NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.02.23

„Új nemzedékek jelennek meg új gondolatokkal: a szomszéd terem falain azt láthatjuk, hogy ők miképpen gondolkoznak a művészetről” – mondta dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója a Derkó2018 című kiállítás megnyitóján, a Műcsarnokban. A tárlaton olyan fiatal művészek pályamunkáit láthatjuk, akik az idén Derkovits-ösztöndíjban részesültek.

derko-44


A Műcsarnokban február 23-án nyílik meg a Derkó2018 című tárlat, mely az idén sikerrel pályázó 26 alkotó pályamunkáit mutatja be a közönségnek. A kiállítás a munkák révén rálátást biztosít arra, hogyan gondolkodnak a ma művészei, milyen témák és kifejezésmódok foglalkoztatják őket. „A középnemzedékhez tartozó művészek munkái rámutatnak arra, hogy Magyarországon, az alkotóművészeti világban van értékőrzés, tehetség és kitartás” – mondta a február 22-ei megnyitón dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója. Hozzátette, hogy a kiállított munkákban a kortárs irányzatok, a lírai absztrakt és nonfiguratív megközelítések, valamint az avantgárd formák mellett megtalálhatjuk a mesterekhez, az alma materhez, a Magyar Képzőművészeti Egyetemhez és a más iskolákhoz való kötődést is.


derko-10
dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. igazgatója


Az 1955 óta minden évben kiírt, a 35 éven aluli művészeket megszólító Derkovits-ösztöndíjra 2018-ban összesen 131 alkotó jelentkezett. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának független szakmai zsűrije választotta ki közülük a 26 nyertest, akik hagyományosan három csoportot képeznek: azokét, akik először kapják meg a Derkót, azokét, akik másodszorra, illetve azokét, akik harmadszorra részesülnek az ösztöndíjban, melyet egy alkotó összesen háromszor nyerhet el. „A Derkovits-ösztöndíjnak nagy szerepe van abban, hogy a nemzedékváltások Magyarországon 1955 óta szinte tervszerűen és szervezetten zajlanak. Az ösztöndíj lehetőséget ad arra, hogy a fiatal tehetségek megmutathassák magukat és elismerést is kapjanak” – magyarázta dr. Hóvári János.


derko-60


A MANK főigazgatója a kiállítás megnyitóján elmondta azt is, hogy idén sem volt könnyű dolga a zsűrinek az ösztöndíjra érdemesek kiválasztásában. Az alkotók három munkát küldhettek a pályázatra, aminek következtében a zsűrinek csaknem 400 alkotás közül kellett eldöntenie, mely művészeknek szavaz újra vagy éppen első ízben bizalmat. A zsűri dilemmáit, döntéseinek hátterét a kiállításkatalógus bevezetője tárja fel. „Az adott év zsűrijének minden alkalommal mérlegelnie kell, hogy ígéreteket díjaz vagy kiforrott életpályaszakaszokat, beláthatatlan kalandokat vagy tudatosan épített alkotói pályákat. Fontos kérdés az is, hogy mikor jobb odaítélni a Derkót: közvetlenül az egyetemi tanulmányokat követően, hogy a pályán maradásra biztassák a tehetségeket, vagy évekkel később, amikor már számot adtak eltökéltségükről és megtalálták a maguk útját. S aztán egy év elteltével, a beszámolókat áttekintve, kinek szavaz bizalmat a zsűri még egy ösztöndíjas esztendőre: aki addigi munkájának elmélyült folytatásáról ad számot, vagy aki az ösztöndíj adta lehetőségekkel élve számára járatlan utakat választ, a tévedést is kockáztatva mással próbálkozik, mint pályakezdése, szakmai megjelenése éveiben” – írják.


derko-57


A Derkó2018 című kiállítást Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója nyitotta meg, aki beszédében köszöntötte a pályázókat és a „nyugdíjas korba lépő” Derkovits-ösztöndíj nyerteseit. A megnyitón Radák Eszter festőművész a Derkovits-ösztöndíj jelentőségéről beszélt a pályakezdő művészek életében. Kiemelte, hogy a Derkovits-ösztöndíj fontos mérföldkő a fiatal alkotók életútjában, szakmai elismerés és támogatás, mellyel elindulhatnak a pályán. Hozzátette, hogy nehéz az egyetemet követő pályakezdés, de az ösztöndíj ebben segíti a fiatal művészeket: lehetőséget ad arra, hogy alkothassanak, és állandó motivációt is nyújt, hiszen a művészeknek dolgozniuk kell, hogy munkáikat prezentálni tudják a bemutatkozó kiállításokon.


derko-2
Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója

 

A korábbi évek nagyszabású, kurátori válogatáson alapuló ösztöndíjas kiállításai után 2018-ban nem csupán az első- és másodéves ösztöndíjasok munkáiból nyílik beszámoló kiállítás, hanem az újonnan ösztöndíjat nyerők is bemutatkozhatnak. A Derkó ösztöndíjasai 2018 augusztusáig havi bruttó 100 ezer forintos juttatást kaptak, szeptembertől viszont ez az összeg megduplázódik és havi bruttó 200 ezer forintos ösztöndíjban részesülnek a Derkovits-ösztöndíj birtokosai.


A Derkó2018 című kiállítás megnyitóján dr. Hóvári János nyújtotta át az okleveleket a nyerteseknek. Az ösztöndíjasok munkáit március 18-ig láthatja a közönség a Műcsarnokban.


derko-33


Akik először nyerték el az ösztöndíjat:

Fodor Dániel János
Horgas Karina
Kazi Roland
Kopacz Kund László
Kotormán Ábel
Melkovics Tamás
Mothokgo Ronald
Papp Sándor Dávid
Pólya Zsombor
Schmied Andi
W. Horváth Tibor


Akik másodszor nyerték el az ösztöndíjat:

Blazsek András
Bögös Loránd
Fátyol Viola
Gwizdala Dáriusz
Kocsi Olga Piroska
Murányi Mózes Márton
Pintér Dia
Szabó Ottó (Robotto)
Trapp Dominika


Akik harmadszor nyerték el az ösztöndíjat:

Hardi Ágnes
Keresztesi Botond
Nagy Csilla
Sallay Dániel
Tóth Balázs Máté
Veres Balázs


Kurátorok: Bán András, Fazakas Réka



Révy Orsolya

Fotó: Papp Eszter

accord_quartet

2018.12.18

Az Accord Quartet 2001-ben alakult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem négy hallgatójából. 15 éves fennállásuk alatt a zenei élet meghatározó szereplőjévé váltak, több száz hangversenyt adtak, és számos ősbemutató fűződik nevükhöz. Magyarországi koncertjeik mellett Európa szinte minden országában felléptek. Legújabb lemezükön Erőd Iván három vonósnégyese szerepel.

Back_Manci_R

2018.12.18

„Hízelgően mindenkit levesz / A Bäck Manci fényűzése ez” – verselte meg őt Juhász Gyula. Sztárfotós volt: modellt ült neki Mezei Mária színésznőtől kezdve Móra Ferenc lányáig mindenki, aki Szegeden megfordult, de Moholy-Nagy László korai szénrajzainak reprodukcióit is ő készítette. Az 20. század elején élt fotográfusnő mintegy 100 képéből nyílt kiállítást január végéig láthatjuk a Reök-palotában.

Brull_Kriszti

2018.12.17

Csombor Teréz, Homonnai Katalin, Bicskei István és Nagy Zoltán színművész kapta idén a színházi epizódszerepekért járó Aase-díjat. Az Ivánka Csaba-díjat Soltész Bözse színművész, a Bálint Lajos-vándorgyűrűt pedig Brüll Krisztina, a Thália Színház főtitkára vehette át hétfőn a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A díj, amelyet Gobbi Hilda alapított végrendeletében, Ibsen Peer Gynt című művének egyik alakjáról, Aase anyóról kapta nevét.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Több mint nyolcmilliárd koronát (100,8 milliárd forintot) költöttek a csehek 2017-ben új könyvek vásárlására, ami 200 millió koronával (2520 millió forinttal) haladta meg az előző évi ilyen célra fordított kiadásokat. A cseh könyvpiac forgalma tavaly 2,5 százalékkal emelkedett, míg 2016-ban még négy százalékkal. A könyvpiac növekedésének mérséklődése már harmadik éve tart. A kiadott könyvcímek száma ugyanakkor második éve csökken, ami elsősorban az egyetemi tankönyvek, jegyzetek, statisztikai kiadványok és módszertani útmutatók illegális másolásának következménye.

A Ruben Brandt, a gyűjtő című magyar animációs thrillert is bemutatják a hétvégén kezdődött Les Arcs-i Filmfesztiválon, amelyet tizedik alkalommal rendeznek meg a francia Alpokban. A francia Alpok 2 ezer méter magasan fekvő síparadicsomában az európai filmeknek szentelt fesztivál tíz év alatt az egyik legjelentősebb filmes szakmai találkozóhellyé vált. Az idén meghívott 120 európai szerzői nagyjátékfilm közül számos alkotást itt vetítenek először Franciaországban, még a mozibemutató előtt, köztük a Milorad Krstic rendezésében készült Ruben Brandt, a gyűjtőt is. Az első Les Arcs-i fesztiválnak Magyarország volt a díszvendége: 2009-ben 12 magyar kortárs filmet és azok alkotóit is megismerhette a közönség. Idén Lengyelországra esett a választás.

A felső-egyiptomi Asszuán kormányzóságban feltárt temetkezési hely a 18. dinasztia (Kr.e. 1550-1292) idejéből való. A kutatók három mészkőkoporsót is találtak, amelyek közül kettő gyerekeknek készült, emellett további 50 felnőtt és gyermek csontmaradványait, valamint edényeket és amuletteket.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma