NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.06.14

A budai Várba nemcsak a csodálatos panoráma miatt érdemes ellátogatni, hanem azért is, mert augusztus 3. és 5. között koncertek és színházi előadások is várnak az Oroszlános udvarban! A Budavári Palotakoncertek keretében idén az Operettszínház mellett ismét bemutatkozik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes produkciója is.

_D0A6636_Copy
Részlet a Csárdás! – A kelet tangója című előadásból


Háromnapos programmal várja a közönséget idén a 6. Budavári Palotakoncertek sorozata: augusztus 3. és 5. között a Budapesti Operettszínház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes produkcióit láthatja a közönség az Oroszlános udvarban – hangzott el a programsorozatot bemutató sajtótájékoztatón június 13-án. Az eseményen Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára kiemelte: a Budavári Palotakoncertek már hat éve kuriózumnak számít, egy egyedi kulturális esemény, amely felvirágoztatta az operett műfaját is. Kiemelte: egyre színesebb a nyári kulturális fesztiválok kínálata is, és ma már kétmillióval többen járnak színházba, operába, mint tíz évvel ezelőtt.


_D0A6350_Copy
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára


Nacsa Olivér, a rendezvény egyik producere kiemelte: az idén hatodik alkalommal megvalósuló esemény az egyetlen olyan zenei-színházi produkció, amelyet a tv-ben is vissza lehet nézni augusztus 20-án a Duna Televízióban. Vadász Dániel az esemény producere hangsúlyozta: a programsorozat célja a kezdetektől az operett népszerűsítése volt, amelyet véleménye szerint az elmúlt öt évben sikeresen véghez vittek. Felhívta a figyelmete arra is: az idei évad összekötő eleme a tánc lesz, ugyanis a tavalyi siker után az idén már második alkalommal működnek együtt a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel, akik:


  • augusztus 5-én mutatják be Zsuráfszky Zoltán rendezésében a Csárdás! – A kelet tangója című előadást.


Az előadás egy szerelmi háromszög történetét dolgozza fel a néptánc és a népzene nyelvén. Az előadáson a nézők gyönyörködhetnek a Kárpát-medence táncainak szépségében, virtuozitásában, zenei világának sokszínűségében és gazdagságában.


_D0A6487_Copy
Lőrinczy György


Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója kiemelte: idén az egyik fő céljuk volt, hogy az operett társulatának egészét, fiataloktól, az idősekig, szinte bemutattásk a teljes társulatot is – ezt a szereposztás is mutatja. A Budapesti Operettszínházban Lőcsei Jenő rendezésben lesz látható:


  • augusztus 3-án és augusztus 4-én Bor, dal, asszony című estje.


Az előadás rövid dialógusokkal és látványos, sokszor fanyar humorú koreográfiával tematikusan mutatja be az operett nagy témáit. A Budapesti Operettszínház szólistáit a színház 50 fős szimfonikus zenekara kíséri, Makláry László, illetve Szabó Mónika vezényletével és a 20 fős balettkar is közreműködik a produkcióban.


_D0A6687_Copy
Részlet a Csárdás! – A kelet tangója című előadásból


A Vadász Dániel és Nacsa Olivér által 2013-ban először létrehozott látványos, szabadtéri esten a legnépszerűbb operettszerzők, elsősorban Lehár Ferenc és Kálmán Imre legismertebb melódiái hangzanak el évről évre a Budavári Palota gyönyörű miliőjében. A produkcióra magas színvonalú színpad-, hang-, és fénytechnikával készülnek minden évben a rendezők.


Az előadásokról részletesen ITT olvashattok.

 


Kultúra.hu/MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond

szerzok-gaspar-ferenc

2018.12.16

Ördögvér és más történetek címmel idén jelent meg válogatott kötete. Ifjúsági sorozatokat, történelmi regényeket ír, melyekben idősíkok, izgalmas kalandozás és filozófia keveredik. Janus Pannonius titkos életéről, francia trubadúrokról és kétméteres orosz ügynökökről beszélgettünk Gáspár Ferenc íróval.

Cecilia_korus

2018.12.16

1991 óta december 16-án ünnepeljük a magyar kórusművészet napját. 136 esztendővel ezelőtt ezen a napon született Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző. Az ő munkássága, életműve is rávilágított arra, hogy kiemelten fontos a magyar énekkari és népzenei kultúra ápolása, hagyományaink megőrzése.

Timar_Sara

2018.12.16

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma