IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.01.27

Hogyan került egy pikáns tartalmú bejegyzés a Mátyás korában igen ritka, görög nyelvű kódexbe? Ki lehetett a tulajdonosa, és ki írhatta a több mint ezeréves könyvecske egyik utolsó oldalára latin betűkkel a görög nyelvű sorokat? Ezt nyomozta ki az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa.

 corvina_konyvtar


Mátyás király Corvina könyvtárának különleges részét képezték a görög nyelvű kódexek. Ez akkoriban igen ritka és modern jelenségnek számított. Az Országos Széchényi Könyvtár február 9-ig látogatható kiállításán három ilyen corvina is megtekinthető. A Lipcséből, Bécsből, Párizsból érkezett kéziratok több mint ezerévesek.


Bíborbanszületett (VII.) Konstantin bizánci császár művét a bizánci udvari szertartásrendről kizárólag a Mátyás könyvtárába is bekerült példány őrizte meg; Nazianzi Szent Gergely keleti egyházatya beszédeinek gyűjteménye a legújabban, 2010 körül felfedezett corvinánk; a párizsi Mynas-kódexben pedig fontos haditechnikai munkák őrződtek meg.

A főként Itáliából beszerzett görög kódexek mellett Mátyás könyvtárába Janus Pannonius (1434–1472) görög könyvei közül is bekerült néhány.


A görög stúdimok a 15. század derekán, Janus iskolaéveiben még gyerekcipőben jártak. Tanára, a veronai Guarino maga hét évet töltött Konstantinápolyban, ott tanult meg görögül. Miután Bizáncot 1453-ban elfoglalták az oszmán törökök, a görög értelmiség egy része Itáliában lelt menedéket, és tanítással, fordításokból tartotta fenn magát. Ők kezdték el az itáliai humanistákat szélesebb körben görögül tanítani.


Hogy Janusnak valóban voltak görög kódexei, azt barátjához, Galeotto Marzióhoz Budára írott sorai bizonyítják: „Unszolsz végül, hogy küldjek könyveket. Amit eddig elküldtem, nem volt az elég? Csak a görögjeim maradtak meg, a latinokat már mind elhordtad. Isteneknek hála, hogy egyikőtök sem tud görögül! Azt hiszem, akkor a görögökből sem hagynátok meg nékem semmit.” (Boronkai Iván fordítása)


Ám mivel Janus nem festette saját címerét kódexeibe, és nem használt csak az ő könyvtárára jellemző kötést, könyvei az utókor számára csaknem teljesen azonosíthatatlanok. Kivéve néhány szerencsés esetet. Ilyen az ELTE Egyetemi Könyvtár egyik féltett kincse, egy 11. századi, Konstantinápolyban készített, görög nyelvű evangéliumos könyv is.

 

evangeliumos_konyv
Janus Pannonius evangéliumos könyve. Bal oldalon Lukács evangélista látható a „filozófus” ikonográfiai típusának megfelelően ábrázolva, jobb oldalon a Lukács-evangélium kezdete

A kézirat egyik utolsó oldalán ugyanis az alábbi, latin betűkkel írott görög nyelvű bejegyzést találjuk: „Ő bőkezű [?] uraságának, János pécsi püspöknek evangéliumos könyve. Garázda Péter szereti a nőket és gyűlöli az ördögöket, ezért is küldték Posogába [Pozsegába], hogy megszámlálja az örömlányokat, azaz a szeretőit.”


A pikáns tartalmú bejegyzés arról is tanúskodik, hogy az evangéliumos könyv Janus Pannoniusé volt. Elképzelhető, hogy a kódexet egyik rokona, Garázda Péter ajándékozta neki, és a bejegyzés is Garázda Pétertől származik.


gorogpajzancorvina


Miként kerülhetett egy ilyen tartalmú szöveg egy evangéliumos könyvbe? Talán nem volt különösebb oka: a kódexek első és hátsó üres lapjai a középkorban bármiféle jegyzetek számára teret nyitottak, hiszen a drága pergamennel és a papírral spórolni kellett. De az sem kizárt, hogy Garázda ezzel a bejegyzéssel Janus Pannonius pajzán epigrammáira utal.

Ez utóbbiak feltételezéseinkkel szemben nem alkotójuk laza erkölcseire utalnak. Mivel a humanisták célja az ókori műveltség totális feltámasztása, megélése volt, az iskolai gyakorlatokban, az oktatásban a római szerzők teljes hagyománya helyet kapott. Ebben pedig jelen voltak a pajzán versek, az egyik legragyogóbb, a humanisták által legtöbbet utánzott római költő, Vergilius életművének is részét képezték.


Végül még egy magyarázat lehetséges. Közismert, hogy a középkori kódexmásolók munkája igen fáradságos volt. Napjainkban is él a kép a (kódexmásoló) szerzetesről, akinek a „körmére ég a munka” – azaz leég a körmére tapasztott gyertya – , olyan sokáig dolgozik. E nagy pontosságot és figyelmet igénylő tevékenység során a másolók szokásává vált tréfás, sikamlós bejegyzéseket írni a margókra vagy a kódexek végére. Álljon itt egy példa Vitéz János esztergomi érsek egyik Lucanus-kódexéből:


„Másolnék, de kezem már lankad a súlytól,
Tinta helyett inkább szomjamat oltsa a csók.”


A régi görög evangéliumos könyvről tehát tudjuk, hogy Janus Pannoniusé volt. Az értékes kézirat később Johann Alexander Brassicanus bécsi humanistához került, 1825 óta pedig az Egyetemi Könyvtár tulajdona. A kódex megtekinthető az Országos Széchényi Könyvtár corvina-kiállításán.

Az eredeti cikk az OSZK blogján jelent meg.

lukoviczky

egy

2019.04.23

A fenti címmel hirdetett látogatást két galériában a Budapest Art Week képzőművészeti eseménysorozat. A program középpontjában olyan alkotók álltak, akik műveikben valamilyen aspektusból kifejezetten női sorsokra jellemző vonásokat elevenítenek meg. A Bloody Mary, illetve a Ritual Trail to Self című tárlatokon a kortárs képzőművészet két műhelyébe pillantottunk be.

midnight-in-paris

2019.04.23

Az április 15-ei párizsi katedrálistűz tragédiájával döbbenhetünk rá igazán, hogy a több mint nyolcszáz éves Notre-Dame mennyi művészt ihletett meg – többek közt filmeseket is. Van, akinél csak háttérként jelent meg, és van, akinél a cselekmény fontos része Párizs egyik legfontosabb jelképe. A filmtett.ro összegyűjtött 10 filmet, amelyben felbukkan a Notre-Dame.

enek2

2019.04.23

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három olyan hölgyet köszönthet a magyar közönség a Művészetek Palotájában, akiknek stílusa bár eltér egymástól, a műfaj iránti teljes odaadásuk mégis összeköti őket. Ida Nielsen, Tia Fuller és Jane Monheit ugyanazt a szenvedélyt adják át a maguk eszközével – legyen ez a basszusgitár, a szaxofon vagy saját hangjuk.

Az idei programsorozatot augusztus 18. és 25. között tartják. A jubileumi alkalomra mindenkitől várják a korábbi fesztiválokon készült fényképeket, filmeket, hogy ezeket a világhálón tegyék közzé, és egy új helyszínen, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának udvarán kiállítást rendezzenek az emlékekből. Idén is 500-600 program várja a látogatókat, köztük a kolozsvári színház miniévada, Szent István Napi Néptánctalálkozó, Kolozsvári Filmnapok, kiállítások, városnéző séták. A főtéri nagyszínpadon lép fel Zorán, Ákos, a Quimby, a Honeybeast, a Ladánybene 27, Ferenczi György és a Rackajam, valamint Pál István „Szalonna" is.

Április 25-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban az Asztali beszélgetéseken Galambos Ádám Kolozsváry Marianna művészettörténésszel és Pataki Gábor művészettörténésszel beszélget Korniss Dezső és Vajda Lajos üzeneteiről. Szó lesz arról, hogy miként viszonyul egymáshoz a két életmű és, hogy milyen hatással volt a két festőművész egymásra. A beszélgetés apropóját a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső művészetében és a szentendrei Ferenczy Múzeumban bemutatott Világok között – Vajda Lajos élete és művészete című életmű-kiállítás adja.

A Stúdió K és Dunszt.sk szervezésében létrejött színházi szabadegyetemen esztéták, kritikusok és alkotók a közönség aktív közreműködésével térképezik fel a kortárs színházi jelenségeket és a szakmát érintő problémákat. A korábbi alkalmakon a színházi és a társadalom viszonyáról volt szó, április 25-én 18 órától a kísérleti színházról beszélgetnek majd.

Egy 3500 éves sírt, valamint egy i.e. 1069-ből való koporsót és benne egy múmiát tártak fel a régészek a dél-egyiptomi Luxor két helyszínén. A 18. dinasztia (i.e. 1549/1550-1292) idejéből való sírhely, amelyhez egy hatalmas udvar is tartozik, egyike a Draa Abul Naga nekropoliszban feltárt eddigi legnagyobb sírhelyeknek.

Április 24-én, szerdán 19 órakor lesz Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas, a nemzet művésze díjjal kitüntetett zeneszerző születésnapi szerzői estje. Az ünnepeltet Vashegyi Gyögry, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára és Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora köszönti a Pesti Vigadó dísztermében.

Szerdán kezdődik a 3. Horizont Nemzetközi Kortárstánc Fesztivál Miskolcon, amelyen a magyar balettművészek mellett öt ország táncosait láthatja a közönség.

Zagreb

Időradír címmel gyerekeknek szóló lemezét és könyvét mutatja be Bíró Eszter énekesnő április 27-én a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Az Időradír a Móra Kiadó gondozásában jelenik meg. A könyvben található 15 dalos nagylemezen a hazai zenei élet kiemelkedő művészei is vendégszerepelnek. A koncert egy mese köré szövődik, ami a világórát összetörő időmanóról szól.

A budapesti székhelyű Magyar Táncművészeti Egyetem mellett öt vidéki nagyváros – Debrecen, Győr, Kecskemét, Pécs és Szeged – csatlakozott a Nagy Táncválasztó eseményhez. A „Válaszd a táncot! Válassz egy táncot!” szlogennel meghirdetett április 28-án zajló programot a tánc világnapja alkalmából hívták életre.

Május 2-án szervezi meg a Tiszatáj Online Plüss Műhely rovata nyilvános gyerek- és ifjúsági irodalmi programsorozatát Plüss nap Gyermekirodalomról nem (csak) gyerekeknek címmel. Az események a városi könyvtárban, az egyetem helyszínein és a nyugi kertben zajlanak majd.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma