IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.02.22

A Győri Balett előadása nyitotta meg a Budapesti Táncfesztivált a Nemzeti Táncszínház nemrég átadott épületében a Millenárison. Velekei László művészeti vezető egy korábban már bemutatott darabját, a PianoPlayst, és egy kifejezetten a Nemzeti Táncszínház premierjére készített, élő zenés táncjátékát, a Passage-t láthatta a publikum.

Passage
Passage


Az Önök előadásával nyitotta meg kapuit az új Nemzeti Táncszínház. Milyen művel készültek?

Óriási megtiszteltetés volt az egész együttes számára a felkérés, ami úgy vélem, a Győri Balett elmúlt negyven évének is szólt. Beethoven VII. szimfóniájára egyszer már dolgoztam a Magyar Táncfesztiválon, és azóta is nagy szerelem maradt ez a mű a számomra. De azóta nem érkezett olyan pillanat az életemben, amikor valami újat bele tudtam volna csomagolni ebbe a muzsikába. Ertl Péter igazgató az új Nemzeti Táncszínház nyitó előadására azonban kifejezetten a VII. szimfóniát képzelte el, és erre kért egy új produkciót. Nagyon megörültem neki, hogy talán ez most egy égi jel, és eljött az a pillanat, amire vártam. Szerencsés vagyok, mert általában úgy vagyok a darabjaimmal, hogy megjelenik a vízió, és pár év múlva jön egy olyan lehetőség, ami alkalmat teremt arra, hogy bemutathassam az álmomat. Így történt ez most is.


passage2__r
Passage

A zene vagy a mozgás születik meg először a fejében?

Rengeteg zenét hallgatok, a táncművészeti alkotómunkám ebből fakad. Sokszor három-négy hónapig csak a dallamokat játszom le magamnak, és még egyetlen mozdulatot sem találok ki. Később minden egyes pillanatra kitalálok 50-60 féle mozgást, majd amikor bemegyek a terembe, már szinte maguktól jönnek a lépések. Most például, a Passage esetében tíz nap alatt negyven percre elegendő koreográfiát készítettem, annyira feltöltődtem. Az érzéseimet folyamatosan megosztom a táncosokkal, így kialakul egy jó rezonancia közöttünk, és onnantól kezdve minden működik.


DSC0694medium_large.1531226502
PianoPlays


A történetmesélős vagy inkább az érzésekre támaszkodó baletteket kedveli?

Mindkét irányban van lehetőségem kibontakozni. Jelenleg a PianoPlays és a Passage is inkább szimfonikus balett, mely tele van érzésekkel és egy leheletnyi finom cselekménnyel. Hozzám a sztoris balettek állnak kicsit közelebb. Szeretem megszólítani a nézőket egy témával, azon keresztül a táncjáték érzelmeivel és gondolatiságával. Szeretem a párbeszédeket, melyeket a cselekményes baletten keresztül folyamatosan végig tudok vinni.


PianoPlays4
PianoPlays


Élő zenére dolgozott, ez mindig varázslatos hatással bír.

Egyetértek. Az első felvonás a PianoPlays, Liszt és Wagner zongoraátiratai, Balázs János zongorajátékával kísérve. A második részben, a Passage-ban is élő zenei aláfestés szólal meg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenekarának előadásában.


Mi az az előbb említett leheletnyi cselekmény új darabjában, a Passage-ban?

Gyurmánczi Diána, Luigi Ianonne és Jekli Zoltán a három főszereplő, az ő rövid történetük bontakozik ki a táncjáték során. Maga a darab egyfajta társadalomkritika, az uniformizálódás ellen szól. A három fő karakter nem konkrét személyeket jelenít meg, hanem szimbólumokat. Az elején egy lelket látunk, aki női mivoltában reagál a jelenlegi világunkra, és valamennyire a közösségi oldalak képmutatásának hatására, arra reflektálva elindul az életben, próbálja megállni a helyét. Jönnek a sztereotip elvárások, hogy milyen párkapcsolatban és milyen életet kellene élnie az érvényesülés érdekében, ezeket viszont elutasítja.


pianoplays5
PianoPlays


Közben rájön, hogy ha nem tud beilleszkedni a társadalomba, akkor az ki fogja vetni magából. Elbukik, megöli az énképét, ezzel együtt a partnerét is, és a képmutatás legnagyobb élharcosává válik. Ekkor érkezik az életébe egy olyan férfi, aki képes lenne a felépített hazugságokat levetkőzni (vagy leleplezni?). férfi drámáján keresztül rajzolódik ki, hogy a nő már nem képes az önmagához való visszatérésre.


gkt

Fotók: Ambrus László

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma