NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2017.04.19

A Moholy-Nagy László formatervezési ösztöndíj alapvető célja a kreatív szellem és a hasznosíthatóság együttese. Az ösztöndíjat ezért olyan fiatal designerek kapják, akiknek az ötletei egyesülhetnek a gazdasági elképzelésekkel. Így a tervek, amelyek testet ölthetnek, akár piaci sikerrel is számolhatnak a jövőben. Tavaly, 2016-ban hat fiatal designer nyerte el az ösztöndíjat.

_D0A5326_Copy
Fabricius-Nagy Emese – IORA – moduláris rendszer – táskakollekció

Ez a formatervezési ösztöndíj kiváló lehetőség egy fiatal, pályakezdő designernek, hiszen nemcsak megvalósíthatja terveit, de a gyakorlati tapasztalatszerzés mellett még kapcsolatokat is építhet. Pontosan ezért valamelyest hidat képez az oktatás és a gazdaság világa között, hiszen szakemberek segítségével kapcsolja össze a kutatást a piaci lehetőséggel.

Az ösztöndíjat fél évre nyerik el a pályázók, ezen idő alatt pedig folyamatos konzultációval segítik a munkájukat.


_D0A5323_Copy

Fogarasi Demeter – Modern kézműves bútorcsalád


A Magyar Formatervezési Tanács az ösztöndíjat támogató szervezetekkel – így többek között a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-vel – Moholy-Nagy László szellemiségét örökíti tovább. Az ösztöndíj csaknem három évtizede segíti a fiatal designereket tudásuk elmélyítésében. Az 1988-ban alapított formatervezési ösztöndíj alapvető céljai megalakulása óta változatlanok: így a szakmai tudás fejlődésének biztosítása, a magyarországi tárgy- és környezetkultúra fejlesztése, valamint a gazdaság versenyképességének növelése mindmáig a legfontosabb alapelvek. A Moholy-Nagy László formatervezési ösztöndíj mára a szakma egyik legfontosabb értékmérője lett, hiszen biztos alapot nyújt a frissen végzett designereknek jövőbeni terveikhez. A tavalyi évben – 2016-ban – összesen hat pályázó nyerte el a formatervezési ösztöndíjat, akik így fejenként 900 ezer forintot kaptak terveik megvalósítására, melyet hat hónapig volt lehetőségük kivitelezni.


_D0A5371_Copy

Boldog Anita – Partnerajándék-kollekció betonból


A nyertes pályázók között volt Boldog Anita szilikátipari tervezőművész, aki partnerajándékot tervezett. A kollekciója betonból készült és reprezentatív ajándéktárgyakat készített építőipari cégek számára. Boldog Anita azt a felfogást kérdőjelezi meg kollekciójával, miszerint a legkevésbé figyelemre méltatott designertárgyak közé tartoznak a céges logóval ellátott ajándékok. A fiatal tervező maga is saját márkával rendelkezik – betonnal foglalkozó cége van –, és úgy látta, hogy a piacon forgó ajándéktárgyak a leggyakrabban rossz minőségűek, nem funkcionálisak és nem reprezentatívak, így a legtöbb esetben a szemét között végzik, ám sokszor ezek környezetszennyező anyagból készültek. Boldog Anita ezzel szemben betonból készítette el ajándéktrágyait – tolltartót, névjegykártyatartót, pendrive-ot –, amelyek véleménye szerint sokkal jobban kommunikálnak, mint a bármilyen logóval ellátott, olcsó tömegcikkek: az anyag maga ugyanis maradandóbban emlékeztet az ajándékozóra, így jobban is erősítheti a brandet, mint pusztán a név.


_D0A5321_Copy

Németh Ninetta – Zero waste szabászati technikával készült esőkabát-kollekció


Németh Ninetta számára is fontos volt a környezetvédelem szem előtt tartása – akárcsak Boldog Anita ajándéktárgyainál –, aki divat- és textiltervezőként egy „zero waste” szabászati technikával készült esőkabát-kollekciót valósított meg. A „zero waste” kifejezés a ruhagyártásban arra a technológiára utal, melynek felhasználásakor nem keletkezik felhasználási hulladék. Ennek az irányzatnak a lényege tehát a gondos tervezés. Németh Ninetta olyan darabokat kívánt megalkotni, amelyek kortól és nemtől függetlenül használhatók a mindennapokban, miközben funkcionális és praktikus darab jön létre.


Az ösztöndíjasok számára a szabadon választott tervezői feladatok mellett lehetőség nyílt a gyártói együttműködéssel kidolgozott tervek megvalósítására is. Így alkotta meg Sass-Hegedűs Ágnes szilikátipari tervezőművész az egyedi alkalmakra készült porcelánlámpatervét a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. számára. A tervező inspirációit a tradíciókból és a természeti formákból merítette, így összefűzhető porcelántestekből olyan lakberendezési elemeket hozott létre, amelyek ékszerként díszíthetik a belső teret. A Moholy-Nagy formatervezési ösztöndíj egyik sarokpontja a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.-vel kialakított kapcsolat, melynek keretében a fiatalok – így Sass-Hegedűs Ágnes – szabadon tervezve, de éles körülmények között próbálgathatják szárnyaikat.


_D0A5344_Copy

Sass-Hegedűs Ágnes – porcelánlámpa a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. számára


Ösztöndíjat kapott még:

- Fabricius-Nagy Emese designer, aki IORA – moduláris rendszer néven tervezett táskakollekciót, melynek alapötletét a gránátalma belső struktúrája adta,

- Fogarasi Demeter designer, aki egy modern kézműves bútorcsaládot alkotott meg,

- Kovács Mónika divat- és textiltervező, aki fémtextil projekt néven kereste a kortárs építészet és a textil lehetséges új kapcsolódási pontjait, és olyan kézi szövésű faliszőnyeget tervezett, melyhez fémszálakat is felhasznált. Az épített környezetben az időjárás változásainak kitett fémek korróziója nyomán új mintaréteg, organikus mintázat alakul meg, így ez egyfajta anyag- és színkíséret, melynek a tervező ideális helyszínként egy termálfürdőt képzelt el, ahol a pára idővel organikus mintázatot alakíthat ki.



Fischer Viktória
Fotó: Csákvári Zsigmond

Korniss1

2018.12.19

110 éve született a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakja, Korniss Dezső. A festőművész munkásságát mintegy kétszáz alkotáson keresztül, különleges nézőpontból bemutató kiállítás ma nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében címmel.

torocko_600x445
2018.12.18

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

skanzen

2018.12.18

A legenda szerint először Luther Márton állított fát gyermekeinek 1535-ben. A szokás Berlinből került át Bécsbe, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok és a művészek körében gyorsan elterjedt. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A magyar szépirodalomban 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében szerepel először. Batári Zsuzsanna összeírta a karácsonyfa történetét évszámokban.

2018. december 19-én, szerdán este 19 órától betegség miatt a Pesti Színházban A testőr helyett A kellékes című előadás kerül színre. A jegyek érvényesek, vagy az előadás kezdetéig visszaválthatóak.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma