IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2009.11.03

Bánd, 1813. október 9. - Budapest, 1879. július 1.

Schröck Ferenc néven született, paraszti sorból emelkedett az értelmiségbe. A gimnáziumot Veszprémben végezte, 1832. szeptember 25-én Trencsénben lépett be a piarista rendbe. 1837-ben a pesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1836-37-ben Vácott filológiát, 1838-39-ben a nyitrai, 1839-40-ben a szentgyörgyi papnevelő intézetben teológiát tanult. 1836. július 26-án Vácott szerzetesi fogadalmat tett. 1840. július 26-án szentelték pappá. 1840-től Tatán, 1840-44-ben Budán gimnáziumi tanár. 1844-49-ben a váci líceumban az egyetemes történelem, az éremtan és oklevéltan tanára. 1849-ben Mernyén a rend birtokainak ellenőre. A szabadságharc leverése (1849. augusztus) után rövid időre eltiltották a tanítástól. Később 1851-58-ban a pesti piarista gimnáziumban a történelem, földrajz és matematika tanára. 1858-ban hazafias szellemű tanári működése miatt (nem volt hajlandó németül tanítani) Pestről távozni kényszerült. 1858-tól a szegedi piarista gimnáziumban a földrajz, történelem és mennyiségtan tanára, 1860-64-ben igazgatója. 1865-66-ban a pesti főgimnázium igazgatója és történelemtanára. 1866-tól haláláig az egyetemes történelem nyilvános rendes tanára a pesti egyetemen. 1867-től a piarista rend magyarországi tartományfőnöke. 1873-79 között Budapest törvényhatósági bizottságának tagja. Az MTA levelező tagja 1858. december 15-től. Akadémiai székfoglalóját A kereszthadak és azok eredményei címmel 1859. december 5-én tartotta.

Fő művei: Egyetemes világtörténet. I-III. Pest, 1851-57., I. 10. jav. kiad. Bp., 1886., II. 8. kiad. Bp., 1883., III. 8. jav. kiad. Bp., 1886.

Róla szóló irodalom: Lengyel József: Somhegyi Xavér Ferenc emlékezete. Az Úrban elhunyt rendtagok kegyeletes emlékezete. Szerk. Kalmár Endre. Bp., 1891.

lukoviczky

2012.08.31
Debrecen, 1928. július 13. – Leányfalu, 1988. november 24.
2012.08.30
Kolozsvár, 1916. április 17. – Bloomington, Amerikai Egyesült Államok, 2011. január 12.
2012.08.28
Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma