hangf_spotify_banner_728x90

2019.03.05

Hétfőn mutatták be a Frankofón Filmnapokon Lou Jeunet Pajzán kíváncsiság című filmjét, amelynek a budapesti bemutató egyúttal nemzetközi premierje. A rendezőnő alkotását a költő-író Marie de Regnier 19. század végén született erotikus fotói, versei, levelezése és egyéb dokumentumok ihlették.

Pajzan_kivancsisag
Fotó forrása: franciaintezet.hu

Lou Jeunet a Belle epoque izgalmas alkotójáról, a kor erkölcsei ellen lázadó Marie de Regnier-ről forgatta első nagyjátékfilmjét, amely a 19. század végének pezsgő irodalmi életében játszódik Párizsban.

 

Jeunet kamerája egy nő kiteljesedésének ívét ábrázolja: hogyan éli meg vágyait, hódítja meg szerelmét, veszi saját kezébe a sorsát. Az író Henri de Regnier beleszeret Marie de Herediába, akinek a költő és megszállott fotós, Pierre Louys is csapja a szelet. Bár Marie Pierre-be szerelmes, amikor Henri megkéri a kezét, biztos egzisztenciája miatt mégis őt választja. Pierre Algírban új szeretőjével és modelljével, Zohrával vigasztalódik, de mikor visszatér, Marie nyomban felkeresi, és szenvedélyes viszonyba kezdenek. Légyottjaik alatt Pierre erotikus fotókat készít Marie-ról, aki egyre bátrabban merül el saját teste, szexualitása és intellektusa megismerésében és kifejezésében.


Lou_Jeunet_Pajzan_kivancsisag
Forrás: imdb.com

 

A fotózásokon Marie modellből alkotótárssá válik, egy ponton maga is kezébe veszi a gépet – az első Kodak dobozkamerák egyikét –, s bár Pierre nem engedi, hogy őt fotózza, Marie lázadása lenyűgözi. Jeunet filmjében Pierre, aki nem hisz a szerelemben, csak a testi vágyban, végül éppen a közös alkotás révén szeret bele Marie-ba, aki nem hajlandó csupán a vágy tárgyának szerepében megmaradni.

 

Jeunet, aki a Frankofón Filmnapokra érkezett Budapestre, az MTI-nek adott interjújában elmondta, hogy először jár Magyarországon, és nagyon örül, hogy felfedezheti a szecessziós épületekkel teli várost.


Filmjének fontos „néma" szereplője a Kodak dobozkamera. „Régi kamerákat használtunk, szerettem volna bemutatni, hogyan készültek akkor a fényképek. Látjuk, hogy Pierre hogyan választja meg a fényt, hogyan állítja be a képeket, és hívja elő őket" – mesélte Jeunet. Mint mondta, a filmben látható kamerákat interneten vásárolták. „Megható volt a korabeli, régi gépekkel dolgozni."

 

Lou_Jeunet_Pajzan_kivancsisag_2
Forrás: imdb.com


A kamera, mint egy festő ecsetje, a személyes és művészi önkifejezés eszközévé válik, egyfajta szimbólummá. „A fotók pózai ritmust adnak a filmnek, kortárssá teszik, a szereplők a saját testüket használják fel arra, hogy művészi alkotást hozzanak létre" – magyarázta Jeunet, hozzátéve, hogy a mindennapi életben őt is sok fotós veszi körül. „Egészen elképesztő, ahogy dolgoznak, szerettem volna ezt bemutatni nagy vásznon."

 

Mint mondta, Pierre és Marie fényképeiben az érdekelte, hogy valójában ki is volt ezeknek a képeknek az alkotója, hiszen Pierre kezében volt a kamera, de Marie volt az, aki pózolt, és ő akarta, hogy a férje lakásában is fotózza le a szeretője. „Ez a négy év, amit Pierre és Marie együtt töltenek ebben a kapcsolatban, örökre megmarad a fotóknak köszönhetően" – fűzte hozzá.

 

Jeunet komoly kutatómunkát végzett, korabeli dokumentumok, levelezések és fotók alapozták meg a film forgatókönyvét, amelyet Raphaelle Desplechinnel írt. „Bár Marie levelei nem maradtak fenn, Pierre minden nap írt fivérének, aki Kairóban dolgozott diplomataként, és részletesen beszámolt neki a Zohrával és Marie-val való kapcsolatáról. Szerintem ő volt a világ legnagyobb grafománja" – mesélte a rendező.


Lou_Jeunet_Pajzan_kivancsisag_3
Forrás: imdb.com

 

A kapcsolatuk folyton változik, az elején Pierre még nem áll készen Marie szerelmére, de ahogy megismeri, ráébred, milyen erős személyiség, mekkora képzelőereje van, és beleszeret. Marie verseiből, amelyeket Pierre-nek ír, a férfi számára szintén egy egyenrangú társ szólal meg. Ezt a megismerési folyamatot akartam bemutatni" – mondta el.

 

A Pajzán kíváncsiság intim hangulatát hangsúlyozza, hogy a legtöbb jelenetet szűk szobabelsőkben forgatták. „Szándékosan babaházként jelenítettem meg az egész filmet, van is benne egy jelenet, amelyben egy babaház szerepel, és számomra a film vége is olyan, mintha egy babaházból lépne ki Marie első könyve megjelenése után egy párizsi körútra" – mondta a rendező.


Lou_Jeunet_Pajzan_kivancsisag_4

 

A film zenéjét Arnaud Rebotini jegyzi, aki elektronikus zenei világot teremtett a korabeli hangulat köré, elemelve a történetet a 19. század végétől. „Sokat dolgoztunk Rebotinivel, hogy Debussy dallamait elektronikus zenévé alakítsuk. Debussy egyébként Pierre egyik barátja volt. A forgatás jeleneteiben zongorán szólalt meg Debussy, és később erre az alapra komponálta az elektronikus zenét Rebotini" – idézte fel Jeunet.

 

A rendező jelenleg már új filmjét készíti elő, amely kortárs történet lesz. „Egy idős színésznő visszatéréséről szól majd: hogyan tudja feldolgozni, hogy a plakátokról egy öreg arc köszön vissza rá. A múló idő és a szépség kérdésével foglalkozik majd" – mondta.

 

A Pajzán kíváncsiság idén nyáron kerül a magyar mozikba a Vertigo Média forgalmazásában.


MTI

Kulcsszavak:

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

margit2_R
2019.05.26

Van egy hely, ahol 0-99 éves korig mindenki játszhat. Nem szólnak rá, ha rosszalkodik, kiabálhat, sírhat, nevethet, énekelhet, táncolhat. Nincs olyan ember Budapesten, akinek legalább egy ismerőse ne járt volna ide: ez a Margit. Földessy Margit színésznő hétfőtől vasárnapig játszik a gyerekekkel, tinédzserekkel saját játszóterén, a Szindra Stúdióban a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Vele beszélgettünk gyereknap alkalmából.

fecske_2.R

2019.05.26

A Kolozsvári Magyar Operával koprodukcióban, az 1927-es magyarországi bemutató helyszínén, az akkoriban Városinak nevezett Erkel Színházban, május 26-án és 27-én szólal meg újra A fecske. Anger Ferenc rendezővel Puccini különleges, ritkán játszott lírai operájának sajátos kettősségéről beszélgettünk, a fővárosit megelőző kolozsvári premiert is érintve.

otthon_R

2019.05.25

A szülő a gyerekkönyvek hatalmas kínálata láttán joggal gondolhatja, hogy az ideális könyv megtalálása majdhogynem lehetetlen, fáradságos vállalkozás. Ebben segíthet, hogy időnként szakmai listákat készítenek – a Gyermekirodalom.hu oldal nemrég hozta nyilvánosságra az idei Top50-es listáját. Erről választottunk öt kiemelkedő könyvet.

Május 29-én este héttől tartják az Irodalmi Jelen díjátadó gálaestjét a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Fellépnek többek között: Böszörményi Zoltán, Demeter Szilárd, Dobozi Eszter, Nagy Zsuka, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsa, Orbán János Dénes, Sántha Attila, Szőcs Géza, Vörös István, Zsille Gábor. Az est kiemelt meghívottja és társművésze: Várnagy Andrea zongoraművész.

Perl János képeiből nyílt tárlat a Magyarság Házában, melyen megelevenednek Kárpátalja történelmi emlékhelyei, köztük a munkácsi vár, a Vereckei Emlékmű, a természeti kincsek, a hagyományos népi mesterségek űzői, így a szövőnő, a bodnár, a borász, a bőrdíszműves, a fazekas. A tárlaton a fotók mellett szerepelnek a régió híres kézműves termékei, a salánki hordó, a csörögefánk, a Hidi-kerámia, a beregi szőttes, a salánki viaszos tojás is. A rendezvény az Értékek vonzásában programsorozat része, amelyben az intézményben bemutatják a határon túli magyar tájegységek néprajzi és népművészeti kincseit.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete május 27-én hozza nyilvánosságra a kortárs magyar irodalmi műveket és eseményeket bemutató weboldalát (www.mmalexikon.hu) a Pesti Vigadóban. A Magyar irodalmi művek és események 1956–2016 című kutatási program 2018-ban indult, és várhatóan 2021-re nyolcszáz szócikkben dolgozza fel a magyar irodalom hatvan évét.

Jean-Michel Othoniel francia képzőművész gondosan megfestett, fekete gyöngysorokból kialakított rózsát ábrázoló hat képe díszíti a párizsi Louvre múzeum Puget-termét. A botanika lelkes híveként ismert művész kiállításával az üvegpiramis megépítése 30. évfordulóját ünnepli. Othoniel, a Palais-Royal metróállomásnál található Éjszakai madarak kioszkja című installáció és a versailles-i park modern szökőkútjának alkotója képeinek ötletét a múzeum egyik gyöngyszemének számító, Medici Mária és IV. Henrik esküvőjét ábrázoló Rubens-kép részletéből merítette, amelyen a francia királyi pár előtt a legalsó lépcsőfokra leesett kis rózsa látható. A kiállítás 2020. február 24-ig látható.

Kovács Vilmos ezredes szükségszerűnek nevezte a jó kapcsolatokat az érintett országok között, hiszen a magyar hősök jelentős része más államban nyugszik, és Magyarországon is temettek el külföldieket a háborúk alatt. A parancsnok közölte, hogy az első világháborús hadisírok rendbetételére elkülönített 2 milliárd forintos keret 70-80 százalékát már lekötötték. A pályázati összegből 30 ezer katonai sír újulhat meg országszerte, függetlenül az ott nyugvók nemzetiségétől. Magyarország Európában elsőként, 1917-ben gondoskodott törvényi szintű szabályozással a hősi halottak emlékének ápolásáról, 1924-ben pedig minden év májusának utolsó vasárnapját jelölték ki a magyar hősök emlékünnepévé.

Színházi előadások, koncertek, kreatív művészeti játékok és gyermekeknek szóló programok is szerepelnek a vácrátóti ArtBorétum Feszten, amelyet május 31. és június 2. között első alkalommal rendeznek meg.

csacsifogat

Május 29-én, szerdán a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében Görgei Artúr alakjairól beszélgetnek. Ezekről a kérdésekről fog beszélgetni Varga Benedek főigazgató, Mácsai Pál színész, Görgey Gábor rendező és Sirató Ildikó, az OSZK Színháztörténeti Tárának vezetője.

Az izraeli származású Berlinben élő énekesnőt a szláv népzenétől Marilyn Mansonig sokféle műfaj inspirálja. Moran Magal nem fél szokatlan kombinációkban vegyíteni a zenei stílusokat. Izgalmas zenei fúzióval érkezik a Zsidó Művészeti Napokra, május 27-én 19 órakor a Columbus Hajó színpadán ad koncertet.

Új zenei anyagot mutat be Szirtes Edina Mókus a Modern Art Orchestrával közösen. A Music à la Pangea című lemez dalait először május 26-án, vasárnap 19.30-kor a Budapest Music Centerben hallhatja a közönség.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma