NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.03.09

A Várkert Irodalom legújabb, március 5-ei estjén hangzott el ez a mondat, ahol a Kossuth és József Attila-díjas magyar írót, Ottlik Gézát beszélgetéssel, felolvasással, vetítettképes előadással, filmmel és zenével idézte meg dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész, Kelecsényi László író, filmtörténész, Cserhalmi György és Makranczi Zalán színművészek.

Ottlik4


Ottlik Géza egyik kedvenc dala – mely Minden megvan című kései elbeszélésének végén is „elhangzik” – nyitotta az estet Orbán Bori előadásában, Pánczél Kristóf zongorakíséretével. Az esemény további részében szó volt a 78 évet élt író, műfordító munkásságának jelentőségéről, legfontosabb és kevésbé ismert műveiről, baráti kapcsolatairól, utazásairól. Megtudhattuk, hogy kisgyermekkora óta írónak készült – nyolcévesen írta első művét, a Paradicsomlevest –, imádta a bridzset, gödöllői otthonának mosdójában kis nyomda működött – talán ezért fogalmazta meg azt: próza az, amit kinyomtatnak –, és Juhász Anna, az est háziasszonya azt is elmondta, hogy Kosztolányi, Kazinczy és Széchenyi is a felmenői között volt.


„Lyukacsos az életműve, mint a jó ementáli sajt” – idézte fel Kelecsényi László, amit az író önmagáról mondott. Fűzfa Balázs szerint Ottlik írásai szervesen összefüggenek, hisz szereplői átjárnak regényei, novellái, elbeszélései között. Leghíresebb műve az Iskola a határon, melynek különlegessége, hogy nem annak cselekménye a fontos, hanem a nyelv, ahogyan Ottlik azt megírta. Az Iskola a határon 1959-ben jelent meg, melynek első változatát Továbbélők címmel 1948-ban, épp 70 éve készítette el az író, ám ezt visszakérte a kiadótól.

 

Ottlik1
Makranczi Zalán, Fűzfa Balázs, Cserhalmi György, Kelecsényi László és Juhász Anna


Az esten felmerültek az előadók legkedvesebb történetei a regényből, és ezáltal a szabadság kérdése is. Kelecsényi László szerint „a szabadság akkor kezdődik, amikor szavak nélkül is értjük egymást”. De mit jelent a szabadság a műben a három valóságból mintázott fiktív főszereplő számára? „Azt, hogy őszinték tudtak egymással lenni” – fogalmazta meg Fűzfa Balázs.

 

Ottlik és a film

Részletet láthattunk a Dömölky János rendezte Hajnali háztetők című filmből. Az Ottlik kisregényén alapuló 1985-ös tévéjáték főszereplője, Cserhalmi György az esten elmondta: „nyelvi konstrukció és életfilozófia egybeolvadása látható a filmben”, melyben ő a többi szereplővel együtt csak „végrehajtó katona” volt. Kiderült az is: a díszbemutatón olyan tapsvihar fogadta a filmet, mint semelyik másikat. „Állt a közönség és tapsolt, bravózott órákig, ki-ki a maga ízlése szerint” – emlékszik vissza a színművész. A Valencia-rejtély című nagyon titokzatos Ottlik-szöveget szintén átdolgozták, 1947-ben rádiójáték született belőle, majd negyven évvel később felolvasószínházi körülmények között is elhangzott, később pedig szintén Dömölky készített belőle tévéfilmet.


Ottlik2


Ottlik-kultusz

Kőszegen szobrot állítottak a tiszteletére, sétány őrzi emlékét, valamint egy könyvesboltot is elneveztek róla – igaz, mindez 18 év alatt valósult meg, a könyvesbolt helyén pedig azóta már dohánybolt áll, de egy Ottlik-tanösvény még tervben van. Az író az 1980-as években bekerült a köztudatba és a középiskolai irodalomtananyagba, munkássága ma már szerepel a választható érettségi tételek között, Fűzfa Balázs pedig szemináriumot is tartott életművéről, szerkesztésében jelent meg az egyetemi hallgatóinak tanulmányait összefoglaló, Mélylégzés című könyv, mely az Ottlik-kultusz jegyében született. Műveiben a diákok felismerik önmagukat, hiszen olyan kérdésekkel foglalkozik, hogy ki vagyunk mi, ki a másik ember, honnan jöttünk és hová tartunk. „A kultusz további, igen jelentős pillanata az volt, amikor Esterházy Péter 250 óra alatt lemásolta az Iskola a határont” – elevenítette fel Kelecsényi. Ottlik születésének századik évfordulójára, 2012-ben összesen 33 eseményt rendeztek Gödöllőn, Kőszegen és Budapesten, utóbbi két helyen reggel tíztől hajnali egyig hallgathatták az érdeklődők Ottlik sorait. Az est során előkerült az Iskola a határon 1959-es, első kiadása, mely szintén az Ottlik-kultusz szimbóluma, Fűzfa Balázs szerint ugyanis aki megérinti, annak teljesül egy kívánsága.


Ottlik3


„Mindent Ottlik Gézáról” – így szólt az est mottója, melynek eleget is tettek a szervezők és a meghívott vendégelőadók. Irodalmi munkássága, műveinek elemzése mellett részletek is elhangzottak belőlük Makranczi Zalán színművész tolmácsolásában, számos érdekességet tudhattunk meg az író magánéletéről, baráti kapcsolatairól és házasságáról, képeket láthattunk gyermekkoráról, zárásképp pedig meghallgathattuk A Valencia-rejtély „betétdalát”, José Padilla Sánchez Valencia című darabját Orbán Bori és Pánczél Kristóf előadásában.


Antal Lilla

Fotó: Várkert Bazár Facebook-oldala

accord_quartet

2018.12.18

Az Accord Quartet 2001-ben alakult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem négy hallgatójából. 15 éves fennállásuk alatt a zenei élet meghatározó szereplőjévé váltak, több száz hangversenyt adtak, és számos ősbemutató fűződik nevükhöz. Magyarországi koncertjeik mellett Európa szinte minden országában felléptek. Legújabb lemezükön Erőd Iván három vonósnégyese szerepel.

Back_Manci_R

2018.12.18

„Hízelgően mindenkit levesz / A Bäck Manci fényűzése ez” – verselte meg őt Juhász Gyula. Sztárfotós volt: modellt ült neki Mezei Mária színésznőtől kezdve Móra Ferenc lányáig mindenki, aki Szegeden megfordult, de Moholy-Nagy László korai szénrajzainak reprodukcióit is ő készítette. Az 20. század elején élt fotográfusnő mintegy 100 képéből nyílt kiállítást január végéig láthatjuk a Reök-palotában.

Brull_Kriszti

2018.12.17

Csombor Teréz, Homonnai Katalin, Bicskei István és Nagy Zoltán színművész kapta idén a színházi epizódszerepekért járó Aase-díjat. Az Ivánka Csaba-díjat Soltész Bözse színművész, a Bálint Lajos-vándorgyűrűt pedig Brüll Krisztina, a Thália Színház főtitkára vehette át hétfőn a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A díj, amelyet Gobbi Hilda alapított végrendeletében, Ibsen Peer Gynt című művének egyik alakjáról, Aase anyóról kapta nevét.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Több mint nyolcmilliárd koronát (100,8 milliárd forintot) költöttek a csehek 2017-ben új könyvek vásárlására, ami 200 millió koronával (2520 millió forinttal) haladta meg az előző évi ilyen célra fordított kiadásokat. A cseh könyvpiac forgalma tavaly 2,5 százalékkal emelkedett, míg 2016-ban még négy százalékkal. A könyvpiac növekedésének mérséklődése már harmadik éve tart. A kiadott könyvcímek száma ugyanakkor második éve csökken, ami elsősorban az egyetemi tankönyvek, jegyzetek, statisztikai kiadványok és módszertani útmutatók illegális másolásának következménye.

A Ruben Brandt, a gyűjtő című magyar animációs thrillert is bemutatják a hétvégén kezdődött Les Arcs-i Filmfesztiválon, amelyet tizedik alkalommal rendeznek meg a francia Alpokban. A francia Alpok 2 ezer méter magasan fekvő síparadicsomában az európai filmeknek szentelt fesztivál tíz év alatt az egyik legjelentősebb filmes szakmai találkozóhellyé vált. Az idén meghívott 120 európai szerzői nagyjátékfilm közül számos alkotást itt vetítenek először Franciaországban, még a mozibemutató előtt, köztük a Milorad Krstic rendezésében készült Ruben Brandt, a gyűjtőt is. Az első Les Arcs-i fesztiválnak Magyarország volt a díszvendége: 2009-ben 12 magyar kortárs filmet és azok alkotóit is megismerhette a közönség. Idén Lengyelországra esett a választás.

A felső-egyiptomi Asszuán kormányzóságban feltárt temetkezési hely a 18. dinasztia (Kr.e. 1550-1292) idejéből való. A kutatók három mészkőkoporsót is találtak, amelyek közül kettő gyerekeknek készült, emellett további 50 felnőtt és gyermek csontmaradványait, valamint edényeket és amuletteket.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma