Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2009.05.20

Budapest, 1921. november 8. – Budapest, 1977. augusztus 30.

Gyermekkorát a csehszlovákiai Komáromban töltötte, az itt tapasztalt élmények hatására kezdett a kisebbségekkel foglalkozni. Származása miatt három évig volt munkaszolgálatos Kárpátalján és Erdélyben, végül megjárta Gunskirchent és Mauthausent. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, és ebben az évben beiratkozott a budapesti egyetemre. 1949-ben szerezte meg a bölcsészdoktori oklevelet, doktori értekezését A szlovák értelmiség a forradalom előtt címmel írta meg. Az egyetem elvégzése után a Közoktatásügyi Minisztérium nemzetiségi osztályának vezetésével bízták meg, számos kezdeményezése azonban nem tudott megvalósulni.

1951-ben a Történettudományi Intézet tudományos kutatója lett, ahol feladatul Csehszlovákia történetének kutatását és a reformkori nemzetiségi kérdés vizsgálatát kapta. Az előbbinél főként a 19. századot vette górcső alá, azon belül a gazdaságtörténetet elemezte. 1956 januárjában védte meg A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790-1848 című kandidátusi értekezését. Ebben a hat magyarországi nemzetiség gazdasági, politikai fejlődését elemezte, megvilágította a nemzetiségi mozgalmak egymással való kapcsolatait. Már az MTA TTI munkatársaként is bekapcsolódott az oktatásba, 1957 nyarától pedig az ELTE Kelet-Európa Történeti Tanszékére nevezték ki docenssé. Nevéhez több egyetemi jegyzet fűződik, a tanszék munkatársaival közösen írta meg Csehszlovákia és Jugoszlávia Történetét. 1965-ben egyetemi tanári kinevezést kapott.

Kutatásait tovább folytatta, így a hatvanas évek végére egy újabb nagy szintézis került ki a kezei alól: megírta Kelet-Európa történetét a 19. század első felében. Újszerűen közelítette meg magát a fogalmat is, ő az Elbától az Urálig terjedő területet értette alatta, a népek bemutatása révén a történeti táj történelmét foglalta össze. Ezzel a művével lett akadémiai doktor 1969-ben. A Magyar Tudományos Akadémia 1973-ban választotta tagjává, székfoglalója a magyarországi nemzetiségek polgári nemzeti ideológiájának XVIII. századi előzményeit vizsgálta.

Fő művei: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790-1848. I-II. Bp., 1960.; A magyar-csehszlovák viszony ötven éve 1918-1968. Bp., 1969.; Kelet-Európa története a XIX. század első felében. Bp., 1971.; A feudális nemzetiségtől a polgári nemzetig. A magyarországi nem magyar népek nemzeti ideológiájának előzményei. Bp., 1975.; Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetéből 1918-1975. Bp., 1977.; A nemzetiségi kérdés Nagy-Britanniában. Bp., 1978.

A róla szóló irodalom: Király Péter: Arató Endre. Magyar Tudomány, 1978.; Diószegi István: Arató Endre emlékezete. Századok, 1981,; Diószegi Mária: Bibliographie der Veröffentlichungen von prof. Endre Arató. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Historica, 1981.

2012.08.31
Debrecen, 1928. július 13. – Leányfalu, 1988. november 24.
2012.08.30
Kolozsvár, 1916. április 17. – Bloomington, Amerikai Egyesült Államok, 2011. január 12.
2012.08.28
Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma