2017. február 21.
Célzó

14435401_723829147767677_2233488756730410214_o

Zrínyi Ilona alakja még ma is oly meghatározó, mint amilyen száz-kétszáz évvel ezelőtt volt. A legtöbben azonban csupán mint Munkács védőjét ismerik. Keveset tudnak arról, hogy mennyire művelt asszony volt, milyen sokat kellett szenvednie, és mégis egész élete során milyen határozott, milyen erős maradt. A Zrínyi Ilonáról készült monodráma többek között ezeket hivatott bemutatni.

2017.02.08

Mindenki életében előfordult már, hogy azt mondta egy absztrakt festményről: „ezt én is tudnám”. Valószínűleg ugyanerre gondolhatott Kokó, a gorilla és Cholla, a ló is, amikor ecsetet ragadott. Úgy tűnik, az állatvilágban is egyre több kreatív lélek van, amely örömét leli a művészetben. A Kultúra.hu most öt olyan tehetséges állatot mutat be, amelyeknek képei elismert festők alkotásaival azonos áron keltek el.

koko2
Fotó: koko.org


Kokó, a gorilla

Listánk első művésze Kokó, a nőstény gorilla, amely 1971-ben született a San Franciscó-i állatkertben. Egyik leghíresebb képe a Madár, amely azt a fiókát ábrázolja, amelyik rendszeresen meglátogatta őt és szívesen csicsergett a vállán üldögélve. A gondozói szerint Kokó emlékezetből festette meg barátját, akit „Nyelvnek” nevezett el, mégpedig azért, mert a gorilla szívesen etette a kis tollast.

Kokó a tájképfestészetben is erős volt. Egyszer gondozói mutattak neki egy képet egy hegyről és rózsaszín virágokkal teli rétről, amelyen átfolyik egy patak. A majom nem csupán rekonstruálni tudta a festményen látható természeti elemeket, hanem jelbeszéd segítségével meg is nevezte azokat. A „szag” jelentette a virágokat, az „inni” jellel utalt a vízre, alkotását pedig magáról nevezte el. Kokó egyébként nemcsak művészlélek, de igazi szószátyár is. A gorilla ugyanis több mint ezer angol szó elmutogatására képes.


Cholla-3_1208323c_telegraph
Fotó: telegraph.co.uk

 

Cholla, a ló

Cholla olyan nagy hírességnek számított a lovak világában, hogy még Wikipedia-oldala is van. Tehetségére akkor derült fény, amikor egyik nap gazdája festeni kezdte a karám kerítését, ő is ecsetet ragadott, hogy segítsen a felújításban. Ekkor indult be Cholla karrierje, aki festményeihez festőállványt és némi vízfestéket használt. A ló környezetét meglepte az állat kifinomult művészi érzéke, és az is, ahogyan Cholla kimutatta örömét, amikor a vászon közelébe jutott. Az ecsetét és a színeket ő maga választotta, majd az eszközt a fogával és a nyelvével a megfelelő szögbe állítva alkotni kezdett. Cholla soha nem rágta meg vagy tett bármilyen más kárt az ecsetekben, ami különös viselkedés a lovaknál. Olykor, amikor támogatásra volt szüksége, ki is mutatta kéréseit gazdája felé. Például ha leejtette az ecsetet, és ezért abba kellett hagynia a munkát, rögtön nyerített egy kis segítségért. A viselkedését tudósok és etológusok is tanulmányozták, hiszen Cholla félig vad ló volt és soha nem tanították művészi intuícióinak kifejezésére. Festményei megfordultak az Egyesült Államok leghíresebb galériáiban San Fransiscótól New Yorkig és egyes képei még európai nagyvárosokba is eljutottak.


congo_2
Fotó: modernnotion.com

 

Congó, a szürrealista csimpánz

Congo, a londoni állatkert csimpánza 1956-ban, kétéves korában kapott egy ceruzát és egy ecsetet a neves etológustól, Desmond Morristól. Az emberszabású annyira elmerült az alkotásban, hogyha elvették tőle az ecsetet, mielőtt befejezte volna mesterművét, addig hisztizett, amíg vissza nem kapta eszközét. Az állatkert ifjú tehetsége – a legtöbb nagy művészhez hasonlóan – szeszélyes lélek volt, és csak akkor festett, amikor ő akart, utasításra nem.

A csimpánz „lírikus absztrakt impresszionista” életműve 400 alkotásból állt, közülük hármat 2005-ben elárvereztek. A képek 14 400 fontot, vagyis több mint 5,5 millió forintot értek az állatművészet rajongóinak. Érdekesség, hogy ugyanazon az aukción egy Renoir-szobor és egy Andy Warhol-festmény nem talált gazdára. A korabeli műkritikusok reakciója vegyes volt, a lesújtótól a szkeptikusig. A pletyka szerint Pablo Picasso kiakasztotta Congo egy képét a műstúdiójában. Howard Long amerikai gyűjtő pedig 2005-ben 26 ezer dollárért vásárolta meg a csimpánz három munkáját.


orrszarvu
Fotó: telegraph.co.uk

 

Mishindi, az orrszarvú

Akadnak olyan állatok is, amelyeknek még ecsetre sincs szükségük az alkotáshoz. Mishindi, a Denveri Állatkert orrszarvúja két legelés között szerette olyan festmények alkotásával tölteni a szabadidejét, amelyeket festékes szarvával készített el. Nem is volt szüksége másra, csak egy gondozóra, aki tartja neki a vásznat, és máris hódolhatott kedvenc hobbijának. Mishindi képei darabonként 220 dollárért keltek el, a befolyt összeget pedig az állatkert jótékonysági célra fordította.


lugasepito
Forrás: Wikipedia


Lugasépítő madár

Gyűjtésünk utolsó szereplője kicsit kilóg a sorból, a lugasépítő madarak közül ugyanis mindenki született dizájner. Az etológusok ennek a fajnak a hímjeit tartják a legnagyobb „lakáskultúra-fannak” a madárvilágban, ezek a szárnyasok ugyanis lenyűgözően kreatív fészkeket építenek, hogy elbűvöljék a tojókat. Egyes vidékeken hatalmas tornyokat építenek zöldmohából, amelyeket csillogó csigaházakkal, makkokkal és kövekkel díszítenek. Másutt az egyszerű lakot gyümölcsökkel, virágokkal és gondosan kiválogatott, színes pillangószárnyakkal dekorálnak az apró belsőépítészek. Minden kismadárnak megvan a maga ízlése, stílusa és kedvenc színe. Az otthon minden darabját gondos precizitással helyezik bele a kompozícióba. Ráadásul rendmániásak is: tudósok megfigyelték, hogyha a fészek egyik díszítőeleme valamiért elmozdul, a hím azonnal visszateszi azt eredeti helyére. „A madarak dekorálása nem automatikus, hanem jól átgondolt döntések eredménye” – nyilatkozta Jared Diamond ornitológus, aki felfedezte: a fiatalabb egyedek folyamatosan tanulmányozzák az idősebbeket, hogy minél szebb otthont tudjanak varázsolni a családjuknak.



Jámbor-Miniska Zsejke

_D0A2474_Copy

2017.02.20

„Úgy vélem, jól fogjuk dinamizálni ezt a területet, és megkönnyítjük a fiatal generáció szakmába való integrálódását” – fogalmazta meg az Imre Zoltán Program kapcsán Pataki András, a Szegedi Kortárs Balett igazgatója, akivel többek között a program kidolgozásáról és jövőjéről beszélgettünk. Arról, mit is kapnak a programtól a táncművészek.

dsc_3401__copy__600x450

2017.02.20

„Egy nemzet a történelem sodrában nem maradhat fenn, ha nincs összetartás” – fogalmazta meg Érsek-Obádovics Mercédesz színművész az Egy akaraton 1956 – 2016 című kiállítás hat új filmjének bemutatója előtti beszélgetésen. A Terror Háza Múzeum az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét őrzi a különleges tárlattal, mely nemcsak emléket állít, hanem el is visz minket oda, ahol a hősök hőssé váltak.

16105898_1319872371392512_2457893491682921931_n

2017.02.20

Egy hónapon át várják az érdeklődőket a francia nyelvhez kapcsolódó programok március 1. és április 1. között több mint 20 helyszínen a fővárosban és országszerte tizenegy nagyvárosban. Itt lesznek hét ország legfrissebb filmjei, koncertek a reneszánsztól a sanzonon át az experimentális zenéig, történelmi és társadalomtudományi előadások, felolvasóestek és gyermekfoglalkozások is.

Elhunyt Ertunç Baykal, a Magyar-Török Baráti Társaság tiszteletbeli tagja. Neve összefonódik Thököly Imre és Zrínyi Ilona emlékének ápolásával Kocaeliben (Izmit) és Karatepén, ahol az egykori „Virágok mezeje” található. Alapítója és első elnöke, később pedig tiszteletbeli elnöke volt az izmiti Thököly Imre – Zrínyi Ilona Magyar-Török Baráti Társaságnak. A magyar köztársasági elnöktől 2011-ben vehette át Ankarában a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozat) állami kitüntetést.

Meghaladta a százezret a Műcsarnok látogatóinak száma 2016-ban – mondta Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója az M1 aktuális csatornán szombaton. Az igazgató úgy fogalmazott, ez a szám a muzeológiában egy „bűvös küszöb”, és azt jelzi, hogy a kiállítások széles közönség ízlését találták el.

A Carnegie Hallban lép színpadra március 1-jén Kökény Tamás nagybőgős, a Virtuózok második évadának fődíjasa, akinek a New York-i fellépési lehetőséget az Armel Opera Festival ajánlotta fel. A koncerten a klasszikus darabok közül Giovanni Bottesini Tarantella, Liszt Ferenc Szerelmi álmok, Niccolo Paganini Mózes fantázia és Astor Piazzolla Libertango című műveit is előadja Ennio Morricone Cinema Paradiso és John Williams Schindler listája című filmzenéi mellett.

Személyes hangvételű darabbal tér vissza Budapestre márciusban az újcirkusz egyik legnagyobb úttörője, Daniele Finzi Pasca és társulata. A svájci előadók negyedszerre érkeznek Magyarországra, most a Neked (Per te) című darabbal, amely március 16. és 19. között öt alkalommal lesz látható a Müpában.

Robin Ticciati vezényletével ad koncertet a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) február 24-én, 25-én és 27-én a Müpában, valamint február 27-én a Várkert Bazárban. A Müpában Richard Wagner Lohengrinjének előjátéka, Anton Bruckner VI. (A-dúr) szimfóniája és Richard Strauss II. (Esz-dúr) kürtversenye hangzik el Radovan Vlatkovic kürtszólista közreműködésével.

Bűvészet, mágia, varázslat, illúziók. Amióta világ a világ, mindenki szeret néhány percre hinni a csodákban, elképedve nézni olyan dolgokat, amelyek minden bizonnyal lehetetlenek, és mégis vannak olyan előadók, akik képesek véghez vinni ezeket. Ezt a csodavilágot idézi meg a Campona február közepétől március elejéig hétvégi rendezvényein.

campona_varazslat_masolata

Mozgalmas évet tudhat maga mögött a Group'n'Swing zenekar. A tavalyi évben ünnepelt tizedik évforduló, a rengeteg koncert, a közönség erőt és lendületet adó lelkesedése egyaránt komoly helyet követel magának a zenekar tagjainak emlékei között. Ezt a szüntelenül áradó szeretetet köszöni meg a zenekar a nemzetközi nőnap másnapján megrendezendő koncertjével.

Lehár Ferenc első nagy sikerű operettjét március 31-én mutatja be a Budapesti Operettszínház társulata Szabó Máté rendezésében. A szerelem diadalát hirdető, sok szálon futó, fordulatos, a férfi nemet erős kritikával illető történet főszerepeit alakító színészek a sajtótájékoztatón vörös rózsával kértek már előre elnézést női kollégáiktól a darab során majdan ellenük elkövetett bűnökért.

Képvetítéssel egybekötött felolvasásra, irodalmi estre és filmvetítésre is várják az érdeklődőket a Műcsarnokba. A programok a kiállításokhoz kapcsolódnak. A vendégek találkozhatnak Nagy András író-forgatókönyvíróval, Patak Márta író-műfordítóval és felidézhetik a képek és a versek kapcsán a 12 hónapot.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma