728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2009.05.20

Budapest, 1921. november 8. – Budapest, 1977. augusztus 30.

Gyermekkorát a csehszlovákiai Komáromban töltötte, az itt tapasztalt élmények hatására kezdett a kisebbségekkel foglalkozni. Származása miatt három évig volt munkaszolgálatos Kárpátalján és Erdélyben, végül megjárta Gunskirchent és Mauthausent. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, és ebben az évben beiratkozott a budapesti egyetemre. 1949-ben szerezte meg a bölcsészdoktori oklevelet, doktori értekezését A szlovák értelmiség a forradalom előtt címmel írta meg. Az egyetem elvégzése után a Közoktatásügyi Minisztérium nemzetiségi osztályának vezetésével bízták meg, számos kezdeményezése azonban nem tudott megvalósulni.

1951-ben a Történettudományi Intézet tudományos kutatója lett, ahol feladatul Csehszlovákia történetének kutatását és a reformkori nemzetiségi kérdés vizsgálatát kapta. Az előbbinél főként a 19. századot vette górcső alá, azon belül a gazdaságtörténetet elemezte. 1956 januárjában védte meg A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790-1848 című kandidátusi értekezését. Ebben a hat magyarországi nemzetiség gazdasági, politikai fejlődését elemezte, megvilágította a nemzetiségi mozgalmak egymással való kapcsolatait. Már az MTA TTI munkatársaként is bekapcsolódott az oktatásba, 1957 nyarától pedig az ELTE Kelet-Európa Történeti Tanszékére nevezték ki docenssé. Nevéhez több egyetemi jegyzet fűződik, a tanszék munkatársaival közösen írta meg Csehszlovákia és Jugoszlávia Történetét. 1965-ben egyetemi tanári kinevezést kapott.

Kutatásait tovább folytatta, így a hatvanas évek végére egy újabb nagy szintézis került ki a kezei alól: megírta Kelet-Európa történetét a 19. század első felében. Újszerűen közelítette meg magát a fogalmat is, ő az Elbától az Urálig terjedő területet értette alatta, a népek bemutatása révén a történeti táj történelmét foglalta össze. Ezzel a művével lett akadémiai doktor 1969-ben. A Magyar Tudományos Akadémia 1973-ban választotta tagjává, székfoglalója a magyarországi nemzetiségek polgári nemzeti ideológiájának XVIII. századi előzményeit vizsgálta.

Fő művei: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790-1848. I-II. Bp., 1960.; A magyar-csehszlovák viszony ötven éve 1918-1968. Bp., 1969.; Kelet-Európa története a XIX. század első felében. Bp., 1971.; A feudális nemzetiségtől a polgári nemzetig. A magyarországi nem magyar népek nemzeti ideológiájának előzményei. Bp., 1975.; Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetéből 1918-1975. Bp., 1977.; A nemzetiségi kérdés Nagy-Britanniában. Bp., 1978.

A róla szóló irodalom: Király Péter: Arató Endre. Magyar Tudomány, 1978.; Diószegi István: Arató Endre emlékezete. Századok, 1981,; Diószegi Mária: Bibliographie der Veröffentlichungen von prof. Endre Arató. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Historica, 1981.

596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2012.08.31
Debrecen, 1928. július 13. – Leányfalu, 1988. november 24.
2012.08.30
Kolozsvár, 1916. április 17. – Bloomington, Amerikai Egyesült Államok, 2011. január 12.
2012.08.28
Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.

Szabó Réka A létezés eufóriája című dokumentumfilmje nyerte el a Szarajevói Filmfesztivál emberi jogi díját csütörtök este. A legjobb dolgokon bőgni kell című filmért az alkotók, Grosan Cristina rendező és Stalter Judit producer a szarajevói fesztivál szakmai programja, a CineLink Work in Progress 50 ezer euró értékű utómunkadíját nyerték el, amely a Post Republic stúdió felajánlása. Az első magyar egészestés animációs dokumentumfilm, Csáki László Kék Pelikán című alkotásának filmterve a Best Pack&Pitch díjat kapta meg. Mikulán Dávid és a Nagyi projektet jegyző Révész Bálint Kix címmel készülő dokumentumfilmtervét a Docu Talent program zsűrije díjazta. Kőrösi Máté Dívák című alkotása a 2000 eurós pénzdíjjal járó Cat&Docs elismerést kapta meg, míg Dér Asia és Haragonics Sára Egy nő története munkacímű alkotása a DOK Leipzig, a rangos lipcsei dokumentumfilm-fesztivál díját nyerte el.

A múmiát 129 évvel ezelőtt ajándékozták a Michingani Állami Egyetemi Múzeumnak. A kecsua nyelven Nustának (hercegnő) hívott hajdani kislány teste kitűnő állapotban maradt fenn, fekete copfjait mintha frissel fésült hajból fonták volna, kezei kis tollakat markolnak. Szénizotópos vizsgálatokkal megállapították, hogy a múmia a 15. század második feléből származik, ami megerősíti a feltételezést, hogy a kislányt Kolumbusz Kristóf érkezése és a spanyol hódítás előtt temették el.

Egy ódon svájci házban találtak rá a világhírű regényhez készült rajzokra, melyeket maga Antoine de Saint-Exupéry készített. Egy dohos szagú irattartó rejtette a „kincseket”, az egyiken a jóllakott kígyó látható, amely felfalt egy elefántot, de a felnőttek kalapnak látják, továbbá szerepel a légipostapapírra készült vázlatokon a kis herceg és a róka is. A mappában volt egy szerelmes levél is, amelyet Saint-Exupéry feleségének írt. A rajzok meglepően jó állapotban vannak, de egyelőre nem tudni, hogy bemutatják-e őket a nyilvánosságnak, és ha igen, akkor mikor.

A Reading közelében épülő komplexumot John McAslan építész irodája tervezi. A neves skót tervező nevéhez fűződik egyebek közt a londoni King's Cross pályaudvar és a Roundhouse előadóművészeti központ fejlesztése.

A brit főváros világhírű múzeumának nyolcmillió darabos gyűjteménye van. Ebből azonban csak 80 ezer látható kiállítva, a többi vagy az intézmény épületében, vagy két raktárépületben van London más pontján, amelyek közül a kormány az egyiket eladja. Az 64 millió fontba kerülő új komplexum munkálatainak jó részét – 50 millió fontot – ebből az eladásból fedezik, a fennmaradó részt pedig többek között adományokból. A 2023-ra elkészülő létesítményben világhírű antik szobrok és mozaikok is megtekinthetők lesznek

A szeptember 24. és 28. között első alkalommal zajló PesText – Nemzetközi Irodalmi Fesztivál Neked mit jelent a szabadság? címmel kiírt irodalmi pályázatára 201 alkotás érkezett be. A szakmai zsűri díját Halleves című verséért Izsó Zita kapta meg. A 11 műből álló shortlistre augusztus végéig lehet szavazni, hogy kiderüljön, ki lesz a közönségdíjas.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Péntek este kezdődik a Pannonhalmi Bencés Főapátság háromnapos művészeti fesztiválja, az Arcus Temporum, amelynek kiemelt vendége ezúttal Gidon Kremer hegedűművész. A programsorozat a csend és a spiritualitás köré szerveződik.

arcus-temporum-xiii-pannonhalmi-muveszeti-fesztival

A jövő szombatig tartó rendezvényen hatvan helyszínen több mint kétszáz koncerttel, színházi előadással, filmvetítéssel és kísérőprogrammal várják a közönséget.

A gyönyörűen felújított, a XIX. század végén épült Egyedi-palotában működő Benczúr Ház Kulturális Központ megújult műsorkínálatával a budapesti kulturális élet egyik izgalmas színterévé vált. A Postakürt Alapítvány által működtetett helyszín hiánypótló és izgalmas produkcióknak, színházi előadásoknak, koncerteknek és táncházaknak ad otthont.


Negyvenhét helyszínen több mint 340 esemény lesz a 7. Vásárhelyi Forgatag elnevezésű fesztiválon, amely kortárs művészeti programokkal kezdődik pénteken és szeptember 1-ig tart Marosvásárhelyen

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma