikát mutatott be.

Kolozsváron a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepség keretében adták át január 22-én este az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által alapított elismerést Márton Evelin író, Berszán Zsolt képzőművész és Csíky Boldizsár Tamás zongoraművész kapta.

Borsos Annamária zongoraművész-tanár és Kovács Zsuzsa színművész kapta idén a hódmezővásárhelyi önkormányzat alapította Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat. Az elismeréseket B. Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc özvegye és Almási István polgármester adták át a hódmezővásárhelyi születésű, kétszeres Kossuth-díjas színművész nevét viselő művelődési központban rendezett gálaműsoron január 22-én.

Átadták a díjazottaknak a Csemadok 2016-os elismeréseit – a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezetének – a magyar kultúra napja alkalmából tartott országos rendezvényén Galántán január 22-én. A felvidéki magyar közösségért a kultúra terén kifejtett, egész életen át tartó tevékenységért adományozott Csemadok életműdíjakat idén Böszörményi István helytörténész, Korintus László zenepedagógus, illetve Lázár Erzsébet, Lázár Ferenc, Miklós Ferenc és Pék Éva pedagógusok kapták.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma