Ferenczy-banner

2017. március 29.
Célzó

14435401_723829147767677_2233488756730410214_o

Zrínyi Ilona alakja még ma is oly meghatározó, mint amilyen száz-kétszáz évvel ezelőtt volt. A legtöbben azonban csupán mint Munkács védőjét ismerik. Keveset tudnak arról, hogy mennyire művelt asszony volt, milyen sokat kellett szenvednie, és mégis egész élete során milyen határozott, milyen erős maradt. A Zrínyi Ilonáról készült monodráma többek között ezeket hivatott bemutatni.

2017.02.08

Mindenki életében előfordult már, hogy azt mondta egy absztrakt festményről: „ezt én is tudnám”. Valószínűleg ugyanerre gondolhatott Kokó, a gorilla és Cholla, a ló is, amikor ecsetet ragadott. Úgy tűnik, az állatvilágban is egyre több kreatív lélek van, amely örömét leli a művészetben. A Kultúra.hu most öt olyan tehetséges állatot mutat be, amelyeknek képei elismert festők alkotásaival azonos áron keltek el.

koko2
Fotó: koko.org


Kokó, a gorilla

Listánk első művésze Kokó, a nőstény gorilla, amely 1971-ben született a San Franciscó-i állatkertben. Egyik leghíresebb képe a Madár, amely azt a fiókát ábrázolja, amelyik rendszeresen meglátogatta őt és szívesen csicsergett a vállán üldögélve. A gondozói szerint Kokó emlékezetből festette meg barátját, akit „Nyelvnek” nevezett el, mégpedig azért, mert a gorilla szívesen etette a kis tollast.

Kokó a tájképfestészetben is erős volt. Egyszer gondozói mutattak neki egy képet egy hegyről és rózsaszín virágokkal teli rétről, amelyen átfolyik egy patak. A majom nem csupán rekonstruálni tudta a festményen látható természeti elemeket, hanem jelbeszéd segítségével meg is nevezte azokat. A „szag” jelentette a virágokat, az „inni” jellel utalt a vízre, alkotását pedig magáról nevezte el. Kokó egyébként nemcsak művészlélek, de igazi szószátyár is. A gorilla ugyanis több mint ezer angol szó elmutogatására képes.


Cholla-3_1208323c_telegraph
Fotó: telegraph.co.uk

 

Cholla, a ló

Cholla olyan nagy hírességnek számított a lovak világában, hogy még Wikipedia-oldala is van. Tehetségére akkor derült fény, amikor egyik nap gazdája festeni kezdte a karám kerítését, ő is ecsetet ragadott, hogy segítsen a felújításban. Ekkor indult be Cholla karrierje, aki festményeihez festőállványt és némi vízfestéket használt. A ló környezetét meglepte az állat kifinomult művészi érzéke, és az is, ahogyan Cholla kimutatta örömét, amikor a vászon közelébe jutott. Az ecsetét és a színeket ő maga választotta, majd az eszközt a fogával és a nyelvével a megfelelő szögbe állítva alkotni kezdett. Cholla soha nem rágta meg vagy tett bármilyen más kárt az ecsetekben, ami különös viselkedés a lovaknál. Olykor, amikor támogatásra volt szüksége, ki is mutatta kéréseit gazdája felé. Például ha leejtette az ecsetet, és ezért abba kellett hagynia a munkát, rögtön nyerített egy kis segítségért. A viselkedését tudósok és etológusok is tanulmányozták, hiszen Cholla félig vad ló volt és soha nem tanították művészi intuícióinak kifejezésére. Festményei megfordultak az Egyesült Államok leghíresebb galériáiban San Fransiscótól New Yorkig és egyes képei még európai nagyvárosokba is eljutottak.


congo_2
Fotó: modernnotion.com

 

Congó, a szürrealista csimpánz

Congo, a londoni állatkert csimpánza 1956-ban, kétéves korában kapott egy ceruzát és egy ecsetet a neves etológustól, Desmond Morristól. Az emberszabású annyira elmerült az alkotásban, hogyha elvették tőle az ecsetet, mielőtt befejezte volna mesterművét, addig hisztizett, amíg vissza nem kapta eszközét. Az állatkert ifjú tehetsége – a legtöbb nagy művészhez hasonlóan – szeszélyes lélek volt, és csak akkor festett, amikor ő akart, utasításra nem.

A csimpánz „lírikus absztrakt impresszionista” életműve 400 alkotásból állt, közülük hármat 2005-ben elárvereztek. A képek 14 400 fontot, vagyis több mint 5,5 millió forintot értek az állatművészet rajongóinak. Érdekesség, hogy ugyanazon az aukción egy Renoir-szobor és egy Andy Warhol-festmény nem talált gazdára. A korabeli műkritikusok reakciója vegyes volt, a lesújtótól a szkeptikusig. A pletyka szerint Pablo Picasso kiakasztotta Congo egy képét a műstúdiójában. Howard Long amerikai gyűjtő pedig 2005-ben 26 ezer dollárért vásárolta meg a csimpánz három munkáját.


orrszarvu
Fotó: telegraph.co.uk

 

Mishindi, az orrszarvú

Akadnak olyan állatok is, amelyeknek még ecsetre sincs szükségük az alkotáshoz. Mishindi, a Denveri Állatkert orrszarvúja két legelés között szerette olyan festmények alkotásával tölteni a szabadidejét, amelyeket festékes szarvával készített el. Nem is volt szüksége másra, csak egy gondozóra, aki tartja neki a vásznat, és máris hódolhatott kedvenc hobbijának. Mishindi képei darabonként 220 dollárért keltek el, a befolyt összeget pedig az állatkert jótékonysági célra fordította.


lugasepito
Forrás: Wikipedia


Lugasépítő madár

Gyűjtésünk utolsó szereplője kicsit kilóg a sorból, a lugasépítő madarak közül ugyanis mindenki született dizájner. Az etológusok ennek a fajnak a hímjeit tartják a legnagyobb „lakáskultúra-fannak” a madárvilágban, ezek a szárnyasok ugyanis lenyűgözően kreatív fészkeket építenek, hogy elbűvöljék a tojókat. Egyes vidékeken hatalmas tornyokat építenek zöldmohából, amelyeket csillogó csigaházakkal, makkokkal és kövekkel díszítenek. Másutt az egyszerű lakot gyümölcsökkel, virágokkal és gondosan kiválogatott, színes pillangószárnyakkal dekorálnak az apró belsőépítészek. Minden kismadárnak megvan a maga ízlése, stílusa és kedvenc színe. Az otthon minden darabját gondos precizitással helyezik bele a kompozícióba. Ráadásul rendmániásak is: tudósok megfigyelték, hogyha a fészek egyik díszítőeleme valamiért elmozdul, a hím azonnal visszateszi azt eredeti helyére. „A madarak dekorálása nem automatikus, hanem jól átgondolt döntések eredménye” – nyilatkozta Jared Diamond ornitológus, aki felfedezte: a fiatalabb egyedek folyamatosan tanulmányozzák az idősebbeket, hogy minél szebb otthont tudjanak varázsolni a családjuknak.



Jámbor-Miniska Zsejke

Hammerstein_Judit
2017.03.28

Idén 100 éves az intézményesült kulturális diplomácia. De vajon melyik volt az első kulturális intézetünk külföldön? Többek között erről, a nemzetközi könyvvásárokon való szereplésről és az Amerikában turnézó Moholy-Nagy-kiállításról is beszélgettünk a Balassi Intézetet irányító Hammerstein Judit külföldi magyar intézetekért és nemzetközi oktatási kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárral. INTERJÚ

_D0A4308_Copy

2017.03.28

A Filharmónia Magyarország, felelevenítve a nagy sikerű, egy egész ország által figyelemmel kísért nemzetközi karmesterversenyek hagyományát, többfordulós karmesterversenyt rendez. Eddig több mint száz jelentkezőt regisztráltak a világ 26 különböző országából, de május 1-jéig még nyitott a jelentkezés – jelentették be március 28-án az Erkel Színházban rendezett sajtótájékoztatón.

F__CI195609220136

2017.03.28

A magyar puszták népéhez hozzáférni nehezebb vállalkozás, mint egy közép-afrikai törzs tanulmányozása. Honnan tudhatjuk akkor, hogyan éltek a gyakran több száz főből álló, cselédotthonokban lakó pusztaiak? Úgy, hogy egyik kiváló írónk, Illyés Gyula mesél róluk: visszaemlékezve saját gyerekkorára. Induljunk útra vele, olvassuk együtt a Puszták népét.

Megjelent Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester és zeneszerző A Tribute című kétlemezes kiadványa a Hungaroton gondozásában. Az első lemezen Kocsis Zoltán többek között Kodály Zoltán Székely keserves, Liszt Ferenc Csárdás obstiné, Szergej Rahmanyinov E-dúr prelűd és Frédéric Chopin g-moll ballada című művét adja elő.

Kilenc ország – köztük India, Indonézia és Kína – társulatainak és bábművészeinek részvételével nemzetközi árnyjáték fesztivált rendeznek április 21. és 25. között Pécsett – hangzott el az eseményt beharangozó március 27-ei sajtótájékoztatón a baranyai megyeszékhelyen. Az eseményen összesen nyolc árnyjáték-előadást láthat majd a közönség.

Silver Hugo-díjat ítélt oda a nemzetközi zsűri a Bartók Világversenyt és Fesztivált ajánló kisfilm alkotóinak az 53. Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál televíziós versenyében a Reklámfilm/Individual Commercials főkategóriában. A film írója és kreatív producere a Bartók Világverseny kialakítását is jegyző Szabó Stein Imre, rendezője Géczy Dávid.

Kincses Kecskemét címmel egyedülálló, az elmúlt tíz évben feltárt régészeti és történeti műtárgyakból válogatott kiállítás nyílt március 24-én a Cifrapalotában. A tárlaton bemutatott tárgyak többségét a nagyközönség most láthatja először. A kiállítás jelentős időszakot ölel fel: a Krisztus előtti 6. évezredtől az 1940-50-es évek helytörténeti jellegű gyűjtéséig számos történelmi korszakot átível.

Megjelent a Gyula anno. könyvsorozat harmadik kötete, a Gyulai Évszázadok Alapítvány Kóhn Dávid 1937-es könyvét adta ki „újragondolt” formában. A Gyula város utcái és terei című kötet olvasmányos formában, 144 oldalon szól a kor és a századelő gyulai polgárairól, vendéglőiről, szállodáiról, történeteket mesél el a városrészekről és az ott élő emberekről.

Ötéves fennállását ünnepli márciusban a hazai művészeti szcéna jelentős kommunikációs ügynöksége, a kortársPRos. A minőségi kultúra elkötelezett támogatójaként hangsúlyosan a színházi, a komolyzenei, a képző- és a táncművészeti, valamint a filmes területeken tevékenykedik, és meghatározó művészek álmait igyekszik szakmai tudással párosítva megvalósítani.

16998717_804784429670478_6826525929856118752_n_masolata

A Jazzműhely sorozat következő főszereplője Kézdy Luca, a magyar jazz középnemzedékének első számú hegedűse, aki a műfajok helyett inkább a sokszínűség mellett kötelezte el magát. Koncertje – melyre március 29-én kerül sor – is a műfaji nyitottság elve mentén épül majd fel. Az est során pedig kiváló magyar és nemzetközi vendégzenészek lesznek segítségére.

Magyarországon egyedülálló művészeti kezdeményezésként, üzleti, kulturális és diplomáciai szereplők összefogásának köszönhetően kezdte meg működését az a Magyarországi Német Művészeti Alap, amelynek elsődleges célja a német kortárs képzőművészet hazai jelenlétének erősítése és a német-magyar kulturális kapcsolatok támogatása.

A Mozaik Múzeumtúra keretében iskolai edukációs múzeumpedagógiai programsorozat indul március 21-én a XV. kerületi Kontyfa Középiskola, Szakiskola és Általános Iskolában. „A Mozaik Múzeumtúra program keretében a diákok számára helybe visszük a múzeumi élményeket” – fogalmazott Makranczi Zsolt, a programot összefogó Örökség Kultúrpolitikai Intézet igazgatója.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma