2009.05.20

Budapest, 1921. november 8. – Budapest, 1977. augusztus 30.

Gyermekkorát a csehszlovákiai Komáromban töltötte, az itt tapasztalt élmények hatására kezdett a kisebbségekkel foglalkozni. Származása miatt három évig volt munkaszolgálatos Kárpátalján és Erdélyben, végül megjárta Gunskirchent és Mauthausent. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, és ebben az évben beiratkozott a budapesti egyetemre. 1949-ben szerezte meg a bölcsészdoktori oklevelet, doktori értekezését A szlovák értelmiség a forradalom előtt címmel írta meg. Az egyetem elvégzése után a Közoktatásügyi Minisztérium nemzetiségi osztályának vezetésével bízták meg, számos kezdeményezése azonban nem tudott megvalósulni.

1951-ben a Történettudományi Intézet tudományos kutatója lett, ahol feladatul Csehszlovákia történetének kutatását és a reformkori nemzetiségi kérdés vizsgálatát kapta. Az előbbinél főként a 19. századot vette górcső alá, azon belül a gazdaságtörténetet elemezte. 1956 januárjában védte meg A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790-1848 című kandidátusi értekezését. Ebben a hat magyarországi nemzetiség gazdasági, politikai fejlődését elemezte, megvilágította a nemzetiségi mozgalmak egymással való kapcsolatait. Már az MTA TTI munkatársaként is bekapcsolódott az oktatásba, 1957 nyarától pedig az ELTE Kelet-Európa Történeti Tanszékére nevezték ki docenssé. Nevéhez több egyetemi jegyzet fűződik, a tanszék munkatársaival közösen írta meg Csehszlovákia és Jugoszlávia Történetét. 1965-ben egyetemi tanári kinevezést kapott.

Kutatásait tovább folytatta, így a hatvanas évek végére egy újabb nagy szintézis került ki a kezei alól: megírta Kelet-Európa történetét a 19. század első felében. Újszerűen közelítette meg magát a fogalmat is, ő az Elbától az Urálig terjedő területet értette alatta, a népek bemutatása révén a történeti táj történelmét foglalta össze. Ezzel a művével lett akadémiai doktor 1969-ben. A Magyar Tudományos Akadémia 1973-ban választotta tagjává, székfoglalója a magyarországi nemzetiségek polgári nemzeti ideológiájának XVIII. századi előzményeit vizsgálta.

Fő művei: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790-1848. I-II. Bp., 1960.; A magyar-csehszlovák viszony ötven éve 1918-1968. Bp., 1969.; Kelet-Európa története a XIX. század első felében. Bp., 1971.; A feudális nemzetiségtől a polgári nemzetig. A magyarországi nem magyar népek nemzeti ideológiájának előzményei. Bp., 1975.; Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetéből 1918-1975. Bp., 1977.; A nemzetiségi kérdés Nagy-Britanniában. Bp., 1978.

A róla szóló irodalom: Király Péter: Arató Endre. Magyar Tudomány, 1978.; Diószegi István: Arató Endre emlékezete. Századok, 1981,; Diószegi Mária: Bibliographie der Veröffentlichungen von prof. Endre Arató. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Historica, 1981.

2012.08.31
Debrecen, 1928. július 13. – Leányfalu, 1988. november 24.
2012.08.30
Kolozsvár, 1916. április 17. – Bloomington, Amerikai Egyesült Államok, 2011. január 12.
2012.08.28
Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.

A nemzet művésze, Kocsár Miklós 85. születésnapja alkalmából ünnepi kilenc kórus fellépésével kórushangversenyt rendeznek november 20-án este 6-kor a szegedi piarista templomban.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem idei díját Barabási Albert-László magyar származású világhírű fizikus, hálózatkutató kapja. A művészeti egyetem 2006-ban alapított elismeréssel Moholy-Nagy László tanításának, alkotó művészetének eredetiségét, kísérletező habitusát szeretnék továbbörökíteni. A korábbi díjazottak között szerepel Rubik Ernő, Kossuth-díjas építész, formatervező, Dieter Rams, ipari formatervező, designer, Gőz László harsonaművész, producer és Nádasdy Ádám nyelvész professzor, közíró. Az elismerést november 21.-én adják át. Az eseményen Barabási Albert-László előadást is tart a kultúra és a fizika összefonódásáról.

A november 10-i győri premier után november 21-én 19.00 órától a Müpában is látható a Győri Balett legújabb előadása. Az I. világháború áldozatainak emléket állító , Black to Say Silence – Sötét, csönd című előadás üzenete: van jövő egy nehéz időszak után is. A táncdarab koreográfusa Ángel Rodriguez, zeneszerzője Fernando Lázaro.

Arthur Brand holland műkincsnyomozó Ciprusról ellopott, felbecsülhetetlen értékű, 6. századi mozaik nyomára bukkant egy monacói lakásban. Szent Márk bizánci stílusú arcképét az 1970-es években lopták el Lythrangomi falu Panayia Kanakaria templomából. A műkincsnyomozó majdnem két éven át kutatott a mozaik után Európa-szerte, végül a nyomok egy brit családhoz vezették, akik jóhiszeműen vásárolták az alkotást több mint négy évtizede.

Bartos Erika író, illusztrátor kapta az idei Janikovszky Éva-díjat, amelyet ma vett át a Hatszín Teátrumban. Az elismerést az íróról elnevezett irodalmi alapítvány hozta létre azzal a céllal, hogy a felnőtt és a felnövekvő nemzedék együttélésének helyzeteit, történéseit életszerűen, hitelesen és humánusan bemutató műalkotások létrehozóit díjazza.

A Rábaköz hagyományait, népi iparművészetének jellegzetes tárgyait, motívumait és ma is aktív alkotóit mutatja be a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum november végéig látogatható, időszaki kiállítása. A tárlatról Nagy-Pölös Andrea néprajzkutató muzeológust, a kiállítás kurátorát kérdeztük.

2018_11_18_Szaladostol

Jelentős segítséget kapnak a munkájukhoz azok a múzeumpedagógusok, akik hátrányos helyzetű látogatókkal foglalkoznak. A Múzeumi iránytű című kiadványsorozat 16. részeként 2018 novemberében jelenik meg az Esélyt a múzeummal – Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című módszertani kézikönyv, amelyben rengeteg gyakorlati példával szolgálnak a téma szakértői.

Stanley Jordan amerikai jazzgitáros és zeneszerző, aki különleges, zongoraszerű kétkezes tapping technikájáról híres, november 17-én a Müpában ad koncertet. A zenész a Meeting Stanley Jordan című esten két hazai ütőhangszeres művésszel, a tHUNder Duóval kiegészülve kápráztat el sokoldalú tehetségével, virtuóz játékával.

„Mindannyiunk családjának életén végigsöpört a huszadik század. Az emlékeink mások, az emlékezés közös. Az a cél, hogy megértsük a másik fájdalmát is, ne csak a sajátunkat. Ahelyett, ami elválaszt, azt keressük, ami összeköt: a közös halmazt.” Ez a témája a Közös Halmaz Alapítvány első filmfesztiváljának, amelyet november 16. és 18. között tartanak a Premier Kultcaféban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma