2016. december 4.
Célzó

Download.aspx2_masolata

„Minden részletnek tökéletesnek kell lennie, és akkor van remény arra, hogy valamiből jelentős előadás születik” – vallja a rendezésről Marton László, a Vígszínház főrendezője és egykori igazgatója, akit 2016-ban Magyar színház- és filmművészet kategóriában jelöltek Prima Primissima-díjra. Marton Lászlóval pályakezdésről, rendezésről, tanításról beszélgettünk, valamint arról, mit jelentenek számára a díjak.

2016.03.29

Új premierrel készül a Radnóti Színház, A párnaember című színdarab május 7-én debütál. Martin McDonagh dráma- és forgatókönyvíró, filmrendező műve Merényi Anna fordításában Magyarországon a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre.

A történet:

A Radnóti Színházban tíz évig sikerrel játszott A kripli szerzőjének, Martin McDonagh-nak Olivier-díjas színdarabja egy meg nem nevezett rendőrállamban játszódik. Katuriant, az írót többszörös gyerekgyilkosság vádjával hallgatja ki Tupolski és Ariel – a jó és a rossz zsaru –, ugyanis bizarr, horrorisztikus témájú novellái gyanúsan sok esetben válnak valósággá a városban. A kihallgatás során fény derül Katurian és szellemileg visszamaradott fivére, Michal zaklatott gyerekkorára, és ahogy halad előre a történet, a nyomozók valódi arcát, múltját, motivációit is megismerjük. Torokszorító dráma az emberi kegyetlenségről és a történetmesélés erejéről.


parnaember_olvaso_domolky_daniel_WEB_010

 

Szikszai Rémusz rendező a darabról:

A párnaember egy megrázó történet a művészetről és annak vélt vagy valós hatásáról, a tükörről, amit elénk tart. Látjuk-e magunkat ebben a tükörben akkor is, ha szörnyetegnek mutat? Képesek vagyunk-e belenézni ebbe a tükörbe? És ott a valóságot látjuk-e? Vagy eltartjuk magunktól és nem akarunk szembesülni azzal, amit ott látunk? Mi a valóság? Mi a fikció? Egy történet, ami a szeretetről és annak hiányáról szól.  A bizonytalanságról, amiben élünk, ami a sajátunk, ezért történetekbe kapaszkodunk. Szép és kegyetlen történetekbe. Ez lehet egy egyszerű novelláskötet, de lehet a Biblia is…


parnaember_olvaso_domolky_daniel_WEB_005

 

A szerzőről:

Az 1970-ben született Martin McDonagh a ma élő egyik leg(el)ismertebb angol-ír dráma- és forgatókönyvíró, filmrendező. McDonagh egészen különleges módon ötvözi műveiben a fekete humort az idegborzoló erőszakkal, munkásságát gyakran hasonlítják Tarantinóéhoz. Drámaíróként sajátos írói stílusa és bravúros nyelvhasználata okán Harold Pinterrel szokták együtt emlegetni.

 

Az ír szülők gyermekeként született McDonagh Londonban nőtt föl, de az iskolai szüneteket Nyugat-Írországban töltötte, mely első hat színdarabjának – köztük a Radnótiban 10 éven át játszott A kriplinek – a helyszínét adja. Nagy hatással volt rá bátyja, aki forgatókönyvíró akart lenni. McDonagh-t is a film vonzotta. Tarantino, Sergio Leone, Sam Peckimpah nyomdokaiba akart lépni. Húsz éves korára már négy egész estés film forgatókönyvét megírta, és vázlatokat készített vagy féltucat másik filmhez. Mivel a filmstúdiók visszautasították, televízió-  és rádiójátékokat kezdett írni, de itt sem járt sokkal több sikerrel. Első 22 próbálkozását a BBC elutasította. Volt olyan nap, hogy hat nemleges választ is kapott. McDonagh erre a színház felé fordult, amihez addig vajmi kevés köze volt, és ezzel gyökeres fordulatot vett az élete.

 

McDonagh volt Shakespeare óta az első drámaíró 1997-ben – 27 évesen –, akinek egyszerre négy művét is játszották Londonban. Színműveivel számos díjat nyert, A párnaember című drámája megkapta a legjobb színdarabnak járó Olivier-díjat, a New York-i kritikusok pedig a Legjobb Külföldi Színdarab díjával jutalmazták.

 

Azóta sikerült betörnie a film világába is. Első filmje, a Six Shooter 2005-ben megnyerte a legjobb rövidfilmnek járó Oscar-díjat. Második filmjét, az egész estés In Bruge-t (melyet a magyar mozik a félrevezető Erőszakik címmel játszottak) ő maga írta és rendezte. A Colin Farrell, Brendan Gleeson és Ralph Fiennes főszereplésével készült alkotás is Oscart érdemelt, ezúttal a legjobb eredeti forgatókönyvért.

SZFE_harmadeves_zenes_szinesz_szakos_hallgatoi_c_Ujhegyi_Eva

2016.12.04

MusicOnStage címmel mutatkozik be a Müpa új ismeretterjesztő sorozata, amely a Fesztivál Színházban avat be a zenés színpadi műfajok történetébe. A témát jól ismerő Erkel-díjas zeneszerző és operarendező, Selmeczi György december 6-tól kezdve négy előadáson át vezet be a törzsi rítusoktól az amerikai zenés színházig terjedő szellemtörténeti anyagba.

Szarvas_filmszinhaz_eorifoto-1290047

2016.12.04

A magyarországi premier előtt Párizsban mutatta be november 28-án este a Nemzeti Színház társulata A szarvassá változott fiú című előadás új változatát a Világ Kultúráinak Háza (Maison des cultures du monde) fesztiválján, a Festival de l'Imaginaire-en. A magyar közönség a december 7-ei premieren találkozhat először az új változattal.

godard2_masolata

2016.12.03

„Azt ugye ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe és vége? Hát persze, csak nem feltétlenül ebben a sorrendben.” Ez a régi anekdota jól mutatja, hogy Jean-Luc Godard, a francia új hullám élő legendája a világ egyik legmerészebb filmrendezője. A Kifulladásig, A bolond Pierrot és az Éli az életét című filmek alkotója december 3-án ünnepli 86. születésnapját.

Roma, dzsessz, balkáni és klasszikus zenéket felvonultató fesztivált tartanak jövő ősszel a burgenlandi Kismartonban (Eisenstadt), az Esterházy-kastélyban. A Herbstgold elnevezésű program első napján, szeptember 6-án Nicolas Altstaedt vezényletével fellép az Osztrák-Magyar Haydn Filharmonikusok, amely a kismartoni Esterházy-kastély rezidens zenekara lesz az év végétől. A koncerten Beethoven, Sosztakovics és Haydn művei csendülnek fel.

Kortárs európai dzsesszelőadók koncerteznek a következő napokban a budapesti Opus Jazz Clubban. A progresszív, többségében fiatal tehetségeket felvonultató fellépők között lesznek osztrák, német, francia, amerikai és portugál zenészek is.

Magyarországot 1956-ban elhagyni kényszerülő, jelenleg Brüsszelben, Göteborgban, Párizsban és Londonban élő emigránsokat mutat be Kallos Bea Egykor mind idegenek voltunk című portrésorozata, melyről az MTVA/MTI fotóriportete december 8-án a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Napfényműtermében tart vetítéssel egybekötött beszámolót.

Világsztárok lépnek fel a következő hetekben a Magyar Állami Operaházban és az Erkel Színházban: láthatja és hallhatja a közönség többek között Charles Castronovót, Erwin Schrottot, Renée Fleminget és Iréne Theorint.

Ékszerek és műtárgyak lepik el karácsony előtt Budapestet, december 13-án ékszereket és órákat, december 14-én ezüst és egyéb műtárgyakat kínál a BÁV karácsonyi aukciója, amelyet a MOM Kulturális Központban rendeznek meg. Az aukció első napjának több mint 200 tétele között minden értéksáv és minden főbb ékszertípus képviselteti magát.

A Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett hegedűművész két éve a világ egyik legkülönösebb hangszerén, thereminen is előad. Illényi Katica az ünnepekre egy egyedi karácsonyi tematikájú theremin albummal örvendezteti meg rajongóit és a hangszer szerelmeseit.

TH_CHRISTMAS_FRONT_k

Menszátor Héresz Attila képletesen és valóságosan is belebújik a hajdani nagy magyar tragika, Jászai Mari bőrébe november 28-án a Műcsarnok Színtérben.

Adventi Mesehotellé változik Budapest egyik legszebb szállodaépülete, ahol az ország legnagyobb gyerekszobáját rendezik be és töltik meg változatos programokkal az apróságok és szüleik örömére. A Gellért már hagyományos, ám idén megújult adventi rendezvénye december 3-án és 4-én várja a nagyérdeműt.

Spirituális utazásra hív Lovász Irén, Mizsei Zoltán és Horváth Kornél, vagyis a Groove & Voice Trio a Hangtájkép című lemez anyagát bemutató koncerten. Az énekesnő 2006-ban indított Gyógyító hangok címmel egy lemezsorozatot, melynek legismertebb részei az Égi hang és a Belső hang. A Hangtájkép az utóbbi újragondolása. Lovász Irén koncerten legközelebb december 3-án hallható, ahol az Égi hang című műsorát énekli.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma