2018.03.09

A Várkert Irodalom legújabb, március 5-ei estjén hangzott el ez a mondat, ahol a Kossuth és József Attila-díjas magyar írót, Ottlik Gézát beszélgetéssel, felolvasással, vetítettképes előadással, filmmel és zenével idézte meg dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész, Kelecsényi László író, filmtörténész, Cserhalmi György és Makranczi Zalán színművészek.

Ottlik4


Ottlik Géza egyik kedvenc dala – mely Minden megvan című kései elbeszélésének végén is „elhangzik” – nyitotta az estet Orbán Bori előadásában, Pánczél Kristóf zongorakíséretével. Az esemény további részében szó volt a 78 évet élt író, műfordító munkásságának jelentőségéről, legfontosabb és kevésbé ismert műveiről, baráti kapcsolatairól, utazásairól. Megtudhattuk, hogy kisgyermekkora óta írónak készült – nyolcévesen írta első művét, a Paradicsomlevest –, imádta a bridzset, gödöllői otthonának mosdójában kis nyomda működött – talán ezért fogalmazta meg azt: próza az, amit kinyomtatnak –, és Juhász Anna, az est háziasszonya azt is elmondta, hogy Kosztolányi, Kazinczy és Széchenyi is a felmenői között volt.


„Lyukacsos az életműve, mint a jó ementáli sajt” – idézte fel Kelecsényi László, amit az író önmagáról mondott. Fűzfa Balázs szerint Ottlik írásai szervesen összefüggenek, hisz szereplői átjárnak regényei, novellái, elbeszélései között. Leghíresebb műve az Iskola a határon, melynek különlegessége, hogy nem annak cselekménye a fontos, hanem a nyelv, ahogyan Ottlik azt megírta. Az Iskola a határon 1959-ben jelent meg, melynek első változatát Továbbélők címmel 1948-ban, épp 70 éve készítette el az író, ám ezt visszakérte a kiadótól.

 

Ottlik1
Makranczi Zalán, Fűzfa Balázs, Cserhalmi György, Kelecsényi László és Juhász Anna


Az esten felmerültek az előadók legkedvesebb történetei a regényből, és ezáltal a szabadság kérdése is. Kelecsényi László szerint „a szabadság akkor kezdődik, amikor szavak nélkül is értjük egymást”. De mit jelent a szabadság a műben a három valóságból mintázott fiktív főszereplő számára? „Azt, hogy őszinték tudtak egymással lenni” – fogalmazta meg Fűzfa Balázs.

 

Ottlik és a film

Részletet láthattunk a Dömölky János rendezte Hajnali háztetők című filmből. Az Ottlik kisregényén alapuló 1985-ös tévéjáték főszereplője, Cserhalmi György az esten elmondta: „nyelvi konstrukció és életfilozófia egybeolvadása látható a filmben”, melyben ő a többi szereplővel együtt csak „végrehajtó katona” volt. Kiderült az is: a díszbemutatón olyan tapsvihar fogadta a filmet, mint semelyik másikat. „Állt a közönség és tapsolt, bravózott órákig, ki-ki a maga ízlése szerint” – emlékszik vissza a színművész. A Valencia-rejtély című nagyon titokzatos Ottlik-szöveget szintén átdolgozták, 1947-ben rádiójáték született belőle, majd negyven évvel később felolvasószínházi körülmények között is elhangzott, később pedig szintén Dömölky készített belőle tévéfilmet.


Ottlik2


Ottlik-kultusz

Kőszegen szobrot állítottak a tiszteletére, sétány őrzi emlékét, valamint egy könyvesboltot is elneveztek róla – igaz, mindez 18 év alatt valósult meg, a könyvesbolt helyén pedig azóta már dohánybolt áll, de egy Ottlik-tanösvény még tervben van. Az író az 1980-as években bekerült a köztudatba és a középiskolai irodalomtananyagba, munkássága ma már szerepel a választható érettségi tételek között, Fűzfa Balázs pedig szemináriumot is tartott életművéről, szerkesztésében jelent meg az egyetemi hallgatóinak tanulmányait összefoglaló, Mélylégzés című könyv, mely az Ottlik-kultusz jegyében született. Műveiben a diákok felismerik önmagukat, hiszen olyan kérdésekkel foglalkozik, hogy ki vagyunk mi, ki a másik ember, honnan jöttünk és hová tartunk. „A kultusz további, igen jelentős pillanata az volt, amikor Esterházy Péter 250 óra alatt lemásolta az Iskola a határont” – elevenítette fel Kelecsényi. Ottlik születésének századik évfordulójára, 2012-ben összesen 33 eseményt rendeztek Gödöllőn, Kőszegen és Budapesten, utóbbi két helyen reggel tíztől hajnali egyig hallgathatták az érdeklődők Ottlik sorait. Az est során előkerült az Iskola a határon 1959-es, első kiadása, mely szintén az Ottlik-kultusz szimbóluma, Fűzfa Balázs szerint ugyanis aki megérinti, annak teljesül egy kívánsága.


Ottlik3


„Mindent Ottlik Gézáról” – így szólt az est mottója, melynek eleget is tettek a szervezők és a meghívott vendégelőadók. Irodalmi munkássága, műveinek elemzése mellett részletek is elhangzottak belőlük Makranczi Zalán színművész tolmácsolásában, számos érdekességet tudhattunk meg az író magánéletéről, baráti kapcsolatairól és házasságáról, képeket láthattunk gyermekkoráról, zárásképp pedig meghallgathattuk A Valencia-rejtély „betétdalát”, José Padilla Sánchez Valencia című darabját Orbán Bori és Pánczél Kristóf előadásában.


Antal Lilla

Fotó: Várkert Bazár Facebook-oldala

154698_1485452756.0799

2018.09.25

A restaurált filmek legjelentősebb európai seregszemléjén, a lyoni Lumière Fesztiválon levetítik Fábri Zoltán Hannibál tanár úr című, teljes körűen felújított klasszikus filmjét október 16-án és 17-én az archívumok kincseit és ritkaságait bemutató szekcióban. Ezáltal a nemzetközi közönség nagyvásznon is megtekintheti minden idők egyik legjobb magyar filmjét.

saxophone-918904_960_720

2018.09.25

A skandináv jazz iskolateremtő alakja, Arild Andersen és Nagy-Britannia egyik legmegbecsültebb jazz formációja, a Get the Blessing lesznek a Szegedi Jazz Napok sztárvendégei. A fesztivált november 9-én és 10-én rendezik a Tisza-parti városban – közölte Drienyovszky András, a rendezvényt tizenöt éve szervező Private Music vezetője.

azur

2018.09.24
Az alig több mint kétéves alternatív pop-rock banda nagy ambíciókkal kezdett zenélni. Bár a tagok több formációban is játszanak, az AŽUR egyre fontosabb szerepet tölt be az életükben. Dalszerzésről, a zenélés kihívásairól és a Hangfoglaló Programról beszélgettünk Baka Rebekával (ének, szöveg) és Bakos Zitával (billentyű, vokál).

Átadták az Európai Polgár-díjakat szeptember 21-én Budapesten a magyar kitüntetetteknek: a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE), Szvorák Katalin Kossuth-díjas énekművésznek és Varga Erika divattervezőnek, a Romani Design alapítójának. Az Európai Parlament (EP) által 2008-ban alapított elismerést olyan kivételes teljesítményt nyújtó embereknek és szervezeteknek ítélik oda, akik hozzájárultak a közös megértés, a polgárok és a tagállamok közötti szorosabb integráció előmozdításához, vagy az unió értékeinek képviseletére hivatott programokat alakítottak ki.

Csillagot kapott a hollywoodi Hírességek sétányán Jack Black, akinek A végzet órája című kalandfilmjét szeptember 21-étől játsszák az észak-amerikai mozik. A sztár az avatási ceremónián elmondta, hogy a csillagra egész életében vágyott, és átérzi a jelentőségét, mivel ilyen egyszer történik egy ember életében.

Hatalmas érdeklődés fogadta Magyarország standját és az ott kiállított minőségi termékeket a Slow Food mozgalom gasztronómiai örökség megőrzésének szentelt nemzetközi fesztiválján Torinóban, amelyet a szeptember 24-ei zárónapig a becslések szerint mintegy másfél millióan keresnek fel. A nemzetközi ízfesztiválon számtalan olasz és külföldi kiállító jelent meg, a legtöbben azonban az első alkalommal saját pavilont állító Magyarország asztalainál álltak sorba kostolóra, ahol Eger, a Mátra és Szekszárd régiója mutatkozott be.

Idén októberben mutatják be a Veres1Színházban Neil Simon Pletykafészek című bohózatát Molnár Kristóf rendezésében. A Veres1Színház már az ötödik évadát kezdi meg Veresegyházon a bohózat bemutatójával. Az évad során januárban mutatják be a Csoportterápia című musicalt, amelynek Bolba Tamás szerezte a zenéjét, a szövegkönyvet és a dalszövegeket pedig Szente Vajk és Galambos Attila írta.

Varga László Edgár erdélyi költő kapta a Csiki László-díjat a XI. Gyergyószárhegyi Írótáborban. A megyei önkormányzathoz tartozó Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ által szervezett írótáborban kétévenként adják át a Csiki László-díjat fiatal erdélyi magyar írónak vagy költőnek. Az idei díjazott a tavaly megjelent második, bejárónőm: isten című verseskönyvéért kapta az elismerést.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

Galyatetoi_Alkotohaz

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma