NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.11.13

Idén is lehet pályázni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanács animációs sorozatok bővítésére kiírt, 200 ezer forint keretösszegű Dargay Attila-pályázatra, a szinopszisokkal december 6-ig lehet jelentkezni. Az idei Ember Judit-pályázat keretében összesen 108,5 millió forintból 13 dokumentumfilm, a Kollányi Ágoston-pályázat keretében összesen 74,4 millió forint támogatásból 9 ismeretterjesztőfilm valósul meg.

nmhh_800x480
Fotó: nmhh.hu


A Dargay Attila-pályázatra december 9-ig lehet jelentkezni; a 200 millió forintos keretösszegből a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa korábban támogatott animációs sorozatok bővítését, illetve ilyen sorozatok egész estés animációs filmmé alakítását finanszírozza. A grémium döntése alapján az Ember Judit-pályázat keretéből tizenhárom új dokumentum-, a Kollányi Ágoston-pályázat támogatásából pedig kilenc ismeretterjesztő film, illetve sorozatrész készül. A testület pénzdíjakat ajánlott fel a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál legjobb alkotóinak, és elfogadta a legfrissebb hatósági vizsgálatot a televízióműsorok akadálymentesítéséről: a csatornák továbbra is közel 100 százalékban tettek eleget a törvényi előírásoknak.


Idén is pályázható a Dargay-felhívás


Korábban már támogatott gyermek-, ifjúsági és családi témájú animációs sorozatok további epizódjainak gyártására, illetve egész estés animációs tévéfilmekké alakítására lehet támogatást igényelni az idén is 200 millió forint keretösszeggel meghirdetett, 2018-as Dargay Attila-pályázaton. A szinopszisokkal december 6-án 12 óráig lehet jelentkezni. A nyertes pályázók feladata – a korábban támogatást nyert részekkel összhangban – kiegészíteni a sorozatokat 13 részesre, kibővíteni a már elkészült 13 epizódot 26 részesre, illetve az egész estésnek szánt alkotások esetében a már elkészült sorozatot minimum 52, maximum 90 percessé kell összefűzni.


Tizenhárom új dokumentumfilm készül el mecenatúratámogatással


A Magyar Média Mecenatúra Programban a dokumentumfilmek gyártásának támogatására kiírt idei Ember Judit-pályázat második fordulójában tizenhárom alkotónak, összesen 108,5 millió forint odaítéléséről döntött a testület legutóbbi ülésén. A nyertes alkotók közül Xantus Gábor az idén elhunyt költőnkről, Kányádi Sándorról, Simon Judit Klapka György ’48-as honvédtábornokról, Szabó Gábor Besenyei Péter műrepülőről, Pap Zsolt pedig az animáció zsenijéről és a sci-fi műfaj úttörőjéről, George Palról készít majd portréfilmet. Vojkó Ferenc a Szent Korona 1945 és 78 közötti hányatott „útját”, Tősér Ádám az ’56-os forradalom után itthonról elmenekültek befogadásának történetét meséli el. Pesty László a Duna Televízió létrejötte óta eltelt negyedszázadot eleveníti fel meghatározó tévés személyiségeket is megszólaltatva, Kriskó László Józsefváros és az MTK sportegyesület múltját, sikereit és terveit, Skrabski Fruzsina négy traumatikus sorsot és a szinte lehetetlen talpra állást mutatja be, Neagu Adrian pedig a moldvai csángók Székelyföldre kényszerítéséről forgat filmet. Jamrik Levente a nyolcvanas évek Magyarországán működő nemzetközi terrorszervezetekről készít dokumentumfilmet, Káel Csaba a XIX. századi budapesti Operaházba, az itt dolgozó Mahler életébe avatja be a nézőt, míg Mezősi-Nagy Mariann és Mezősi Tamás egy követségi tanácsos, Wettstein János nemrég előkerült naplója alapján dolgozza majd fel a trianoni béketárgyalásokat.


Kilenc alkotó nyert az ismeretterjesztő filmes pályázat idei második fordulójában


Az ismeretterjesztő filmek, sorozatok gyártását támogató Kollányi Ágoston-pályázat idei második fordulójában a Médiatanács nyolc magyarországi és egy határon túli alkotónak összesen 74,4 millió forint támogatást ítélt meg. A határon túlról már sokadjára eredményesen pályázott Szabó Attila, aki egy világviszonylatban is ritka féldrágakő, az aragonit csiszolásának erdélyi hagyományát, fénykorát és jelenét idézi majd meg. Az itthoni nyertesek között van Szász Csongor, aki a második világháború utáni vajdasági magyar kisebbség letargikus hangulatában született lakodalmas rockzenéről mint közösségi és kulturális jelenségről forgat, valamint Simon Broughton, aki a magyar táncházmozgalom történetét örökíti meg. Varsányi Ferenc a kereszteseket állítja középpontba a keresztény-iszlám ellentét 21. századi környezetében, Takács Rita a növényvilág kommunikációjáról készít filmet.


Támogatást nyert három portréterv is: Balázs Ferencről, az unitárius reneszánsz teológusról, tanárról, íróról és népművelőről (r.: Orbán János Dénes), Potoczky Máriáról, egy arisztokrata származású szociáldemokrata aktivistáról Nagy Imre környezetéből (r.: Bozsogi János), és elkészül az első életrajzi film a nagy mesélőről, Benedek Elekről is (r.: Szögi László). Újabb 16 résszel folytatódik a vallásszabadságot a világon elsőként törvénybe iktató 1568-as erdélyi országgyűlésről szóló sorozat, a Vallás és szabadság is (r.: Hevér Zoltán).


Ad hoc és fesztiváldíj-támogatásról is döntött a Médiatanács


A mecenatúraprogram azonnali helyszíni forgatási költséget támogató Escher Károly-pályázatának keretéből 2 millió forinttal járul hozzá a Médiatanács az Erdély és Románia egyesülésének 100. évfordulójára, december 1-jére tervezett román centenáriumi ünnepségsorozat megörökítéséhez, tekintettel az elmúlt napokban a témában elhangzott uniós nyilatkozatok visszhangjára. A támogatott rendezőnek, Major Anitának vállalnia kell, hogy a nyersanyaggal érvényesen pályázik majd a dokumentum- vagy ismeretterjesztő filmek gyártását támogató pályázat következő fordulójában.

A Médiatanács jövőre is támogatja a 2019. január 28. és február 3. között esedékes Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon eredményesen szereplő alkotókat. A versenyszekció fődíjaira, a legjobb rövidfilm fődíjára és a közönségdíjra összesen 2,2 millió forintot ajánl fel a testület.


Továbbra is 99,9 százalékos a médiatörvényben meghatározott tévéműsorok akadálymentesítése


A Médiatanács elfogadta és a honlapján közzétette az NMHH 2018 első félévére vonatkozó vizsgálatát arról, hogy a hét országos közszolgálati és a két nagy kereskedelmi televízió hogyan és milyen arányban teszi befogadhatóvá műsorszámait hallássérült nézőinek. A több mint ötezer vizsgált műsorórában az előző félévhez hasonlóan összességében és átlagosan a kínált műsorok közel 83 százaléka volt elérhető a hallássérültek számára – ez a közszolgálati televíziók esetében 86,3, míg a kereskedelmi televíziók esetében 71,1 százalék volt. A médiatörvényben előírt, kötelezően ellátandó műsoridő 99,9 százalékában teljesült ebben a félévben is az akadálymentesítés, de anomáliák – felirathiány, tartalmi vagy időbeli pontatlanság – továbbra is előfordultak. A szolgáltatók elsősorban most is feliratot alkalmaztak (99,6 százalékban), a jelnyelvi tolmáccsal ellátott műsorszámok aránya ezúttal is minimális volt (0,4 százalék). A médiatörvény a közérdekű közleményeknél, a politikai reklámoknál, a hírműsorszámoknál – beleértve a közlekedési híreket, a sporthíreket és az időjárás-jelentést is –, a politikai tájékoztató műsorszámoknál, a fogyatékos személyekről és esélyegyenlőségről szóló műsorszámoknál, a filmeknél, a játékoknál és a közszolgálati célokat szolgáló műsorszámoknál írja elő a hallási akadálymentesítést.


Frekvenciapályázati és médiafelügyeleti döntések


A Médiatanács véglegesítette és a honlapján közzétette a jelenleg használaton kívüli Tardos 95,5 MHz-es helyi rádiós frekvencia pályázati felhívását közösségi jellegű használatra. Az ajánlatokat 2019. január 21-én lehet majd benyújtani. A testület a Budapest 99,5 MHz-es körzeti rádiós frekvencia pályázatán az alaki vizsgálat során hiánypótlásra szólította fel mindkét pályázót, a Zene Rádió Kft.-t és a Média Depo Kft.-t. A Paks 96,3 MHz-es helyi rádiós frekvencia eljárásában a grémium pályázati nyilvántartásba vette az egyedüli pályázót, a Paks FM Kft.-t. A Zalaegerszeg 88,9 MHz-es helyi rádiós pályázat tartalmi vizsgálata során mindkét pályázótól – az Egerszeg Media Kft.-től és az LB Rádió Kft.-től – felvilágosítást kért a testület. A tanács 20 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte a Hír TV szolgáltatóját, miután az egy augusztus végén vizsgált adásnapon a teletext oldalán elmulasztotta feltüntetni a közzétett saját műsorszámainak korhatár-besorolását jelző piktogramokat.


Forrás: nmhh.hu

Kulcsszavak:

komatal

2018.12.07

Alkotói pályázatot hirdet a komatál hagyományának újraélesztésére, népszerűsítésére a Nemzeti Művelődési Intézet, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, a Népfőiskola Alapítvány és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. Az alkotók jelentkezését 2019. január 30-ig várják.

kalevala

2018.12.05

A Budavári Önkormányzat polgármestere pályázatot ír ki a Clark Ádám tér - Lánchíd utca – Fridrich Born rakpart által határolt zöldterületen (14391, 14392 és 14388 hrsz.) elhelyezendő emlékjel elkészítésére, amely a finn nemzeti eposz, a Kalevala magyar vonatkozásainak állít emléket.

Nemzeti_Enekkar

2018.11.28

A MNF Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Nonprofit Kft. a Magyar Nemzeti Énekkar tagsága 2019. év folyamán nyugdíjazás miatt megüresedő énekművészi státuszaira, valamint az esetlegesen felmerülő kisegítői feladatokra meghallgatást hirdet.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma