782x90_karacsony_banner_2_ok
2017.06.19

E címet viseli a Ludwig Múzeumban megtekinthető tárlat, mely az egyedülálló Pécsi Műhely alkotóinak munkáit vonultatja fel és olyan élményt nyújt, amelyet vétek kihagyni. Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár június 19-én járta be a múzeum két szintjét is betöltő tárlatot, ahol a következőképpen fogalmazott: „hatalmas ereje van”.

_D0A3189_Copy


A Pécsi Műhely elnevezésű csoport egyedülálló a hazai neoavantgárd művészet történetében. Bár nevüket egy középkori pécsi kőfaragóműhelyből eredeztették, tevékenységük egyáltalán nem a hagyományos képzőművészeti műfajok irányából határolható be. A csoport a hatvanas évek végén alakult meg a neokonstruktivista, geometrikus festő és művészetpedagógus, a 2014-ben elhunyt Lantos Ferenc tanítványaiból. Ficzek Ferenc, Halász Károly, Kismányoky Károly, Pinczehelyi Sándor és Szijártó Kálmán alkották ezt a fantasztikus művészeti tevékenységet végző csoportot. A Párhuzamos avantgárd – Pécsi Műhely 1968–1980 című kiállítás az ő munkáikat mutatja be, méghozzá olyan teljességben és elrendezésben, melynek tényleg hatalmas ereje van.

 

A tárlat egy eddig kevéssé feldolgozott, a hazai művészeti közeg perifériáján működő művészcsoport tevékenységét és jelentőségét mutatja be, ez pedig – ahogy dr. Hoppál Péter is megfogalmazta – kivételesen fontos, hiszen kiemelt figyelmet kell szentelni annak, hogy a Pécsi Műhely és a hozzá hasonlóan páratlan, ám perifériára szorult művészcsoportok is bekerüljenek a művészeti kánonba. A tárlat valóban letaglózó, hiszen betekintést enged a Pécsi Műhely alkotóinak tevékenységébe, akik a hazai konstruktivista és avantgárd hagyományok megújításán, új vizuális nyelv, új vizuális kultúra megalapozásán munkálkodtak. Ez azt jelenti, hogy a válogatás amellett, hogy felsorakoztatja a csoport tagjainak jelentős műveit, nagy hangsúlyt fektet az archív anyagok, kiállítási katalógusok, levelezések, reflexiók bemutatására, valamint a műhelytagok közötti együttműködések megjelenítésére is, így hozva őket közelebb a látogatókhoz.

 

_D0A3148_Copy


A Pécsi Műhely korai időszakát a geometrikus művek jellemzik: a papír és táblaképek mellett megjelenik a sokszorosító grafika és a tűzzománc is. Ezen alkotások egy hatalmas termet töltenek be, melyet dr. Hoppál Péter „csodateremnek” nevezett a bejárás során. A csoport tagjai azonban nem elégedtek meg azokkal a csodás geometrikus alkotásokkal, melyeket készítettek, és nem hagytak fel a kísérletezéssel, sőt: 1970 és 1971 között tizenkilenc, kuriózumszámba menő land art akciót valósítottak meg Pécs környékén. Ezek a tájkísérletek szorosan kapcsolódnak az ekkoriban a nemzetközi színtéren kibontakozó természetművészeti irányzatokhoz és olyan nézőpontból mutatják meg a várost, ahonnan az ember nem szemlélné. Ezt városmarketingnek is tekinthetjük – fogalmazta meg a terembe lépve dr. Fabényi Júlia Németh Lajos-díjas magyar művészettörténész, a Ludwig Múzeum igazgatója, aki arra is rámutatott: még sehol sem volt látható ilyen részletességben a Pécsi Műhely alkotóinak munkássága. Erről nemcsak a művektől roskadozó falak tanúskodtak, hanem az is, hogy a tárlat csak két szinten fért el.

 

A kronologikus sorrendet követő kiállításon végig haladva tökéletesen kirajzolódott, hogy az 1971-es évet követő időszakban a Pécsi Műhely tagjai egyre hangsúlyosabb és aktuálisabb kérdésekkel kezdtek el foglalkozni: a művészeti nyelv megújítása, a művészet intézményi problémái, illetve a társadalmi-politikai szimbólumképzés és annak dekonstrukciója jelenik meg ezen időszakban készült műveiken – mondta el Doboviczki Attila kurátor. A Párhuzamos avantgárd – Pécsi Műhely 1968–1980 termeiben emellett arra is találunk ékes példákat, miképpen éltek az alkotók a fejlődő technika adta lehetőségekkel, és hogyan alakították át például egy televízió képernyőjét olyan tükörré, melybe a Kádár-kornak kellett (volna) belenéznie.

 

_D0A3269_Copy


Aki még nem tette, mindenképpen látogasson el a Párhuzamos avantgárd – Pécsi Műhely 1968–1980 című kiállításra, mely a múltba utaztatja a látogatókat, felnyitja a szemüket és hihetetlen erővel varázsolja el őket.

 

A kiállítás június 25-éig tekinthető meg a Ludwig Múzeumban.



Tóth Eszter

Fotó: Csákvári Zsigmond

AViszkis_jelenetfoto_11_masolata

2017.11.23

„Nemcsak bemutat egy emberi történetet, hanem figyelmeztet is minket arra, hogy legyünk nyitottak” – mondta el A Viszkis című filmről Móga Piroska színésznő, aki a női főszereplőt, Ambrus Attila szerelmét alakítja Antal Nimród mozijában. A fiatal tehetséggel a szerepről, A Viszkis jelentőségéről, valamint arról beszélgettünk, mit tesz annak érdekében, hogy legyőzze izgalmát.

DMARC20171123017_kis
2017.11.23

A 250 éves európai cirkuszművészet előtt tiszteleg az a több mint 600 négyzetméter alapterületű falfestmény, amelyet a budapesti Almássy tér egyik tűzfalára festettek fel és adtak át november 23-án. Vattamány Zsolt, a VII. kerület polgármestere elmondta: Erzsébetváros 2013 óta eddig 21 elhanyagolt falfelületet hozott rendbe és festett ki a TűzfalRehab elnevezésű program keretében.

quimby4

2017.11.23

Mindenki életében vannak nagy pillanatok – írtam egy korábbi cikkemben. Akkor éppen a kanadai Simple Plan gitárosával, Jeff Stincóval készült interjú kapcsán jutott eszembe ez a gondolat. Most azonban megint felötlött bennem, hiszen egy újabb nagy pillanatot élhettem át. Hogy mi volt ez? Az alábbi beszámolóból kiderül.

Matrakci Nasuh, a 16. század géniusza címmel kiállítás látható november 23-ától a Magyar Nemzeti Múzeumban Budapesten. A tárlat az Oszmán-Török Birodalom egyik legkiemelkedőbb tudós polihisztorát és korát mutatja be. A kiállítást november 23-tól december 28-áig láthatja a közönség a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A mai Kárpátalja történetét a 8. századtól 1920-ig bemutató, a magyar kormány mintegy 110 millió forintos támogatásával létrehozott állandó kiállítást nyitott meg Grezsa István kormánybiztos november 21-én Ungváron, a vár épületében. A kiállítással Magyarország a megértésre mutat példát, mert hosszú távon együttműködésre vagyunk ítélve – hangsúlyozta Grezsa István.

Több mint 350 pályaművet adtak be a Dal 2018 című dalválasztó műsorba a november 20-án éjfélkor lejárt határidőig. A következő napokban a szakmai előzsűri választja ki a mezőny 30 legjobb dalát, amelyeknek a januárban kezdődő élő adásokban szurkolhatnak a közmédia nézői. Idén is számos műfajból neveztek dalokat, már ismert és még a pályájuk elején álló előadók egyaránt.

Magyarországon ismét reneszánszát éli a zsidó kultúra, a kormány pedig értékként tekint erre a több mint ötezer éves szellemi és lelki örökségre – mondta Latorcai Csaba társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár november 21-én, egy a Fiumei Úti Sírkertben tartott konferencián. Kiemelte: a kormány az elmúlt esztendőkben és a jövőben is kész a dialógusra és nyitott minden javaslatra, amely „Magyarország szellemi és lelki megújhodását szolgálja”.

Fischer György szobrász címmel képzőművészeti album jelent a meg: a Munkácsy-díjas művész munkásságát összegző könyvet november 22-én mutatták be Zalaegerszegen, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A száznegyven oldalas kötet átfogó képet ad Fischer György (1956-2012) művészetéről.

Harmadik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat május 28. és június 10. között. A nyár eleji eseménysorozat évek óta élvonalbeli művészekkel és minőségi előadásokkal várja a zsidó kultúra iránt érdeklődőket. Az első három meghirdetett koncert Dés László Egy este Esterházy Péterrel című estje, a Kováts Kriszta Kvintett Álomfejtés elnevezésű koncertszínháza, valamint a Cotton Club Singers Páratlan! című nagykoncertje lesz.

Esterhazy_Des_foto

A budai Vár után a Pesten, az V. kerületi Zrínyi utcában található Duna Palotában folytatja tovább tevékenységét a Magyarság Háza. Az új helyszínen a programkínálat is kibővül: külhoni magyar előadóművészek, színházak is bemutatkoznak, melyhez kiváló helyszínt biztosít az új épület.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma